Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-10 / 58. szám
1987. március 10., kedd Somogyi Néplap 3 Aprófalvak és a termőföld KÉPVISELŐK ELŐTT A TÖRVÉNYJAVASLAT Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának előkészítése jegyében tanácskoztak a somogyi képviselők Pásztohy András vezetésével tegnap Kaposváron, a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottságának tanácstermében. A képviselőcsoport rendezvényén a földről készült törvényjavaslatot vitatták meg és meghallgatták a Megyei Bíróság elnökének, dr. Rendeld Sándornak, valamint a megyei főügyésznek, dr. Sza- botin Istvánnak a törvényesség helyzetéről szóló tájékoztatóját. Az ülésen részt vett dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és dr. Novák Ferenc, a megyei népfrontbizottság titkára is. A tavaszi ülésszak elé kerülő javaslat időszerű feladat megoldását ajánlja a törvényalkotóknak, ugyanis átfogóan és egységesen szabályozza a földek tulajdonjogát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. A képviselőcsoport ülésén hallottuk, hogy a törvényjavaslat formába öntését széles körű és mélyreható viták előzték meg, s ezeknek tapasztalatai tükröződnek az előterjesztésben. A tervezet a társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményeinek megfelelően hosszú távra szól és egyszerűsíti — egyebek között — a földekre vonatkozó hatósági tevékenységet, ami eddig szükségtelenül bonyolult volt. Figyelemre méltó gondolatokat mondott el társainak a törvényjavatlat kapcsán dr. Horváth Ferenc csurgói képviselő. Somogy aprófalvas település jellegét és a termőföld védelmét hozta összefüggésbe, hangsúlyozva: a Csurgó és Tab környéki településeken vonzóbbá kellene tenni a hétvégi telkek megszerzését, ezekben a térségekben — máshol is, de itt különösképp — jobban érvényt kellene szerezni a termőföld megbecsülésének, mert most méltatlanul pusztulnak jobb sorsra érdemes porták, hajdani lakóházak. Pedig ezek is részei — méghozzá nem is kis értékű részei — a nemzeti vagyonnak. Dr. Gyenesei István mondta: igaz, hogy Somogybán ez idő szerint mintegy kétezerre tehető az elhagyott, de még lakható porták száma a kis településeken, ezeknek hasznosítása azonban nemcsak szándék kérdése, hiszen az őslakosság egy része épp ezért — vagy azért is — mondott búcsút szülőfalujának, mert ezekben a falvakban hiányzott az út, a villany, a telefon, a bolt, nehézkes volt a közlekedés, tehát olyanok voltak a körülmények, hogy a kertbarátokat se vonzották ezekre a településekre. Dr. Kovács Ferenctől, a megyei földhivatal vezetőjétől hallották a somogyi képviselők: 731 négyzetméter belterületi, illetve 500 négyzet- méter zártkerti földterület jut nálunk átlagosan egy lakosra; az előbbi tekintetében elsők, a másikban másodikak vagyunk az országban. Mindez sajátos feladatot is ró a földhivatali szakemberekre. A képviselők hosszabban időztek a földről szóló törvényjavaslat egyes pontjainál. Azért, mert például a javaslat szerint rendelet állapítaná meg a magánszemély által megszerezhető termőföld nagyságát az egyes területeken, az átlagostól eltérő minőségű termőföld függvényében. A törvényjavaslat helyes és egységes értelmezését segítette elő a vita a somogyi képviselőcsoport tegnapi ülésén. A somogyi téeszek és a Mezőbank Kaposvári kirendeltséget terveznek A Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Pénzintézete Részvénytársaság — röviden Mezőbank Rt. — igazgatósága a társaság múlt év decemberi megalakulását követően januárban hagyta jóvá a fejlesztési célú szakosított pénzintézet üzlet- szabályzatát. Az igazgatóság huszonkét tagja között a somogyi részvényeseket Erdélyi Lajos somogysárdi tsz- elnök, a somogyi Teszöv mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap intézőbizottságának elnöke képviseli. A szövetkezetek támogatási alapjának működtetésére létrehozott pénzintézet megyei tevékenységéről és céljairól Fábri Bélától, a területi KTA ügyintézőjétől kértünk tájékoztatást. Megtudtuk, a hetvenhat somogyi termelőszövetkezet és a Kahyb vállalat összesen csaknem 770 részvénnyel több mint 38,4 millió forintot jegyzett. Ezenkívül tagja a Mezőbanknak két, egyenként 100 ezer forintos részvénnyel a nagyatádi Téesz- ker is. A társaság közgyűlésén nyolc tsz képviseli a többi somogyi mezőgazdasági nagyüzemet. A Mezőbank Rt. a beruházásokhoz, a műszaki fejlesztésekhez ad segítséget a kölcsönökkel, továbbá különböző típusú ügyletekkel az érdekeltségi alap megelőlegezésének, a forgóalap feltöltésének finanszírozásában vesz részt. A banktól a beruházási kölcsönöket — 11 százalékos kamatra — a KTA-n keresztül igényelhetik a termelőszövetkezetek. A közelmúltban Zalaegerszegen a zalai, a baranyai, a tolnai, a vasi és a somogyi területi szövetségek vezetői és a KTA-ügyintézők megvitatták a Mezőbankkal kialakított kapcsolatot, a további együttműködés tennivalóit. Itt hangzott el: a részvénytársaság még az év második felében kirendeltséget hoz létre Kaposváron, később Szolnok megyében is. Miután januárban megkezdte működését a társaság — jegyzett alaptőkéje 1 milliárd 166 millió forint; ez az összeg 23 320 darab, egyenként 50 ezer forint névértékű részvényt képvisel — hozzálátott banküzleti tevékenységéhez. Ezt elsősorban a mező- és élelmiszergazdaság területén fejti ki, de nem zárja ki az ágazaton kívüli bankügyleteket sem. Somogybán is megkezdődött a betétgyűjtés: a Mezőbank rövid lejáratú és tartós betéteket is elfogad ügyfeleitől, s a kamat mellett egyéb előnyöket is nyújt. Például előnyösen rangsorolhatja a betétesek hiteligényeit, s a betételhelyező céljától és a bank megállapodásától függően hitelt biztosít. Ezeket a feltételeket betéti szerződésbe foglalják. Új pénzintézet Nemzetközi Tőkeelhelyezé- si Ügynökséget hozott létre Budapesten a Magyar Külkereskedelmi Bank, valamint az osztrák Girozentrale und Bank der österreichischen Sparkassen, és a bécsi Continental Industries cég. A vegyesvállalat alaptőkéjét a tulajdonosok egyenlő arányiban fizetik be. A vegyesvál'Lalati formában működő ügynökség főként külföldiek megbízásából külföldi valutanemben végzi pénzügyi közvetítői tevékenységét. Bekapcsolódik a nemzetközi piacokon forgalmazott értékpapírok közvetítésébe. Az ügynökség elősegíti e működő tőke bevonását a gazdasági életbe. A vegyesvállalat nemzetközi beruházási hiteleket szervez, a Magyarországon befektetni kívánó külföldi vállalkozóik munkáját pénzügyi és szakmai tanácsadással segíti. A tervek szerint az ügynökség vállalatok vételének és eladásának közvetítésével is foglalkozik majd. Előtérben az ipari ágazat A barcsi Építőiipari Szövetkezeti Közös Vállalat tavaly fennállásának legsikeresebb évét zárta. Kétszázhetvennégymillió forintos bevételt könyvelhetett el, s a huszonöt millió forint nyereség másfélszerese a 'tervezettnek. Az alapvető építőipari munkák mellett foglalkoznak ipari szereléssel is. A vállalatnál ötszáznegyvenen dolgoznak. Rauch János, a vállalat igazgatója nyugodt és bizakodó. De milyen is lehetne, aki nyereséges vállalat élén áll? Pihenésre persze nincs lehetősége, mert a következő években az 1986-os eredményekhez viszonyítanak majd. — A siker nem az utolsó időszak munkájában mérendő, inkább az évék óta tartó folyamat kiteljesedése — vélekedett az igazgató. — Ez volt az első év, amikor az ipari termelés jelentősen meghaladta * az építésszerelést. Kívülálló okok miatt alakult így; az építőipari beruházások köre szűkült, s magával hozta a szabma nyereségtermelésének csökkenését. Nekünk sikerült ezt kivédeni. — Ez azt jelenti, hogy szép lassan elsorvasztják az építésszerelést? Akkor a nevüket is meg kellene változtatni. — Semmiképpen sem akarjuk ezt tenni; arra törekszünk, hogy gazdaságos piacot keressünk. Nagyatád és Szigetvár környékén máris megvetettük a lábunkat: a konzervgyári munkák mellett legutóbb versenytárgyaláson nyertük el egy kenyérgyár kivitelezési jogát. Ipari termelésünk majdnem mindenben kapcsolódik az építkezésekhez. önmagunk alatt vágnánk a fát, ha az ablákot, betonelemeket értékesíteni akarnánk és annak egy részét nem a saját épületeinkbe szerelnénk be. Az ipari ágazatban emellett faipari munkákkal és konténerszereléssel foglalkozunk. A barcsi Uniteohtől kapott fémvázakat alakítjuk lakhatóvá. Lehet, hogy profilidegennek látszik, pedig ebben is csak az építésszerelésben megszökött szakmák vesznek részt. — Hőszigetelt üveget és betonelemeket az önökénél nagyobb vállalatok is gyártanak. A konténereknél is jelen van — pontosan Barcson — a versenytárs. Megférnek egymással? — Egyedi kivitelű betonelemeket gyártunk, amikkel nem lehet lakótelepeket építeni. Sejtettük, hogy magas- építési elemekből telítődik a piac. Néhány éve megkerestük a vasutat, biztos partnerek lettek. Jelenleg is szállítunk nekik útátjárókat, utasperonelemeket, hidakat. Elsősorban a fenntartási területeket céloztuk meg, mert ha egy híd elöregedik, azt cserélni kell. A hőszigetelő üvegeknek is keletjük van a Nem változik a hóeltakarítás módszere Vélemények a Középrigóc—Lad közötti útról Évek óta sok bosszúságot okoz a téli időszakban a környék lakóinak és az arra közlekedőknek, hogy havazás esetén nehezen járható a Középrigóc—Lad közötti út. Az ilyenkor előforduló állapotról a helyi tanácsok és a fenntartók véleménye megoszlik. Verkman József, a kadarkúti tanács elnöke: — Minket csupán annyiban érint a dolog, hogy a Kaposvár—Barcs között közlekedő autóbusz erre jár. A buszvezetők elmondása szerint amikor az utak máshol már szárazak, az említett szakaszon még 10 centiméteres a hó vastagsága. Bizonyos, hogy nem takarítják rendesen. Hasonlóképpen vélekedik a homokszentgyörgyi tanács elnöke, Kulcsár Szilveszter is. — A tanács ülésein rendszeresen felmerült ez a gond. Jeleztük már a megyei tanács közlekedési osztályának is. Indokainkban felsoroltuk, hogy ezen a közúton bonyolódik a térség közlekedése, szállítása. Az utóbb időben jelentősen megnőtt a tranzit forgalom, fölfedezték maguknak a kamionosok,! ráadásul határátkelőhelyhez is kapcsolódik, és két várost köt össze. Három kritikus telünk volt egymás után; mindig hó és jégbordák nehezítették a közlekedést. A közúti igazgatóság nem sóz ezen az útszakaszon. Endrédi János, a Pécsi Közúti Igazgatóság koordinációs főmérnökségének a vezetője: — A téli útfenntartás és -védekezés (módját az út jellege és a forgalom nagysága határozza meg. A lad— középrigóci út átlagos napi forgalma 1564 jármű, de természetesen nem télen nagyobb a forgalom. A forgalmi terhelési térképen ez az út kék színnel van jelölve, s ez azt jelenti, hogy nem tartozik a forgalmas utak közé. — Igaz, hogy végeztek forgalomszámlálást ezen a szakaszon, de a kérdés elbírálásánál nem elég csak ennek az eredményére támaszkodni — mondta Kulcsár Szilveszter. — Egyébként bizonyos, hogy a forgalom nagysága közel van ahhoz az értékhez, amelytől már sózzák az utakat. — Ott kell a síkosság ellen sózással védekezni, ahol a forgalom eléri a napi 4 ezer járművet, de azokon az utakon is csak a legminimálisabb értékben sózunk — mondta Endrédi János. — A környezet védelme miatt egyébként is ellene vagyok a sózásnak. A só az utak állapotában is mérhetetlen károkat okoz. Például a téli védekezés során a munkában résztvevő járműveink egy év alatt ötöt öregednek, de a betonból készült hidakban, csatornákban is kárt tesz a só. Az említett útvonalon nincs sózás, csak a kanyarokat, emelkedőket és a fontosabb csomópontokat szórjuk be érdesítő anyaggal, homokkal vagy zúzalékkal. Ott szolgálatot teljesítő gépkocsivezetőnk az idei kritikus két hétben 204 órát dolgozott. Van egy állandó kihelyezett kocsink, amelyik a síkosság mentesítésében vesz részt. Egyébként az úton a járművek által rátaposott havon lehet közlekedni, legföljebb nem hatvan kilométeres sebességgel. Tehát ez az út ezután sem lesz őrjáratos, viszont a hóeltakarításra saját gépeinken kívül 144 szerződéses erőgépet is felhasználtunk a megyében. Ezeket mindig a területen dolgozó téeszektől, gazdaságoktól béreltük. Így volt ez 'Ladon is. Meg kell tanulni télen autózni. Több környező országban sem sózzák az utakat, és mégis közlekednek az emberek. Ez az útszakasz a meglévő feltételek (között semmivel sem balesetveszélyesebb a többinél. Kulcsár Szilveszter: — Azt sem hiszem, hogy takarékossági okból sokat lehetne megtakarítani itt. Mindössze egy 20 kilométer hosszú szakaszról van szó. Erre kellene több gondot fordítani, és megszűnne az évek óta tartó állapot. Íme, a vélemények! A közlekedési térképen kék színnel jelzett útnak van gazdája, viszont a kék azt is jelzi: a jövő télen sem sózzák ezt a szakaszt. Akkor talán a letakarítására kellene az ideinél nagyobb gondot fordítani! Lehőcz Rudolf környékünkön. Igaz, hogy másak is készítenék ilyet, de mivel a minőség majdnem egyforma, inkább tőlünk rendelnek a közeli házakhoz. Amikor eldőlt, hogy hozzánk is beszerelik az osztrák gépeket, mi csak a szervizelésre, a törött üvegek cseréjére gondoltunk. Hamar rákényszerültünk azonban, hogy a nagyobb teljesítményű masinát mindjobban kihasználjuk. „Mindent minden méretben.” Ez volt és ma is ez a törekvésünk. Valamivel olcsóbban is adtuk egy időben a hő- szigetélt üvegeket, és elmondhatom, hogy fejlődik a termelés. Megismertek, és elfogadtak bennünket. Csakúgy, mint a konténerekkel. Ez utóbbiakra van kereslet, s addig mi szereljük a szállítható ebédlőiket, lakásokat. — Emellett a széles körű tevékenység mellett marad idő arra, hogy felkutassák a vásárlókat? — önálló marketingosztályunk nincs. A piaci munkában a teljes termelésirányító gárda részt vesz. Mindannyian érdekeltek vagyunk, hogy mindig jobb, a vásárlói igényeknek megfelelő termékékkel rukkoljunk ki. Megkeressük a leendő partnert: „Nektek ez kellene, megcsináljuk.” A vevőért mindent! Csák úgy léphetünk előre, ha nincsenek tele a raktáraink eladhatatlan gyártmány óikkal. Exportunk eddig nem volt, de nem hagyunk föl a külföldi piackereséssel. — Nem könnyű egy siker- vállalat igazgatójának sem. Hogyan tovább, van-e még tovább ? — Mindkét ágazatot szeretnénk fejleszteni. Az erőnkből futja, keresik a termékeinket, „öreg” kenyérgyárépítők vagyunk, és hogy jól csináljuk, bizonyíték rá a megnyert verseny- tárgyalás. Mindig megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyek nyereségben és kapacitásban a legmegfelelőbbek. Az ipari területen öthat új termékkel állunk elő. Ezekről most még nem szívesen beszélek. Műszaki fejlesztésre évente négy-tízmillió 'forintot fordítunk. Nem szakadhat meg a hosszú ideje tartó folyamat. Faragó László
