Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-04 / 53. szám
1987. március 4., szerda Somogyi Néplap 5 A múlt emlékeinek ifjú őrzői Honismeret középiskolás fokon Goldoni: Velencei terecske Emberek a sirokkóban Megyéinkben szép hagyományai vannak a honismereti mozgalomnak. Neves elődök gyűjtő és rendszerező munkái példaképül szolgálnak ma is a szőkébb hazánk megismerésén fáradozó fiatalok számára. A mozgalomnak több év óta eredményesen tevékenykedő sejtjei az általános iskolai honismereti szakkörök. Mintegy 120 jól működő csoport munkáját karolta föl a megyei úttörőszervezet. A középfokú intézmények azonban — egy-két kivétellel — kimaradtak ebből a szép tevékenységből. Dr. Marek János, a honismereti mozgalom szaktanács- adó tanára — aki 1960 óta vesz részt a mozgalomban — kezdeményezésére múlt év szeptemberétől 28 középfokú tanintézetben alakultak honismereti diákkörök. Tapasztalatairól kérdeztük: — A tantestületek és az iskolai vezetés sokáig érzéketlen maradt a hazafiságra és megyénk ismeretére nevelő munka iránt. Volt egykét intézmény, ahol korábban is kiemelkedő kutató- és feldolgozómunkát végeztek, de ezek kisugárzó ereje a Az elmúlt napok változékony időjárása után sokan panaszkodnak meghűlésre, légúti megbetegedésre. Influenzajárvány azonban nincs, s nem is volt sem az elmúlt ősszel, sem pedig a télen; a megbetegedések száma most sem haladja meg a szokásosat — tájékoztatta dr. Döntök István, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese az MTI munkaitársát. A szakemberek korábban számítottak az influenza nagymérvű elterjedésére, ugyanis tavaly áprilisban a Távol-Keleten az influenza A-vírus egyik altípusának olyan változatát különítették el, amely jelentősen különbözik a korábban előfordulóktól, ezért ezzel szemben a lakosság védtelen. A vírus az ősszel hozzánk is „megérkezett” : ennek jeleit először november végén és december elején észlelték, amikor néhány körzetben hirtelen körzeten belül maradt. Példaként említhetném a marcali dr. Gál József, a fonyódi Miczinger Katalin, a barcsi Bagi Gáborné és a szőesénypusztai Ott György- né tevékenységét. Az intézmények többszöri látogatása során azt tapasztaltam, hogy ennek a munkának nem alakult ki az érdemeihez méltó presztízse, sem anyagilag, sem erkölcsileg nem volt érdekelt az igazgató és a szaktanár a szakkörök létrehozásában. A meggyőzésen kívül nagy lendületet adott a munkának az is, hogy ma már megfelelő támogatást kapnak az intézményvezetők a szakköri munkához, s úgy gondolom, ahol az igazgató gazdája a honismereti munkának és a tanár munkáját ösztönzi, ott életképes szakköri munka szerveződhet. — Somogybán gond a tanárhiány. Vannak-e megfelelő felkészültségű, elhivatott szakemberek? — Általában igen. Kivétel ez alól Tab. Ott Bunyevácz József, a könyvtár vezetője vállalta a szervezőmunkát. Fonyódon dr. Náray Gábor fáradozik honismereti szakkör létrehozásán. ■ Ádándon ugyancsak küszködnek a megnőtt a légúti megbetegedések száma. Szolnak megyében például, Jászfénysza- ru és Jászfelsőszentgyörgy községekben három nap alatt mintegy ezren betegedtek meg a csaknem hatezer ottélő közül. Onnan azonban nem terjedt tovább az influenza. December első hetében más területeken is észleltek megbetegedéseket, főként Tolna és Baranya megyében. Ezek száma azonban sehol sem volt magasabb az átlagosnál. Messze elmaradt például a tavalyi igen erős járványtól; emlékezetes, hogy február és április között 1 millió 400 ezren betegedtek meg tíz hét alatt az országban. A december 22—28. közötti héten a fővárosin kívül — ott ez állandóan működik — mindössze kilenc megyében kellett létrehozni az úgynevezett influenzaje- lentő szolgálatot, amelyet viszonylag nagyobb számú személyi feltételek hiányával. Az ilyen munkához jártasság szükséges, melyet akarattal meg lehet szerezni. Több intézményben máris gazdag programot sikerült összeállítani. — Az évi programot úgy állítottuk össze, hogy kapcsolódjon a tantervi anyaghoz, és emellett élményt is nyújtson a gyereknek. Az iskolához és a lakóhelyhez való kötődés érdekében az intézmény hagyományának ápolása, kapcsolattartás a környéken élő, aktívan dolgozó és nyugdíjas szakemberekkel, a megye gazdasági, társadalmi, népesedési folyamatainak figyelemmel kísérése, p somogyi, életrajzi lexikonban szereplő neves egyéniségek életének és munkásságának megismerése, valamint egésznapos, ismeret- szerző gyalogtúrák szervezése alkotja a programok gerincét. A gimnáziumban tanuló diákok számára javasoljuk még a pályamunkák készítését, amely az ismeretszerzésen kívül nagy segítséget nyújt továbbtanulásukhoz is. influenzás megbetegedés esetén alakítanak meg. (E szervek hetente összesítik, s továbbítják az adatokat az Országos Közegészségügyi Intézethez.) A statisztikák szerint az influenzásak száma december 21-ig nőtt, ettől kezdv.e azonban folyamatosan csökkent. Január elejétől napjainkig gyakorlatilag az évszakra jellemző számú a légúti megbetegedések száma az országban, s járvány • kialakulása Most már nem várható. Korlátozást sehol nem kellett bevezetni. A szakemberek szerint a vírus bizonyos tulajdonságai miatt nem öltött járványos méreteket az influenza, s ebben szerepe lehetett annak is, hogy éppen a megbetegedések számának csökkenésekor kezdődött a tanítási szünet az iskolákban. A vírus ugyanis elsősorban a 14 éven aluliakat támadta meg. Carlo Goldoni — ha nem tartják is darabjait állandóan műsoron — azon szerzők közé tartozik, akiknek művei gyakran felbukkannak színpadjainkon. A Csiky Gergely Színház péntek esti bemutatójának külön érdekességet adott, hogy egy olyan vígjáték színpadra állítását vállalta a társulat, amelyet magyar közönség még nem láthatott. A Velencei terecske mégsem tartozhat a méltatlanul elfelejtett darabok közé, hiszen Goldoni jószerével szá- molatlanul írta vígjátékait, sokszor pedig ezek a megtévesztésig hasonlítottak is egymásra. Ascher Tamás azonban észrevette azt az izzást és feszültséget, amely a vígjátéki motívumok ellenére is végigvonul a darabon. A cselekmény ugyanis a velencei nép alsó rétegében játszódik, ennélfogva tág tere kínálkozik Goldoninak realizmusa gyakorlására. A rendező is bizonyította már, hogy nagy pontossággal képes színpadra állítani a társadalom peremére szorult emberek életét. Elsősorban az Ascher rendezte Élnek mint a disznók című, több évvel ezelőtt bemutatott Ar- den-drámára gondolunk. A rendező most is pontosan bontotta ki a cselekményt, jól tartotta mindvégig előtérben azt a feszültséget, amelytől itáliai hangulata keletkezett a vígjátéknak. Amikor találkozik Goldoni és Ascher realizmusa, nem stílus lesz, hanem természetesség. A Goldoni által felvezetett téma pedig első látásra meglehetősen terhes színpadi közhelyektől. Velencében egy lakóházak határolta kis terecskén játszódik a darab, ahol időnként találkoznak a házak lakói. No meg az ismert mediterrán hévvel át is kiáltoznak egymásnak, heves gesztusok kíséretében. A baj az, hogy a leányok valamennyien férjhez akarnak menni, kérő viszont csak hellyel-közzel akad. Pénzt akarnak ugyanis a férfiak, gazdag hozományt. A vígjáték főszereplőjévé a Lázár Kati és Molnár Piroska által játszott két szomszédasszony válik. Mindketten szeretnének mielőbb túladni lányaikon, hogy maguk is férjet találjanak. Köny- nyen tűzbe jövő, hangos, ha úgy hozza a szükség harsány, sőt trágár anyák tudnak lenni. Lányaik közül azonban ezeket a tulajdonságokat csak Kristóf Kata viszi tovább, Németh Judit alakítása visszafogott, félénk eladó lányt formál meg. A velencei terecske krónikájához tartozik, hogy most fordította magyarra Nádasdy Ádám. A szöveg nem kis feladat elé állította a fordítót, hiszen Goldoni a késő utókor számára kissé „kíméletlen módon” venetói tájszólásban írta meg művét. Ennek visszaadása pedig nem egyszerű. Nem is sikerül mindig zökkenő nélkül. A legnagyobb baj az, hogy biztosan nem tudni, csak néha sejteni —, hogy hol vannak az egyes dialektusok határai. Ha például azt halljuk, hogy a dáridó szó megüti az idegen fülét, akkor csak gyaníthatjuk, hogy ennek a mai magyar nyelv szerint nem nyelvjárási szónak ilyen színezetet kell tulajdonítanunk. További bizonytalanságot szül a nézőben, hogy túl- hangsúlyozottak a commedia del’arte elemei A mai nézőnek sok az a színpadi csetepaté, amely a tizennyolcadik század közönségét még olyannyira elbűvölhette. Ezekkel a jelenetekkel nem is tudnak igazán mit kezdeni színészeink, akik pedig nagy igyekezetükkel emelnek a darab értékén. Kétségtelen, hogy a Velencei terecskének van atmoszférája, az az érzésünk támadhat, hogy a színt mindvégig átjárja a sirokkó bá- gyasztó fuvallata, ám egy idő után ez a nézőtéren is érzékelhető. Kétséges a darab megoldása is: a jóra fordulni látszó helyzetben hullni kezd a hó. Ha az egyáltalán, mert a közönség nem kap semmiféle megerősítést. Velencében nem olyan gyakori a havazás, hogy bár karnevál idején is — egy hóhullást szó nélkül hagyhatnának. Lehet természetesen a karneváli hangulatot jelképező konfetti is a sok színpadra szálldogáló papírdarab, ám erről sem kapunk jelzéseket. Így kénytelenek vagyunk beérni néhány jó színészi alakítás emlékével. A már említett két velencei asszonyt megszemélyesítő Lázár Kati és Molnár Piroska pazar játéka mellett Lu- káts Andor messziről jött idegene líraiságával, köny- nyedségével marad emlékezetes. Bezerédi Zoltán a szigorú nagybácsit állítja elénk hitelesen, míg a Pogány Judit alakította eladó lány is előnyére van a darabnak. Az egy helyen játszódó cselekmény díszlete — amelyet Khell Zsolt készített — kifejező és jellegzetes. Varga István Fogorvosi rendelőben — Több édességet nem eszem! — fogadkozott az egyik kislány Hetesen az új fogorvosi rendelő várószobájáéban. Kezét szájára szorította, ám így is kivillant néhány lyukas foga kínosan mosolygó ajkai közül. Többségük nem először járt fogorvosnál, egyikük szájából a kikandikáló tampon jelezte, hogy túl van már a „kezelésen”. Horváth Csilla bátorította őket, ám példáját nem a saját életéből merítette: — A testvérem még csak hatéves, de sohasem fél a doktor nénitől! A rendelőből vékonyka kisfiú hang szűrődött ki, Húsz közül egy gyereknek van egészséges fogazata gazdáját ketten is vigasztalták : — Nyisd ki szépen a szádat, Attila, mindjárt kész. Egy kicsit fáj, de máris túl vagy rajta! Ügyes voltál! — Minden héten egy-egy osztály jön hozzánk az iskolafogászatra — mondta dr. Egyed Gabriella, a „doktor néni”. — Ma még ketten várnak. Máté Edit —11 éves kislány — engedelmesen ül a székbe; egy foggal szegényebben és sokkal sápadtab- ban állt fel. Apró könnycseppek barázdálták arcát, Glós Tamásné, a rendelő asszisztensnője törölgette le a fájdalom csillogó gyémántjait. A következő kisdiáknak is több szuvas foga várt kezelésre. — Húsz kisgyerek közül talán csak egynek van egészséges fogazata — mondta a doktornő. — A fogszuvasodás többnyire a hibás táplálkozás következménye: sok tésztaféleséget esznek a fiatalok és még több édességet. Fogápolásuk rendkívül hiányos. Egyed Gabriella doktornő német származású. Születési helye kedves akcentust kölcsönöz beszédének. — Több mint tíz éve jöttem Magyarországra. Az egyetem elvégzése után 1980-tól Kaposváron dolgoztam a rendelőintézet fogászatán. Jutában építkeztünk, így a munkaidő szempontjából is igen kedvező volt ez a munkahely. Tudomásom volt arról, hogy készül a rendelő és jeleztem, hogy ide szeretném kérni az áthelyezésemet. Örülök, hogy sikerült. A körzet nagy, a munka is több, de ez is vonzó volt. Glós Tamásnéval csaknem két éve dolgoznak együtt, mozdulataik összehangoltak, együttműködésük zökkenő- mentes. — Gabi megkérdezett, hogy eljönnék-e vele Hetesre — mondta Marika, az asszisztensnő —, és én gondolkodás nélkül Hetest választottam. — Az egyik legkorszerűbb fúróberendezést kaptuk, ilyen még Kaposváron sincs! A falon levő kékesfehér csempe új bútorokat, műszereket és fogászati eszközöket „vigyáz”. A szekrényekben gyógyszerek, fogók, emelők, fúrók és egyéb eszközök sorakoznak katonás rendben. — Az új fogorvosi szolgálat megteremtése 800 ezer forintjába került a helyi tanácsnak — hallottuk Lukács István tanácselnöktől. — Ebből a megyei tanács 200 ezer forintot térített. Csak ez a fogászati szék a fúróberendezéssel — amelyből összesen tíz van az országban — 340 ezer forintba került. Tavaly falugyűlésen beszéltük, meg a lakókkal, akik megértették és támogatták tervünket. Az új szolgálattal nemcsak Hetes gazdagodott, hiszen a hat községben hat és félezer ember él, négy iskola működik csaknem 600 diákkal. Korábban a gyerekeket Kaposvárra kellett vinni. A rendelő működésével pénzt és időt takaríthatnak meg a lakók. Az üzemeltetést is saját magunk gazdál- kodjuk ki. A 70 négyzet- méteres alapterületen egy várót, szociális és egy mellékhelyiséget is kialakítottunk. Tamási Rita V. Á. A légúti megbetegedésekről
