Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-25 / 71. szám
1987. március 25., szerda Somogyi Néplap 5 Miért olyan változatos ? A demográfiai „tájkép” VISSZAVÁGYÓ VENDÉGEK t Jól vizsgázott a szanatórium Van az emberben hajlandóság arra, ihiogy a körülötte hullámzó életet leegyszerűsítve szemlélje. Ahogy ő látja, ahogy őt érinti, ahogy neki örömet szerez vagy fájdalmat okoz. Valahogy úgy van vele az ember, ahogy tekergő kamasz gyermekével: ha az éjszakára kerül elő, lekever neki egy pofont. S csak utána kezd gondolkodni: mi történt, mi történik? Nem véletlen az iménti példa. Jövönkrői elmélkedve újra és újra előbukkan szakértők közt és társaságban: kevés a gyerek, fogy a népesség. Többen halnak meg, mint ahányan születnek. Nő a válási és zsugorodik ahá- zasulási hajlam. A születések alakulása nem független a társadalmi folyamatoktól, de hogy melyekkel és hogyan függ ösz- sze. erről kusza a kép. Érzelmi zűrzavar, lakáshelyzet, pályakezdés, a házasélet konfliktusa? Melyiké a fő szerep? Elégséges-e a társadalomtól érkező segítség, jól hatnak-e ezek? Érdemes négy évtizedet együtt szemlélni. örülni az életnek természetes volt 1945-ben, a pusztító háború után fellélegezve. 1947 és 1950 között nem is kellett különösebben aggódni a hazai termékenység miatt. Ezer lakosra 20 élve- születés jutott, annyi mint a harmincas évek második felében. (Utoljára a XIX. század végén, az iparosodásnak induló Magyarországon mértek 40 ezrelékes termékenységet.) Ám 1949 elején még így is 111 ezerrel volt kisebb a hazai népesség, mint 1941-ben. 1950-től kezdve azonban csökkenni kezdett a születések száma. A bevezetőben társadalmi folyamatokat emlegettünk. Mi történhetett? Mi hatott a gyermek- vállalási kedv ellen? A magyarázatot valószínűleg a nők nagy arányú munkavállalásában kell keresnünk. Az akotmány tételesen is deklarálta a nők egyenjogúságát, az iparfejlesztés pedig munkaerőt kívánt. Megindult a munkaerőnek a munkahelyhez való vándorlása is, méghozzá tömegesen. Ezt ismerték föl 1952-ben, amikor még csak 19,6 ezrelékes volt az élveszületési arány. 1953-ban született meg az a minisztertanácsi határozat, amely megnyitotta a ma Ratkó-korszakként emlegetett négyéves periódust. Erről az időszakról elég pontatlanok az ismeretek, bár az, hogy az emlékezet a művi vetélést tiltó rendelkezést Befejezte kanadai vendég- szereplését a Magyar Állami Népi Együttesi. A h áram- hónapos észak-amerikai turnén levő magyar művészék négy kanadai városban öt alkalommal léptek a közönség elé. Kitdheneriben, Ha- miitonban, Torontóban és Ottawáiban zsúfolt házak tartotta meg a múltról alkotott képben, jelez valamit a jogi ösztönzés korlátáiból. Pedig az 1953-as határozat nemcsak ezt tartalmazta. Több elem máig vagy legalábbis a közelmúltig élt. Például az anyák fokozott védelme, a terhesség kötelező bejelentése és a terhesgondozás általánossá tétele vagy az ingyenes csecsemőkelengye ... A határozat hatása: 1953-ban már 21,6,1954- ben 23 ezrelékes volt a termékenység. Ám a tiltás árnyékában sokasodtak az ellenőrizhetetlen és orvosilag sem veszélytelen titkos művi vetélések. Ugyanakkor már 1955—56-ban csökkent a születések száma, s 1962- ben a magyar történelemben példátlan mélypontig süly- lyedt: ezer lakosra jutó 12,9- es születési aránnyal. Közben 1957-ben visszavonták a tiltó rendelkezést. Már az eddigiek is jelzik, hogy erős korlátái vannak a születések közvetlen befolyásolásának. Ezek átmenetileg hozhatnak eredményt, de feszültségeket teremthetnek, s azok később visszaüthetnek. A realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. 1967-ben bevezették a dolgozó nők körében a gyermekgondozási segélyt; előbb a gyermek két és fél éves, majd a hároméves koráig. Az ezt követő években 15 ezrelék körül volt a termékenységi mutató. Mégsem írhatjuk a növekedést csupán az ösztönzés javára. Ebben az időszakban ugyanis nőtt a szülőképes korú nők száma, főleg a fiatalabb korosztályoké. A növekedés harmadrészben ennek tudható be. Ezt követte a felismerés 1970-ben, hogy nem elégségesek a jogi eszközök. Az emlékezetes 1013-as kormányhatározat a nők gazdasági és szociális helyzetének javítását tűzte ki célul; a gyermekeiket egyedül nevelő anyák fokozott támogatását, az óvodai és iskolai férőhelyek növelését, a nők munkáját segítő szolgáltatások fejlesztését. Mi történt, mi zajlott a háttérben? Általánossá lett a nők kettő szerepvállalása, több lett a válás, az életszínvonal emelkedése mellett érzékelhetőbbekké váltak a különbségek, a lakásviszonyok ellentmondásai, a pályakezdés nehézségei. Mindez nem könnyítette meg a családalapítást, így a születések száma nem nőtt a kívánt mértékben. A kedvezőtlen folyamat lényegében máelőtt léptek fel programjukkal, amelyet mindenütt kirobbantó sikerrel mutattak be. Kanada fővárosának, Ottawának 2300 személyes koncertterme nem bizonyult elegendőnek a hatalmas érdeklődés kielégítésére — sokan a sorok között állva tekintették meg a műsort. ig tart, s közben egyre bonyolultabbá vált. 1984-ben újabb „mélypont-rekordot" értünk el: 11,8 ezrelékre süllyedt a születési arány. Közben és mellette: 1970 óta egyre kevesebb a fiatal nő. 1980 óta a 15—30 éves korosztályban minden évben több a férfi, mint a nő. Az, hogy ma is a nők vannak többségben, még az idősebb generációknak köszönhető. Fokozatosan mind több lett a válás, 1980 óta száma már több, mint a házasságkötéseké. Amikor az újabb születési mélypont után, a csekély emelkedésen örvendezve végignézünk a negyven éven, észre kell végre vennünk, hogy egyoldalú döntésekkel a családok gyermekvállaló kedve nem befolyásolható. Csak a nőknek adott munkaügyi, pénzügyi kedvezmények tartósan nem hozhatják meg a kívánt eredményt. Átfogóbb és összehangoltabb lépések szükségesek. A születést követő évek, vagyis a kezdeti támogatás ugyanis csak az első lökés. A gyermeknevelés anyagi fedezetének előteremtése, és a nevelés szervezése még mindig nehéz marad. Ugyanígy nem lesz könnyebb a lakás megszerzése, hiszen a fiatal házaspároktól/ 7-8 évig lemondó takarékoskodást kíván. Nem maga a lakás a gyermekszámnüvelő, bár fontossága nehezen vitatható. Sokkal inkább az a lakás- szerzés módja. A jelentős plusz munka kényszere, a fogyasztás torzulásai, a kilátástalan lakásszerzés miatti kapcsolatromlás — ezek mind a gyermekvállalás ellen dolgoznak. Vagy nézzük a házasságnak a motívumait. A kitolódott tanulási idő növeli a fiatalok „gyerekkorúságát”, vagyis a szülőktől való függőség idejét. A házasság tehát sokszor a függetlenedést szolgálja, miközben az önállósulásnak nicsenek meg a feltételei. A hetvenes évek óta amúgyis felgyorsult az életmódváltás, s a fiatalok türelmetlenül Igyekeznek utolérni az idősebbeket a gyermekvállalás terhei pedig a lemaradást erősítik. Miért fontos, hogy a mai tendenciát, a népesség számának csökkenését megállítsuk? Miért is fontos, hogy legyen a gyermek? Mert egy elöregedő nemzet mindig nehezebben boldogul. Hatása, létének és kultúrájának kisugárzása is erőtlenedik. A kedvezőtlen folyamatot — s ezt jelzi a negyven év tapasztalata is — csak összehangolt szociálpolitikai rendszer, a családalapítás és családfenntartás hatékonyabb támogatása, az ellátás és szolgáltatás színvonalának fejlesztése és a jogi keretek gazdagítása fordíthatják meg. Hiszen a mai lépéseket a jövőben a ma megszülető gyermekek erősíthetik meg. Amit ma elmulasztunk, azzal nekik majd sokszoros teherként kell megbirkózniuk. Rege Sándor Nyugodtam megmérettetésnek is tekinthetjük azt a fél évet, amióta a balaton- földvári Park üdülő — gyönyörűen felújítva — télen is üzemel. Ilyenkor nemcsak SZOT-beutalóval vehetők igénybe a két-három ágyas szobák. Október 13-án nyitottak, s április végéig csak orvosi javaslatra mehetnek oda a gyógyulni vágyók. A szállodai színvonalon kialakított épület földszintjén kezelőhelyiségek, tornaterem, fizikoterápia, szauna és szolárium van. A Művelődési Minisztérium tájékoztatást adott a következő, az 1987/88-as tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán a- 'tanév 1987. szeptember 1-jén, az első tanítási nappal kezdődik. A dolgozók általános és középiskoláiban az első és utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A zeneiskolákban szeptember élső hetében kezdődik és június második hetében végződik a tanév.! Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, s a gimnáziumok I—III. évfolyamán 1988. június 10-e. Az érettségizőik május 13-án mennek utoljára iskolába. A szálloda vezetője. Gáspár Lászlóné büszke a létesítményre. Elmondta: máris vannak olyanok, akik jövőre is szeretnének visszajönni Balatonföldvárra, elsősorban az érbetegek, cukorbetegek, súlytöbbletben szenvedők ... Az ér- és cukorbetegek felépüléséért is s-olkat tesznek, d-e négy hét alatt a túlsúlyosaknál érték el a leglátványosabb javulásit. A beutaltak kétharmada fogyókúrázni szeretne. Dobosáé Enzsöly Júlia tanácsokkal látja el a fagyni vágyóAz első félév 1988. január 31-,ig tart. Az iakolák február 5-ig értesítik a tanulókat, illetve szüleiket a diákok első félévi munkájának eredményéről. A téli szünet 1987. december 19-től 1988. január 3-ig) tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap tehát december 18J, a szünet utáni első tanítási! nap január 4-e. A tavaszi szünet 1988. április 2-itől április 10- ig tart,, így a szünet előtti utolsó tanítási nap áprilisi.,, a szünet utáni első tanítási nap április 11. Az érettségi 'írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1988. május 16-án, a nemzetiségi gimnáziumokban május 13-án, az esti és levelező tagozatokon pedig május 30-án kezdődnek. A kait. Szeretnék bebizonyítani nekik, hogy nemcsak éhezve lehet fogyni. Az intelmeket kezdetben alig-ailig fogadják el a betegek. Néhány nap múlva azonban a látható eredmények 'mindenkit arra készítetnék, hogy betartsák az előírásokat. Már az első napon megállapítják, ki melyik diétás csoportba tartozik. s azután kezdődhet az aktív torna, a rendszeres séta és a szaunázás. Uszoda is elkelne, mert ezért az EaüSitpartra kell küldeniük a vendégeket. Négyféle menüt főznek a szomszédos étteremben. A különféle diétás ételek mellett teljes értékűt is ehet, akinek nem korlátozzák az étrendjét. A műtét utáni gyógykezelésre vagy fogyókúrára érkezők jól megvannak egymás mellett. A csaknem egy hónapot csodaszép környezetben tölthetik, s közben áfáig érzékelik az állandó felügyeletet. Ez a legfontosabb: fél siker a teljes gyógyuláshoz. Akiknek szükségük van rá, orvosi javaslatra egy-két hetet még ott tölthetnek. Máris ihí-re ment a Park szálló szanatóriumközös írásbelii érettségi-felvételi vizsgát 1988. május 23-tól kell tartani. A tanév során — a téli és tavaszi szüneten kívül — az iskolák legföljebb 14 tanítás nélküli napot tarthatnák: nevelési célú munkára, honvédelmi 'napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatásokra, ifjúsági napokra, pedagógus-továbbképzésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület által választott egyéb célra. Ha különleges indokok alapján a téli, illetőleg a tavaszi szünet kezdő vagy befejező napját a; fentiektől eltérően állapítja meg a nevelőtestület, ezzel nem növelheti a tanítás nélküli munkanapok számát. Forró siker Kanadában is Az új tanév munkarendje A KISZ megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére diáknapot rendezett a kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium iskolai KISZ-bi- zottsága. A kétnapos program lebonyolításában dr. Vndi Jánosné díákpatroniáló tanár segítette a fiatalokat. Legnagyobb sikerük mindkét napon a sporteseményeknek volt. A tanár—diák focinangadón nagy küzdelemben a diákok nyertek. A tanárak kasárlábda-mórkő- zésén Zetz József történelemtanárt tiszteletbeli „hölgy - gyé” választották, talán ez is hozzájárult a női csapat fényes győzelméhez. A művészet, a történelem, és a logikai játékok, valamint tréfás feladatok megoldásában kellett még jeleskedniük a tanároknak népes diákiközönségük előtt áz iskola aulájában. Köztársaság tér 56 címmel dr. Nárai Gábor, a fonyódi gimnázium történelemtanára vezetett egy sikeres vetélkedőt, dr. Szabó Magdolna az AIDS- ről teritott előadást sok érdeklődőnek. Ugyancsak több diákot vonzott Montagh Imre Ütravaló című videofilm- je. Könyvvásár, hidegszend- vics-készítő verseny, földrajzi vetélkedő, bábműsor, táncház, könnyűzenei vetélkedő és bál szerepelt még a diáknapok programjában.
