Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-25 / 71. szám
1987. március 25., szerda Somogyi Néplap 3 TIZENHÉT PÁLYÁZAT KAPOTT TÁMOGATÁST Á fellendülés útján Tegnap tartották idei első ülésüket a Somoqy megyei tanácstagok. A testület értékelte a megye felsőfokú végzettségű szakember-ellátottsága helyzetét és jóváhagyta a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését szolgáló programot. A tanácsülésen a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át dr. Gyenesei István tanácselnök dr. Kassai János nyugdíjas vb-titkárnak, aki továbbra is tanácstag maradt. Zöldség, gyümölcs a boltokba A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztése kiemelt, országos program, hosszú évekre szóló gazdasági, társadalmi feladat. Megyénk három vidéke: a tatot, a csurgói térség és a Kaposvártól' délre eső, döntően zselici rész vain érintve ebben. Az elmaradottság megszüntetése, a fejlődés érdekében a múlt évben pályázatot írt ki a megyei tanács. A körültekintő, bár megleli dtősen rövid előkészület után a felhívásra nyolcvankét gazdálkodó szerv, tanács és magánszemély jelentkezett. A végrehajtó bizottság közülük tizenhét pályázatot hagyott jóvá és részesített támogatásban. A hároméves program során ezeken a területeken 494 millió forinA fagyosi föld a szokottnál jó fcét-három 'héttel később enged 'ki az idei tavaszon ; országszerte alaposan megkésett a tavaszi gyümölcstelepítési szezon. Sokfelé még mindig nem lehet kellő mélységben! felásni a talajt, másutt pedig a sár akadályozza a munkát. A Gyümölcs- és Dísznövény- termesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat szaporítóanyag-telepei — számítva arra, hogy a jó idő 'beálltával ugrásszerűen növekszik az érdeklődés — szombaton és vasárnap is nyitva tartanak. A vállalat kilenc helyen kínálja a szaporítóanyagot. Közöttük a legnagyobb a budafoki központi telep, amely csaknem valamennyi gyümölcsfajból kielégíti az igényeket. Cseresznyéből és meggyből még '6—7 ezer csemete vár eladásra. A meggyből különösen sokan vásárolják az Érdi bőtermőt és tos fejlesztés valósul meg, ebben az évben 31 millió forintos támogatással. Ahogy dr. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese tegnap tájékoztatta a tanácstaigságoít; ez az első alkalommal kiírt pályázat számos, a jövőre nézve fontos tanulságot hozott. A térség jellegét jól tükrözi, hogy a pályázatoknak csaknem fele mezőgazdasági szervezetektől érkezett, s több minit kétharmada a termelés fejlesztését célozza. Nincsenek viszont a pályázók között országos és megyei nagyvállalatok, az ipar húzóágazataihoz tartozók. Bár a pályázatok döntő többsége a térségek fejlesztését, gondjaik megoldását célozza, fontos tanulság, hogy a következő pályázatokat jobaz Üjfehértói fürtöst, amely kitűnő hozamokkal hálálja meg a gondoskodást. Cseresznyéből a Germersdorfit kínálják, továbbá a Mü-ncihe- bergi korait, a Jaboulait és a Solymárit. Van elegendő körteszaporító anyag, közöttük a Vilmos fajtából, amely korábban' sokhelyütt hiánycikk volt. A kajszibarackból teljes a választék, van például a Gönciből, a Paksiból és a C—236-osból. A köszméte- és rifoiszke- f ajtókból is elegendőnek ígérkezik a készlet. Az egyik különlegességük a köszméte és a ribiszke úgynevezett fajhíbridje, a Josta, amelynek magastörzsű változata szépen fogyott az őszi telepítési szezonban. Oltott dió és gesztenye szintén van a vállalati lerakatokban, korábban eléggé nehezen juthattak ho.zzájük a kiskert- tulajdonosok. ban kell előkészíteni. A végrehajtó bizottság által létrehozott operatív bizottság másfél hónapig értékelte a fejlesztési elképzeléseket, s elsősorban azokat részesítette előnyben, amelyek nem csupán jól voltak előkészítve, hanem hosszú távon is szolgálják a települések fejlődését. Nem mellékes szempont az sem, hogy a támogatott fejlesztések többsége még ebben az évben, más része jövőre befejeződik. A teljesség igénye nélkül néhány példa. A homok- szentgyörgyi Aranyhomok tsz a kálm-áncsa—emlékmajori ipari üzemágát bővíti 49 milliós beruházással. így a jelenlegi 140 helyett mintegy 200 embernek ad munkalehetőséget, s a mostani 60 milliós bevételét 45—50 millióval növeli. A szennai Zselici táj tsz a kadarkúti tsz-szel, a Caolával és az ajkai alumíniumkohóval társulva importot helyettesítő, korszerű aerosolos-palack- gyártó üzemet létesít. A térség lakosságának érdekében a tsz arra is vállalkozott, hogy Zselickisfaludon és Szilvásszentmártonban a saját telefonközpontján keresztül nyilvános telefonállomást telepít. A hedrehelyi tsz visnyei faüzemében az exporttermelés bővítése érdekében szárítót létesít, ez nemcsak ötven újabb munkalehetőséget jelent, hanem kétszeresére emeli a tevékenység nyereségességét. A csurgói költségvetési üzem műanyagfeldolgozót kíván létesíteni és bővíti építőipari kapacitását. A tabi tanács négy társközségben nyilvános, távhíválsos telefont és .gázcseretelepet létesít. A gyékényesi tsz hét település lakossága érdekében üzemanyagtöltő állomást épít; Törökkoppányban felújítják az orvosi rendelőt és a gondozót, Lakácsán ABC-t épít a barcsi áfész. A példák, a támogatott fejlesztések bizonyítják, hogy a termelés föl-lendítése mellett a program nagy figyelmet fordít a térségben élők helyzetének, ellátásának, életkörülményeinek javítására. Az első lépés megtörtént, a munka megkezdődött. A hátrányok megszüntetése további hosszú évék kiemelt, fontos feladata. Utánpótlás a böhönyei raktárból A zord március nehezí dolgát a Somogy Megyei Zöldért Vállalat böhönyei raktárában serénykedő asz- szonyoknak is. A boltokba szánt rakományok mérése, válogatása, elosztása „pincehidegben” történik, de a fűtést nem is „viselné el” az áru, ami egyébként jól telelt — alma, káposzta, gyökérzöldség alig mutatja jelét, hogy a betakarítást követően már hónapokig tárolták. Somogy csaknem egész területére — áfész- — és Zöl- dért-boltokba, kiskereskedők üzleteibe — eljut a Böhö- nyén raktározott áru éppúgy, mint az itteni tartósítóüzem termékei: a savanyított káposzta, uborka, paprika. Ilyenkor szedik ki és csomagolják kisebb edényekbe a savanyúkáposztát. Ebből a hét elején még mintegy hét és fél vagonnyi készlettel rendelkeztek. Az időjárásból következtetve ebben a hónapban még tart a „káposztaszezon” — nagy a kereslet erre a tartósított termékre, a márciusi hidegben sokan és szívesen fogyasztják magas C-vitamin tartalma miatt. Juhász Árpád, az Ipari üzem helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy a pirított napraforgót a somogyi boltokon kívül az ország távoli városaiba, így például Budapestre, Egerbe is szállítják. A sózott és pirított áruból februárban több mint 95 ezer, tíz dekás zacskót vittek el Böhönyéről a boltoknak, áruházaknak. Ha két műszakban dolgoznak, 1300 kiló napraforgót dolgoznak fel — pirítanak, sóznak — naponta. Ennek a meny- nyiségnek mintegy a felét töltik a zacskókba az asszonyok, tehát a csomagoláshoz mindig bő készlettel rendelkeznek. Az ötdekás tökmag- zacskókból kisebb a forgalom, de ez is kedvelt terméke a böhönyei üzemnek. A magtisztítóból jelentős mennyiségű árut küldtek exportra tavaly: a napraforgót madáreleségként adták el Ausztriában, s a feldolgozott 60 vagonnyi étkezési borsó mintegy egyharmadát Olaszországba szállították. A takarmány- és étkezési borsón, napraforgón kívül hajdina is kerül a böhönyei magtisztítóba — ennek zömét a hazai kereskedelem hozza forgalomba. Tavaszi telepítési szezon Ex így nem megy Műszaki fejlesztés piacismeret nélkül? Néhány problematikus műszaki fejlesztésre példa igazolja a mondást, hogy a szegény embert még az ág is húzza. Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár 1985-ben aiz előző évhez képest 290 millió forinttal növelte bevételét és 110 millió forinttal nyereségét az új, -ldcene alapján gyártott gépjánmű- akkumuliátor gyártáséval. A licenciádé egyesült államokbeli céget azonban csaik 4—5 éves lemaradással .tudja követni a .magyar gyár.. Jellemző, hogy a licancátadás időpontjában az akkumulátor-ólíomlemezek vastagsága •1,8 imililiméter volt, s ezt időközben az USA-ban 1 miilMiméterre csökkentették. Az akkumulátorgyár ennyi idő alatt csupán 0,4 millimétert itudott a falvastagságból lefaragni. Döntően azért, mivel a nagy tisztaságú, egyenletes minőségű ólomhoz, illetve a korszerű gépekhez nem vagy késve juthat hozzá. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek százmillió forintos fejlesztéssel féimeleg-alakító technológia alkalmazására fért át 1984Hben. A létrejött korszerű kapacitások azóta is kihasználatlanok és veszteségesek. Részben szer- számozási és alapanyag-ellátási hiányosságok miatt. A döntő azonban a piaci érdektelenség. A fejlesztést ugyanis nem előzte meg körültekintő közgazdasági elemzés és marketing-munka. A Csavaripari Vállalat kifejlesztette a nagy szilárdságú csavarok • gyártását — tőkés import pótlására. A beruházáshoz azonban a nagy teljesítményű nyugati gépék helyett deviza hiányában a szocialista országokból importáltak 25—30 százalékkal kisebb teljesítményű gépeket. A beszerzési gondok miatt már eleve egy esztendőt késett a nagy szilárdságú csavarok gyártásinak megkezdése. További probléma, hogy a Lenin Kohászati Művek csak 1987- től vállalja a szükséges alapanyagok egy részének (80— 85 százalékának) gyártását. Hazánk és a fejlett tőkés országok között meglevő technológiai rés az utóbbi években nem csökkent, hanem növekedett — állapították meg az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén. A feladatok sür.getőek, hiszen az intenzív gazdasági fejlődés üte- miét a technikai haladás mértéke határozza meg. És nem a beruházási összegek nágysáiga. Persze a felhalmozás bizonyos szintje nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés által feltárt potenciális lehetőségek hasznosításához. A műszaki-gazdasági fejlődés meghatározó tényezője, legnagyobb tartaléka maga az emberi tudás, felkészültség, a szakmai tapasztalat. Az emberi tényező növekvő szerepéről sok szó esett az MSZMP KB 1986 decemberi ülésén, s a kiaknázatlan lehetőségek sorát tárta föl a legutóbb a népi ellenőrzés. A fővárosi, a Nógrád, a Csongrád, a Fejér, a Veszprém, a Zala megyei népi ellenőrzési biztottság múlt évi, központilag koordinált -vizsgálata szerint a pénzügyi forrás a vállalatok többségénél elegendő, sőt helyenként fel sem tudják használni. A kutaitás-fejlesz- itóst igénylő vállalatok pedig központi -műszaki f-ejleszté- sialap-juttatásban részesülnek. Az ellenőrzött 13 fővárosi gépipari vállalatnál 1981 és 1985 között 20—40 százalékkal csökkent a fejlesztésiben dolgozók létszáma. S nem jobb a helyzet vidéken sem. A fejlesztő erők nagy részét is a napi termelési- gazdálkodási feladatok megoldása, illetve a közvetlen gazdasági hasznot nem hozó K+F 1 (kutatás+fejlesztés) köti le. A gazdasági eredményekre irányuló vállalati fejlesztések pedig a termékválaszték bővítését, korszerűsítését célozzák és -nem a szerkezet átalakítását. Bár sokat beszélnek erről az átalakításról, a valóságban kevés a tett. Főként emberi tényezők rontják a vállalati K+F hatásfokéit. A témaválasztásnál kizárólagosak például a műszaki motivációk, gazdasági, pi-aci elemzések, felmérések nem előzik meg azt. így auztán az új -termék olykor eladhatatlanná, máskor -pedig veszteségessé válik. A vállalatok jelentős része még mindig nem a várható piaci kereslethez, hanem valamiféle „központi elvárásihoz” igazodik. Hiányosak a fejlesztők műszaki, piaci ismeretei is. Ebben szerepet játszik, hogy kevés (minden tizedik) fejlesztő olvas valmi-lyen idegen nyelven. A magyar tudományos és műszaki szakemberek jó hírnevét külföldön a hazánkból elszármazott, ismert tanárok, kutatók, fejlesztők alapozták meg. A honi társadalmi-gazdasági viszonyok hiányosságaira utal viszont, hogy az alkotó szellemi energiák idehaza gyakran nem elég termékenyek vagy kiaknázatlanok. Némelykor azért, mert s-zét-forgácsolód- na-k, A Matripondnál például tavaly 16 fejlesztési témát véglegesen, 20-at átmenetileg leállítottak, hogy a megmaradt 11-et gyorsan befejezhessék. Az is gond, hogy a fejlesztés sikeres lezárását gyakran késve, 2— 3 év múlva követi a gyakorlati hasznosítás. Mire egy-egy beruházás elkészül, a>z újdonság elveszíti értékét. Gazdasági-piaci eredményeket elsősorban ott tudnak felmutatni, ahol a kutatók, fejlesztők, sőt a termelőüzemek maguk is érdekeltek az új megoldások gyakorlati alkalmazásában. Néhány helyen a fejlesztők viszonylag önálló vállalkozói -rendszerben dolgoznak, s közvetlenül részesednek az elért tényleges eredményekből. Sajnos még csak néhány vállalatnál alkalmazzák bátran a teljesítménnyel arányos határozott jövedelem differenciálódást. A következetesen érvényesített nyereségérdekeltség és vállalkozás elősegítheti az élenjáró külföldi linceneek szélesebb körű alkalmazását is mindenütt, ahol ezek a saját fejlesztéseknél kevesebb ráfordítást igényelnék és gyorsabban nagyabb hasznot hoznák. Érvényesüljön a tehetség és kiemelt anyagi, erkölcsi elismerésben részesüljön az arra érdemes műszaki -teljesítmény! Ez a műszaki-gazdasági előrehaladás gyorsításának egyik kulcsa. Ugyancsak fontos, hogy az eredményesen és a rossz hatásfokkal működő vállalatok teljesítményükkel arányosan fejlődjenek vagy visszafejlődjenek. Tehát szűnjön, meg a jövedelmek igazságtalan átcsoportosítása — azért, hogy felgyorsulhasson az életképes vállalatok fejlődése. Kovács József
