Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
2 Somogyi Néplap 1987. március 21., szombat Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka képviselő — sértheti a sze- kapott felhatalmazást arra, mély iségi jogokat. Ezért hogy a már említett fontos megkérdezte az egészségügyi orvosságok biztosítása érde- minisztert: miiként ítéli meg kében csereszerződést kös- az állami hipofízis-érték esi- sön a gyógyszert előállító tést? külföldi vállalattal. Dr. Medve László egész- — Az igazságügyi szervek ségügyi miniszter válaszában megvizsgálták a szerződést és elmondta: annak végrehajtását. Véle— Egészségügyi törvé- ményük szerint az ügylet és nyünk lehetővé teszi meghalt lebonyolítása törvényeink - személy kórboncolását, to- nek megfelelő. Az állampol- vábbá holttestből nyert szerv, gárok személyíségvédelmé- szövet gyógykezelés érdeké- nek növelése érdekében azon- ben történő átültetését, ki- ban a közeljövőben, — az véve, ha ez ellen valaki még egészségügyi törvény korsze- életében tiltakozott. A tör- rűsítése során — az igazságvény kimondja azt is, hogy ügymiiniszterrel együtt javasholttestből bármely célra ki- latot kívánunk tenni olyan vett szervért, szövetért ellen- kiegészítésre, hogy a gyógyí- értéket adni, illetőleg elfő- tó célú szölvetkivételt a gadni nem lehet. A szerv- és szervátültetéshez hasonló a szövetkivétel részleteit tör- módon törvényi szintű jog- vényi felhatalmazás alapján szabály szabályozza, miniszteri rendelet szabá- Az interpelláló képviselő lyozza. Ennek megfelelően a és az Országgyűlés tudomá- Humán Oltóanyag Termelő sül vette az egészségügyi mi- és Kutatóintézet jogszerűen niszter válaszát. Kérdések és válaszok (Folytatás az 1. oldalról.) A Legfelsőbb Bíróság és az alsó fokú bíróságok figyelemmel vannak arra a törvényi parancsra, hogy halálbüntetést csak kivételesen és akkor lehet kiszabni, ha a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére, a bűnösség magas fokára figyelemmel a társadalom védelme csak ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazásával biztosítható. Ezt jelzi, hogy a halálbüntetésre emberölés bűncselekménye miatt került sor, 1985-ben kettő, 1986-ban pedig egy esetben. Ide tartozik, hogy a Legfelsőbb Bíróság már az idén is hozott egy halálos ítéletet. Tapasztalati tény, hogy az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél jelentős az alkoholtól befolyásoltság és igen nagy az ittasságból eredő gátlástalanság szerepe. A Legfelsőbb Bíróság ezért testületi állásfoglalásban adott irány- mutatást a bíróságoknak az alkoholisták kényszergyógyításának elrendelésénél figyelembe veendő szempontokra. Hasonló területen a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi megítélésében mutatkozó bizonytalanságok eloszlatása végett hozott elvi döntést. Miként korábban is, e beszámolási időszakban is igen csekély volt és az össz- bűnözéshez képest százalékosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmények száma. A szóban forgó években öt kémkedési ügyet tárgyaltak bíróságaink, másodfokon a Legfel— az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, a Tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számoltam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta: — Azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtek be. Előrehaladást értünk el a gazdaságirányítás továbbfejlesztése, gazdaságunk szerkezetének átalakítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Űj tartalmat kapott a gazdálkodó szervek felügyelete. Az elmúlt években a tanácsrendszer is módosult. Közelebb jutottunk a kétfokú igazgatás teljes körű bevezetéséhez. A pozitív irányú gazdasági, társadalmi változások, a demokratizmus kiteljesedése mellett azonban — az utóbbi egy-két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nemkívánatos jelenségek felszámolásának alapvető feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosan törekedni — társadalmi előrehaladásunk érdekében — minden szervnek és minden becsületes állampolgárnak kötelessége. Ügyészi munkánk során különös jelentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következtében az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A jogszabályváltozások leginkább a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálták. Ebben a helyzetben az ügyészi tevékenység súlypontjába is a gazdálkodás törvényességének fokozottabb segítése került. A továbbiakban a legfőbb ügyész a tapasztalatok között megemlítette, hogy a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak még mindig gyenge pontja a szerződéses fegyelem hosszú idő óta észsőbb Bíróság. Ezek közül egy ügy országunk hátrányára felhasználható gazdasági, négy pedig katonai adatok kiszolgáltatásával volt kapcsolatos. Dr. Szilbereky Jenő kijelentette, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata a beszámolás időszakában törvényes, általában egységes és egyúttal egyéniesített is volt. Fokozottan szigorú volt az ítélkezés azokban az ügyekben, amelyeknek el- szaporodottsága ezt szükségessé tette, így a munkakerülő, az erőszakos, valamint a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel, továbbá a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik a bűncselekményt csoportosan vagy szervezetten követték el. A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szólva a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat — a jogszabályok törvényes alkalmazása során — következetesen érvényesít bizonyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat. Így megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaság- szervező szerepét; a szerződésszegés — külön is a minőségi követelmények megsértése — esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók, felhasználók, a megrendelők védelmére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat — a korábbihoz képest 20 százalékkal — és évi 16 ezer körül mozog. lelt alacsony szintje és alig javuló állapota. Sokszor felelőtlenül vállalt és meg nem tartott határidők, a nem megfelelő minőségben vagy választékban szállított termékek is kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezért a gazdasági perek kapcsán fokozták az ügyészi fellépéseket, s megfelelő indítványokkal segítették a bíróság ítélkezését. Törekedtek a gazdasági bírság minél szélesebb körű alkalmazására. Ezután arról beszélt dr. Szíjártó Károly, hogy népgazdaságunk fejlődésében ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkalmazásával — a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítésével — is mozdítsák elő a magasabb követelményeknek megfelelő munkaerkölcs biztosítását. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlói határozottan lépjenek fel még az esetileg előforduló vétkes kötelességszegésekkel szemben is. Vizsgálati tapasztalatok szerint a munkáltatók fegyelmi gyakorlata sokszor eltér az említett követelméKülön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakás- szavatossági perek száma emelkedett. Ez — mint mondotta — nem pozitív jelenség. Arra is utal, hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is: a lakásépítéseket végző vállalatok — különösen Budapesten — nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibákat, ha hibásan teljesítettek. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezetei jellegű kérdésről tájékoztatta az Ország- gyűlést. Végezetül hangsúlyozta: — A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazságszolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkalmazása társadalmi viszonyainkra igen jelentős, a szocializmustól idegen jelenségek kiküszöbölésében, a pozitív folyamatok erősítésében. Ehhez és az egészséges közgondolkozás és közmorál alakításához az igazságszolgáltatáson kívül azonban továbbra is szükséges más állami és társadalmi, gazdasági szervek együttes fellépése. Minderre biztosíték jogpolitikánk, az a szilárd követelmény, hogy törvényességünk a társadalom és egyén érdekét egyaránt szolgálja. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Országgyűlés fogadja el. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. nyéktől. A fegyelmezetlenségek megtörésének oka alapvetően nem a jogi szabályozás esetleges hiányosságaiban keresendő. — Hazánkban — folytatta — a közélet tisztasága egészében megfelelő, noha a korrupciós bűncselekmények száma lassan növekszik. 1986-ban már több mint ezer vált ismertté. Közöttük előfordult hivatali visszaélés, csalás, okirathamisítás is. Ellenük szigorúan léptünk fel. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéri ttetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. A kár megtérítését az ügyészek többnyire már a büntető eljárás során indítványozták. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek nem törődnek megfelelően a kár megtérít- tetésével, még a jelentős kárt okozó magatartások esetén sem. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűn- cselekmények intenzívebb megelőzésére kell törekedni. Ebben a bűnüldöző szerveknek a korábbinál is nagyobb szerepet kell vállalniuk. Elsősorban azonban az ágazati és felügyeleti ellenőrzés erősítése szükséges. A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott: — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűn- cselekmények, mint például a betöréses lopások szaporodása és egy részének felde- rítetlensége ma már gondokat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. Az ismertté vált bűncselekmények száma és a népességhez mért gyakorisága a korábbiaknál magasabb. 1986-ban több mint 182 ezer közvádas bűncselekményre derült fény, így 10 000 lakosra közel 172 bűncselekmény jutott. 1985. évhez viszonyítva 10,3 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egyre több a büntetett előéle- tűek és a visszaesők száma is. A bűncselekményt elkövetők között gyakran találkozunk fiatalkorúakkal. Arányuk 11 százalék. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 éven aluli gyermekkorú elkövetők száma is növekszik, ma már 4 ezer. A bűnözés összetételében a vagyon elleni bűncselekmények aránya évek óta 60 százalék körül van. Ezen belül a többség a személyek javait károsítja, de magas a társadalmi tulajdon elleni szándékos és gondatlan bűn- cselekmények száma is. Növekedett a bűncselekményekkel okozott károk - ösz- szege is. A bűnözés második legnagyobb csoportját a közlekedési bűncselekmények teszik ki. Számuk meghaladja a 20 ezret. Többségük (73 százalék) ittas járművezetés. Az ittasan vezetőkön kívül viszonylag sokan követnek el alkohol hatása alatt vagy éppen iszákos életmódjuk következtében más bűncselekményeket Is. Az államelleni bűncselekmények száma hosszú ideje változatlanul alacsony. Többségük izgatás, de a bűnüldöző hatóságok tavaly 4 kémkedést is felderítettek, ebből hármat előkészület szakban lepleztek le. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nehéz körülmények ellenére is az ügyészek hivatástudatára építve a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete, lehetőségein belül a jövőben is eredményes munkavégzésre törekszik — mondotta végezetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. . Ezután Antalffy György (Csongrád m., 9. vk.), Barta Alajos (Heves m., 4. vk.), Peják Emil (Budapest, 56. vk.), Bíró Imre (országos lista), Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.),és Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) képviselői kértek szót. Mivel a két beszámoló együttes vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, elsőként a Legfelsőbb Bíróság elnöke élhetett a válaszadás jogával. Rámutatott: ahol a szocialista törvényesség a politika velejárója, ahol a társadalmi viszonyok szilárdak, ott az igazságszolgáltatás — minden gondja mellett — hatékonyan szolgálhatja a fejlődést. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A legtöbb ügyész beszámolójával kapcsolatos észrevételekre dr. Szijártó Károly válaszolt. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpelláció Ezután interpelláció következett. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere felidézte, hogy tavaly ősszel nagy közfigyelmet váltott ki a szegedi, úgynevezett hipofizis- per. Az ügy tárgyalásakor fény derült arra, hogy a gödöllői Humán Oltóanyag Termelő és Kutatóintézet emberi hipofíziseket szállít külföldre. Állami engedéllyel, az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával devizáért értékesíti az emberi holttestekből kivett agyalapi mirigyeket. Ez a gyakorlat — vélekedett az interpelláló Ezután dr. Szentágothai János akadémikus (országos lista) kérdést intézett dr. Medve László egészségügyi miniszterhez: milyen intézkedést tervez a minisztérium az áltudományos és tudománytalan találmányok, gyógyszerek és gyógyászati eszközök propagálásának megakadályozására. Dr. Medve László hangot adott annak a véleményének, hogy a tömegtájékoztatási eszközök tudományos rovatai újságírói felelősséggel foglalkoznak az új találmányokkal, gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel és ezzel kapcsolatban közük a szakemberek, tudósok véleményét is. Ugyanakkor tény, hogy esetenként szakmai féltékenység, az új iránti bizalmatlanság is okoz gondokat. Éppen ezért a minisztérium véleménye az, hogy érdemben kell vizsgálni minden találmányt. Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője az AIDS-szűrővizsgá- lattal kapcsolatos tervekről kérdezett ugyancsak az egészségügyi minisztertől. Dr. Medve László elmondta, hogy európai összehasonlításban az AIDS-szel kapcsolatos magyarországi járványügyi helyzet még kedvező. Az egészségügyi szervek a szűrővizsgálatot időben megkezdték, s mindent megtettek azért, hogy a betegség vér és vérkészítmény útján ne terjedhessen. Megszervezték a legjobban veszélyeztetett csoportok vizsgálatát is. Ennek eredményeként március 15-ig 114 fertőzöttet találtak. Közülük négyen betegedtek meg, s egy beteg már meghalt. Végezetül hangsúlyozta, hogy a legjobban veszélyeztetett csoportok tagjait kötelező jelleggel szűrővizsgálatnak vetik alá. Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karának főigazgatója az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez intézett kérdést: tervez-e a tárca a panelszerkezettel épült lakások falpenészesedésének kijavítására, a jelenség megszüntetésére központi intézkedéseket. Somogyi László válaszában kifejtette: a mintegy négymillió lakás közül tavaly 4500 otthon lakói panaszkodtak a penészesedés- re. Ezeknek is csak 60 százaléka épült paneles szerkezettel. A számokból kiderül, hogy a penészes lakások aránya ezrelékben is alig fejezhető ki. Ez természetesen nem nyugtatja meg az érintetteket. A penészes lakások közül eddig 2700-at kijavítottak. Ezekből 250 ismételten penészes lett. A probléma feltárásában és a kijavítás módszerének meghatározásában részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia is. A hibák gyorsított ütemű kijavítását feladatának tekinti a szakminisztérium — mondotta Somogyi László. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház színművésze megkérdezte a művelődési minisztert: felmerült-e annak lehetősége, hogy az építendő Nemzeti Színház nagyszabású terveit átdolgozzák, az új színház esetleg szerényebb megjelenésű legyen, s ezáltal megvalósítása is elérhetőbb közelségbe kerüljön? Köpeczi Béla válaszában emlékezteit arra, hogy a kormány 1983-ban annak tudatában fogadta el az új Nemzeti Színház felépítésének tervét, hogy országos védnökség alakul, amely a felépítéshez szükséges pénz mintegy felét közadakozásból gyűjti össze. A folyószámlára eddig érkezett ösz- szeg — a kamatokkal együtt — 240 millió forint. Tekintettel arra, hogy az adományok összege a tiszteletre méltó erőfeszítések és áldozatvállalások ellenére elmarad a várttól, s az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a különbséget a költségvetésből pótolják, az építkezés eddig nem kezdődhetett meg. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencire és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Dr. Szijártó Károly beszámolója
