Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-21 / 68. szám

2 Somogyi Néplap 1987. március 21., szombat Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka képviselő — sértheti a sze- kapott felhatalmazást arra, mély iségi jogokat. Ezért hogy a már említett fontos megkérdezte az egészségügyi orvosságok biztosítása érde- minisztert: miiként ítéli meg kében csereszerződést kös- az állami hipofízis-érték esi- sön a gyógyszert előállító tést? külföldi vállalattal. Dr. Medve László egész- — Az igazságügyi szervek ségügyi miniszter válaszában megvizsgálták a szerződést és elmondta: annak végrehajtását. Véle­— Egészségügyi törvé- ményük szerint az ügylet és nyünk lehetővé teszi meghalt lebonyolítása törvényeink - személy kórboncolását, to- nek megfelelő. Az állampol- vábbá holttestből nyert szerv, gárok személyíségvédelmé- szövet gyógykezelés érdeké- nek növelése érdekében azon- ben történő átültetését, ki- ban a közeljövőben, — az véve, ha ez ellen valaki még egészségügyi törvény korsze- életében tiltakozott. A tör- rűsítése során — az igazság­vény kimondja azt is, hogy ügymiiniszterrel együtt javas­holttestből bármely célra ki- latot kívánunk tenni olyan vett szervért, szövetért ellen- kiegészítésre, hogy a gyógyí- értéket adni, illetőleg elfő- tó célú szölvetkivételt a gadni nem lehet. A szerv- és szervátültetéshez hasonló a szövetkivétel részleteit tör- módon törvényi szintű jog- vényi felhatalmazás alapján szabály szabályozza, miniszteri rendelet szabá- Az interpelláló képviselő lyozza. Ennek megfelelően a és az Országgyűlés tudomá- Humán Oltóanyag Termelő sül vette az egészségügyi mi- és Kutatóintézet jogszerűen niszter válaszát. Kérdések és válaszok (Folytatás az 1. oldalról.) A Legfelsőbb Bíróság és az alsó fokú bíróságok fi­gyelemmel vannak arra a törvényi parancsra, hogy halálbüntetést csak kivéte­lesen és akkor lehet kiszab­ni, ha a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő tár­sadalomra veszélyességére, a bűnösség magas fokára fi­gyelemmel a társadalom vé­delme csak ennek a kivéte­les büntetésnek az alkalma­zásával biztosítható. Ezt jel­zi, hogy a halálbüntetésre emberölés bűncselekménye miatt került sor, 1985-ben kettő, 1986-ban pedig egy esetben. Ide tartozik, hogy a Legfelsőbb Bíróság már az idén is hozott egy halálos ítéletet. Tapasztalati tény, hogy az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél jelen­tős az alkoholtól befolyá­soltság és igen nagy az it­tasságból eredő gátlástalan­ság szerepe. A Legfelsőbb Bíróság ezért testületi ál­lásfoglalásban adott irány- mutatást a bíróságoknak az alkoholisták kényszergyó­gyításának elrendelésénél fi­gyelembe veendő szempon­tokra. Hasonló területen a kábítószerrel visszaélés bün­tetőjogi megítélésében mu­tatkozó bizonytalanságok el­oszlatása végett hozott elvi döntést. Miként korábban is, e beszámolási időszakban is igen csekély volt és az össz- bűnözéshez képest százalé­kosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmé­nyek száma. A szóban for­gó években öt kémkedési ügyet tárgyaltak bírósága­ink, másodfokon a Legfel­— az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyész­ség tapasztalatairól, a tör­vényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek mi­ként működtek közre az al­kotmányos elvek megvaló­sításában, a közrend és köz­biztonság fenntartásában, a Tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számol­tam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta: — Azóta az ügyészi mun­kát is meghatározó gazdasá­gi, társadalmi viszonyaink­ban jelentős változások kö­vetkeztek be. Előrehaladást értünk el a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztése, gazda­ságunk szerkezetének átala­kítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Űj tar­talmat kapott a gazdálkodó szervek felügyelete. Az el­múlt években a tanácsrend­szer is módosult. Közelebb jutottunk a kétfokú igazga­tás teljes körű bevezetésé­hez. A pozitív irányú gazdasá­gi, társadalmi változások, a demokratizmus kiteljesedé­se mellett azonban — az utóbbi egy-két évben — sza­porodtak a társadalomtól idegen vonások is. A nega­tív tendenciák és a nemkí­vánatos jelenségek felszá­molásának alapvető feltéte­le az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudato­san törekedni — társadalmi előrehaladásunk érdekében — minden szervnek és min­den becsületes állampolgár­nak kötelessége. Ügyészi munkánk során különös je­lentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következté­ben az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A jogsza­bályváltozások leginkább a gazdaságpolitikai célok meg­valósítását szolgálták. Eb­ben a helyzetben az ügyé­szi tevékenység súlypontjá­ba is a gazdálkodás tör­vényességének fokozottabb segítése került. A továbbiakban a legfőbb ügyész a tapasztalatok kö­zött megemlítette, hogy a gazdálkodó szervezetek kap­csolatainak még mindig gyenge pontja a szerződéses fegyelem hosszú idő óta ész­sőbb Bíróság. Ezek közül egy ügy országunk hátrá­nyára felhasználható gazda­sági, négy pedig katonai adatok kiszolgáltatásával volt kapcsolatos. Dr. Szilbereky Jenő kije­lentette, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorla­ta a beszámolás időszakában törvényes, általában egysé­ges és egyúttal egyéniesített is volt. Fokozottan szigorú volt az ítélkezés azokban az ügyekben, amelyeknek el- szaporodottsága ezt szüksé­gessé tette, így a munkake­rülő, az erőszakos, valamint a korrupciós bűncselekmé­nyek elkövetőivel, továbbá a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik a bűncselek­ményt csoportosan vagy szervezetten követték el. A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szól­va a Legfelsőbb Bíróság el­nöke elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat — a jogszabályok törvényes al­kalmazása során — követ­kezetesen érvényesít bizo­nyos alapvető gazdaságpoli­tikai és jogpolitikai célokat. Így megkönnyíti a szerző­déskötést a gazdálkodó szer­vezetek számára, ezzel erő­síti a szerződések gazdaság- szervező szerepét; a szerző­désszegés — külön is a mi­nőségi követelmények meg­sértése — esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkez­ményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók, felhasz­nálók, a megrendelők védel­mére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat — a korábbihoz képest 20 százalékkal — és évi 16 ezer körül mozog. lelt alacsony szintje és alig javuló állapota. Sokszor fe­lelőtlenül vállalt és meg nem tartott határidők, a nem megfelelő minőségben vagy választékban szállított ter­mékek is kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezért a gazdasági perek kapcsán fo­kozták az ügyészi fellépése­ket, s megfelelő indítvá­nyokkal segítették a bíróság ítélkezését. Törekedtek a gazdasági bírság minél szé­lesebb körű alkalmazására. Ezután arról beszélt dr. Szíjártó Károly, hogy nép­gazdaságunk fejlődésében ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságá­nak javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek ve­zetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztra­tív eszközök differenciált alkalmazásával — a fegyel­mi és kártérítési felelősség érvényesítésével — is moz­dítsák elő a magasabb kö­vetelményeknek megfelelő munkaerkölcs biztosítását. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi és kártérí­tési jogkör gyakorlói hatá­rozottan lépjenek fel még az esetileg előforduló vétkes kötelességszegésekkel szem­ben is. Vizsgálati tapasztalatok szerint a munkáltatók fe­gyelmi gyakorlata sokszor eltér az említett követelmé­Külön kitért az elnök ar­ra, hogy legnagyobb arány­ban az úgynevezett lakás- szavatossági perek száma emelkedett. Ez — mint mondotta — nem pozitív je­lenség. Arra is utal, hogy a lakások árának emelkedésé­vel nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is: a lakásépítéseket végző vállalatok — különösen Bu­dapesten — nem tesznek eleget annak a kötelezett­ségüknek, hogy időben ki­javítsák a hibákat, ha hibá­san teljesítettek. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezetei jellegű kérdés­ről tájékoztatta az Ország- gyűlést. Végezetül hangsúlyozta: — A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazság­szolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök al­kalmazása társadalmi viszo­nyainkra igen jelentős, a szo­cializmustól idegen jelensé­gek kiküszöbölésében, a po­zitív folyamatok erősítésé­ben. Ehhez és az egészsé­ges közgondolkozás és köz­morál alakításához az igaz­ságszolgáltatáson kívül azon­ban továbbra is szükséges más állami és társadalmi, gazdasági szervek együttes fellépése. Minderre biztosí­ték jogpolitikánk, az a szi­lárd követelmény, hogy tör­vényességünk a társadalom és egyén érdekét egyaránt szolgálja. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Or­szággyűlés fogadja el. Ez­után dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. nyéktől. A fegyelmezetlen­ségek megtörésének oka alapvetően nem a jogi sza­bályozás esetleges hiányos­ságaiban keresendő. — Hazánkban — folytatta — a közélet tisztasága egé­szében megfelelő, noha a korrupciós bűncselekmé­nyek száma lassan növek­szik. 1986-ban már több mint ezer vált ismertté. Közöttük előfordult hivatali vissza­élés, csalás, okirathamisítás is. Ellenük szigorúan léptünk fel. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védel­mét, a károk megtéri ttetését az ügyészség az elmúlt évek­ben is fontos feladatának tekintette. A kár megtéríté­sét az ügyészek többnyire már a büntető eljárás so­rán indítványozták. A ta­pasztalatok szerint a gazdál­kodó szervek nem törődnek megfelelően a kár megtérít- tetésével, még a jelentős kárt okozó magatartások esetén sem. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűn- cselekmények intenzívebb megelőzésére kell töreked­ni. Ebben a bűnüldöző szer­veknek a korábbinál is na­gyobb szerepet kell vállal­niuk. Elsősorban azonban az ágazati és felügyeleti ellen­őrzés erősítése szükséges. A beszámoló következő ré­sze a bűnözés alakulásával foglalkozott: — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Ká­roly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül vál­tozott. Egyre gyorsabb üte­mű növekedésének tenden­ciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emel­kedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűn- cselekmények, mint például a betöréses lopások szaporo­dása és egy részének felde- rítetlensége ma már gondo­kat okoz. Bűnözési helyze­tünk ennek ellenére nem­zetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. Az ismertté vált bűncselekmények száma és a népességhez mért gyakori­sága a korábbiaknál maga­sabb. 1986-ban több mint 182 ezer közvádas bűncselek­ményre derült fény, így 10 000 lakosra közel 172 bűncselekmény jutott. 1985. évhez viszonyítva 10,3 szá­zalékkal növekedett a bűn­cselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkö­vetők száma 1986-ban meg­haladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egy­re több a büntetett előéle- tűek és a visszaesők száma is. A bűncselekményt elkö­vetők között gyakran talál­kozunk fiatalkorúakkal. Ará­nyuk 11 százalék. A bünte­tőjogilag felelősségre nem vonható 14 éven aluli gyer­mekkorú elkövetők száma is növekszik, ma már 4 ezer. A bűnözés összetételében a vagyon elleni bűncselekmé­nyek aránya évek óta 60 százalék körül van. Ezen be­lül a többség a személyek javait károsítja, de magas a társadalmi tulajdon elleni szándékos és gondatlan bűn- cselekmények száma is. Nö­vekedett a bűncselekmé­nyekkel okozott károk - ösz- szege is. A bűnözés második legna­gyobb csoportját a közleke­dési bűncselekmények teszik ki. Számuk meghaladja a 20 ezret. Többségük (73 száza­lék) ittas járművezetés. Az ittasan vezetőkön kívül vi­szonylag sokan követnek el alkohol hatása alatt vagy éppen iszákos életmódjuk következtében más bűncse­lekményeket Is. Az államelleni bűncselek­mények száma hosszú ideje változatlanul alacsony. Több­ségük izgatás, de a bűnüldö­ző hatóságok tavaly 4 kém­kedést is felderítettek, ebből hármat előkészület szakban lepleztek le. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a ne­héz körülmények ellenére is az ügyészek hivatástudatára építve a Magyar Népköztár­saság ügyészi szervezete, le­hetőségein belül a jövőben is eredményes munkavégzésre törekszik — mondotta vége­zetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. . Ezután Antalffy György (Csongrád m., 9. vk.), Barta Alajos (Heves m., 4. vk.), Peják Emil (Budapest, 56. vk.), Bíró Imre (országos lis­ta), Kovács Lászlóné (Buda­pest, 7. vk.), Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.),és Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) képviselői kértek szót. Mivel a két beszámoló együttes vitájához több hoz­zászóló nem jelentkezett, el­sőként a Legfelsőbb Bíróság elnöke élhetett a válaszadás jogával. Rámutatott: ahol a szocialista törvényesség a po­litika velejárója, ahol a tár­sadalmi viszonyok szilárdak, ott az igazságszolgáltatás — minden gondja mellett — hatékonyan szolgálhatja a fejlődést. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Leg­felsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a fel­szólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vet­te. A legtöbb ügyész beszámo­lójával kapcsolatos észrevé­telekre dr. Szijártó Károly válaszolt. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpelláció Ezután interpelláció követ­kezett. Király Zoltán (Csong­rád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere felidéz­te, hogy tavaly ősszel nagy közfigyelmet váltott ki a sze­gedi, úgynevezett hipofizis- per. Az ügy tárgyalásakor fény derült arra, hogy a gö­döllői Humán Oltóanyag Ter­melő és Kutatóintézet embe­ri hipofíziseket szállít kül­földre. Állami engedéllyel, az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával devizáért ér­tékesíti az emberi holttes­tekből kivett agyalapi miri­gyeket. Ez a gyakorlat — vélekedett az interpelláló Ezután dr. Szentágothai János akadémikus (országos lista) kérdést intézett dr. Medve László egészségügyi miniszterhez: milyen intéz­kedést tervez a minisztérium az áltudományos és tudo­mánytalan találmányok, gyógyszerek és gyógyászati eszközök propagálásának megakadályozására. Dr. Medve László hangot adott annak a véleményének, hogy a tömegtájékoztatási eszközök tudományos rova­tai újságírói felelősséggel foglalkoznak az új találmá­nyokkal, gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközök­kel és ezzel kapcsolatban közük a szakemberek, tudó­sok véleményét is. Ugyanakkor tény, hogy esetenként szakmai félté­kenység, az új iránti bizal­matlanság is okoz gondo­kat. Éppen ezért a minisz­térium véleménye az, hogy érdemben kell vizsgálni minden találmányt. Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportve­zetője az AIDS-szűrővizsgá- lattal kapcsolatos tervekről kérdezett ugyancsak az egészségügyi minisztertől. Dr. Medve László elmond­ta, hogy európai összeha­sonlításban az AIDS-szel kapcsolatos magyarországi járványügyi helyzet még kedvező. Az egészségügyi szervek a szűrővizsgálatot időben megkezdték, s min­dent megtettek azért, hogy a betegség vér és vérkészít­mény útján ne terjedhessen. Megszervezték a legjobban veszélyeztetett csoportok vizsgálatát is. Ennek ered­ményeként március 15-ig 114 fertőzöttet találtak. Kö­zülük négyen betegedtek meg, s egy beteg már meg­halt. Végezetül hangsúlyozta, hogy a legjobban veszélyez­tetett csoportok tagjait kö­telező jelleggel szűrővizsgá­latnak vetik alá. Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem kapos­vári állattenyésztési karának főigazgatója az építésügyi és városfejlesztési miniszter­hez intézett kérdést: tervez-e a tárca a panelszerkezettel épült lakások falpenészese­désének kijavítására, a je­lenség megszüntetésére köz­ponti intézkedéseket. Somogyi László válaszá­ban kifejtette: a mintegy négymillió lakás közül ta­valy 4500 otthon lakói pa­naszkodtak a penészesedés- re. Ezeknek is csak 60 szá­zaléka épült paneles szerke­zettel. A számokból kiderül, hogy a penészes lakások ará­nya ezrelékben is alig fejez­hető ki. Ez természetesen nem nyugtatja meg az érin­tetteket. A penészes lakások közül eddig 2700-at kijavítottak. Ezekből 250 ismételten pe­nészes lett. A probléma fel­tárásában és a kijavítás módszerének meghatározá­sában részt vesz a Budapes­ti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Aka­démia is. A hibák gyorsí­tott ütemű kijavítását fel­adatának tekinti a szakmi­nisztérium — mondotta So­mogyi László. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház színművésze megkérdezte a művelődési minisztert: felmerült-e an­nak lehetősége, hogy az épí­tendő Nemzeti Színház nagyszabású terveit átdol­gozzák, az új színház esetleg szerényebb megjelenésű le­gyen, s ezáltal megvalósítá­sa is elérhetőbb közelségbe kerüljön? Köpeczi Béla válaszában emlékezteit arra, hogy a kormány 1983-ban annak tudatában fogadta el az új Nemzeti Színház felépítésé­nek tervét, hogy országos védnökség alakul, amely a felépítéshez szükséges pénz mintegy felét közadakozás­ból gyűjti össze. A folyó­számlára eddig érkezett ösz- szeg — a kamatokkal együtt — 240 millió forint. Tekin­tettel arra, hogy az adomá­nyok összege a tiszteletre méltó erőfeszítések és áldo­zatvállalások ellenére elma­rad a várttól, s az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a különbséget a költségvetés­ből pótolják, az építkezés eddig nem kezdődhetett meg. Ezzel az Országgyűlés ta­vaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Fe­rencire és Péter János fel­váltva elnökölt — befejező­dött. Dr. Szijártó Károly beszámolója

Next

/
Oldalképek
Tartalom