Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-03 / 52. szám
1987. március 3., kedd Somogyi Néplap 3 Reform Lengyeltótiban Panaszkodva nem lehet eredményeket elérni Mit tenne On, ha naponta kedvetlenül, kételyekkel telve járna dolgozni. Ezt a települést választotta lakóhelyéül, házat épített, munkáját elismerték, és most egyszerre csak „mást” kérnek. Ebben a másban van jogos kivánalom: dolgozz pontosan, ne a büfében ácsorogj, munkád a közösség érvényesülését szolgálja. Van benne olyan is, ami több embernek nem megemészthető. Aki tizenöt évig asztalos volt, nem tud holnaptól önfeledten varratokat tisztítani. Mondjon fel, kezdjen el újra ingázni? Lipusz András igazgató elismeri: kezdetben sokan há- borogtak. Volt aki fölmondott, aztán újra „megtért”, és beilleszkedett a csapatba. A produktív létszám elérte a százat, öt százalékkal többen termelnek, mint ezelőtt. Vannak azonban más tartalékok is, amelyeket a „Lipusz-kor- szak” óta mozgósítottak a lengyeltóti gyáregységben. Az igazgató két apró példát említ. — Az első „visszatetsző” intézkedésem az volt, hogy megszüntettem a vállalati büfét. Sokat rágtam magamat előtte. Az áruellátás sem volt a legjobb, többen a faluból hozattak cigit, kávét, ételt. Ez is a döntésem mellett szólt. Azután főként az, hogy a vállalatnak olyan ellenőrizhetetlen zónáját szüntettem meg, ahol szabályozhatatlan ideig tartózkodhatott valaki. Volt, aki háromnegyed órát is elácsorgott ott, mert „összefutott” valakivel. Most egy konyhás dolgozónk kötelessége, hogy összegyűjtse a dolgozók kéréseit, aztán kimegy a faluba — amúgy is mindennap kijár —, megveszi amit kell és szétosztja. Ha 190-szer tíz percet nyertünk ezzel, az is harminc óra naponta. Ugyancsak kötelezővé tettem a reggeli ötóra ötvenöt perces bejövetelt, és a kétóra ötperces távozást. Névtelen levelet kaptam cserébe. Ebben a hajcsártól a gonosz munkaadóig minden voltam. 1. A szakszervezeti bizottság titkára, aki eddig tmk-cso- portvezető volt, maga jelentkezett az átirányításra. Szép Gyula korábban tizenöt embert irányított, most csak a tíz ujját. Megérte? — Huszonkét éve dolgozom ebben a gyáregységben, minden ideköt Lengyeltótiba. Lehet, hogy magam is ludas vagyok benne, de már idegileg nem bírtam ezt a csoportvezetői munkát. Túlbürokratizált, túlszabályozott volt: úgy látszik nem feleltem meg oda. Kértem az áthelyezésemet. Most a KRA 603-as összeszerelésében veszek részt. A pénzem megvan, nálunk ugyanis két éve már új bérezési forma működik. Ez többféle szempont alapján sorolja be a végzett munkát, és nem a munkást. Leginkább a szaktudás és a munka minősége számít. Miután a munkakörömben „minden igényt kielégítek”, a fizetésem eszerint alakul. Az új munkakörbe került csoportvezető mellett Kriz- bacher László, a rakodógép fellépőlapjáról ütögeti le a hegesztő varratokat. Szemernyi jókedv sincs az arcán: — Ügy érzem, nem sikerült átállnom. Az asztalos szakmát szereztem meg annak idején, most kiderült: a vállalatnál nem kell két asztalos. A kollégám maradt, én átkerültem a vasas munkára. Képtelenség beleszeretnem. Megértem, hogy két asztalos fölösleges, hiszen valóban nincs munkánk mindkettőnknek, de erről nem tehetek. Nem én döntöttem úgy valamikor, hogy kettő kell ide. Lengyeltóti vagyok, itt építettem házat, családom van. A környéken nincs lehetőségem máshol elhelyezkedni. Biztatnak azzal: lehet, hogy éppen asztalosbrigádra lesz szükség. Nem nagyon hiszem el... Az új tmk-csoportvezető, Bornemissza Attila azelőtt kooperációs csoportvezető volt. Más munkát végzett, az újat azonban gyorsan megszerette. Ö nem tartja súlyosnak az esetet. Igaz, villamosipari végzettsége jobban illik ide, mint a szervezéshez. — Be kell látnunk, az ember nehéz helyzetekben nem mindig valósíthatja meg az álmait. A gazdaság parancsol és az ember, aki végrehajtja, sokszor népszerűtlen. Megpróbálok beilleszkedni, és másokat is erre ösztönözni. Az átcsoportosítástól mindenkinek vannak álmatlan éjszakái. A tmk- ban most kevesebben próbálunk több munkát ellátni. Az, hogy senkinek sem megingathatatlan a munkahelye, új erőbedobásra ösztönzi az embereket. Békés József Szakképesítés nélkül nehéz Új munkakörben a régi kedvvel Még a biztosítás sem biztosíték arra, hogy az ember nyugodtan végig élheti és dolgozhatja életét. Bármikor előfordulhatnak olyan balesetek. amelyek megváltoztatják munkaképességünket. Ilyen dolgozóikat sok helyen foglalkoztatnak a megyében. A Kapós Volán Vállalatnál a fejlesztési elképzeléseikben is messzemenően szem előtt tartják a csökkent munkaképességű dolgozók alkalmazását, s keresik a lehetőségeket olyan üzemrészek kialakítására, amelyek értelmes munkát, megfelelő megélhetést adnak e dolgozóknak. Dr. Szikszói Éva, a munkaügyi és szociálpolitikai osztály vezetője elmondta, hogy a közlekedés területe sajátos abban a vonatkozásban, hogy a csökkent munkaképességű dolgozóknak, elsősorban a gépkocsivezetőknek itt nemcsupán testi, hanem idegi rehabilitációra is szükségük van. Á nagy figyelemmel és felelősséggel járó munka gyakran okoz károsodást. Évente átlagosan tizenöttel gyarapodik a megváltozott munkakörben dolgozók száma. A legnagyobb gondot a szakképzettség hiánya okozza — mondja az osztályvezető. Azok a buszvezetők, akik ötven éves koruk táján kényszerülnek új munkakörbe iskolájukat a háború idején végezték, s a többségüknek csupán a nyolc általánosa van meg. A képzettségüknek megfelelően így elsősorban anyagmozgató, telepőr, portás munkakörben tudjuk foglalkoztatni őket. Terveink között szerepel egy ölyan üzemrész építése, amelyben papíralapanyagú csomagoló eszközöket gyárvissza a számára oly jelentős évszámra Dékmár József, — Korábban rakodómunkásként dolgoztam a telepen, de sokat betegeskedtem, s az orvos könnyebb munkára küldött. 'Nem szívesen egyeztem bele, féltem a változástól, a beilleszkedéstől, de ma már azt mondom, jól jártam. Itt az üzemanyagkútnál sokkal könnyebb munkát kell végeznem, a szabadidőm ds több, s fizetésem sem sokkal kevesebb. Senki sem érezteti velem, hogy kevesebb lennék, mint a többi ember. Gyakran jutalmazzák a munkámat anyagilag is, s megkaptam a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Töíbib hasonló társammal dolgozom itt, jól érezzük magunkat, csak a fiatalok hiányoznak — sóhajt Dékmár József, aki még fiatal ember, negyven- harmadik évét tapossa az idén. Vele, s hasonló sorsú társaival a vállalatnál rehabilitációs bizottság foglalkozik, s a gazdasági vezetőség sokat tesz azért, hogy valamennyien megtalálják helyüket és jól érezzék magukat új munkakörükben. Rendszeres orvosi ellenőrzésben részesítik őket, s ennek megfelelően, lehetőséget teremtenek a munka további változtatására. A vállalat dolgozóinak csaknem a fele gépkocsivezető, az ő fizetésük a rehabilitációs foglalkoztatásban "jelentősen csökken, s a hiányt keresetkiegészítéssel igyekeznek enyhíteni. Szeretnének minél több olyan gépet, berendezést vásároLni, mely tovább könnyítené, helyettesítené a nehéz fizikai munkát. A segítőkészség, a türelem, a megértés nem hiányzik tehát, a Kapos Volán Vállalatnál. Reméljük, máshol is így van ez! h. É. Fél évtized mérlege a Kapos Volánnál A kereskedelmi szemléletet javítani kell A Kapos Volán nagyságban és nyereségben is egyike a megye legnagyobb vállalatainak. Bevételének csaknem kilencven százaléka a tömegközlekedésből, az áru- fuvarozásból, a szállítmányozásból, a rakodásból és az idegenforgalmi tevékenységből származik. A tavalyi ki- lencszázharminc millió forintos termelési érték mellett száztíz millió forint nyereséget könyvelhetnek el. A Közlekedési Minisztérium ötévenként vizsgálja a Volán-vállalatokat. A legutóbbi ellenőrzés óta eltelt néhány hónap, az átfogó felügyeleti ellenőrzés utóvizsgálatára és az értékelésre tegnap került sor. Az értekezleten részt vett Klézl Róbert közlekedési miniszter- helyettes, Palik Dénes, a Közlekedési Minisztérium felügyeleti és ellenőrzési főosztályának vezetője, Paisch Nándor, a Volán Vállalatok Központjának vezérigazgatója és dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára. — Feltáró, segítőkész és szakszerű volt a vizsgálat: a szakemberek a valódi helyzet bemutatására törekedtek — mondta dr. de Sorgo Tibor, a Kapos Volán igazgatója. Kitért azokra az intézkedésekre, amelyeket az átfogó ellenőrzés határozata nyomán hoztak. Növelték az önelszámoló egységek önállóságát: a kötelességek mellett a jogokat olyan vezetők gyakorolják, akik minden szempontból megfelelnek a követelményeknek. Továbbfejlesztették a vállalati információs rendszert, naprakész adatokkal rendelkeznek. Többek között intézkedtek a bérhatékonyság romlásának megállítására. Az igazgató az 1987. évi teendők között hangsúlyozta a „több lábon állás” stratégiájának folytatását. A Volán taxi helyzetét a két évvel ezelőtti szintre szeretnék visszaállítani. Az a tapasztalat, hogy a fuvarozásban javult a Volán presztízse, mégis százharminc gépkocsivezető lép ki évente a vállalattól. Ez ellen is próbálnak tenni valamit. A megbízhatóság, a komplex kiszolgálás kell, hogy jellemezze a vállalatot. — Be kell épülnünk a termelés technológiai folyamataiba — fogalmazott Balogh János forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes. A Kapos Volán az átlagosnál nehezebb körülmények között dolgozik. Paisch Nándor elmondta, hogy ilyen feltételek mellett is dinamikusan fejlődött a vállalat. Eszköz és feladat is van, csak megfelelő munkaerőt kell keresni hozzá. Fuvarozni mindenki tud, de meghatározó minőségű, komplex áruszállításra kevesen képesek. A személyszállítás politikai jelentőségét emelte ki dr. Sarudi Csaba. A kistelepülésekre induló járatokat csak alapos megfontolás után szabad megszüntetni, még akkor is, ha ezek a járatok nem nyereségesek. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a vizsgálat nem állapított meg olyan hiányosságokat, amelyek a vezetés határozott fellépését igényelnék. A tröszt megszűnése után a Kapos Volán is bizonyította a struktúraváltás szükségességét. Tudtak élni a lehetőségekkel, amihez hozzájárult, hogy a vezetés egységes, mindenki tudja, mit kell tennie. Klézl Róbert elismerését fejezte ki, hogy a vállalat a vizsgálat során felvetett hiányosságokat azonnal pótolni kezdte és nem várta meg az értékelő értekezletet. Javítani kell a kereskedelmi szemléletet, és az adminisztratív létszám rövid időn belül a mainak csak egy része maradhat. — Dicséretes mindaz, amit a vállalat elért — mondta zárszavában a miniszterhelyettes. Ez azonban kevés a kongresszusi célok eléréséhez ... tanának dolgozóink. Ez a számunkra is termelő beruházás könnyű fizikai munkát igényelne, s az itt dolgozó harminc munkás fizetése is kedvező lenne. Ez azt is lehetővé tenné, hogy rehabilitációs dolgozóink nagy részét egy helyen foglalkoztassuk. Nem lennének úgy „szétszórva” a .telepen, mint jelenleg. Azok a dolgozóink, akik néhány év múlva kényszerülnek munkahelyük megváltoztasására, fiatalabb korukból adódóan már magasabb szakképzettsé- gűek, így elhelyezkedési lehetőségeik is tágabbak, szerelőmunkásként, karbantartóként is tudjuk majd őket alkalmazni. Minden dolgozót igyekszünk abban az üzemrészben elhelyezni, ahol képességeit a legjobban tudja hasznosítani, s anyagilag is a lehető legjobban járnak. — Több mint hat éve, 1980 októberében kerültem új munkakörbe — emlékszik Javítani kell a munkamegosztást Az ifjúsági törvény végrehajtásáról tárgyaltak (Tudósítónktól.) Elemezte a városi tanács az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzetét Barcson. A témát egyébként a városi NEB is vizsgálta. Az intézményhálózat tovább fejlődött. Megépült 11 tanterem, egy általános iskolai sport- csarnok, a szakközépiskolánál kollégium és vízügyi tanlabor . A demográfiai hullám hatására növekedtek a feszültségek a két általános iskolában. Az osztálylétszámok magasak : délután is van tanítás. Nőtt a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű tanulók száma — leginkább a cigány '«»IV <**W# Az MTESZ az IEG-Solingen nyugatnémet céggel közösen az idén is megrendezte Budapesten a Petőfi Csarnokban a Magyarregula elnevezésű nemzetközi szakkiállítást, ezen kilenc ország 61 cégének méréstechnikai, automatizálási, folyamatirányítási és elektronizálási mb- szerújdonságai láthatók. A szombatig nyitva tartó kiállításon szakmai előadások is elhangzanak. Képünkön: a Budapesti Műszaki Egyetem műszer és méréstechnikai tanszékének mérés- adatgyűjtő és feldolgozórendeszre látható tanulók köréből. 98 veszélyeztetett kiskorú van, ezenkívül 15 megelőző pártfogói felügyelet alatt levőt tartanak nyilván. A cigány tanulók aránya 14,1 — beiskolázásuk 100 százalékos. A különböző táborozási formákban évente megközelítően 600 tanuló vehet részt. Az ifjúsági alapból személyre szóló támogatást is nyújtanak majd a rászoruló gyerekek táboroztatásához. A pályaválasztással kapcsolatban elhelyezkedési gondok mutatkoznak, főként a középiskolát végzetteknél. Később ugyanez várható a szakmunkásképzésnél is, a lányok elhelyezkedése különösen gondot okoz. A fiatalokra nagy figyelmet fordítanak a termelőegységekben. A NEB által vizsgált időszakban 23 fiatalt léptettek elő vezetőnek. Elhangzott a tanácsülésen: a fiatalok számára lehetővé kell tenni, hogy programjaikat ők találják ki maguknak. A szervezeti helyett szemléleti változásra kell törekedni. A NEB által vizsgált 6 termelőegységnél a családi házak építéséhez nyújtott kölcsönök több mint 80 százalékát fiatalok kapták meg. A lakáshoz jutások szülői segítség nélkül ennek ellenére rendkívüli megterhelést jelent. A fiatalok művelődési és szórakozási igényeit kielégítik az intézmények. Az átlagnál magasabb színvonalú az amatőr művészeti együttesek munkája. A munkahelyi köz- művelődés kevés helyen fejlődött: alig van változás a szakmai műveltséget, képzettséget növelő, közösséget teremtő programok szervezésében. A szabadidősport lehetőségei folyamatosan javulnak, ugyanakkor nem fejlődött a munkahelyi sportolás. A testület megállapította, hogy az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos munkamegosztás még több területen elmarad a követelményektől.
