Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-02 / 51. szám
2 Somogyi Néplap 1987. március 2., hétfő A szovjet javaslat nemzetközi visszhangja (Folytatás az 1. oldalról) A Fehér Ház egy) magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője ennek ellenére óvatosan nyilatkozott az új, nagy horderejű szovjet javaslatról. A kormánytisztviselő úgy igyekezett feltüntetni a helyzetet, mintha a Szovjetunió akadályozta volna meg eddig a megállapodásokat, mivel „összekötötte” azokat a leszerelés egyéb kérdéseinek megoldásával. Azt azonban elismerte, hogy a javaslat módot ad a viszonylag gyors megállapodásra. Közölte, hogy az amerikai tárgyalóküldöttség Genfben „igen rövid idő alatt” előterjeszti majd részletes javaslatát a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök öt éven belül történő felszámolásáról. London hivatalosan még nem nyilatkozott Mihail Gorbacsov legújabb javaslatáról, de a brit kormányhoz közelálló The Sunday Telegraph vasárnapi jelentése szerint kormánykörökben általános az a nézet, hogy „az új szovjet békekezdeményezés a lehető legkedvezőbb előjel Margaret Thatcher e hónap végén esedékes moszkvai látogatása szempontjából”. Londonban és Washingtonban egyaránt úgy vélik, hogy Gorbacsov új javaslatának időzítése mind a választások elé tekintő brit kormányfő, mind pedig az ostrom alatt álló amerikai elnök számára a lehető legkedvezőbb — állapította meg szombaton este az ITN televízióhálózat kommentátora. A szombaton esti TASZSZ- jelentés hatására a vasárnapi brit lapok első oldalát áttördelték hogy vezető helyen adhassanak hírt arról, amit a The Sunday Telegraph főcímében „Gorbacsov euro- rakéta kihívásnak” nevez. „A szovjet kezdeményezés meglepte a nyugati diplomatákat. Egyértelmű, hogy a Nyugatnak válaszolnia kell” — írja a konzervatív kormánypárti lap. A Sunday Times „Gorbacsov feltétel nélküli javaslata az eurorakéták megsemmisítésére” című első oldalas tudósításában megállapítja: „Mihail Gorbacsov szovjet vezető tegnap este nagy jelentőségű javaslatot tett az Egyesült Államokkal folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalások útjában álló torlaszok szétzúzására”. Hozzáfűzi, hogy „a kezdeményezés megnyithatja az utat azelőtt, hogy Nagy-Britannia és egész Nyugat-Európa területéről eltűnjenek mind a szárnyas rakéták, mind a Pershingek.” Az NSZK kormánya üdvözölte Mihail Gorbacsov főtitkárnak azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a fegyverzet más problémájától elkülönítve — kössön szerződést a középhatótávolságú európai rakéták felszámolásáról. Fried- helm Ost, a kabinet szóvivője nem sokkal a szovjet indítvány ismeretessé válása után reményét fejezte ki, hogy a felek erről a kérdésről most már lendületes, eredményes tárgyalásokat folytatnak. Friedhelm Ost külön üdvözlendőnek nevezte Gorbacsov főtitkárnak azt a bejelentését is, amely szerint a közép-hatótávolságú rakéták tárgyában szorgalmazott szovjet—amerikai megállapodás aláírása után a Szovjetunió hajlandó haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni a rövid hatótávolságú eszközök eltávolításáról is. A szóvivő — nyilvánvalóan a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet egyensúlyára célozva — egyidejűleg újra szükségesnek tartotta kifejteni, hogy a fenti pozitívumok ellenére „döntő jelentőségű (Nyugat-)Európa biztonsági érdekeinek teljes mértékű figyelembe vétele”. Befejeződött a szovjet szakszervezeti kongresszus Ismét Sztyepan Salajevet választották elnökké Magyar — jugoszláv gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Janez Zemljarics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának (Kormányának) alelnöke szomVasárnap esti kommentár Újabb lépés a megegyezés felé Mihail Gorbacsov szombati bejelentése valóságos szenzációként hatott. A korábbi szovjet álláspont feladása újabb gesztus az Egyesült Államok felé, s így újabb lépés is — a megegyezés érdekében. Moszkva ezzel ismét kinyilvánította kompromisszumos készségét, s felkínálta Ronald Reagannek a történelmi áttörés lehetőségét. Mi az új a szovjet javaslatban? Az, hogy a Kreml most hajlandó megbontani azt a csomagtervet, amit Reykjavíkban még oszthatatlan egészként terjesztett a Fehér Ház elé. Az európai közepes hatótávolságú fegyverek öt év alatt történő felszámolását a hadászati csapásmérő rendszerek leépítése követte volna, miközben az Egyesült Államok felfüggesztette volna a csillagháborús tervek megvalósítását. Ez az eredeti elképzelés akkor azon bukott meg, hogy Reagan visszarettent a „hadászati védelmi kezdeményezés” leállítása miatti otthoni felzúdulástól. (Persze nem a néptömegek tiltakoztak volna, hanem az SDI-ban érdekelt tőkés monopóliumok.) A Szovjetunió most kiemelte azt a kérdéskört, amelyben a két fél álláspontja a legközelebb állt egymáshoz Reykjavíkban, s amely rövid távon talán a legközvetlenebb hatással van a világpolitikai légkörre. Tudvalevőleg Európában állnak egymással szemben a két katonai tömb fő erői, itt összpontosul az atomfegyverek jelentős része, s itt van számos célpont is a rakéták számára. Ha Európából kivonnák az 1983-tól telepített Pershing 2-es rakétákat és a manőverező robotrepülőgépeket — no meg a válaszul az NDK-ban és Csehszlovákiában levő szovjet rendszereket —, ezzel egy csapásra megnőne az egész világ biztonsága, s megnyílna az út a stratégiai fegyverrendszerek felszámolása felé is. Ez pedig Mihail Gorbacsov eredeti elképzeléseinek, az atomfegyverektől mentes ezredfordulónak az esetleges megvalósulását hozná közelebb. Nem véletlen, hogy Max Kampelman, az Egyesült Államok genfi tárgyalóküldöttségének vezetője szerint most már akár fél éven belül is tető alá lehet hozni egy egyezményt. Sam Nunn, az amerikai szenátus hadügyi bizottságának elnöke azonnal a hadászati fegyverek csökkentésének esélyeiről nyilatkozott. Friedhelm Ost, az NSZK kormányszóvivője pedig kiemelte, hogy a Szovjetunió feladta a „mindent vagy semmit” elvet. Nagy kérdés még, hogy az Egyesült Államok nyugateurópai szövetségesei miként reagálnak majd a szovjet ajánlatra. Korábban több NATO-politikus fenntartásait hangsúlyozta — hivatkozva a hagyományos fegyverek terén állítólag a Varsói Szerződés felé billenő egyensúlyra. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívása óta azonban már jóval nehezebb e mögé a látszatérv mögé bújni, mint korábban, hiszen a szocialista országok készek a hagyományos fegyverzetekről is tárgyalásokat kezdeni. Első pillantásra látszik, hogy a Szovjetunió ismét óriási jelentőségű kezdeményezést tett. A labda újból az amerikai térfélen van (úgy is fogalmazhatnánk, hogy az amerikai térfélen maradt), a világ választ vár. Gyors, konstruktív, őszinte választ — mindannyiunk érdekében. H. G. baton a Zala megyei Lentiben folytatott tárgyalásokat. Áttekintették a két szomszédos baráti ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének alakulását, egyeztették teendőiket az MSZMP főtaífckára és a JKSZ KB elnöke e heti találkozójából adódó gazdasági feladatok végrehajtásával kapcsolatban. Marjai József és Janez Zemljarics értékelték az 1986. évi kétoldalú árucsereforgalom alakulását, és megvitatták az ez évi kölcsönös szállításokkal összefüggő kormányszintű teendőket. A találkozón eszmecserét folytattak a világgazdaság és a nemzetközi kereskedelem időszerű kérdéseiről is. A tárgyalásokon jelen volt Györke Sándor, hazánk belgrádi és Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A szovjet szakszervezeti kongresszus szombati zárónapján befejeződött a beszámolók feletti vita. A plenáris üléseken az öt nap alatt 57-en, a szekciókban toibb mint 150-en kaptak szót. Kivétel nélkül mindenki tett bíráló megjegyzéseket a szakszervezeti vezető szervek munkáj átval, az egész szervezet munkást Húsával és munkamódszereivel kapcsolatban. Szinte kivételi nélkül mindenki beszélt arról, hogy erősíteni kell a dolgozók érdekeinek és jogainak védelmét. A szakszervezetek nem engedhetik meg, hogy a gazdaságfejlesztés folyamatában a szociális programok háttérbe szoruljanak, amint ez korábban gyakorta előfordult. A szombaton elfogadott határozatban a szovjet szakszervezetek teljes mértékben támogatják az SZKP bél- és külpolitikai stratégiai irányvonalát, az országban végbemenő átalakítás tevékeny részvevőinek tekintik magukat. A ko.ngresz- szus a demokrácia elmélyítését, a tagság aktivitásának és kezdeményezőkészségének fejlesztését, a nyíltságot, a kritikai szellemét és a kollektív vezetés elveit tartja a szakszervezeti átalakítás legfontosabb irányainak. A szakszervezeti vezetők értékelésében a legfontosabb mérce csakis az átalakításhoz való viszonyuk, az ennek érdekében végzett tevékenységük lehet — állapítja meg a határozat. A határozat hangsúlyozza a szakszervezetek egyik alapvető funkciójának, a dolgozók jogai és érdekei védelmének fontosságát, és hangsúlyozza az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgozott hosszú távú, határozott szociális politika fontosságát. A határozat kijelöli a szakszervezeteknek egyebek mellett a munkabérek emelésének programjában, a lakásépítés fejlesztésében és a gyermekintézmények hálózatának bővítésében való részvétele konkrét módjait. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az új szerkesztésű szervezeti szabályzatot, Olof Palmére emlékeztek Emberek ezrei helyezték el a megemlékezés virágait azon a helyen, ahol egy évvel ezelőtt meggyilkolták Olof Palmét „A békéért és leszerelésért, a fajüldözés és az erőszak ellen” jelszóval gyűlésekkel, felvonulásokkal és más rendezvényekkel emlékeztek meg szombaton Svédország 150 városában és falujában Olof Palme meggyilkolásának első évfordulójáról. Stockholmban Ingvar Carl- sson miniszterelnök, valamint a Szociáldemokrata Munkáspárt és a szakszervezetek vezetői, a diplomáciai testület képviselői megkoszorúzták a néhai kormányfő sírját. A svéd főváros lakóinak ezrei a délután folyamán felvonulást rendeztek a meggyilkolt politikus nyugvóhelyénél. amely először határozza meg a szakszervezeteknek, mint „a szovjet társadalom politikai rendszere és a nép szocialista önigazgatása egyik legfontosabb elemének” szerepét. A szabályzat pontosítja és bővíti a legnagyobb társadalmi tömegszervezet tagjainak jogait és kötél ességeit. A szervezeti élet demokratizálását jelzi, hogy a választások során minden vezető posztra több jelölt is állítható. A szak- szervezetek és az állami, társadalmi szervek kapcsolatait külön új fejezet szabályozza. A vita lezárását és a határozatok elfogadását követően a kongresszus zárt ülésen hozzálátott a szaktanács és a központi revíziós bizottság megválasztásához. A zárt ülés idején a kongresszuson részt vevő külföldi küldöttségek — közöttük a magyar szakszervezeti delegáció — tagjai koszorút helyeztek el Leniin mauzóleumánál és az ismeretlen katona sírján. A délutáni órákban tartott befejező plenáris ülésen a kongresszus küldöttei jóváhagyták a szakszervezetek szervezeti szabályzatának módosításait, amelyek tükrözik a szovjet szakszervezetek egyre növekvő társadalmi szerepét. A küldöttek megválasztották a szovjet szakszervezetek új központi tanácsát és központi revíziós bizottságát. A záróülésen bejelentették, a központi tanács elnöke ismét Sztyepan Salajev lett. Az új megválasztott elnök 57 éves, tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének. A tanácskozás berekesztése után a szovjet szakszervezetek központi tanácsa fogadásit adott a kongresszus külföldi vendégednek tiszteletére. Ezen részt vett a Gáspár Sándor, ai SZOT elnöke vezette magyar küldöttség is. Az esti órákban tartott záró sajtóértekezleten Vlagyimir Lomonoszov, a szovjet szalkttanács elnökhelyettese megállapította, hogy a most végétért XVIII. szak- szervezeti kongresszus a megújulás kongresszusa volt. amelyen az építő szellemű bírálat és az alapos önbírálat jegyében tárgyalták meg: milyen feladatok hárulnak a szovjet szak- szervezetekre az átalakítási és gyorsítási folyamat során. A kongresszuson a 140 milliós tagság képviseletében 5000 küldött vett részt, közöttük a pártonkívüHiek aránya mintegy 40 százalékot ért el. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke vezette szakszervezeti küldöttség amely részt vett a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán, szombaton visszaérkezett Budapestre. Howard Baker a Fehér Ház új kabinetfőnöke Üj főnöke van a Fehér Ház politikai apparátusának péntek délután óta: Donald Regantől Howard Baker vette át a kabinetfőnöki tisztet. Baker, aki 1966-tól 1984-ig volt Tennessee állam szenátora, több éven át pedig a Republikánus Párt szenátusi csoportjának vezetője, már hétfőn átveszi az ügyek irányítását. Az iráni fegyver- szállításokkal kapcsolatos botrányba nyakig belemerült elődje, Donald Regan, már csak Baker kinevezése után értesült arról, hogy helyét betöltötték, s csak ezután mondott le — egymondatos levélben — tisztéről. A fehér házi kabinetfőnök leváltása az első intézkedés, amelyet Reagan elnök a súlyos és a Fehér Ház helyzetét megrendítő politikai botrány nyomán hozott — a Tower-bizottság jelentésének közzététele után. A bizottság elmarasztalta a Fehér Ház politikai apparátusának egészét, s különösen keményen szólt Donald Regan felelősségéről. A jelentés szerint nemcsak a szükséges ellenőrzést mulasztotta el, hanem a vizsgálat során a tények meghamisítására is lépéseket tett. A volt bankár, aki 1981- ben pénzügyminiszterként lépett be a kormányba, 1984- ben lett a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője. Vezetési stílusa sok bírálatot váltott ki, s nem egyszer került már korábban is viták középpontjába. Regan abban a hiszemben élt, hogy az elnök — korábbi megállapodásuknak megfelelően — legalább a jövő hétig megtartja tisztében, hogy „becsülettel távozzék” a Fehér Házból. Reagan ezzel szemben már pénteken délelőtt megállapodott Bakerrel abban, hogy a volt szenátor veszi át a kabinetfőnöki tisztet, s Regan szó szerint egy televíziós adásból tudta meg: elmozdították helyéről. A 61 éves Howard Baker még 1966-ban Tennessee állam szenátoraként került be a kongresszusba. A Republikánus Párt mérsékeltebb irányzatának egyik vezetőjeként hamarosan nagy befolyásra tett szert, megszerezte a párt szenátusi csoportjának vezetését, s amikor 1980-ban a republikánusok elhódították a szenátusi többséget, a többség vezetője lett. Ebben a minőségben szorosan együtt dolgozott Reagan elnökkel, bár mérsékeltebb politikai irányzatot képviselt mint az elnök és akkori tanácsadó gárdája. Baker kiválasztását egyelőre megelégedéssel fogadták politikai körökben: a szenátusban népszerű volt, s mivel a Fehér Ház számára most alapvető fontosságú a jó viszony a törvényhozással, a választást a kongresszusban szerencsésnek tartják. Festékek árának változása A festékgyártó és -forgalmazó vállalatok (szövetkezetek) tájékoztatják vásárlóikat, hogy március 2-től — a külföldi alapanyagok devizaárváltozása miatt — egyes festékipari termékek fogyasztói ára módosul: emelkedik, illetve csökken. Trinát 11,8 százalékkal, a Tilatex 17 százalékkal, a Diszperzit 18,6 százalékkal drágul, míg a Neolux hígítók ára 6,6 százalékkal, a Nitrolakkoké 13,8 százalékkal, a Celloxin hígítóé 21,8 százalékkal csökken. A fogyasztói árak módosulása a festékek árszínvonalát összességében mintegy 7 százalékkal növeli.
