Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 43. szám Ara: 1,80 Ft 1987. február 20., péntek Országos elméleti tanácskozás a szocializmus fejlődéséről Fontos változások kora Berecz János előadása a szegedi konferencián folyamatai elválaszthatatlan Látogatás a Vatikánban, Velencében Lázár György hazaérkezett A szocializmus fejlődésé­nek időszerű hazai kérdései­ről kezdődött országos elmé­leti tanácskozás tegnap Sze­geden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia biológiai központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának agitációs és propaganda osztálya, va­lamint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága által szer­vezett háromnapos konferen­cián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képvi­selői, a téma szakavatott tu­dósai, párttisztségviselők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznék részt. Szabó Sándor, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd Lakatos Er­nő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője mondott megnyitót. Ezt követően Berecz János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető elő­adását A szocializmus való­sága és fejlődése Magyaror­szágon címmel. A tanácskozás célját meg­jelölve, időszerűségét indo­kolva a Központi Bizottság titkára emlékeztetett a tár­sadalomtudományok műve­lőinek a párt XIII. kong­resszusán is megfogalmazott teendőire: Sokrétűen és mé­lyebben kell elemezni társa­dalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocialista fej­lődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista— leninista elméleti általánosí­tásában. A magyar társada­lom — hangoztatta — fon­tos változások korát éli, s változások láthatók a szo­cialista világrendszer számos országában. Számunkra kü­lönösen fontos a Szovjetunió­ban megkezdődött átalaku­lás; országainkban a problé­mák jellege és a megújulás útjának keresése sok hason­ló vonást mutat. Valóságunk és fejlődésünk reális bemu­tatásával sokat tehetünk azért, hogy itthon és külföl­dön az emberek számára meggyőző legyen a szocia­lizmus magyarországi fejlő­désének útja és értelme. A mai magyar valóságot sokféle erő és hatás formál­ta, nemzedékek hosszú sorá­nak munkája, törekvése, har­ca testesül meg benne — hangsúlyozta Berecz János, majd — sorra véve az el­múlt négy évtized történelmi eredményeit, elvitathatatlan vívmányait — kijelentette: olyan alap ez, amelyre épít­kezni lehet a jövőben is. Mai valóságunk a szocialis­ta forradalom győzelmének, a szocializmus építésének eredményéként formálódott. Az építmény nyilvánvalóan nincs még kész, a magyar társadalom alapvető jelentő­ségű problémáiból több is megoldásra vár. Sok olyan jelenség és tendencia van. ami nehezíti’ életünket és fejlődésünket. — Az utóbbi időben gyak­ran esik szó — joggal — gazdaságunk problémáiról, a jövedelemtermelő képes­ség, a műszaki színvonal, az egyensúly, a szerkezetváltás kérdéseiről, s ezekkel össze­függésben az életszínvonal, a jövedelempolitika területén jelentkező problémákról. Mindez azonban nem csök­kenti eddigi fejlődésünk ér­tékét, nem vonja kétségbe munkánk értelmét. Mindezt együtt kell értékelnünk. — A szocialista építés mindig történelmileg konk­rét feltételek között törté­nik, a szocialista elvek meg­valósítása felé csak az adott nemzeti valóság talaján le­het haladni. Ezért a tapasz­talaitokért súlyos árat fizet­tünk, s így nincs jogunk el­felejteni ! Az MSZMP három évtizeddel ezelőtt levonta azt a következtetést, hogy a szo­cializmust a nemzetközi ta­pasztalatokat számon tartva, a konlkrét történelmi feltétele­ket mindig mérlegelve, a magyar valóság talaján kell építeni. Számos fontos poli­tikai döntés tanúsítja ennek a felismerésnek az érvénye­sítését, s — az egyes dön­téseken túl — ez a szellem hatja át pártunk fő politi­kai irányvonalát. Teendőink nemzetközi hát­terét is felvázolva szólt ar­ról a Központi Bizottság tit­kára, hogy a fejlődés belső A Kis-Balaton természet- védelmi területről hallgatott meg tájékoztatót a HNF természet- és tájvédelmi szákbizottsága tegnapi ülé­sén a HNF OT székházában. Bevezető előadásában Ko­vács József, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal észak-dunán­túli felügyelőségének igazga­tója elmondotta, hogy a hat­vanas évek gazdasági fejlő­dése következtében fokozó­dott a természet károsodása. A kedvezőtlen változásokat elsősorban az ipar decent­ralizálása, a mezőgazdaság iparszerű termelése és a fel­nok a külső feltételek ala­kulásától és hatásától. E nemzetközi feltételrendszer­ben számunkra a legmegha­tározóbb tényező mindenkor az volt, s az lesz a jövőben is, hogy létezik a szocialista világrendszer, s mi annak részeként fejlődünk. A tő­kés világ sokféle el len ha til­sával nagymértékben nehezí­ti előbbrelépésünket, minde­nekelőtt imperialista politi­kájával; azzal, hogy nemzet­közi feszültségekét szít. nö­veli a háborús veszélyt, fo­kozza a fegyverkezési ver­senyt. A szocialista világ- rendszer világpolitikai és vi­lágtörténelmi tényezővé vált. bebizonyította életképessé­gét, tartósságát, azt,- hogy valóságos alternatívát jelent a kapitalizmussal szemben — mondotta Berecz János, hoz­zátéve: a szocializmus fölé­nyének és előnyeinek kibon­takozását azonban kétségte­lenül nehezíti az a körül­mény, hogy a szocialista for­radalmak a gyengébben fej­lett országokban győztek, s a gazdaságilag legfejlettebb, a leggazdagabb országok a kapitalizmus erőforrásai. — A szocializmus történel­mileg nézve fiatal társada­lom, amelynek lényege még nem tudott kibontakozni a maga teljességében. Tudjuk: még hosszú út áll a szocia­lizmus előtt, hogy a maga teljességében megmutassa mindazt, amit nyújtani ké­pes az embernek, s az élet minden területén bizonyítsa fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocialista orszá­goknak kemény próbákat kellett kiállniok, s a szocia­gyorsult urbanizáció idézte elő. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben nagymérték­ben növekedett a társadalom igénye a természeti környe­zet iránt. Az elmúlt időszak tapasztalatai igazolták, hogy a jogszabályok, a károsodá­sokat megelőző beruházások önmagukban nem elegendő­ek, hanem a környezetkímélő életmód elterjesztésére is szükség van. Ennek jegyé­ben helyezték védelem alá 1986-ban a 14 745 hektár te­rületű kis-balatoni tájvédel­mi körzetet. Ez magában foglalja az 1951-ben védetté nyilvánított kis-balatoni tér­Hazánkba látogat Milanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárának meghívására Mi­lanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnök­ségének elnöke pártküldöct- ség élén a közeli napokban hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. Iparpolitikai konzultáció A hazánkban tartózkodó szovjet tudósküldöttség tag­jai tegnap az Ipari Minisz­tériumban gazdasági konzul­tációt tartottak az Iparpoli­tikai Tanács tagjaival, vala­mint a magyar—szovjet együttműködésben legin­kább érdekelt iparvállalatok vezetőivel. Kapolyi László ipari mi­niszter köszöntötte a részt­vevőket, majd Ábel Agan- begjan, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia tagja, a ter­mészeti erőforrások és ter­melőerők bizottságának elnö­ke ismertette a szovjet gaz­daság megújulási törekvése­it, a- gazdaságirányítás re­formjának főbb elemeit. Mint mondta, a Szovjetunió­ban jelentősen nő a gazda­sági módszerekkel és köz- gazdasági eszközökkel való gazdaságirányítás szerepe. A cél az, hogy a vállalati ön­állóság növekedjék, meg­szűnjön a gazdaságpolitika irányítóinak a részletekbe való közvetlen beavatkozása. Kívánatos, hogy a népgaz­dasági terv csak a főbb mu­tatókat jelölje meg, a válla­latok pedig önállóan 'tervez­zenek, a gazdálkodás ered­ménye alapján bizonyos nor­matívák figyelembevételével képezzenek alapokat, köztük a bérfejlesztéshez szüksége­set is. Azt tervezik, hogy bevezetik a vállalati önigaz­gatás rendszerét, átállnak az önálló vállalati elszámolásra. A gazdaságirányítás átala­kítása csak egy fontos ele­me a szovjet gazdaság in­tenzív pályára állításának. Felgyorsítják a műszaki fej­lesztést, a termékszerkezet korszerűsítését is. A tervek szerint öt év alatt az ipari gyártmányok fele kicserélő­dik majd. Az irányítási rendszer re­formján túl a Szovjetunióban fokozatosan megvalósítják az árreformot és a kereskede­lem reformját is. mészetvédelmi területet, az itteni vízvédelmi rendszert és a keszthelyi öböl partsza­kaszát. A Kis-Balaton területén kialakítóit — a Balaton víz­minőségének védelmét szol­gáló — vízvédelmi rendszer­rel kapcsolatban az ülésen elhangzott: a 21 millió köb­méteres I. számú tározót 1985-ben helyezték üzembe, s a második mesterséges tó megépítésének munkálatai 1992-ben fejeződnek be. Az elmúlt másfél év tapaszta­latai szerint a Zala folyó évente 12 és félezer tonna hordalékot visz az I-es tá­Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke olaszországi látogatásának utolsó napján, tegnap a Vatikánba látoga­tott, ahol fogadta őt II. Já­nos Pál pápa. A találkozót követően a magyar minisz­terelnök Velencébe indult, ahol Veneto tartomány taná­csának elnöke a vendéglátó. Kora délelőtt a magyar kormányfő Róma város pol­gármesterénél, Nicola Signo- rellónál tett látogatást a Ca- pitoluimon. A polgármester rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Bu­dapest és Róma közötti kap­csolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két vá­ros múltjában. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy a két főváros közötti kapcsolatok is hozzájárulnak az olasz— magyar együttműködés to­vábbi elmélyítéséhez. Lázár György átadta a fővárosi ta­nács üdvözletét az „örök Város” tanácsa vezetőségé­nek. A továbbiakban rámu­tatott: a magyar és az olasz kormány törekvései akkor válhatnak valóra igazán, ha ezeket az elképzeléseket az emberek is támogatják. Vé­gezetül emlékeztetett arra, hogy Róma polgármestere érvényes, budapesti látoga­tásra szóló meghívással ren­delkezik. A Vatikánba, a Szent Pé­ter téren levő bronzkapuhoz tíz órakor érkezett a vendé­gek gépkocsisára. Lázár György és felesége, valamint kíséretének tagjai először megtekintették a Sala Reggi- át és a Sixtusi kápolnát, majd a Szent Péter Székes- egyházban hosszabban időz­rozóba, és ennek csupán 20 százaléka jut tovább a Ba­latonba. A vízvédelmi rend­szer a közegészségügyi szem­pontból kedvezőtlen bakté­rium flórákat is elpusztítot­ta, s működésének eredmé­nyeként a korábbinál 60 százalékkal kevesebb fosz­for, illetve nitrogén jut a Balatonba. Az érdekek egyez­tetését 'követően a vízügyi és a természetvédelmi szer­vek között olyan együttmű­ködési megállapodás jött lét­re, mely szerint a vízvéde­lemmel összefüggő tevékeny­ség csak az élő világ kímé­letével folytatható. tek Michelangelo szobra, a Pieta előtt. Ezt követően a Magyar Kápolnát tekintették meg. Innen mentek át a pá­pai palotába, amely előtt, a San Damaso udvarban, a svájci gárda díszegysége so­rakozott fel a magyár mi­niszterelnök tiszteletére. A katolikus egyház feje pont­ban tizenegy órakor fogad­ta a Minisztertanács elnökét a könyvtárszobában, amely a külföldi államférfiakkal folytatott találkozók színhe­lye. A fél órás megbeszélé­sen időszerű nemzetközi kér­désekről, a magyar állam és a katolikus egyház viszonyá­ról, valamint a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán kapcsolatairól folytattak esz­mecserét. Egyetértettek ab­ban, hogy ezek a kontaktu­sok rendezettek, azok meg­őrzésére’ továbbépítésére kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni. A magánkihallgatást köve­tően bemutatták a pápának Lázár György feleségét és kíséretének tagjait. Ezután a magyar miniszterelnök Casa- roli bíborossal, államtitkár­ral találkozott. Az egyházi államban le­zajlott programok befejezté­vel pontban egy órakor emelkedett a levegőbe a ma­gyar kormányfő különgépe, hogy rövid út után Velen­cébe érkezzen. A római Ci- ampinoi-repülötéren Lázár Györgyöt vendéglátója, Bet­tiim Craxi olasz kormányfő búcsúztatta. Velence repülőterén köl­csönös üdvözlések hangzot­tak el, majd a vendégek és Veneto tartomány, illetve Velence város vezetői hajók­ba szálltak és a belvárosá­ba indultak. A vendéglátók később ebédet adtak a ma­gyar vendégek tiszteletére. Ezután hajóval a Montedi- son-gyár Porto Marghera-i gyáregységét keresték fel. A vendégek, s a vendéglá­tók egyaránt üdvözölték a gazdasági kapcsolatok továb­bi gazdagítását szolgáló el­képzeléseket. A Minisztertanács elnöke programjának befejezése­ként találkozott és kötetlen beszélgetést folytatott Veneto tartomány politikai, gazdasá­gi és kulturális életének ve­zetőivel. Lázár György háromnapos olaszországi látogatása Ve­lencében ért véget; a kor­mány elnökének és kísére­tének különgépe az esti órákban hazaindult Buda­pestre. (Folytatás a 2. oldalon) HNF-tanácskozás a Kis-Balaton helyzetéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom