Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-13 / 37. szám
1987. február 13., péntek Somogyi Néplap 3 Fejlődni — nemzedéki Összefogással KISIKLÁS UTÁN A műszaki fejlesztés fontosságáról szólt a közelmúltban Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, amikor a'budapesti Fegyver- és Gázkészülékgyárban tartott munkásgyűlésen szólalt föl. Mint elmondotta, az MSZMP Központi Bizottsága tavaly december 28-án nagy jelentőségű állásfoglalást fogadott el a műszaki fejlődés meggyorsításáról és a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról. Mondani és hirdetni mindezt ma azért látszik szükségesnek, mert a műszaki tudás rangja veszített egykori fényéből, s ez kivált a fiatal műszakiak szempontjából fontos, hiszen a közelmúlt sokat emlegetett jelszavával élve* ma ők képviselik azt a jövőt, amely előttünk van. A műszaki értelmiség, s ebből következően a műszaki fejlesztés értékvesztése egy hosszú, nem mindig átgondolt társadalmi termelő folyamat eredménye. A műszaki haladás korunkban a két világrendszer közötti küzdelem döntő politikai tényezőjévé vált. Az egyes országok nemzetközi súlya hosszú távon főként a tudományos-műszaki eredményektől, és ezek sikeres gyakorilati alkalmazásától függ. Itt bátran megállhatunk egy szóra, mert ez az a pont, ahol a műszaki fejlődés legerőteljesebben mutatkozó ellentmondása található. Mi mindig is büszkék lehettünk, most is azok lehetünk azokra a honfitársainkra, akik pompás gondolatokkal, ötletekkel bizonyították, hogy szellemi erő dolgában felvesszük a versenyt más országokkál. Ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeknek a gondolatoknak csak egy- elenyésző része tárgyiasul az országhatárokon belül, időben. Az innováció olyan bűvös szó, amely újra és újra fölhangzik a sajtóban, a műszaki haladásért felelősök berkeiben. S nyilvánvalóvá válik az is, hogy megújulni és megújítani csak erre alkalmas közegben lehet. Olyan közegben, amdly arra készteti az alkotó gondolatokkal rendelkező mérnököt, hogy alkosson, s ne csak a saját napi gondjaival törődjön. Ez egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban a fiziMinden 5. gyerek eljut Fonyódligetre Kedvelt a vándortáborozás Több szerv foglalkozik az általános és középiskolások, a szakmunkástanulók üdültetésével a megyében. Megtaláljuk közöttük a tanácson kívül az úttörőmozgalmat, a KISZ-t, a szakszervezeteket, és az ilyen lehetőséggel rendelkező vállalatokat, intézményeket. Egy viszonylag pontos és elfogadható adat szerint csaknem huszonnégy- ezenre tehető a szervezett üdülésben és táborozásifan résztvevők száma egy évben, s ennek szociálpolitikai és nevelési szempontból igen nagy jelentősége van. Ezért foglalkozott a megyei tanács vb is a közelmúltban — most először — a gyermek- és ifjúsági üdültetés helyzetével. Az ifjúsági törvény tette a' tanács feladatává a táboroztatást, a programokat azonban továbbra is az úttörőszövetség és a KISZ szervezi. Országosan elismerik, hogy Somogy kitűnően kihasználja balatoni adottságait. A megyei tanács 1980 nyarán megnyílt fonyódligeti úttörő és ifjúsági üdülőtábora a legnagyobb megyei tábor hazánkban. A megyei párt- vb helyesen döntött 1975 februárban, amikor azt kérte: ide összpontosítsák az úttörő és ifjúsági üdültetést. A tábor fölépítésében és bővítésében a megyei tanácson kívül több szerv és intézmény vett részt és vesz részt ma is anyagi támogatással, társadalmi munkával. A hét évvel ezelőtti ezerrel szemben ma már ezernégyszáz a tábor befogadó- képessége. Ez teszi lehetővé, hogy csaknem minden ötödik kisdiák eljuthasson ide. Nyaranta tizennégyezren nyaralnak Fonyódligeten, s ez több, mint a csillebérci nagytáborba eljutok száma. Az úttörő és ifjúsági üdülőtábort már az országhatárokon túl is jól ismerik. Somogy szovjet, bolgár, lengyel testvérmegyéből rendszeresen érkeznek fiatalok Kívülük csehszlovák, jugoszláv; más szovjet és bolgár, NDK-, és NSZK-beli csoportokat is fogadnak. Ennek köszönhető, hogy a somogyi gyerekek is elutazhatnak a Tátrába, a bolgár tengerpartra és máshova. Éppen ezért szükség van a hazai és a nemzetközi kapcsolatok további bővítésére. Még ebben az ötéves tervben újabb összegeket fordítanak a fonyódligeti tábor partvédelmi munkálataira. Javítani és változtatni kívánnak az étkeztetésen, is. A Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat nem mindig főz változatosan, nem veszi eléggé figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait, sőt olykor a személyzet magatartása sem példamutató. A kaposvári Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanulóinak tavalyi építőtáborozásával próbáltak enyhíteni a vállalat szakemberhiányán. Ez azonban még mindig nem megoldás. Több lehetőség kínálkozik az étkeztetés színvonalának elnelésére, s ezek közül a legjobbat választják ki. Elismerés illeti a megyei úttörőelnökséget azért, hogy évente csaknem kétezer általános iskolást visz el a legnagyobb nevelőhatású v and ortábor okba. Ezenkívül csaknem hatezer gyerek, általános és középiskolás, szakmunkástanuló jut el szakszervezeti üdülőbe önállóan vagy a szüleivel, megy csoportosan külföldre, építőtáborba, vagy táborozik a KISZ, az Expressz Utazási Iroda révén. Az általános iskolások 40 százaléka vesz részt jelenleg szervezett nyári üdültetésben. A középfokú iskolákból viszont csak a diákok tizennégy százaléka. Jobb szervezéssel, együttműködéssel, az átfedések megszüntetésével még többen vehetnének részt az üdülésben. Elsősorban a középfokú tanintézetek diákjainak arányát szükséges növelni. Van még mit tenni azért is, hogy minden településről, iskolából, úttörőcsapatból egyforma eséllyel jussanak el a gyerekek a fonyódligeti táborba vagy vándortáborozásra. Az idén nem változik a térítési díj, tíz napra továbbra is 160 forint marad, a tanács ezt csaknem tízszeresével egészíti ki. Várható, hogy jobban figyelembe veszik majd a családok teherbíró képességét. Ha az 1500—1800 forintba kerülő vándortáborozáshoz a mainál jobban hozzájárulnak, akkor még többen igénybe vehetik. Á tartalék az emberben van kaiakhoz képest a műszakiak keresete 28 százalékkal csökkent. A nem fizikai és nem is műszakiakhoz képest ez a lemaradás még nagyobb. Nem véletlenül vezetett ez a tendencia a műszaki megújulás értékvesztéséhez, s ez sokszoros áttétellel végsősoron mai gazdasági gondjainkhoz. Számos országhoz képest több területen alakult ki lemaradás. Az ország egyik felsőoktatási intézményében a műszaki szakmákat tanuló' diákok között felmérést végeztek, hogy kit tekintenek az egyetemi oktatók közül példaképnek, és miért. Az is a kérdések között volt, hogy példaképükben mi az, ami tetszik, s mi az, ami nem. A válasz a kérdezőket nem újszerűségével, hanem egyöntetűségével lepte meg. Az ifjúság ideálja természetesen az az oktató volt, aki a legtöbbet tudta a szakmáról, akinek a legkorszerűbb gondolatai voltak. Viszont azt is látták a diákok, hogy példaképül választott tanáruk lényegesen kevesebbet keres, mint kollégái az olyan termelő üzemekben, ahol szinte semmiféle műszaki innováció nem fűződik tevékenységükhöz. Az eltolódott értékrend eltolódott következtetéseket szül éppen azok körében, akiknek feladata-a jövő műszaki problémáinak megoldása lesz. A kör úgy tűnik itt zárul bé^feloldhatatlanul, hiszen ahhoz, hogy a hazai műszaki fejlesztők jobb anyagi és erkölcsi elismerést kapjanak, az kellene, hogy tevékenységük folytán gazdaságosabb, eredményesebb legyen a termelés. A kör azonban mégsem zárul le reménytelenül. Egyrészt az az országos program, amely a legfelső politikai irányítás támogatását élvezi, minél radikálisabban kívánja felgyorsítani a hazai műszaki fejlődést, kétségkívül hoz majd eredményeket. Másrészt már ma is vannak olyan tapasztalatok, amelyeket nem lehet és nem is szabad nem észrevenni. A fiatalabb korosztály — olykor bizony az egészen fiatalok is — a dolgok természeténél fogva az élen járnak ebben az új kultúrában. Amiilyen szokatlan, voltaképpen- olyan természetes ez, hiszen a fiatal agy rugalmasabb és fogékonyabb, mint az idősebb. Ez a tanulság alighanem kiterjeszthető az egész műszaki innovációra És máris levonható belőle egy — talán a legfontosabb — tanulság, hogy csak a tudást, az eredményeket szabad tisztelni, elfelejtve életkort, társadalmi, gazdasági pozíciót, rangot. Mert Csak az a társadalmi közeg tud eredményesen megújulni, amelyik megteremti ennek a feltételét. Vagyis kész az önművelésre, a megújulásra, az értékek és a gondolatok megfontolt, korrekt megbecsülésére. Bencsik András A lengubózó üzemhez a legkeményebb napokon is eljutottak az emberek, és ma már szépen, minden különösebb veszteség nélkül nevelődnek az ugyancsak a zord naipdk egyikén érkezett naposcsirkék. A fém-- pengésű, olajszagú műhelyben serényen végzik a gépjavítást. A faliakon kívül pedig! hó és csend. Az iharosberényi November 7. Termelőszövetkezetben az első pillantásra minden úgy ímegy, mint az egyéb téli napokon. A külső mögött azonban jelentős a tartalmi változás. Dacos törekvés? Általános gazdasági megújulás? Mindkettő •igaz! Táplálkozik egy nagy leckéből, amire a jóra törekvő ember azt szokta mondani: ,,Tanultam belőle.” A megye szövetkezeteinek középmezőnyéhez tartozó gazdaságban a kisiklás két éve következett be. Egyaránt ismeretlen volt addig a kiugró eredmény és a fejfájást okozó veszteség. — Kisiklásnak tekintettük ezt a tényt — mondja ma Horváth László, a szövetkezet elnöke. — De olyannak, amely nemcsak kemény következményekkel járt, hanem parancsokban követelte az általános megújulást. Szemléletben, munkában, tettekben, minden területen. Be kellett látnunk — és ezt mindenki zsebe megérezte —, hogy más módon kell gazdálkodni. Már a múlt év ennek az elhatározásnak a jegyében telt el. Minden intézkedést, személyi és szervezeti módosítást egyetlen fő cél határozott meg: szilárddá kell tenni az üzem pénzügyi helyzetét, növelni minden területen a jövedelmezőséget. — Milyen eredményt hozott ez a belső megújulás? — Valóban tiszta lappal, némi eredménnyel kezdjük az évet. Utólag egyszerű erről beszélni, de igen kemény munka volt és ebből a feszességből a továbbiakban sem engedhetünk, egy jottányit sem. Szakvezetőként, elnökként több évtizedes .múlt áll Horváth László mögött. A tapasztalatokban bővelkedő vezető most mégis azt mondja: — Esetenként .meghökkentő, hogy egyetlen emberen is mennyi áll vagy bukik. A magatsdi sertéstelepünkre egy .magunk nevelte, tsz- ösatöndijas vezető került, és a sokáig veszteséges tevékenység tavaly már három- százezer forint eredményt termelt. Pedig ugyanazok az épületek, ugyanaz az állomány, ugyanazok az emberek vannak ott. De más lett a szervezés, a fegyelem, az egész munka ritmusa. Ha tartalékokról beszélünk, meggyőződésem, hogy azt az emberekben kell keresni. — A feszességből nem engedhetek. Mit jelent az a holnapra nézve? — A lehetőségeinket számba véve abból indultunk ki, hogy nekünk a hagyományos mezőgazdasági tevékenységből kell megélnünk. S ha rangsoroljuk a tennivalókat: első dolgunk a korszerűtlen sertéstelep rekonstrukciója. Ehhez szeretnénk megnyerni a húskombinát támogatását is. Távlatilag ez alapot jelentene egy nagyobb arányú háztáji integrációhoz. A nagyüzemből származó jövedelem a megyei rangsorban az utolsó között van. A máshová eljárók és a szövetkezetben dolgozók közötti bérfeszültséget az eddig is magas színvonalon „művelt” háztáji gazdálkodás enyhíti. A háztáji sertéstenyésztés szélesítésével, kocakihelyezéssel, a nagyüzemben a hizlalás megszervezésével kölcsönös előnyöket szolgáló módon szélesedhetne az együttműködés. — Másik, Ugyancsak az állattenyésztés fejlesztését szolgáló lépésünk — mondta Horváth László — a baromfiágazat fejlesztése. A megüresedett, korábban bérraktárként használt szarvasmarha-istállók hasznosítása. Kétszázhetvenezer pecsenyecsirke kerül ki innen, s a tavalyi kísérlet után ötezer nagy súlyú .pulykát neveltek — az idén, két rotációban, harminckétezer pulyka értékesítésére vállalkoztak. Az erőfeszítéseket lehetne sorolni tovább is. Az idén általánossá válik az egész üzemben .a folyékony műtrágyázás. Kísérletben bevált, így tovább terjed az energiatakarékos, szántás nélküli talajművelés, csökken a len .területe, viszont nő a kukoricáé. Horváth József, a pártvezetőség titkára mondta: — Jobban mentek a télbe gabonáink, mint egy éve. Nyolcvanihéttől többet várunk. De ez semmivel sem iesz kisebb munka, mint az eddigi! A kisiklás után nemcsak megkapaszkodni kell, hanem továbblépni is. Vörös Mária Kímélő tejföl A hagyományos húszszázalékos tejfölön kívül csökkentett, 12 százalék ssirtartalmú tejfölt gyárának a Kaposvári Tejizemben. A napi 30—35 :zer darabból 3—4 ezer larab a korszerű táplál- (ozásnak jobban megle- elő a csökkentett zsir- íartalmú tejföl.
