Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

1987. február 11., szerda Somogyi Néplap 3 Ingázók Azon a bizonyos januári hét elején, amikor a lezú­dult sok hó miatt megbé­nult a± ország közlekedése, vettük észre Budapesten és más nagy városban, hogy milyen sok az ingázó. Na­gyon sokan a város környé­kéről sem érkeztek meg munkahelyükre. Tizennégy vállalat teljesen, 30 részle­gesen leállt. Mindenütt éreztük hiányukat. Még az időjárás szeszélyeitől legin­kább védett földalatti villa­mosok ritkított járatai, és a felszínig kígyózó hosszú so­rok is jelezték, hogy a met­ró dolgozói, vonatvezetői kö­zött szintén szép számmal vannak bejárók. Egymillió ember, minden ötödik dogozó bejáró. Szá­muk, arányuk az utóbbi években — a helyi munka- lehetőségek bővülésével, a szabadidő felértékelődésével — csökkent. Főleg a fővá­rosban érzékelhető a hi­ányuk. Az ingázó naponta órákat tölt utazással, vára­kozással, vagy hetente, két­hetente látja családját. Rá­kényszerül erre a mostoha életmódra, mert a bejárók fele lakóhelyén és közelében nem talál semmilyen mun­kát. A másik felét pedig az igényeinek, adottságainak megfelelőbb munka, a ma­gasabb jövedelem ösztönzi ingázásra. A népgazdaság hosszú tá­von sem mondhat le a be­járó dolgozókról. Sok tevé­kenység — nem csak az ipar, hanem a kereskedelem, az oktatás, az egészségügy, a szakigazgatás is — a leg­ésszerűbb területi elosztás ellenére a városokba össz­pontosul. Másrészt a munka­erő területi összetétele, kí- nálata-kereslete, szintén fel­tételezi a mozgást, az uta­zást. A városlakók többnyi­re képzettebbek, a munka- körülmények iránt igénye­sebbek, mint a vidékiek. A mi „vendégmunkásaink” a bejárók, akik vállalják a fi­zikailag nehéz és kedvezőt­len körülmények közt vég­zett munkát — többnyire jó pénzért. Szó szerint igaz pél­dául, hogy a fővárost a vi­dékiek építik. Az ingázás csökkenése legerőteljesebben az egyébként határozottan mérséklődő lakásépítkezése­ket sújtotta. A budapesti ÁÉV-k elnéptelenedése a vidéki lakásépítő vállalatok fölvezénylését tette szüksé­gessé. Budapesten minden ötödik, Győrben«és Miskol­con minden harmadik ipari, építőipari fizikai dolgozó in­gázik. Hol, milyen mértékben at- kalmaznak bejáró dolgozó! — ezt a vállalatok saját ha­táskörben döntik el. Az in­gázók útiköltségének 86, il­letve 80 százalékát kötelesek viszont megtéríteni. Ezen a kötelezettségen az 1987. évi szabályozás-módosítás sem változtat. Lehetőség nyílik viszont a magasabb, akár 100 százalékos utazási költ­ség térítésére. A térítés pon­tos mértékét a kollektív szerződés, illetve a munka­ügyi szabályzat rögzíti. Dönt­hetnek most már például úgy. hogy a távolabbról be­járók, tehát az utazásra töb­bet költő dolgozók terheit mérséklik, s a havi 150—200 forint feletti térítés után azonban a vállalatnak 40 százalékos béradót kell majd fizetnie, mivel a dolgozó számára a megtakarítás több­let bérkiáramlást, vásárló­erőnövelést eredményez. (Az eevébként béradómentes­séget élvező szervezetek is csak ilyen kemény feltételek mellett növelhetik az utazá­si költség térítését.). A szabályozás-módosítás másik iránya: lehetővé te­szik a közlekedési eszközök szabadabb megválasztását, elősegítve az utazást, illetve a várakozási idők csökken­tését. A munkáltató térítést ad­hat a gyorsvonat igénybe­vételéhez — ugyancsak a kollektív szerződésben, mun­kaügyi szabályzatban rögzí­tett módon. A kötelező 86 százalékos mértékig adó­mentes a gyorsvonati költ­ségtérítés, afölött szintén 40 télen százalékos béradó fizetendő.' A távolból bejárók utazási ideje ezáltal jelentősen csök­kenőét. Saját személygép járművek­kel munkába járók — bizo­nyos feltételek esetén — megkaphatják a személyvo­nat, illetve az autóbusz igénybevételével járó költ­ségtérítést. A térítés összege azonban személyenként és kilométerenként nem halad­hatja meg a 80 fillért. Nem nagy összeg, 3-4 személy társulásával azonban már fedezheti a benzinköltséget. A magánszemélygépkocsik, motorkerékpárok szerény mértékű költségtérítésének engedélyezésénél a munka­erőhelyzeten túl mérlegelni szükséges a közlekedési és üzemanyagtakarékossági le­hetőségeket, így az utak, a tömegközlekedési eszközök kihasználtságát, a parkoló­helyek hiányát. A saját gép­jármű használatának támo­gatása elsősorban akkor célszerű, ha a munkahely (például a mezőgazdaság­ban) másként nem közelít­hető' meg, ha a menetrend- szerű járat nem igazodik a munkarendhez, illetve cso­portos munkásszállítást he­lyettesít. (A csoportos mun­kásszállítás 5—10-szer drá­gább, mint a tömegközleke­dés.) Nem várható gyökeres fordulat az ingázás arányá­ban, helyzetében, legfeljebb apróbb könnyítésekre, az úti­költség-térítések rugalma­sabb kezelésére, a meglévő arányok stabilizálására szá­míthatunk. Csodák nincse­nek. Bizonyítja ezt a fővá­rosi ÁÉV-ek létszámgondja. A kivitelező építőiparban hi­ába volt eddig is e rugal- más költségtérítési rend­szer érvényben. De üdvöz­lünk minden eredményt, akármilyen szerény mérték­ben és viszonylag szűk kör­ben csökkenjen is a várako­zási idő. És legfőképpen örül­nek az érintett bejáró dol­gozók, akiknek ezáltal több idejük, energiájuk marad az aktív pihenésre, igen gyak­ran a háztáji tevékenység­re. Ilyenkor télen valamivel könnyebb a dolguk. Nincs munka a kertben, csak a ház körül az állatokkal. A bejárásra, a főmunkahelyre összpontosíthatnak. Bizonyára nekik is hiány­zott az a januári néhány napos kiesés. Mi, városlakó társaik mindenesetre nagyon örültünk megjelenésüknak. Nélkülük, az ingázók nélkül ugyanúgy elképzelhetetlen az élet normalizálása, mint ahogyan a mindennapok rit­musához hozzátartoznak a merőik, a járható utaik és vasutak. Kovács József Egymillió a tanműhelyre Elektronikai műszerészeket képeznek A Kaposvári Villamossági Gépgyárban mindig gondot fordítottak a szakember- utánpótlásira. Nem mondha­tó még általánosnak, hogy agy gyáriban három tanmű­helyiben foglalkoztatják a szakmunk ás t an ulókait. Most, az erősáramú berendezése­ket szerelő műhely és a fém- szerkezet lakatos tanműhely mellett az elektronikai mű­szerésznek készülő diákok is korszerű körülmények kö­zött sajátíthatják el a szak­ma mesterfogásait. A tanműhely fölszerelés­hez eddig egymillió forintot használt fel a gyár, s még jócskán akad tennivaló. Pá­lyázatot adtak ibe az Ipari Minisztériumhoz, számíta­nák arra, hogy részesülhet­nék az országos szakmunkás- képző alapból támogatásban. Szükség lenne még a nyom­tatott áramkörök készítésé­ihez szükséges fotólaboratóri­um teljes fölszerelésére, na­gyon kellenének még kézi- műszerek. A tanulók szintén várják már az „éles” mun­kát, szeretnének bekapcso­lódni a gyár termelési vér­keringésébe. A gyár vezetői tudják: a termékváltáshoz elsősorban nem a gépkapacitás, hanem a szellemi háttér megterem­tése szükséges. Nem közöm­bös tehát, hogy minél előbb korszerű termékekkel jelen­hessenek meg a piacom Szak­embereiket a gyár igényei, feladatai alapján szeretnék kiképezni, s máris gondolnak arra, hogy az azonos munka­területeiken dolgozók között szoros együttműködés alakul" hasson ki. Az elektronikai tanműhely mellett — egyelő­re még üresen — várja a szerelőcsarnok a felnőtt szak­munkásokat. így a már vég­zett. szakmunkások állandó kapcsolatban maradhatnák a diákokkal, segíthetik a gya­korlati Oktatást. A - gyáron belüli fejlesztések, a piacku­tatás eredményei azt mutat­ják, hogy hamarosan megin­dulhat a folyamatos termelés az elektronikus berendezések gyártásában is. Klie Agnes Általánosabb viszont az a gyakorlat, amikor a „kordé kerüli a lovat”, azaz a vál­lalatnak már van korszerű, piacképes termékre megbí­zása, de nincs hozzá megfe­lelő szakembere. A villamos- sági gyárban szeretnék elke­rülni azt a zsákutcát, ezért már most gondoskodnak ar­ról, hogy megfelelő képzett­ségű szakemberéket nevelje­nek Iki. Tudják, ma a gy,árt­anám yf ejles atés elképz elhie­tetlen területükön az elekt­ronika alkalmazása nélkül. A gyárban készülnek korsze­rű szerszámgépvezérlő be­rendezésék, az elektronikát azonban másutt szerelik be. Kísérletképpen már gyártot­tak ugyan a hazai megren­delőknek elektronikai vezér­lésű gépéket, azonban az iga­zi áttörés még várat .magára. Föl kell kutatniuk legelőbb a felvevő piacot, és egyelőre még hiányzik a megfelelő szakembergárda is. A volt vezérlőműhelyből átalakítással hozták létre az eléktronikai műszerész tan­műhelyit. Azok a tanulók, akik ebben a. tan évben kezd­ték el a szakmát elsajátítani, már megfelelő körülmények között dolgozhatnak. A har­madéveseik azonban — jobb híján — a Videoton tabi gyá­réba járnak gyakorlati ok­tatásra. Ők lesznek az első olyan csapat, amely a gyár táiwlali elképzeléseibe illő ké­pesítést szerez. EMBEREK, KÍVÁNSÁGOK Az építőiparos javítana a minőségen Milyen gondoláitok, kí­vánságok ' foglalkoztatják mostanában az embereket? — furdalt ja kíváncsiság. Ut­cákon, boltokban reméltem, hogy aiz egy-ikét perces „rá­kérdezés’ ’ vá ra/tlian ságánialk eredményeként. előjönnek a (,leg-,legebb” óhajok. — Mostanában sokat gon­dolkodnak az emberek azon, hogyan tovább — válaszait a kaposvári Illés Ferencné. — Mondhatom, hogy eddig jól éltünk, de imostanábain mintha behúzta, .volna a. fé­keket a társadalom. A kí­vánságom természetesen ez­zel függ össze: elérni azt, hogy újból kiengedhessük a fékeket. Lazíthassunk a „nadrágszíjon”. — Hogyan, s miképp lehet ezt elérni ? — Egyetértek azzal a kö­vetkezetes intézkedéssoro­zattal, amelyekkel sok he­lyen a munkaidő jobb ki­használására törekednek. Úgy érzem, eddig is igye­keztem jól (dolgozni-. Mit te­hetek a magam területén? Az Amfora-bolt eladójaként dolgozom. Kedvességet, fi­gyelmet kapnak főiem a vá­sárlók. Ha mindenhol csák azt tennék az emberek, ami a munkahelyi kötelességük­ből adódik, s ezt 'igyekezet­tel tennék, már jobb len­ne... Németh Imre postás Bar­cson : — Már a hatodik liikszben járok. Valamikor úgy gon­doltam, ha idősebb leszek, nem kell annyit dolgoznom, mint fiatalabb koromban. Tévedtem: talán még növe­kedtek is a iféládlatök a ko­rábbi évekhez képest. En­nek az is lehet az egyik otoa, hogy aktív és passzív réteg egyaránt található a mun­kahelyéken — .legalábbis én így látom. Ahhoz, hogy elő­relépjünk, 'mindenkinek' jól kellene dolgozni. Nekem is. Néha a címzett ismerőseinek adom át a levelet. Kézbe kellene adni, úgy gyorsabb, pontosabb. De hát, ismerek mindenkit, tudom ki meg­bízható; így sem kallódik tel semmi. Ez visz ara a lusta­ságra. Huszonöt éve vágyók postás,, mondhatom, hogy elégedettek velem az embe­rek. Patonai Lajos somogyasza- lói lakossal a kaposvári So­mogy Áruházban találkoz­tam: — Ahogy a polcokat , né­zem, egy makacs kívánsá­gom jön elő: szeretném, ha a fizetésből többet lehetne vásárolni. Szóvá}, hogy ja­vuljon a forint vásárlóereje. Szeretném azt is. ha nem kellene a munkahelyen még jobban elfáradni, mégis eredményesebbek lennénk. Nem lehetetlen kívánság ez, vannak rá példák, hogy jobb technológiával és munkafe­gyelemmel, a fizikai meg­terhelés növelése nélkül is jobban megy a munka. Úgy látom, hogy nem a munka mennyiségével van gond, hiainem a minőségével. Tevé­kenységünkben, magatartá­sunkban, is a (minőségi ol­dalnak .kellene előtérbe ke­rülnie. ÖNÁLLÓAN, NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL Gazdasági feladatok a pártcsoportoknak Tele van az asztal határoza­tokkal, jegyzetekkel;. A csen­des irodában nagy munká­ban találtam Gyurina Pált, a Közúti Építőv,általat párt- titkárát. Nekikezdett, a feb­ruár 27-re tervezett beszá­moló taggyűlés vázlatának. A vezetőség többi hat tagja is készíti a részanyagokat, így sokkal több- vélemény öszjegezödik majd a végleges számadásban. — Az ötvenkét tagú alap- szervezetben négy pártcso- port tevékenykedik. Nagyon fontos és meghatározó tevé­kenységük a párt- és -a gaz­daságpolitikai feladatok megoldásában, mivel a fő- építésvezatősógek, a gépgaz- dálkodás önelszámoló. Mi ar­ra készítjük fal a pártcso- partbizalmialkat, hogy önál - loan tudjanak dönteni, ami­kor szükséges. A beszámoló taggyűlés elő­készítésében szintén számít a vezetőség a négy párt cso­portra. Egy-egy beosztott ve­zetőségi tag és pártcsopórit- biztalmi beszélget a kpmmu- nislták'kal a .pártmunkáról, a pártvezetőség, sőt a (titkár tevékenységéről, aztán a gondokról, problémákról. — Mindig elvárjuk, hagy minden párttag őiszintén mondja el a véleményét. Ez hozzá tartozik a jó együtt­működéshez — mondta a tit­kár. — A beszámoló is tartal­masabb. ha az elhangzotta­kat is belevesszük. S ebbe beletartozik, hogy a pártcso- por.tok a taggyűlést megelő­zően körültékiintöen és rész­letesen értékelik a párt-meg­bízatások teljesítését. A pártvezertőség meghosz- szaibibítoitt keze a gazdasági munkában a pár tcs,opart. A mostani körülményeik között imli.nden fontos területen nem lehetne ..megoldani az állan­dó jelenlétet 'nélkülük. Gyurina Pál sók ténnyel bizonyította a fontosságukat. — Már a tervek készítése­kor elkezdődik a gazdasági munka segítése. Amikor a vezetőség megtárgyalja a vál­lalat tervét, ott ülnek a meg­hívott pártcsoportbizalmiak is. Ismeretére azért van szükség, mert a főépítésveze- tőségék ennék alapján állít­ják. össze önálló gazdasági tervüket. Az utóbbi időben a vállalat gazdasági helyzete is .rákény- szerítette a pártvezetőséget. hogy figyelemmel kísérje mi­ként teljesítik a terveket. A vezetőség amúgy is él azzal a módszerrel, hogy beszámol­tat egy-egy főópíltésvezetősé­gét függetlenül attól: ered­ményes vagy eredményte­len-e a munkája. Siófokom is, Nagyatádon is van egy- egy pártszervezet, a vezető­ség — élve úgynevezett koor­dinációs jogával — kint, a helyszínien ad útmutatást, hogy a kommunisták miként képviseljék a vállalati érde­kéket. Ha szükségük van a segítségre, azt is megadják. Tavaly nem, de tavalyelőtt előfordult, hogy rendkívüli helyzetben összehívták az ■egyik partes,oportiot, mert nem volt .zökkenő nélküli a gazdasági munka. A gondok megszüntetésében nagy «sze­repe volt a kommunistáik ösztönző példamutatásának a itöblb iék felsorakoztatás áb an. Rendik,ívül! gazdasági pánt- megbízatásokat is adtak. — Az útépítés csökkenésié miatt a RÉV átállt gázveze­ték-építésre ás. A rosszul si­került 1984-.es év után a tag­gyűlés határozottan állást foglalt; ennek hatása már tavalyelőtt érződött. Jónak bizonyul az új ösztönzési rendszer, az önelszámolás. Ez nagyobb felelősségérzetet alakított ki, növelte a húzó­erőt. A pár,lesöpörtök önálló tevékenységének is köszön­hetőek az .eredmények. Át­érezve a helyzetet, a gazda­sági vezetők mellé álltaik, se­gítették őket. A nagyobb nyereség, bérfejlesztési lehe­tőség mindenkit meggyőzött, hogy ez az út helyles. Az idén is kapnak a pártkiagok egy- egy feladatra megbízatást, így például a donmeri felül­járó építésének figyelemmel kísérését. A párttitkár egy kis gon­dolkodás után így folytatta: — Jó, ha a pártcsoportok önállóan megoldják a kis feladatokat, s azzal már nem kall foglalkoznia a pártveze- tőségnek. Ezután még jobban szeretnénk őket bevonni mindenbe. Nekünk, a vezetői- ségnék is jobban idomulnunk kell az önelszámolás révén 'kialakult jelenlegi helyzet­hez. Nem azt jelenti ez,'hogy levesszük a kezünket a párt- csoportokról ; , szeretnénk azonban, hogy elsősorban ők döntsenek minden fontos kérdésben, Lajos Géza — Munkafegyelem, ma­gatartás ... a saját munka­helyén is fontosnak . tartja ennek jajvíit-ását? — De még hogy! Az épí­tőiparban dolgozom... Tari Sándorné a marcali könyvesboltban dolgozik: — Ilyen munka mellett le­het még kívánság is? — kérdezett vissza. — Aligha van arra időm. Nagyon sok az [adminisztráció. Jelenté­sek a beérkező könyvekről, a forgalomról; a bizomány­ba tovább adott .kötetekről. Ráadásul taikaríthaitók és tü­zet rakhatok másodmaigiam- mial. Ha' ítélj esülne egy kí­vánságom, azt szeretném, hogy kapjuk meg végre a gáztűzhelyet a széntüzelésű kályha' helyett. Nem rossz kívánság italén az sem, hogy mindenkinek a kályhához hasonló nagy­ságú legyen a legnagyobb gond ja... A kívánságtüdakolás a magánéletre, az egyéni vá­gyakra is kiterjedt. Mégis (vagy éppen ezért) társadalmi megközelítésű és jelentőségű válaszokat kaptam. A min­dennapok beszél,getésein is érződik, hogy a trásadalmi és az egyéni gondok szerves egységét alkotnak. Az egyébként csak képzelt „nadrágszíj” kiengedésére való törekvés ott van szün­telenül a Igóndólatokban meg a tettekben is. Kovács Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom