Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

1987. február 10., kedd Somogyi Néplap 3 ÉLÉNKÜLŐ VERSENYTÁRGYALÁSOK öt éve már, hogy az álla­mi és -tanácsi pénzekből fi­nanszírozott beruházásokra a megrendelőknek verseny- tárgyaláson kell kiválaszta­niuk a legalkalmasabb vál­lalkozót. A piaci hatások ér­vényesítése az építőiparban gyökeres változásokat hozott, és természetesen olyan reak­ciókat is kiváltott, amelye­ket időnként újra kell jog­szabályi keretbe foglalni. Ezt tette nemrégiben a Mi­nisztertanács is, és márci­ustól kezdődően némileg módosította a vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos versenytárgya­lásról szóló, 1982. évi rende­letét. Az elmúlt időszakban ki­derült, hogy a versenyhely­zet jól szolgálta az igényes par tn erkapcsotatak ki-alaki - tását, és 'a piáéi viszonyok jobb áttekinthetőségét. A módosított szabáilyoWka-l még egyértelműbbé kell! tenni a megrendelők és a vállalko­zók számára piaci helyzetü­ket, szerepüket, jogkörüket. A változások egyik legfon­tosabbika,, hogy márciustól a versenytárgyalási f el h í várt nem -az Árszabályozás és Termékforgalmazás című 'kiadványban, hanem rend­szeresen egy országos napi­lapban ikell közzétenni. Ez nem pusztán elvi kérdés, hanem a gyors átfutás révén biztonságosabb lehet a pá­lyázók .felkészülése. Annál is inkább, mert attól kezdve egy szakértő bizottság lek­torálja a beérkezett felhívá­sokat, és őrködik azon, hogy ne jelenjen meg félreérthe­tő, semmitmondó, szakmai­lag helytelen vagy megala­pozatlan közlemény. Lekto­rálásuk azt • is biztosítja, hogy a beruházók ne közöl­hessenek Olyan felhívást, almelyr-e a felkészüléshez nem áll rendelkezésre mi­nimálisan 60 nap, szállítási szerződések esetében 30 nap. Változatlanul fontos -szem­pont ia verseny tisztaságá­nak, a pályázók esélyegyen­lőségének védelme. Ennek érdekében a zártkörű ver­senytárgyalásokról, azok eredményéről a pályázókat egyszerre kell, tájékoztatni. Nemcsak a piacfelügyelet dolga, hogy őrködjön a ver­seny tisztaságán. Azok a pénzintézetek, amelyek hi­vatalból foglalkoznak a be­ruházásokkal, szintén jogo­sultaik rá, hogy a láthatóan pri v i lég i zált vállalkozókkal költött szerződéseket ne fo­gadják el. A piacfelügyelet egyébként márciustól na­gyobb jogkört kap arra, hogy 'befolyáséit érvényesítse a versenytárgyalásokon • szakemberei részit fognak venni |az értékelő tanácsko­zásokon, hogy ahol sza­bály t-ailanságOit t apas ztalnaik, indokolt esetben leállíthas­sák a pályázat folytatását az ajánlatok felbontásakor. Az érdekelteken kívül azonban mások nem lehet­nek jelen: olyan személyék, akik csupán tájékozódni akarnak a piacon kialakult árakról. A Iválla-lkozók már alaposam megtanulhatták a tisztességes játékszabályo­kat, a felkészülés pontos módját, a .verseny menetét. Éppen ezért imár-ciustól nem lesz lehetőségük arra, hogy, minit korábbam, menet köz­ben módosítsák ajánlatukat. Attól kezdve pusztán az írásba foglalt, megalapozott pályamunkák versenyeznek, nem lesz lehetőségük áral­kuira, licitálásra. A verseny természetesen kétszereplős: a megrendelők és a vállalkozók felkészült­ségén Is múlik, mennyire veszik komolyam a dolgukat. Sem egyikük, sem másikuk nem hozhatja olyan hely­zetbe a vállalkozást, a meg­valósítandó beruházást, hogy minden jogi 'következ­mény nélkül visszalépjen. Az építési és szállítási versenytárgyalásokról szól­va nem szabad elfeledkez­nünk arról sem, hogy nem csupán beruházó és kivite­lező létezik. A műszaki ter­vék készítői, az alvállalko­zók például Imáig idegen­kednek ettől a nyilvános megmérettetéstől, úgy tet­szik, a piaci hatásoktól véd­ve, „.szélárnyékban” -szer­zik a munkát. Ahhoz azon­ban, hogy a verseny igazi célja, a kínálat és a keres­let egyensúlya megvalósul­jon. szükség van a beruhá­zási folyamat minden részt­vevőjére. C-salk így javulhal a minőség, és az árak így tükrözhetik a pi*e értékíté­letét. Sz. K. Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg! Fiatal műszakiak Kaposváron az egyik leg­jobban dolgozó fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csa a Kaposgép Vállalatnál működik. Az 1978-ban ala­kult tanács jelentős eredmé­nyeket tudhat magáénak. Az alapításról, s a további ter­vekről Nagy Zoltánnal, a KISZ-bizottság titkárával és Gadár László koordinációs titkárral beszélgettünk. — Kezdetben pontosan ki­dolgozott munkaprogramunk nem volt — kezdte a beszél­getésit Gadár László. — Egyetlen célt tűztünk ma­gunk elé, hogy termeléstelő­segítő tevékenységünkkel hozzájáruljunk a vállalat nyereségéhez. Első munkáink közé a szakmai vetélkedők szervezése tartozott. A fizi­kai és a szellemi dolgozók egyaránt összemérhették ere­jüket. Vállalatunknál a la­katos, a forgácsoló és a he­gesztő munkák a legfonto­sabbak. Ám művelőik részé­re hirdetett versenyeket igyekeztünk úgy összeállíta­ni, hogy mind az önképzést, mind a szakmai előrelépést segítsük. A másik jelentős tevékenység az Alkotó Ifjú­ság pályázat meghirdetése volt. Kezdetben bármivel le­hetett nevezni, kategóriákat csak később állapítottunk meg. A versennyel kapcso­latban egyetlen kikötésünk volt, hogy csak a termelést elősegítő tevékenységgel le­het nevezni. így rendeztük meg többek között a termé­keinket bemutató makettek versenyét. 1981-ben újabb célt tűz­tünk magunk elé. Szakmai szempontból szerettük volna dolgozóinkat összefogni, s célirányos tevékenységre mozgósítani őket. A vállalat és a KISZ-bizottság szerző­dést kötött, s ebben a KISZ és a fiatalok vállalták, hogy olyan tevékenységet végez­nek, mely hasznos a válla­lat számára, s ezt olcsóbban és gyorsabban elvégzik, mint bármely kivitelező vállalat A minőséget is garantálják. Ezzel jól jár a vállalat és a vállalatért jól járnak a munkában résztvevő dolgozók is. hiszen az anyagi juttatás sem ma­rad el. Ezeket a munkákat azonban csak munkaidő után, hétvégén vagy a sza­badság terhére lehet elvé­gezni. A pénzből a KISZ- bizottság is -részesül, ebből igyekszik gazdagabbá, színe­sebbé tenni a programját. — Már készülünk az ifjú­munkás szakmai napra, ezt március közepén rendezzük meg — kapcsolódott a be­szélgetésbe Nagy Zoltán. — A rendezvény egyik célja, hogy javítsuk a fiatalok és a vállalati gazdasági, társa­dalmi vezetők kapcsolatát. Fontosnak tartjuk a szakmai versenyeken való részvételi kedv növelését, az újító moz­galmak lendületbe hozását. Elindítottuk a „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg” — lán­cot, hogy a szakmunkások, s az alsóbb vezetők észrevéte­lei is eljussanak az illeté­keseikhez. A lánc azonban ma még lassú, szeretnénk lerö­vidíteni. Az idei egyik leg­fontosabb célunk az Alkotó Ifjúság-pályázat megújítá­sa. A KISZ-bizottság vállal­ta olyan újítások kivitelezé­sét is, amelyekre a vállalat­nak nincs pénze. A tanács akkor végzi jól a feladatát, ha tagjainak munkáját, s a vállalat érde­keit összhangba hozza. A Kaposgépnél ezt a tevé­kenységet siker koronázza. Tapasztalatcserére, véle­ménykutatásra gyakran ke­resik meg őket a 'megye más vállalataitól is. A siker ön­magáért beszél. H. É. r Ásóra, lapátragdonneriak! Játszótér társadalmi munkában Erre az eredményre min­denki. büszke lehet. Kaposvár donneri városrészében -ta­valy csaknem három és fél millió forint értékű társadal­mi munkát végzett a lakos­ság. Virágot, gyümölcsfákat ültettek, rendbetették a jár­dákat, az utakat, az árko­kat, ha valamilyen elemi kár érte a városrészt, mindenki kész volt elhárítani. A hét és fél ezer lakosú Donner szerelmese, érdekei­nek képviselője, a 73 éves Vermes Vilmos, a körzeti népfrontbizottság elnöke. Harmincöt éve tevékenyke­dik a mozgalomban, elnök­ként már két évtizede. — Mi úgy vagyunk, hogy lefelé általában nyugtatunk, fölfelé pedig egy kicsit „kö­vetelődzőnk”, a városrész ér­dekében. Szép a mostani eredmény a társadalmi mun­kában. Az igazsághoz azon­ban hozzátartozik, hogy a régebbi 30 forint helyett most 60 forinttal számolhattunk el egyórányi önkéntes tevékeny­séget. így több mint egy­millió a növekedés 1985-höz képest. Ha viszont azt néz­zük, hány órát dolgoztak a donneriak, az most kéthar­mada a tavalyelőttinek. A Donnerban élők egy- harmada öreg; ugyanennyi középkorú, a többi fiatal. A v ár osrés z ép ül eteín ek egy h'a r - mada is elavult épület. A népfrontbizottság nagy ta­pasztalatát mutatja, hogy so­hasem állítanak azonos kö­vetelményeket a Zrínyi, a Szigetvári, a Bartók Béla ut­caiak vagy a Táncsics, n Há- mán Kató és a Kőrös ut­cabeliek elé. Az előzőekben régi, öreg, szinte már javít­hatatlan házak állnak, az utóbbiakban az utolsó húsz évben épültek. — Ha azt mondom, hogy a Donner Kaposvár Rózsa­Télen is szállítják a kavicsot Márciusban indul az üzem Első látásra téli álmát alussza a gyékényesi bánya­tó. A vízfelületet jég -borít­ja, a kaviieskotró hajók is -telelnek. A kavicsbánya-vál­lalatnál azonban mozgalma­sak ezék a- napok is. Ri- tecz János üzemvezető az ilyenkor esedékes munkák­ról, valamint tervekről be­szólt. — Egészen február végé­ig a nagy javításokkal va­gyunk elfoglalva. Az összes úszóberendezés, az osztályo­zó, a szállíitószala-g-irendiszer hibáit megszüntetjük. Ehhez két hónap áll rendelkezé­sünkre. 'Február végén már megtarthatjuk a próbaüze­met, s márciusban újra in­dul a it érméiét). A javításokkal egyidőben most is folyamatosan szál­lítják a kavicsot. Vasúton és közúton egyaránt érkezik az áru a megrendelőkhöz. — Januárban a nagy hi­deg egy Ideig akadályozta a szállítást, de másodikén már két vonatat ltudtunk indíta­ni, a következő napon is négy vonatra való rako­mányt küldtünk a vevőknek. A vonatok .’száma sok eset­ben attól függ, hogy a MÁV mennyi kocsit tud adni. Gondot okozott, hogy a nagy hidegben a kocsikra fagyott a szállítmány, s ezért előfordult, hogy a vas­út a szükségesnél kevesebb szállítóeszközt tudott csak á kavicsbánya rendelkezésére bocsátani. A szállítás egyéb­ként a megszokott módon történik. A |hót első három napján 24 órálbaín végzik ezt a munkát, de a többi napon is dolgoznak az ide beosz­tott munkások. — Vasúton 2600—2700 köb­méter kavics hagyja el na­ponta az -üzemet, ezenkívül 5—600 iköbmétert küldünk ki iközútop. A tizenkét órás kiszállításoknál természete­sen csak ennek a mennyi­ségnek a felét indítjuk út­nak. A kavicsbányában egyelő­re nincs termelés. A tónak azon a szakaszán, ahol majd tavasszal megindul a mun­ka, állandóan járja egy ha­jó -a vizet, töri az összeálló jegeit. — Ebben az évben 900 ezer köbméter kavics kiter­melését és -értékesítését tűz­tük ki célul. Ebből 760 ezer köbméter lesz a itört, mosott, osztályozott áru. A felméré­sek alapján a vásárlók igénylik ezt a mennyiséget. A múlt évben is hasonló céllal indultunk, s 30 -ezer köbméterrel sikerült túltel­jesítenünk. A mostani tervezéskor azonban figyelembe kellett vennünk, hogy szűkülnek azok a beruházások, ahol termékünket értékesíteni le­het. L. R. dombja, akkor ez is ugyan­úgy kétszínű, mint az. Van egy szép rendezett, virágos, gyümölcsfás része, és van egy teljesen elöregedett. Míg az egyik utcában virágosíta- nak a ház előtt, s fát ültet­nek, a másik részén annak is örülnek, ha kitesznek az ablakba egy cserép virá­got. S nem azért, mert ott lusták virágot ültetni, ha­nem mert egyszerűen nincs hely a járda és az út kö­zött. így aztán nem is le­het azonos igényekkel föl­lépni. A körzeti pártszervezet, a népfrontbizottság, a vörös­keresztes szervezet, a nyolc tanácstag és a nyolc lakóbi­zottság szorosan együttmű­ködik, s ez a sikerek szi­lárd alapja. — A donneriak nagyon szeretik otthonukat, a város­részüket, úgy is mondhat­nám, hogy élnek-halnak ér­te. így aztán nem nehéz megszervezni társadalmi munkában a parkosítást, az utcák rendbetételét, a taka­rítását, csinosítását. Egyéb­ként is szombaton délután az öregek kivonulnak lapát­tal, seprűvel az utcára, hogy vasárnapra tiszta legyen a járda. Jó gyakorlat, hogy a don­neri körzet vezetői decem­ber végén javaslatokat kér­nek körlevélben a tanács­tagoktól és a lakóbizottsá­goktól. A városi tanácsot is bevonják a kívánságok tel­jesítésébe. Az 1985. évi 40- ből például 30 megvalósul. A mostani válaszokban mint­egy 50 kérés, javaslat volt; ezt szintén továbbítják. — Érdekesnek tartom — mondja Vermes Vilmos —, hogy a lakosság a megszo­kotton kívül nagyobb társa­dalmi munka megszervezé­sét is kéri tőlünk. A Rét ut­cában az óvoda előtti téren szeretnénk egy játszó- és sportteret. Szeretnénk megr nyerni a tanács műszaki osz­tályvezetőjét; jelöljék ki, ho­va lehetne megcsinálni. Föl­vesszük a kapcsolatot az új híd építőival is, hátha segí­tenének. Egyébként dr. Ma- teevics Lászlóné tanácstag körzetében született meg a javaslat, s ezt az itteni ve­zetők is támogatják. A má­sik: a Kőrös utcai játszótér rendbetétele. Ezt szintén szükségesnek tartjuk. Az embereket érdekli a Donner jövője is. Ennek megismerésére, a tervek megvitatására szintén lehető­ség nyílik. A fejlesztési ter­vet kiállításon mutatják be a párt- és népfrontklubban, s akinek véleménye van, be­írhatja egy füzetbe. — Már szervezzük a két városrészi fórumot. Az egyik a Kaposplastnál lesz, a má­sik pedig a Bartók iskolá­ban. Röviden ott is ismertet­jük a terveket, s a jelenlé­vő tanácsi vezetők segítsé­gével megpróbálunk minden kérdésre választ adni. Ez sok kétséget eloszlat, s a munkánk egyik célja ez ... Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom