Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
4 Somogyi Néplap 1987. február 6., péntek 10—15 mázsa szójás kenyeret sütnek a Sütév Kaposvári Kenyérgyárában naponta. A kenyérben a szójaliszt miatt több a fehérje és kevesebb a termék szénhidráttartalma. Vitaminokat, érvédő zsiradékot és nyersrostot is tartalmaz. Az új terméket választékbővítés céljából kezdték gyártani Őszintén a prostitúcióról Beszélgetés dr. Kovács Lajos századossal, az ORFK bűnügyi osztályának főelőadójával val, és sok közöttük a fiaJOGI SZAKÉRTŐNK ÍRTA A hibás teljesítésről Voltak évek, amikor tagadtuk azt, hogy létezik. Bekötöttük a szemünket, mert hinni véltük, hogy a prostitúció a múlt társadalmi rend velejárója. Voltak évek, amikor már nyitott szemmel kezdtünk járni, de nem beszéltünk a témáról. Ma úgy érezzük, hogy beszélni kell a prostitúcióról. Ezért 'kérdeztük meg dr. Kovács Lajos századost, az Országos Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának főelőadóját. — Kit nevezünk ma büntetőjogilag prostituáltnak, hányán lehetnek hazánkban, s honnan kerülnek az utcasarokra és a szállodák halijaiba? — Azt tekintjük prostituáltnak, aki pénzért létesít szexuális kapcsolatot. Több ezerre becsüljük számukat; mintegy 90 százalékuk a fővárosban űzi az „ipart”. A bíróságokon azonban évente alig száz eljárás indul ellenük. Magyarázza ezt a társadalmi megítélés, amely ma is „bocsánatos bűn”-nek tartja a prostitúciót, és természetesen az is, hogy nagyon kevés a bejelentő, hiszen mind az örömlánynak, mind a kuncsaftnak érdeke, hogy személye homályban maradjon. Megkülönböztetünk utcai prostituáltakat — nékik általában van valamiféle munkaviszonyuk, hogy elkerüljék a közveszélyes munkakerülésért járó büntetést — és szállodában „dolgozó”, az idegenforgalmat kihasználó örömlányokat, akik bájaikat valutáért árusítják. A női prostitúción kívül beszélni kell a homoszexuális — férfi — prostitúcióról is, ennek nagyságrendje megközelíti a hagyományos prostitúcióét, szexuális prostitúció címén évek óta nem indult eljárás. — Mennyiben bűncselekmény a prostitúció? — Mint tudjuk, a nyugati országok nagy részében legális. Nálunk nem, annak ellenére sem, hogy napjainkban sokan érvelnek amellett: meg kellene engedni. Ezek az érvék hol egészség- ügyiek (így mód nyílna — mondják — a prostituáltak orvosi ellenőrzésére, és a nemi betegségek visszaszorítására), hol gazdasági szempontokkal operálnak (az illegális valuta az államkasz- szába kerülne, s nem kis pénzekről van szó). Egyes „jól futó” konzumnők havi százezer forintot is megkeresnek, részben valutában. Mégsem vállaljuk a legalizálást ! Ennek egyetlen oka társadalmi berendezkedésünk s ennek, erkölcsi alapja. A prostitúció ugyanis rombol. Nemcsak házasságokat, hanem magukat a prostituáltaikat is rombolja. Ez az életmód kapcsolódik az éjszakai élethez, a lokálokhoz; a kitartottak védelmet nyújtanak, ugyanakkor kizsákmányolják a prostituáltakat, s kimutatható kapcsolatuk a szervezetszerű bűnözéssel is. Ezzel az életvitellel a „kiöregedés” után nagyon kevesen tudnak szakítani. Aki ezt" az életstílust választja, kiég; nem igaz az a szólás, hogy a legjobb prostituáltból lesz a legjobb feleség. Tudományos tapasztalat, hogy nem tudnak a társadalomba beilleszkedni, szocializálódni a prostitúciót abbahagyok, s ez nagyon sok tragédiának a forrása. — Mégis, Ihogyan válik utcanővé vvalaki? — Rendőri tapasztalatunk, s- ezt megerősítik a kitartott és letartóztatott férfiak — a stricik — is, hogy a legtöbb prostituálódó vidékről kerül a nagyvárosokba, elsősorban Budapestre. A fővárosba került kislányok számára drága az albérlet^ sivár a munkásszállás. Egy részük ezért a csillogó életet keresi, s hamar rá is lel egy-egy diszkóban, annak törzsközönsége révén. Hamar akadnak „barátnők” meg „barátok”, akik elmagyarázzák, hogyan lehet villogni a városban, úgy öltözködni, hogy a barátnők irigykedjenek, egyszóval hogyan lehet látszólag könnyen pénzt keresni. Tény az, hogy a prostitualizálódott lányok, és természetesen a fiúk is, luxusigényeiket akarják kielégíteni. Ezt tartom a prostitúció fő indítékának. Őszintén beszélnünk kell arról is, hogy a prostituáltak között igen sok a cigány származású; ennék az az oka, hogy a hagyományos cigány életmód gyakran a gyors, illegális pénzszerzésre épült és épül. Egy-egy családfő valóságos maffiafőnökként rendelkezik a lányokkal és az asszonyokkal. Ahogy ma már sajnos néhány esetben szervezetszerű bűnözésről kell beszélnünk, a prostitúció területén is fellelhetők a szervezettség jegyei. Gépkocsivezetőt, ügyvédet tartanak, komoly pénzeket fizetnek orvosoknak. Nem feledkezhetünk meg a külföldi prostituáltakról sem, akik alkalomszerűen, főleg turistaidényben bukkannak föl hazánkban. Általában szállodákban találhatók, s olcsóbbak, mint magyar társnőik. Egyrészük illegálisan, évekig — a lebukásig — is itt tartózkodik. — Meglepő volt; amit a homoszexuális prostituáltakról mondott. Tudhatnánk erről valami közelebbit? — ők is pénzért teremtenek homoszexuális kapcsolatot. Számuk, mint említettem, becslésünk szerint megegyezik a női prostituáltakétaikorú, a cigány származású. Tarifájuk is azonos. Számos nyugati pornó- és homoszexuálisok számára kiadott folyóirat közöl magyarországi címeket, feltüntetve a „szolgáltatás” minőségét is. Ez általában mindössze két szó: magas szintű. Több olyan „turistáról” tudunk, aki Nyugatról csakis ezért a magas szintű szolgáltatásért jön hazánkba. Nagy összegű valuta kerül így feketeforgalomba, aminek útját alig tudjuk nyomon követni. — A nyomon követésen kívül tehet-e valamit a rendőrség, és általában a bűnüldözés a prostitúció elhara- pódzása ellen? — Tulajdonképpen ördögi körben mozgunk. A prostitúció társadalmi megítélése nem egyértelmű, vannak ellenzői, nagyobb réteg szükséges rossznak tartja, s vannak, akik helyeslik. Ez a hamis szemlélet nagyon sok esetben megköti a kezünket, főleg amikor áz állampolgárok együttműködését kérjük. E bűncselekmény-kategória törvényi megítélése is enyhének mondható. A rendőrség ma még javarészt csak a járulékos bűncselekmények ellen tud fellépni: a szobáz- tatás, a közveszélyes munkakerülés, a kerítés vagy a ki- tartottság ellen. Őszintén meg kell mondanom: a rendőrség ebben a küzdelemben ma még nem egyenrangú fél. Hiszen a prostitúció olyan bűncselekmény, ahol nincs sértett vagy csak nagyon ritkán van. Mégis: a bűnüldöző szervek felvették a kesztyűt. Elsősorban azzal, hogy nyíltan tájékoztatunk. Az életben leggyakrabban olyan szerződéseket kötünk, amelyekben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak. A forgalmi élei biztonsága és a felek érdeke megkívánja, hogy a szolgáltatott dolog a teljesítéskor megfeleljen a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Amikor a szerződés tárgya az említett követelményeknek nem felel meg, hibás teljesítésről beszélünk, és a sérelmet szenvedett fél érvényesítheti szavatossági jogait. Azt, hogy a szolgáltatás mikor „hibás”; mindig konkrét esetekben kell eldönteni. Használt dolog vételekor számítani kell például arra, hogy az áruban vannak természetes elhasználódásból származó vagy egyéb hibák. Ilyenkor tehát a használhatóságot, illetőleg az ezt biztosító kellékeket nem az új dologgal szemben támasztott követelmények szerint kell elbírálni, hanem a legalaposabban vizsgálni kell, hogy milyen szolgáltatásra irányult a felek akarata és a dolog az átadáskor ennek megfelelő állapotban volt-e. Hibás a teljesítés akkor is, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben mégha- ’ tározott követelményeknek, eltér a megállapodás szerinti színtől, formától, a felhasznált anyag a kikötött minőségtől, a kivitelezés a külön is kikötött színvonaltól. A szolgáltatásnak a teljesítéskor kell hibátlannak lennie. Az ezt követően mutatkozó hiba esetén a teljesítést csak akkor lehet hibásnak tekinteni, ha annak alapja, oka a teljesítés idején már fennállt, tehát rejtett hibáról van szó. Lényeges az is, hogy aki a hiba ismeretében köt szerződést, a hibás teljesítés miatt később csak akkor érvényesítheti igényét, ha a hibát a szerződéskötéskor kifogásolta és ezzel kapcsolatban a jogait fenntartotta. Ellenkező esetben ugyanis arra lehet következtetni, hogy a hibás szolgáltatás is megfelel a fél szerződési érdekeinek. A vételárból vagy más ellenszolgáltatás mértékéből és a szerződéskötés egyéb körülményeiből is lehet arra következtetni, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötéskor már ismerte és annak tudatában kötötte meg a szerződést. A kötelezett csak akkor mentesül a felelősség alól, A szakma kiváló tanulója címmel a megye szakmunkástanulóinak meghirdetett verseny döntőjére került sor tegnap a kaposvári 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumában. Hét' szakma harminchét tanulója mérte össze tudását ezen a délalőttön. Versenyeztek többek közt hegesztők, autószerelők, esztergályosok, mindazok, akik az iskolai házi versenyeken a legjobb ha a jogosult a hibát ismerte. önmagában tehát az, hogy a jogosult a hibát kellő körültekintés mellett’ megismerhette volna, nem zárja ki a kötelezett felelősségét. A vevő még akkor is rendeltetésszerű használatra alkalmas dolgot kíván vásárolni, ha azt „megtekintette” vagy jelenlegi állapotában veszi meg. A szerződésben foglalt ilyen nyilatkozatok tehát még nem alkalmasak — önmagukban — a felelősség alóli mentesülésre. A felelősség fennállása szempontjából gondosan vizsgálják ilyenkor a bíróságok, hogy a felek akarata milyen szolgáltatásra irányult s hogy a dolog az átadáskor a szerződésnek megfelelő állapotban volt-e. helyezést érték el. A kaposvári megyei döntőn nyolc szakmunkásképző intézet tanulói vettek részt, de ugyanebben az időben Siófokon, Marcaliban és Csurgón is rendeztek versenyeket, így összesen százhatva- nan versenyeztek a megyei selejtezőkön. Az írásbeli feladat kérdéseit a szakminisztériumokban állították össze. A gyerekeket elkísérő oktatók szerint az idei feladatok minden eddiginél színvonalasabb, gyakorlatiasabb, a szakmához közelebb álló kérdéseket tartalmaztak. A név nélküli, számokkal ellátott megoldásokat délután értékelték, a megoldást azonban csak ma, a gyakorlati versenyek után ismertetik a tanulókkal. A feladatok megoldására három óra állt a versenyzők rendelkezésére. Béndek László, a siófoki 523-as szakmunkásképzőből érkezett Kaposvárra. Elsőként oldotta meg a feladatot, — Ennek ellenére azt mondom, hogy nem volt nehéz — mondja mosolyogva, bár kissé fáradtan. — Az itteni teljesítmény a hároméves munka eredménye — szól közbe Dán József nagyatádi oktatójaki hét tanulóját kísérte a versenyre. A megyei verseny legjobbjai — minden szakma első helyezettje — jutnak tovább az orzágos versenyre. A tét: a szakma kiváló tanulója cím elnyerése. Ez mentesít a szakmunkásvizsgától. Érdemes hát érte küzdeni. R. L. A Sárszentmihályi Állami Gazdaság velencei-tavi nádüzeme ebben az évben másfél millió kéve nádat dolgoz föl. Több nyugati országba is eljut termékük: NSZK, holland, angol, francia és olasz cégek a vásárlók. Termékeik kertészeti takarók. sűrű nádszövetek, nádlemez és tetőfedésre alkalmas nád (MTI-fotó: — Kabáczy Szilárd felvétele) H. É. A hatékonyabb munkáért A munkaidőalap kihasználását vizsgálta a NEB Barcson a városi tanács közvéleménykutató szórólapokat osztott ki, ezek ösz- szegyűjtése után a lakossági igények szerint megváltozatták a kereskedelmi egységek nyitva tartási idejét. A hasznos kezdeményezés célja, hogy mindig legyen különböző napon tovább nyitva tartó bolt. Marcaliban már 1982-től van a szombati ügyfélfogadás a városi tanácson. Ezt abban az évben még het- venhaitan kihasználták, tavaly azonban már húszán sem mentek ügyüket szabadnapon intézni. A Somogy Megyei Kórház-Rendelőintézet úgy módosította a rendelési időt, hogy a nap minden szakában biztosít orvosi ellátást vagy a rendelőintézetben, vagy a kórházban. Ezenkívül a körzeti orvosi rendelési idő befejezése után mindennap este hatig, illetve kedden hét óráig tartanak főorvosi ügyeletet. A ' megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén az elhangzott sok példa közül emeltünk ki néhányat. A népi ellenőrök — a vizsgálatban részt' vett az összes városi NEB — arra voltak kíváncsiak, hogy az 1982-es alapvizsgálat óta változott-e a helyzet, másrészt az 1986- os rendelkezés a munkaidő- alap védőiméről milyen fogadtatásra talált, hol intézkedtek már ez ügyben. A NEB összegezéséből kiderül: az intézkedésekről kevés információt kapott a lakosság és keveset a munkáltató. Sokan úgy fogták föl: természetes, hogy munkaidőben dolgozni kell, s miért kell külön is szabályozni ezt? S továbbra is elengedték a dolgozóikat azzal. de siessen ám vissza... A vizsgálatokon megállapították: előnyösebb helyzetben vannak a több műszakban dolgozók, mert a kereskedelmi és szolgáltatási területen délelőtt vagy délután mindenképpen nyitva találnak üzleteket. Az egy műszakban, illetve a délután ötig dolgozóknak jóval kevesebb idejük marad bevásárlásra, ügyintézésre. Nehezíti a helyzetüket, hogy az esti áruválaszték jóval szegényesebb a délelőttinél vagy a kora délutáninál. Elhangzott az is, hogy a tanácsok ugyan módosították ügyfélfogadási rendjüket, de a sok osztály különböző időrendje szinte átláthatatlan az állampolgároknak. Beszámoltak sikeres kezdeményezésekről is a népi ellenőrök. A Dunántúli Regionális Vízmű ügyfélszolgálati irodája, a Dédész hibabejelentő szolgálata nagyon rugalmasan dolgozik. Az ülésen megállapították: a szokások ugyan nehezítik az intézkedések betartását, de az összehangoltabb, következetesebb végrehajtás, az érdekeltség és az igények összhangja és a rendszeres ellenőrzés elősegítheti — jó irányban —a helyzet megváltozását. Dr. Peti Éva főügyészségi ügyész írásbeli után, gyakorlati vizsga előtt Szakmunkások megyei versenye
