Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

4 Somogyi Néplap 1987. február 6., péntek 10—15 mázsa szójás kenyeret sütnek a Sütév Kaposvári Kenyérgyárában naponta. A ke­nyérben a szójaliszt miatt több a fehérje és kevesebb a termék szénhidráttartalma. Vi­taminokat, érvédő zsiradékot és nyersrostot is tartalmaz. Az új terméket választékbővítés céljából kezdték gyártani Őszintén a prostitúcióról Beszélgetés dr. Kovács Lajos századossal, az ORFK bűnügyi osztályának főelőadójával val, és sok közöttük a fia­JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRTA A hibás teljesítésről Voltak évek, amikor ta­gadtuk azt, hogy létezik. Bekötöttük a szemünket, mert hinni véltük, hogy a prostitúció a múlt társadal­mi rend velejárója. Voltak évek, amikor már nyitott szemmel kezdtünk járni, de nem beszéltünk a témáról. Ma úgy érezzük, hogy be­szélni kell a prostitúcióról. Ezért 'kérdeztük meg dr. Ko­vács Lajos századost, az Or­szágos Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának főelő­adóját. — Kit nevezünk ma bün­tetőjogilag prostituáltnak, hányán lehetnek hazánkban, s honnan kerülnek az utca­sarokra és a szállodák hali­jaiba? — Azt tekintjük prostitu­áltnak, aki pénzért létesít szexuális kapcsolatot. Több ezerre becsüljük számukat; mintegy 90 százalékuk a fő­városban űzi az „ipart”. A bíróságokon azonban évente alig száz eljárás indul elle­nük. Magyarázza ezt a tár­sadalmi megítélés, amely ma is „bocsánatos bűn”-nek tartja a prostitúciót, és ter­mészetesen az is, hogy na­gyon kevés a bejelentő, hi­szen mind az örömlánynak, mind a kuncsaftnak érdeke, hogy személye homályban maradjon. Megkülönbözte­tünk utcai prostituáltakat — nékik általában van valami­féle munkaviszonyuk, hogy elkerüljék a közveszélyes munkakerülésért járó bünte­tést — és szállodában „dol­gozó”, az idegenforgalmat ki­használó örömlányokat, akik bájaikat valutáért árusítják. A női prostitúción kívül be­szélni kell a homoszexuális — férfi — prostitúcióról is, ennek nagyságrendje megkö­zelíti a hagyományos prosti­túcióét, szexuális prostitúció címén évek óta nem indult eljárás. — Mennyiben bűncselek­mény a prostitúció? — Mint tudjuk, a nyuga­ti országok nagy részében le­gális. Nálunk nem, annak ellenére sem, hogy napja­inkban sokan érvelnek amel­lett: meg kellene engedni. Ezek az érvék hol egészség- ügyiek (így mód nyílna — mondják — a prostituáltak orvosi ellenőrzésére, és a nemi betegségek visszaszorí­tására), hol gazdasági szem­pontokkal operálnak (az il­legális valuta az államkasz- szába kerülne, s nem kis pénzekről van szó). Egyes „jól futó” konzumnők havi százezer forintot is megke­resnek, részben valutában. Mégsem vállaljuk a legali­zálást ! Ennek egyetlen oka társadalmi berendezkedé­sünk s ennek, erkölcsi alap­ja. A prostitúció ugyanis rombol. Nemcsak házasságo­kat, hanem magukat a pros­tituáltaikat is rombolja. Ez az életmód kapcsolódik az éjszakai élethez, a lokálok­hoz; a kitartottak védelmet nyújtanak, ugyanakkor ki­zsákmányolják a prostituál­takat, s kimutatható kapcso­latuk a szervezetszerű bűnö­zéssel is. Ezzel az életvitel­lel a „kiöregedés” után na­gyon kevesen tudnak szakí­tani. Aki ezt" az életstílust választja, kiég; nem igaz az a szólás, hogy a legjobb pros­tituáltból lesz a legjobb fe­leség. Tudományos tapaszta­lat, hogy nem tudnak a tár­sadalomba beilleszkedni, szo­cializálódni a prostitúciót abbahagyok, s ez nagyon sok tragédiának a forrása. — Mégis, Ihogyan válik ut­canővé vvalaki? — Rendőri tapasztalatunk, s- ezt megerősítik a kitartott és letartóztatott férfiak — a stricik — is, hogy a legtöbb prostituálódó vidékről kerül a nagyvárosokba, elsősorban Budapestre. A fővárosba ke­rült kislányok számára drá­ga az albérlet^ sivár a mun­kásszállás. Egy részük ezért a csillogó életet keresi, s ha­mar rá is lel egy-egy disz­kóban, annak törzsközönsége révén. Hamar akadnak „ba­rátnők” meg „barátok”, akik elmagyarázzák, hogyan lehet villogni a városban, úgy öl­tözködni, hogy a barátnők irigykedjenek, egyszóval ho­gyan lehet látszólag könnyen pénzt keresni. Tény az, hogy a prostitualizálódott lányok, és természetesen a fiúk is, luxusigényeiket akarják ki­elégíteni. Ezt tartom a pros­titúció fő indítékának. Őszin­tén beszélnünk kell arról is, hogy a prostituáltak között igen sok a cigány származá­sú; ennék az az oka, hogy a hagyományos cigány élet­mód gyakran a gyors, ille­gális pénzszerzésre épült és épül. Egy-egy családfő való­ságos maffiafőnökként ren­delkezik a lányokkal és az asszonyokkal. Ahogy ma már sajnos néhány esetben szer­vezetszerű bűnözésről kell beszélnünk, a prostitúció te­rületén is fellelhetők a szer­vezettség jegyei. Gépkocsive­zetőt, ügyvédet tartanak, ko­moly pénzeket fizetnek or­vosoknak. Nem feledkezhe­tünk meg a külföldi prosti­tuáltakról sem, akik alka­lomszerűen, főleg turista­idényben bukkannak föl ha­zánkban. Általában szállo­dákban találhatók, s olcsób­bak, mint magyar társnőik. Egyrészük illegálisan, évekig — a lebukásig — is itt tar­tózkodik. — Meglepő volt; amit a homoszexuális prostituáltak­ról mondott. Tudhatnánk er­ről valami közelebbit? — ők is pénzért teremte­nek homoszexuális kapcso­latot. Számuk, mint említet­tem, becslésünk szerint meg­egyezik a női prostituáltaké­taikorú, a cigány származá­sú. Tarifájuk is azonos. Szá­mos nyugati pornó- és ho­moszexuálisok számára ki­adott folyóirat közöl ma­gyarországi címeket, feltün­tetve a „szolgáltatás” minő­ségét is. Ez általában mind­össze két szó: magas szintű. Több olyan „turistáról” tu­dunk, aki Nyugatról csakis ezért a magas szintű szol­gáltatásért jön hazánkba. Nagy összegű valuta kerül így feketeforgalomba, ami­nek útját alig tudjuk nyo­mon követni. — A nyomon követésen kí­vül tehet-e valamit a rend­őrség, és általában a bűnül­dözés a prostitúció elhara- pódzása ellen? — Tulajdonképpen ördögi körben mozgunk. A prosti­túció társadalmi megítélése nem egyértelmű, vannak el­lenzői, nagyobb réteg szük­séges rossznak tartja, s van­nak, akik helyeslik. Ez a hamis szemlélet nagyon sok esetben megköti a kezünket, főleg amikor áz állampolgá­rok együttműködését kérjük. E bűncselekmény-kategória törvényi megítélése is eny­hének mondható. A rendőr­ség ma még javarészt csak a járulékos bűncselekmények ellen tud fellépni: a szobáz- tatás, a közveszélyes munka­kerülés, a kerítés vagy a ki- tartottság ellen. Őszintén meg kell mondanom: a rend­őrség ebben a küzdelemben ma még nem egyenrangú fél. Hiszen a prostitúció olyan bűncselekmény, ahol nincs sértett vagy csak nagyon rit­kán van. Mégis: a bűnüldö­ző szervek felvették a kesz­tyűt. Elsősorban azzal, hogy nyíltan tájékoztatunk. Az életben leggyakrabban olyan szerződéseket kötünk, amelyekben a felek kölcsö­nös szolgáltatásokkal tartoz­nak egymásnak. A forgalmi élei biztonsága és a felek érdeke megkívánja, hogy a szolgáltatott dolog a teljesí­téskor megfeleljen a törvé­nyes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonsá­goknak. Amikor a szerződés tárgya az említett követel­ményeknek nem felel meg, hibás teljesítésről beszé­lünk, és a sérelmet szenve­dett fél érvényesítheti sza­vatossági jogait. Azt, hogy a szolgáltatás mikor „hibás”; mindig konk­rét esetekben kell eldönteni. Használt dolog vételekor számítani kell például arra, hogy az áruban vannak ter­mészetes elhasználódásból származó vagy egyéb hibák. Ilyenkor tehát a használha­tóságot, illetőleg az ezt biz­tosító kellékeket nem az új dologgal szemben támasztott követelmények szerint kell elbírálni, hanem a legalapo­sabban vizsgálni kell, hogy milyen szolgáltatásra irá­nyult a felek akarata és a dolog az átadáskor ennek megfelelő állapotban volt-e. Hibás a teljesítés akkor is, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben mégha- ’ tározott követelményeknek, eltér a megállapodás szerin­ti színtől, formától, a fel­használt anyag a kikötött minőségtől, a kivitelezés a külön is kikötött színvonal­tól. A szolgáltatásnak a telje­sítéskor kell hibátlannak len­nie. Az ezt követően mu­tatkozó hiba esetén a telje­sítést csak akkor lehet hi­básnak tekinteni, ha annak alapja, oka a teljesítés ide­jén már fennállt, tehát rej­tett hibáról van szó. Lényeges az is, hogy aki a hiba ismeretében köt szer­ződést, a hibás teljesítés miatt később csak akkor ér­vényesítheti igényét, ha a hibát a szerződéskötéskor ki­fogásolta és ezzel kapcsolat­ban a jogait fenntartotta. Ellenkező esetben ugyanis arra lehet következtetni, hogy a hibás szolgáltatás is megfelel a fél szerződési ér­dekeinek. A vételárból vagy más ellenszolgáltatás mérté­kéből és a szerződéskötés egyéb körülményeiből is le­het arra következtetni, hogy a jogosult a hibát a szerző­déskötéskor már ismerte és annak tudatában kötötte meg a szerződést. A kötelezett csak akkor mentesül a felelősség alól, A szakma kiváló tanulója címmel a megye szakmun­kástanulóinak meghirdetett verseny döntőjére került sor tegnap a kaposvári 503. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet kollégiumában. Hét' szakma harminchét tanuló­ja mérte össze tudását ezen a délalőttön. Versenyeztek többek közt hegesztők, autó­szerelők, esztergályosok, mindazok, akik az iskolai házi versenyeken a legjobb ha a jogosult a hibát is­merte. önmagában tehát az, hogy a jogosult a hibát kellő körültekintés mellett’ megis­merhette volna, nem zárja ki a kötelezett felelősségét. A vevő még akkor is ren­deltetésszerű használatra al­kalmas dolgot kíván vásá­rolni, ha azt „megtekintette” vagy jelenlegi állapotában veszi meg. A szerződésben foglalt ilyen nyilatkozatok tehát még nem alkalmasak — önmagukban — a fele­lősség alóli mentesülésre. A felelősség fennállása szempontjából gondosan vizsgálják ilyenkor a bírósá­gok, hogy a felek akarata milyen szolgáltatásra irá­nyult s hogy a dolog az át­adáskor a szerződésnek megfelelő állapotban volt-e. helyezést érték el. A kapos­vári megyei döntőn nyolc szakmunkásképző intézet tanulói vettek részt, de ugyanebben az időben Sió­fokon, Marcaliban és Csur­gón is rendeztek versenye­ket, így összesen százhatva- nan versenyeztek a megyei selejtezőkön. Az írásbeli feladat kérdé­seit a szakminisztériumok­ban állították össze. A gye­rekeket elkísérő oktatók sze­rint az idei feladatok min­den eddiginél színvonala­sabb, gyakorlatiasabb, a szakmához közelebb álló kérdéseket tartalmaztak. A név nélküli, számokkal el­látott megoldásokat délután értékelték, a megoldást azonban csak ma, a gyakor­lati versenyek után ismerte­tik a tanulókkal. A felada­tok megoldására három óra állt a versenyzők rendelke­zésére. Béndek László, a siófoki 523-as szakmunkásképzőből érkezett Kaposvárra. Első­ként oldotta meg a felada­tot, — Ennek ellenére azt mondom, hogy nem volt ne­héz — mondja mosolyogva, bár kissé fáradtan. — Az itteni teljesítmény a hároméves munka ered­ménye — szól közbe Dán József nagyatádi oktatójaki hét tanulóját kísérte a ver­senyre. A megyei verseny leg­jobbjai — minden szakma első helyezettje — jutnak tovább az orzágos verseny­re. A tét: a szakma kiváló tanulója cím elnyerése. Ez mentesít a szakmunkás­vizsgától. Érdemes hát érte küzdeni. R. L. A Sárszentmihályi Állami Gazdaság velencei-tavi nádüzeme ebben az évben másfél millió kéve nádat dolgoz föl. Több nyugati országba is eljut termékük: NSZK, holland, angol, francia és olasz cégek a vásárlók. Termékeik kertészeti ta­karók. sűrű nádszövetek, nádlemez és tetőfedésre alkalmas nád (MTI-fotó: — Kabáczy Szilárd felvétele) H. É. A hatékonyabb munkáért A munkaidőalap kihasználását vizsgálta a NEB Barcson a városi tanács közvéleménykutató szóró­lapokat osztott ki, ezek ösz- szegyűjtése után a lakossá­gi igények szerint megvál­tozatták a kereskedelmi egységek nyitva tartási ide­jét. A hasznos kezdeménye­zés célja, hogy mindig le­gyen különböző napon to­vább nyitva tartó bolt. Marcaliban már 1982-től van a szombati ügyfélfoga­dás a városi tanácson. Ezt abban az évben még het- venhaitan kihasználták, ta­valy azonban már húszán sem mentek ügyüket sza­badnapon intézni. A Somogy Megyei Kór­ház-Rendelőintézet úgy mó­dosította a rendelési időt, hogy a nap minden szaká­ban biztosít orvosi ellátást vagy a rendelőintézetben, vagy a kórházban. Ezen­kívül a körzeti orvosi ren­delési idő befejezése után mindennap este hatig, illet­ve kedden hét óráig tarta­nak főorvosi ügyeletet. A ' megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság tegnapi ülésén az elhangzott sok példa közül emeltünk ki néhányat. A népi ellenőrök — a vizsgá­latban részt' vett az összes városi NEB — arra voltak kíváncsiak, hogy az 1982-es alapvizsgálat óta változott-e a helyzet, másrészt az 1986- os rendelkezés a munkaidő- alap védőiméről milyen fo­gadtatásra talált, hol intéz­kedtek már ez ügyben. A NEB összegezéséből ki­derül: az intézkedésekről kevés információt kapott a lakosság és keveset a mun­káltató. Sokan úgy fogták föl: természetes, hogy mun­kaidőben dolgozni kell, s miért kell külön is szabá­lyozni ezt? S továbbra is elengedték a dolgozóikat az­zal. de siessen ám vissza... A vizsgálatokon megálla­pították: előnyösebb hely­zetben vannak a több mű­szakban dolgozók, mert a kereskedelmi és szolgáltatá­si területen délelőtt vagy délután mindenképpen nyit­va találnak üzleteket. Az egy műszakban, illetve a délután ötig dolgozóknak jóval kevesebb idejük ma­rad bevásárlásra, ügyinté­zésre. Nehezíti a helyzetü­ket, hogy az esti áruválasz­ték jóval szegényesebb a délelőttinél vagy a kora dél­utáninál. Elhangzott az is, hogy a tanácsok ugyan módosítot­ták ügyfélfogadási rend­jüket, de a sok osztály kü­lönböző időrendje szinte át­láthatatlan az állampolgá­roknak. Beszámoltak sikeres kez­deményezésekről is a népi ellenőrök. A Dunántúli Re­gionális Vízmű ügyfélszol­gálati irodája, a Dédész hi­babejelentő szolgálata na­gyon rugalmasan dolgozik. Az ülésen megállapítot­ták: a szokások ugyan ne­hezítik az intézkedések be­tartását, de az összehangol­tabb, következetesebb vég­rehajtás, az érdekeltség és az igények összhangja és a rendszeres ellenőrzés előse­gítheti — jó irányban —a helyzet megváltozását. Dr. Peti Éva főügyészségi ügyész írásbeli után, gyakorlati vizsga előtt Szakmunkások megyei versenye

Next

/
Oldalképek
Tartalom