Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

10 Somogyi Néplap 1987. február 28., szombat OTTHON ES CSALAD Néhány metszési fogás A köpölyüzés. a gyűrűzés és a rügy fölötti bemetszés a metszési munkák régi ki­egészítő műveletei. A köztu­datban sok tévhit is él ezek céljáról, hatásáról, amelyek rendesen túlbecsülik a be­avatkozások szerepét. Rügy fölötti bemetszésre akkor kerülhet sor, ha vala­melyik rügyből feltétlenül szükségünk van hajtásra, rendszerint a koronaforma alakítása szempontjából. (Például féloldalas a fa.) Ek­kor a kiszemelt rügy fölött kivágjuk a kérget félhold alakban úgy, hogy átmetsz- szük a háncsot egészen a farészig. Ennek hatására a rügy biztosan kihajt. A be­metszéskor ügyeljünk, hogy az ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz, s ne sértsük meg a rügyet sem. A törzserősítő bemetszés (köpölyüzés) elsősorban arra alkalmas, hogy általa a vé­kony törzset vagy vázágat vastagítsuk. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosz- szanti irányban rövid (10—15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevágjuk. A bemet­széseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük, és úgy folytassuk, hogy az egyes (10 —15 centiméteres) bevágások mindig kissé széjjelnyílja­nak, hogy majd rövidesen megindul a seb forradása. A törzs illetve ág valójában ez­által vastagodik, erősödik. A törzserősítő bemetszést a rügyfakadástól nyár köze­péig végezhetjük el. Csak az alma- és körtefákat kezeljük így. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek méz- gásodásának illetve elfertő- ződésének veszélye. A törzserősítő bemetszés alkalmazásakor ne feledjük el, hogy a silány földben el­hanyagoltan tengődő fák törzs- és ágvastagítására ez a beavatkozás alkalmatlan. Ilyen esetben a legfontosabb teendő a talaj szerkezetének javítása, tápanyagtartalmá­nak növelése — általában a jó talajkörnyezet kialakítása. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős, buja növekedésű fák termőre fordulását kénysze­rítjük ki, amely több termő- rügyképződéssel, több virág­gal és jobb kötődéssel jár együtt. Ennek legmegfelelőbb mód­ja a szorító bádoggyűrű hasz­nálata. A három-négy centi­méter magas gyűrűt 2—3 milliméter vastag lágy huzal­lal szorítsuk a fa törzsére. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez al^ó és föl­ső szélét, hogy ne vágjon be a vastagodó kéregbe. A bá­doggyűrűt rügyfakadás után tegyük föl, és lombhullásig hagyjuk a fán. A gyűrűzés másik, az elő­zőnél kockázatosabb módja a kéreg kimetszése gyűrű alak­ban. Ekkor a törzsön (vagy az ágon) a kérget körbevág­juk olyan vastagságban, ami­lyen vastag a kéreg maga. Azért nem vastagabban, mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár végéig össze kell forrnia. A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük, amikor a fa hajtani kezd és megindul a törzs vastagodása. E beavat­kozás igen drasztikusan hat a fára, mert az alapvető anyagcsere-folyamat veszé­lyeztetésével valójában az egész fa (vagy koronarész) életét fenyegeti és ez váltja ki — szinte vészreakcióként — ezt a fajfenntartással ösz- szefüggő, kényszerű, tevé­kenységét. A gyümölcsfa buja növe­kedése és kései termőre for­dulása a fajta és az alany tulajdonságain túl, sok eset­ben a nem harmonikus ta­lajtápláltsággal függ össze. Ezt pedig gyakran a talaj egyoldalúan nagy nitrogén­tartalma idézi elő. A fajtatulajdonság szerint önmeddő vagy rosszul ter­mékenyülő gyümölcsfák ter­mékenységét gyűrűzéssei nem javíthatjuk. A gyümölcs­fák ilyen természetű termé­kenységi gondjai csak meg­felelő porzópartnerek ülteté­sével szüntethetők meg. V. L. A Magyar Divatintézet feb­ruár végén a Duna Intercon­tinental Szállodában mutatta be a hazai öltözködési ipar­ágak tavaszi-nyári ruhaaján­latát. Az idei divat jellemzői az egyszerű formák, nőies, de ugyanakkor modern irányza­tok keverése. A fiatalos di­vatban visszatérnek a hatva­nas évek merész formái. A középkorosztálynak a ruhái az ötvenes-hatvanas éveket idéző törékeny, a test vona­lát követő irányzatok. A strand- és szabadidőruhák­ban hódítanak az egzotikus arab és indiai öltözékek. ORVOSI TANÁCSOK A BŐRRÁKOKRÓL A rosszindulatú dagana­toknak leggyakoribb, legje­lentősebb és legismertebb csoportját alkotják a külön­féle rákféleségek. A rák (or­vosi nyelven carcinoma) hámszövetből, hámelemből kiinduló rosszindulatú da­ganatot jelent. A hám (fel­hám, epithelium) nemcsak a testünk felszínét borító bőr legkülső és legfontosabb ele­me, de az üreges szerveket is a hám különféle változa­tai bélelik. így carcinoma nemcsak a bőrből, de a bel­ső szervek hámelemeiből is ki tud fejlődni. így tekintve, mégis a bőrből, a legjelleg­zetesebb hámszövetet tartal­mazó szervből kiinduló rák a „legrákabb rák”, a ..legiga­zibb i)ák”, az elnevezésének a legjobban megfelelő ráktí­pus. A bőrrákoknak négy típu­suk van: 1. alapisejtes rák, 2. tüskéssejtes rák (asze­rint, hogy a felhám melyik sejtféleségéből fejlődik az ki), 3. kevert sejtű bőrrák (ala­pi- és tüskéssejtes bőrrák keverten), végül: 4. a festékes anyajegyből kiinduló rosszindulatú mela­noma. A bőrrákok esetében is, mint a belső szervi rákok és általában a rosszindulatú da­ganatok esetében, a korai fel­ismerés és a korai kezelésbe vétel nagyon fontos, a beteg egész további sorsát eldönt­heti ez. A bőrrákok esetében azzal az előnnyel rendelke­zünk a belszervi rosszindu­latú daganatokkal szemben, hogy a testfelszínen vannak ezek, láthatóak és tapintha- tóak, már a kifejlődésük ko­rai stádiumában így könnyen észlelhetőek. Egy átlagember testfelszínén is akár több tu­cat anyajegy, szemölcs vagy egyéb jóindulatú bőrdaganat lehet, amelyek teljesen jóin- dulatúak és legfeljebb csak kozmetikai zavart jelentenek. A rosszindulatú melanoma is csak kb. minden milliomodik festékes anyajegyből alakú) ki. Mégis egy hirtelen meg­változó, egy növekedésnek indult, egy megsérült, egy újonnan fellépett, egy be­gyulladt anyajegy vagy sze­mölcs esetében ajánlatos venni a fáradtságot ahhoz, hogy orvoshoz forduljunk az­zal, elsősorban bőrgyógyász szakorvoshoz, aki a legjob­ban tudja annak a természe­tét megítélni, azt ellátni megfelelő szakrendelésen vagy kórházi osztályon. Meg­éri a fáradtságot akkor is, ha legtöbbször — szerencsé­re — a bőrgyógyász szakor­vos csak arról nyugtat meg bennünket, hogy szó sincs bőrrákról — hiszen a bőr­daganatoknak csak elenyé­sző kis töredéke az. Akkor pedig méginkább megéri, ha esetleg mégis bőrrák állna fenn, hiszen a korai diagnó­zis korai kezelésbe vételt is jelent, és a legtöbbször tel­jes gyógyulást is. Igen, tel­jes gyógyulást! A bőrrákok általában is jobb indulatú- ak, mint a belszervi rákok. Ehhez jön még az, hogy könnyebben felfedezhetők is, így hamarabb, korai stádium­ban is már kezelésbe vehe­tők. A bazalióma, az alapi­sejtes rák különösen kevéssé rosszindulatú, csak a nevé­ben rosszindulatú daganat, csak a felszínen terjed és nem ad belszervi áttétet. Se­bészeti kimetszése vagy rönt­genbesugárzása biztonsággal meggyógyítja. A tüskéssejtes rák és a melanoma is hatá­sosan gyógyítható, különösen a korai felismerés és a korai kezelésbe vétel növeli meg a terápiás beavatkozás sikeré­nek az esélyét. A bőrrákok esetében jól megfigyelhető az, ami a bel­szervi rákok esetében is, hogy nem máról holnapra, de lassan, fokozatosan ala­kulnak ki. A kifejlett rák fellépését ún. rákelőző álla­potok jelzik. Ekkor kezelve a betegeket még jobbak a teljes és maradéktalan gyó­gyulás esélyei. A hegesedés- sel, sorvadással és kifekélye- sedéssel járó idült bőrfolya­matok is jelenthetnek rák­előző állapotot. Tanácsos ilyennel is bőr- és nemibe- teggondozóhoz fordulni! A bőrrákok esetében talán még markánsabban látszik, mint a belszervi rákok ese­tében, hogy sem indokolatla­nul félni, sem a veszélyét le­becsülni nem szabad. Korai kezeléssel teljes gyógyulás érhető el. Lebecsülni sem kell ezeknek - a belszervi rosszindulatú daganatokhoz képest csekélyebb veszélyes­ségét! A bőrrák legkisebb gyanúja esetén is fel kell ke­resni a legközelebbi bőr- és nemi beteggondozót! Dr. N. Gy. Beszéljünk az illatokról Az illatszerek több ezer évre visszanyúló történeté­ben a franciák csak akkor kaptak szerepet, amikor az olasz Medici Katalin férjhez ment II. Henrikhez (XVI. század) és hozományul ma­gával hozta híres „illatszer­gyárát”. Olyan sikere volt, hogy rövidesen országosan is elterjedt a parfümgyártás, amihez valószínűleg hozzájá­rult a Dél-Franciaország eny­he éghajlata alatt termő, ki­váló alapanyagot adó jázmin és mimóza is. A végeredmény ismeretes: egy gall mondás szerint a francia nő második bőre az illatszere. Az ország harmadik legfontosabb ex­portcikke jelenleg is az illa­tok illata: a parfüm. A fran­ciák mintegy százötven már­kával uralják a világpiacot. A szexológusok aggodalom­mal kísérik a napjainkban elterjedt illatözönt, mert sze­rintük a parfümök megnehe­zítik a természetes párvá­lasztást, ugyanis — ősi örök­ségként — a test szagának óriási szerepe van, illetve lenne a szexuális vonzalom kialakulásában. A jelenlegi kozmetikum-kultusz mellett azonban ösztöneink letom­pulnak, és nem választot­tunk természetes illatába sze­retünk bele, hanem egy szexis Diorba, egy hűvös Chanelbe vagy épp a nőies levendulába. Ezért sem mindegy, hogy ki, milyen il­latot választ. Az illatnak mindenképpen meg kell egyezni az egyéniségünkkel, és semmiképp sem követhe­tő vele a divat. GAUGUIN VÍZSZINTES: 1. Az első festmény, melyet Fatu-lwa szigetén festett. 14. Arany János verse. 15 .... Lambda, olasz gépkocsitípus. 16. Melléknévi ige­név képző. 17. Pra­voszláv szentkép. 18. Sportcsónak. 19. Üres vár! 20. Fizikai fogalom. 22. Kilovolt röv. jele. 23. A kos ... (március). 24. „Bis ..., qui cito .. ” (Duplán ad, ki azonnal ad.) 25. Kifigyeli. 27. Hal, de mégsem hal. 29. A Vénusz le­lőhelye. 30. Er­kölcstan. 32. Le- hár-operett. 35. Az NDK hírszol­gálati irodája, 36. Zita egynemű be­tűi. 37. Kis Ala­dár. 39. Tojás ala-' kú zárt fuvola. 42. Adagokra osztó. 45. Töltőtoll már­ka. 46. Figyelmez­tet. 48. Szóössze­tételekben jelentése: kettős. 49. Iskolabútor. 50. Egyforma betűk. 52. ... Lenk (Tamer­lan). 54. Gépkocsi márka. 56. Portéka. 58. Plánum. 59. Harap. 60. Fűszer. 62. Álló­víz. 64. Kár betűi. 65. Ma­dárka pihenőhelye. 66. A Rejtvényünkben Paul Gauguin (1848-1903) fran­cia festő a posztimpresszionizmus egyik fő kép­viselője négy festményének címét találják. Hold istennője a római mi­tológiában. 67. Sziget a Kis- Szundák között. 69. Cin. 70. Mulatozás. 72. Dumas szo­morújátéka. 74. Ezt a képét 1888-ban festette és a Le- ningrádi Ermitázsban van. FÜGGŐLEGES: 1. Tudo­mányos Akadémia kültagja. 2. Színpadi műfaj. 3. Küzd. 4. Mint a 37. számú sor. 5. Megrázkódtatás. 6. Nyugat­afrikai folyó. 7. Kossuth-dí- jas balerina (Zsuzsa). 8. Az arzén 'vegyjele. 9. Már jó előre. 10. Figyelmeztetés. 11. A szarvasmarha afrikai ro­kona. 12. Becsben van! 13. Színpadi előtér. 18. Kicsinyí­tő képző. 21. Nagyon régi. 23. A harmadik festmény, a Clevelandi Múzeum birtoká­ban. 24. A vadászat istennő­je a római mitológiában. 26. Üdülőhely Opatija és Lovran között. 28. Kiejtett betű. 31. Formai. 33. Régi űrmérték. 34. Arcvonal. 38. Női név. 40. Mint a 37. számú sor. 41. Rocska. 43. Énekhang. 44. A negyedik festmény, az USA- ban van. 45. Trópusi madár. 47. Hivatalos lapja a Termé­szet és Tudomány. 48. Bebo- rítá. 49. Bajuszkenőcs. 51. Telerekording rövidítése. 53. Helyén van a szíve. 55. ön­fejű. 57. Folyósítá. 60. Attila bátyja volt. 61. Helyrag. 63. Olajzöld. 66. ... Taylor (egy­kori filmsztár). 67. Torna­szer. 68. ... madár (Móricz ford.). 71. Híres betyár név­betűi. 72. Római 101. 73. Az urán és hidrogén vegyjele. E. B. Beküldendő: a négy fest­mény címe. Beküldési határidő: 1987. március 3., kedd. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőla­pon küldjék be, s írják rá: Felnőttkeresztrej tvény. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Mit tehet­nék a végzet ellen Mely min­dig ellenem forog. Könyvutalványt nyert: Lu­kács István Felsőmocsolád, Büki Károly Kaposmérő, Bé­kés Andrásné és Császár György Kaposvár. A nyereményt postán küld­jük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom