Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

1987. február 24., kedd Somogyi Néplap 5 Mesterkurzusok, rossz színpadok Színházi eszme­csere TV-NÉZŐ Áz együttműködés lehetőségei Mentő-ötletek A múlt évi szezon kultu­rális programjának tapasz­talatait értékelte tegnap Ba- latonfüreden a BIB kultu­rális szakbizottsága, Vajda György miniszterhelyettes elnökletével. A többi között megállapította: a kedvezőt­len idegenforgalmi változá­sok ellenére a rendezvények száma emelkedett. Különö­sen az ŐRI tevékenysége bővült, az elmúlt szezon so­rán. A könnyűműfajban je­lentős kezdeményezésnek mondható a siófoki Inter- pop-fesztivál megrendezé­se. A komolyzenei program is színesedett, a keszthelyi Helikon fesztivál által, amely a Sebők—Cziffra mesterkur­zusokra épült. A múzeumi rendezvények közül a Bala­ton és az ember című új, állandó kiállítást érdemes megemlí térti. A rendezvények gondos előkészítésének köszönhető, hogy mindössze nyolc elő­adás maradt el a műsorban Jövőnk ti tét! _______| Új kezdeményezések megyeszerte A KISZ Központi Bizott­ságának felhívására — ame­lyet Jövőnk a tét címmel adott közre — megyénkben is számos akció kezdődött el. Ezeket azonban a szer­vezők nem kívánják a ta­vasszal lezárni; szeretnék,, ha a most induló munka a jövőben folyamatossá válna. Az első lépések megye­szerte megtörténitek. Az alap- szervezetek feldolgozták, megvitatták a felhívást, s létrehozták azt áz előadói irodát is, amelynek célja a közvetítés az alsóbb szerve­zetek és a KISZ KB között. Az irodának a KISZ KB különböző anyagokat bizto­sít; ezeket dolgozóik továb­bítják a szervezetekhez. Még a mai nap folyamán minden alapszeiwezet megkapja azt a három füzetet, amely a szociálpolitikai kérdésekkel, a foglalkoztatáspolitikával és a lakáshelyzettel foglalko­zik. Az irodától. mától vi­deofilmeket is lehet kölcsö­nözni; ezek hasonló témákat dolgoznak fel. Tervezik két rétegújság megjelentetését is Agrárifjúság és Váltó cím­mel. Március másodikén pedig országos akciónapoit rendez­nek. Ennek célja, hogy a fiatalok közvetlenül eljut­tathassák tapasztalataikat, véleményüket a KISZ KB- hoz. A beérkezett javaslato­kat szakemberekből álló zsűri értékeli, s a hasznosít­hat ókat megvalósítja. Az eddigi eredményekről szólva Kubik György, a me­gyei KlSZ-bizottság gazda- -ságpoitikai titkára elmond­ta; hogy megyénknek nincs szégyenkeznivalója. A hús­kombinátban helyi újítási javaslatot írtak ki, a Sáév KISZ-bizottsága a váratlan kampánymunkák elvégzésé­hez ad segítséget, a Csepél­nél egy szovjet export felett vállaltak védnökséget a fia­talok. A cukorgyárban a KISZ-esek olyan racionali­zálási programba kapcso­lódtak be, amely csökkenti a cukor önköltségét, s kör­nyezetszépítésben, hulladék­gyűjtésben is részt vesznek. Lehetőség nyílik arra is, hogy a' vállalatok szerződést kössenek a KISZ-bizottsá­gokkal, alapszervezetekkel munka végzésére. A pénz egy részét a szervezetek kö­zös kasszába teszik, más ré­szét pedig tagjaik közt .oszt­ják szét. Eddig Somogyiban kilenc KlSZ-szervezet vég­zőit ilyen munkát. A lakó­területeken, a községekben az a cél, hogy a fiatalok a tanáccsal közösen végezze­nek községfejlesztő munkát. A mezőgazdasági fiatal oknak pedig öntevékeny köröket szerveznek. A felhívás tehát nem ma­radt visszhang nélkül: me­gyeszerte megmozdultak a fiatalok. Reméljük. nem csupán erre a néhány hó­napra. Szavalóverseny a Pamutfonóban JÓZSEF ATTILA EMLÉKÉRE Mostanában egyre többet haliunk arról a közművelő­dési munkáról, amely a Pa- mutíonó-ipari Vállalat ka­posvári gyárában folyik. Tegnap délelőtt újabbal gya­rapodott a lista: itt rendez­ték meg ugyanis a József Attila szavalóverseny válla­lati döntőjét. Népes mezőny gyűlt össze a rendezvényre, hiszen tizennégy versmondó még egy olyan nagyvállalat esetében ' is figyelemkeltő, mint a Pamutfonóipar. Ez a szám jelzi egyébként azt is, hogy a vers iránti igény ott van a fiatalok minden rétegében. A rendezők a versennyel József Attila emléke előtt szerettek volna tisztelegni. Ez is örvendetes, hiszen semmiféle évforduló # nem kapcsolódik most nagy köl­tőnk nevéhez — emlékének ápolása .kampányok” nél­kül is kötelességünk. Szük­ség van ilyen vetélkedések­re; még akkor is, ha a vers esetében, de a versmondásé- ban is, nagyon nehéz meg­állapítani bármilyen rang­sort. Nem- is a rendezvény verseny jellege domborodott ki ezen a délelőttön, hiszen naigyon sok szépen elmon­dott verset hallott a közön­ség. Dr. Klujber László, a zsűri elnöke a verseny végén di- csérően szólt az erős me­zőnyről, a sok jó előadásról. A színpadra lépőknek egyéb­ként egy szabadon válasz­tott vers mellett egy-egy József Attila-költeményt kel­lett előadniuk. Az első helyre a zsűri vé­leménye alapján Varga Szil­via került, aki talán az egyik legnehezebb József Attila- verset választotta, a Kései siratót. Ö képviseli majd Kaposvárt az országos vál­lalati versenyen. Különdíjat kapott Laczkó János, aki érdekes, egyéni előadásmódjával vívta ki az elismerést. Csütörtökön újabb irodal­mi eseménynek ad otthonit a vállalat: itt rendezik meg a SZOT, a Népszava és a Magyar Televízió által meg­hirdetett Tiszta szívvel iro­dalmi verseny körzeti bemu­tatóját. Az esemény délután negyed háromkor kezdődik. Hétfőn a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban megkezdődött a színházi szakemberek hagyományos találkozójának első három­napos rendezvénye. A ta­pasztalatcsere-sorozat már­ciusban Nyíregyházán, má­jusban pedig Szegeden foly­tatódik, illetve fejeződik be. A Művelődési Minisztéri­um által szervezett tapasz­talatcserén színházaink mű­vészeti titkárai, gazdasági, il­letve ügyvezető igazgatói vesznék részt; a fő téma a színház és a közönség kap­csolata'. Ennek vizsgálata so­rán a találkozó résztvevő* megismerkednek a zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színház által életre hívott úgyneve­zett beavató színház műkö­désével. Ezt elsősorban a fiatalok számára és kifeje­zetten azzal a céllal szer­vezték meg, hogy maga a színház is hozzájáruljon ér­tő publikumának kialakítá­sához, neveléséhez. Ezenkí­vül bepillantást nyernek a házigazda színház díszlet- és jelmeztervező-műhelyének, illetve stúdiójának munká­jába, tájékoztatást kapnak a fiatal színházi szakemberek és drámaírók részére Zalá­ban már kétszer megrende­zett nyílt fórumról. Lassan mór valamennyi fehérköpenyes foglalkozás küzdelmes mindennapjairól láthatunk sokrészes soroza­tot a csehszlovák filmesek jóvoltából. A boltosok után most a mentősök vannak so­ron, s ha jósolni akarnánk, biztosan nem tévednénk na­gyot, ha azt állítanánk: va­lahol Prágia külvárosában forgatják már a fodrászok­ról szóló tizénkétrészes fil­met. Nagyjából kiszámíthat­juk a cselekményét is: egy fiatal, életerős, jóképű férfi lesz a fodrász, aki a közép- európali országok bajnoksá­gán a legszebb frizurákat készíti, ám főnökei féltéke­nyek szakmai sikereire, így minden hét keddjén pitiáner problémákkal, áskálódásoik- kal kell küzdenie. S küzd is majd emberünk derekasan, nem hagy kétséget egy pillanatig sem afelől, hogy jó ügy mellett harcol és áll­hatatos, s ez az érzésünk csak erősödik, ahogy közele­dik a sorozat vége. S nekünk épp erre az ér­zésre lesz szükségünk, épp ezért nézzük olyan szeretet­tel, mint tettük a Kórház a város szélén, a Nők a pult mögött vagy a mostani Mentők esetében. Egy cseppet sem kell ag­gódnunk amiatt, hogy egy­szer véget ér a filmforgató tudomány, és az alkotók Brit lap a filmhétről Magyar t-ündérmese — angol szemmel szereplők közül. A progra­mok színvonalát a közönség és a sajtó egyaránt kedve­zően értékelte. A rendezvé­nyek lebonyolításának tárgyi feltételei viszont — elte­kintve a siófoki kulturális központtól és a közelmúlt­ban átadott üdülőhelyi klu­boktól — évről évre romla­nak. Visszatérő gond a sza­badtéri színpadok rendkívül rossz állapota. A balaton- földvári, leltei, bogiári, fo- nyódi és a balatonfüredi ob­jektumok műszaki-techni­kai állapota a legelhanya­goltabb. Nem kielégítő a színpadok környezeti kultú­rája sem. A több évtizedes elmaradással küszködő, las­san használhatatlanná váló színpadok gazdádtól egyre kevésbé várható el, a nem­zetközi idegenforgalomba történő bekapcsolódás, kö­vetkezésképpen a bevételek növelése. A nyári kulturális programok személyi feltéte­lei — Tihany kivételével — megfelélőék voltok. A közművelődési intéz­ményhálózaton kívül évről évre jelentős szerepet vállal a hazai és külföldi vendé­gek szórakoztatásában a Maihant Balatoni Hajózási Leányvállalata. A nyári idényben 16 balatoni hajóál­lomásról összesen 421 alka­lommal indítottak esti zenés sétahajóutet, s ezeken ösz- szesen 83 680 vendég vett részt. A szántódpusztai ide­genforgalmi és kulturális központ rendezvényei jól il­leszkednek a nyári műsor szolgáltatásrendszerébe. Az állandó kiállításokon pusztai látnivalókon, 'illetve 12 kü­lönböző rendezvényen 20 411 látogatót fogadtak. A művelődési intézményék és az utazási irodák közös prograimértékesítése jelenleg szinte csak a siófoki kultu­rális központ tevékenységé­re korlátozódik. Helyes len­ne, h>a mind több intéz­mény felismerné az együtt­működésben rejlő lehetősé­geket. örvendetesen fej­lődik a SZOT-üdülők és a művelődési intézmények kapcsolata a programok elő­készítésében és értékesítésé­ben. Elismerően méltatja a bu­dapesti filmhéten látott ma­gyar alkotásokat Victoria Mather, a The Daily Teleg­raph hétfői számában. „Ügy látszik, a magyar rendezők a naiv szatíra eszköztárához folyamodtak... A korábbi magyar filmekhez képest ke­vésbé pesszimista megköze­lítésben nyúltak a társadal­mi és politikai problémák immár hagyományos témái­hoz” — írta a kritikus. Elsőként Bacsó Péter Ba­nánhéjkor inigőj ét emeli ki, majd „a fesztivál legszebben stilizált, csodálatraméítóan lírikus filmje”-ként méltatja Gazdag Gyula Magyar tün­dérmeséjét. Csalódást keltő­nek minősíti viszont Jancsó Miklós új filmjét. Szerinte a hatvanas évek magyar film- művészeti reneszánszának géniusza, az így jöttem és a Szegénylegények zseniális rendezője e munkái témái­hoz tér vissza; steril virtuo­zitással. .széttárják karjukat, jelezve, hogy elfogytak a témák. Üj és új szakmák jönnek, s még a régiek közül is ren­geteg lehetőség maradt ki­használatlanul. Őszintén szólva, nehezen értem, hogy miért nem ha­tották filmeseinkre már ed­dig is például a csehszlovák tűzoltók, lakik biztosan na­ponta farkasszemet néznék ezernyi veszéllyel. Szép kis sorozat kerekedhetne ebből is. Nem túlzás ugyanis, 'ha azt állítjuk: minden szak­mának megvan a maga Jan­óéra doktora. S ha így van, nosza, fel kell kutatni. Ha élelmesebbek lennének a magyar filmesek, nem en­gednék, hogy minden babért északi szomszédaink arassa­nak le. Kimeríthetetlen té­ma lenne az a sorozat is, amely a magyar vasútról szólna, s a kalauzok életén át kapnánk bepillantást a magyar valóságba. A focis­ták ugyanis már lerágott csontként szerepelnek min­den művészeti ágban. Nehogy azt higgye bárki, hogy a Magyar Televízió nem képes ilyen sikerfilmek gyártására. Hiszen nem kell hozzá más, csak egy bőbe­szédű forgatókönyv, né­hány szereplő, egy forgató­stáb és jó adag romantika.. Nem túl sok, épp csak any- nyi, hogy az érzelmesebb né­zők meghatódhassanak. Eh­hez pedig nem kell más, mint az, hogy a főhős — a mindenkori Jandera — esen- dősége mellett is bátran fci- álljon az igazság mellett. Ez nagyon meghatja a nézőt, akár minden kedden be le­het iktatni a főműsorba. Sőt, újabban már csütörtökön is láthatjuk a szirénázó men­tőket. így nem aprózódik el a figyelmünk; nem kell egy álló hétig azon töprenge­nünk, kap-e útlevelet a dok­tor Koppenhágába, avagy kiutazása közérdeket fog-e sérteni. Bár lehet, hogy egy hat­napos sugárzási hét két fő- műsoridejét mégsem kellene lekötni. Elég volna pusztán a szokásos kedd, bármilyen tisztességes foglalkozásról volna is szó. Varga István TERVEK, ELKÉPZELÉSEK MARCALIBAN Célegyenesben a kábeltévé Egyire-másra szaporodnak az országban a városi kábe­les televízióstúdiók. Pár év­vel ezelőtt vetődött fel, hogy Marcaliban is létrehoznak egy tévéhálózatot. Nagy lö­kést adott az elképzelések­nek, hogy a Marcali mel­letti rádióadót működtető szakembergárda a város se­gítségére tud lenni. Kiala­kult egy csapat, sorra járták az ország városi tévéstúdióit, tapasztalatokat szereztek, rrtajd elkezdték kialakítani a terveket. Ezekről kérdeztük Szabó Árpádot, a posta marcali rádióállomásának távközlési ■technikusát, a kábeltévé egyik szellemi atyját. — Mivel a városban új postaközpont épül majd, arra gondoltunk mondta —, hogy a technikai részt ott helyezzük el. Ezzel pár­huzamosan új telefonvezeté­ket kell -majd lefektetni. Mivel ez amúgy is útfelbon­tással jár, célszerű volna akkor elhelyezni a televízió kábeleit. Ez az egyszeri költ­ség többszörösen megtérül majd, hiszen a rendszer nemcsak a Televízió adásait közvetítheti, hanem számí­tástechnika is rákapcsolható lesz. Lehetőség nyílik az or­szágos idegenforgalmi háló­zatiba való bekapcsolódásra is. A városi tanácson, .van egy korszerű IBM számító­gép, a vállalatok, intézmé­nyek ezzel a kábelhálózattal erre is rácsatlakozhatnak. •— Mikorra várható az el­ső műsor? — Ha a megbeszélés si­kerrel jár, és miért ne járna azzal, hiszen a város lakos­sága támogatja elképzelé­seinket, s a tanács elfogad­ta a terveket, akikor 1989— 90-ben. Március elején ta­lálkozik majd ez ügyben az összes érdekelt. A tervek megvalósításá­ban nagy segítséget nyújt a városi művelődési központ. Itt szeretnék a stúdiót ki­alakítani. Gombai Győző, a központ igazgatója: — A stúdió működtetésé­hez szükséges személyi fel­tételeket már most igyek­szünk biztosítani. Operatőrt szafctamfolyaimra és a video­technika elsajátítására is képezünk 'ki szakembereket. Kísérletképpen — ezerkét­száz lakásban — kicsiben kipróbáljuk a stúdiót. El­sősorban, lakótelepi tömbök lőhetnek szóba. A végleges rendszer Marcali legtávolab­bi pontjára, bármelyik la­kásba eljuttatja majd a he­lyi adást. — Milyen műsorokat sze­retnének készíteni? — Legelőször egy szerkesz­tőbizottság létrehozására törekszünk. A hat-hétsze­mélyes gárda elkészíti a mű­sortervet, és minden vele kapcsolatos munkát. A mű­sorok a legtöbb embert ér­deklő témák közül kerülnek ki, szeretnénk jobban be­kapcsolni a lakosságot a város életébe. A helyi sajtó szerepét igyekszik majd be­tölteni a városi televízió. Balogh P. Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom