Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

t 'Somogyi Néplap 1987. február 21., szombat 240 négyzetméter alapterülettel bővítik a jutái óvodát. Az 1 millió 800 ezer forint költ­séggel épülő új óvodarészt április 4-én adják át Minden napra egy bejelentés Segítség a döntésekhez Tavaly a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 47 vizs­gálatot folytatott, s ez 56 százalékkal több volt, mint 1985-ben. Közérdekű bejelentés kapcsán 83-szor össze­geztek véleményt a népi ellenőrök. A levélirók és a szóbeli bejelentők naponta bevisznek, beküldenek egy egyéni vagy közösségi panaszt, a NEB-nek asztalára. Dr. Nagy Ivánt, a megyei NEB elnökét a tavalyi ta­pasztalatok mellett az idei feladatokról és a Somogybán 1100 személyt számláló társadalmi szervezet formálódó arculatáról kérdeztük. — Hogyan értékeli az 1986-ban végzett munkát? Mikor lehet elégedett a NEB elnöke? — Szerencsés helyzetben vagyok, mert alig három hó­napja volt a megyei párt­végrehajtóbizottság napi­rendjén a népi ellenőrzési munka továbbfejlesztése. Az elismerés mellett határozat született egy még alaposabb, hatékonyabb, korszerűbb el­lenőrzési munkára. Javítani- vaLónk főként az előkészítés­ben van. Olyan vizsgálato­kat tűzzünk napirendre, amelyek jól szolgálják a döntések előkészítését. Ma­gyarán : élő legyen a NEB munkája! Így alakítottuk ki az idei tervünket is. A kér­dés második felére egyszerű a feleletem: akkor lehetek elégedett, ha a terveinket teljesítjük. — Milyen vizsgálatok sze­repelnek az idei tervek kö­zött? — Folyamatban van az ipari vállalatok anyaggazdál­kodási helyzetének, az állampolgárok munkaidőn kívüli ügyintézésének vizs­gálata. Központi feladatunk lesz a balatoni fejlesztési program megvalósulásának utóvizsgálata, illetve a ma­gánkereskedelem szerepének ellenőrzése a lakosság el­látásában. Megyei témavizs­gálatként szerepel a leltáro­zás, s az ehhez kötött anya­gi és erkölcsi felelősség be­mutatása, és a belső ellen­őrzés a tsz-ekben. Véle­ményt akarunk alkotni ar­ról, milyen a diákszociális ellátás az oktatási intézmé­nyekben. Érdekesnek ígérke­zik két másik téma is: a fia­talok lakáshoz jutási lehető­sége, és a vállalati tanácsok tapasztalatai. Kíváncsiak va­gyunk arra is, hogy milyen a megye talajerő-gazdálko­dása. A takarékosság és a hasznosság kapcsán például megnézzük, hogy a szerves- trágyázás mennyire került előtérbe. Három beszámolta­tás lesz: a hétvégi orvosi ügyeletről, a Titán Kereske­delmi Vállalat megyei kiren­deltségének munkájáról és a Közúti Építő Vállalatnál folytatott vizsgálat realizá­lásáról. — Ha a NEB levelet kap, s abban valamilyen visz- szásságról értesítik, mit tesz­nek? — Nincs olyan közérdekű bejelentés, amivel ne foglal­koznánk. A kaposvári váro­si NEB-nél például ezért hozták létre a közérdekű be­jelentések csoportját. A me­gyei NEB a kereskedelmi és a szolgáltatási panaszok nagy száma miatt alakította meg a kereskedelmi szakcso­portot. Az építési-közlekedé­si csoportból két önálló ala­kult az alaposabb kivizsgá­lásokra. A közérdekű pana­szok felét mi vizsgáljuk ki, a többit átadjuk az illetékes ellenőrzési szervnek. Vissza­jelzést azonban tőlük is ké­rünk arról, hogy mit végez­tek. — Mi a névtelen bejelentés sorsa? — Volt ilyen eset is. A Ka­posvári Közúti Építő Válla­latról írta valaki, hogy az ottani dolgozók, vezetők a vállalati anyagokból saját brigáddal és szállítóeszkö­zökkel építik a lakásukat. A bejelentés egy része valós volt. Azóta pont került az ügy végére. Az elmarasztalt dolgozóknak meg kellett té­ríteniük a kárt, volt aki fe­gyelmit is kapott. — Ha levelet írhatna a NEB-nek, mire hívná föl o figyelmet? — Arra tenném a hang­súlyt, hogy kellő ütemben valósul-e meg a tervezett gazdasági munka. A felelő­söknek van-e csakugyan anyagi és erkölcsi felelőssé­gük, és jól működik-e az ösztönzési rendszer. — Miként ismerik el a né­pi ellenörök munkáját?' — Ösztönzésre, jutalma­zásra személyenként még hétszáz forint sem jut. Ta­valy öten kaptak Kiváló tár­sadalmi munkáért elisme­rést, kilencen a KNEB elnö­kének Emlékplakettjét ve­hették át. A marcali NEB- elnök Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült. Aktíváink — úgy érzem — azért vonhatók be ebbe a munkába, mert a népi el­lenőrzési munkának van rangja, közéleti elismerése. B. J. KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK Ma már csak kevesen tud­ják, hogy Kaposváron is él­tek mohamedánok. Nem a régi törökvilág visszamaradt lakosai voltaik. Mindhárom családot a háború űzte hoz­zánk. Az első bosnyák szár­mazású volt, a második tö­rök, a harmadik pedig al­bán. Az első kaposvári cuk­rászdát Tomics Károly bos­nyák cukrász építette 1860- ban. Parapli volt a neve, és a most lebontott Kövecses- féle kocsma helyén állt a Donnerban. A hatalmas ter­metű Tomicsról az a hír járta, hogy a többnejűség elől menékült hozzánk. Ezért igen népszerű volt, fő­leg a hölgyek körében. Az üzlettel azonban kevesebb szerencséje volt. Hol a víz öntötte el, hol pedig a tűz martaléka lett a donneri cukrászda. Az 1865 óta szakadatlanul tartó balkáni háború meg­pecsételte az ott élő törökök sorsát. Sokan a monarchia felé vették útjukat. A me­nekülők egyik hullámával került Kaposvárra Hifzi Semzi Aker cukrász, aki először a Berzsenyi utcában, majd a Mártírok terén nyi­tott üzletet. A tört magyar­PIACI KÖRÉP Sikeres virágok A lucskos, esős idő soka­kat elvert a piacról, így könnyebben lehetett az áru­sok portékájához férni. A választékban sem volt hi­ány, a tavaszinak mondott primőrök ezúttal már tél végén is szép számban vol­tak kaphatók. Néhány kony­haasztalra kerülő cikk — ez­úttal örömmel láthattuk — feladta borsos, megközelíthe­tetlen árát, most olcsóbban lehetett hozzájutni. A piac kapujában rögtön így voltunk a tojással. Meg­nőtt a tyúkok tojókedve, így most a tojás kettő ötvenért volt vehető. A szerencséseb­bek kilenc óra felé már ket­tő húszért is kaphattak. Vi­szonylagos olcsóság jellemez­te a baromfipiacot is. Élő csirke kilója ötven forintba került, míg a vágott húsz forinttal volt drágább. Az élő tyúk kilójáért öt forint­tal még a csirkénél is keve­sebbet számítottak fel. A ka­csa is megvehető áron kel­lette magát. Láttunk 120-ért egy elfogadható két kiló kö­rüli fiatal állatot. A burgonya ezúttal nyolc forintos áron méretett. Emel­kedett a sárgarépa ára is — Mohamedánok Sággal beszélő, aranybojtos, piros fezes Hifzi Semzi ked­vence volt a kaposvári gye­rekeknek. Mindvégig meg­tartotta mohamedán hitét és török állampolgárságát. 1946-ban halt meg. A legérdekesebb azonban Haki Recsep története, akit eleinte Honvéd Jóskának is­mertek Kaposváron. 1918- ban Kanczler József 19-es honvéd zászlós súlyos sebet kapott az albán fronton, Bukov házai között. Amikor a szanitécek fölszedték, egy vérző fiúcskát találtak mel­lette, akinek combsérülése volt, és aki egyre csak azt kiabálta: Haki, Haki! Le­hetett a fiúcska úgy hat­nyolc éves. Beszélni nem tudtak vele, irat nem volt nála. A zászlós kérésére el­hozták Kaposvárra. A ka­tonakórházba kerültek. Kanczler zászlós belehalt sérüléseibe, a kis albán fiú felgyógyult, és rövidesen a kórház kedvence lett. Miután a 'katonakórház feloszlott, a gyereket — mi­vel feltételezték, hogy mu­zulmán — Hifzi Semzi Aker vette magához, ő adta a Recsep nevet a kis árvá­nak. Megtanította a cukrász­mesterségre. Nem is volt eb­ből semmi kellemetlenség egészen 1935-ig, amikor a fiatalember bejelentette, hogy nősülni akar. Kérte a magyar állampolgárságot. Ez pedig csak belügyminiszteri engedéllyel volt lehetséges. A belügyminiszter pedig így intézkedett: először keresz- telkedjen meg Haki Recsep, és a keresztlevél alapján je­gyezze be a kaposvári anya­könyvi hivatal. Egyben azt is ajánlották, hogy mivel Haki Recsepet honvéd zász­lós találta meg, legyen a neve Honvéd Jóska. Ebbe már nem mentek bele a muzulmánok, ezért salamoni döntés született. A két nevet megosztották. A családi név az albán Haki lett. (Mint később kiderítet­ték, ez volt a fiú nagybáty­jának a neve.) A zászlós em­lékének meg azzal tiszteleg­tek, hogy átvették tőle a Józsefet. így lett Haki Re- csepből Haki József. Hu­szonnégy éves korában, 1936. augusztus 16-án, a 318. szá­mú születési sorszámot kap­ta a kaposvári anyakönyv­ben. A hivatalos okmányok sze­rint így fiatalabb volt a fiá­nál. Lévai József nyolcra — a petrezselyem pedig most tél végén már csillagászati magasságba szö­kött : negyven forintot is hal­lottunk kilójáért. A kelt hú­szért adták, mellette egy idős hölgy feketeretket árult nyolc forintért. Ugyaneny- nyiért láttunk másodosztályú almát. A szebbért — ez már valóban minden kívánságot kielégített — huszonnyolc forintot is megadtak. A borsosabb árú primőrök, a paprika, a paradicsom, uborka, saláta tegnap sok helyütt megvehetőek voltak. A fejes salátáért 15 forintot kértek, egy hegyes zöldpap­rika 10 forintba került. A paradicsom kilónként 150 fo­rintos áron volt vehető. A korai zöldhagyma is előke­rült a szatyrok aljáról, öt­hat forintért. Láttunk mákot kilónként száz forintért, a csonthéjas dió feleennyiért volt meg­vásárolható. Fehérbabot most negyvenért lehetett venni, míg a cirmos, tarka húsz fo­rinttal drágább volt. Kere­sett újdonságként vehettünk ezúttal sampinyon és laska­gombát. Az előbbi 140 fo­rintos áron, az utóbbi fele­annyiért talált gazdára. Sikeres vállalkozás tanúi ■is lehettünk ezúttal. A Ka­posvári Városgazdálkodási Vállalat szanzavéraakciót rendezett tegnap a piacon. A 30—50 forintos áron szép és * többféle virág egykettőre gazdára talált. A virágbará­toknak jó hír, hogy ma és holnap is megvehetik a szép zöldeket a piacon. B. J. ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A HIVATALOK Mikor menjünk ügyvédhez? Felmérés az idősek helyzetéről Azio« túl, hogy áHitaüámos, mindenkire érvényes tanács nem adhaitó, a címben feltett kérdésre akkor tudunk vái- laszit adni, ha tisztázunk agy fontos kérdést. Ez pedig nem más, minit annak elfogadása, tudomásulvétele, hogy a jotg ismerete, illetve ezen alapuló hivatásszerű, munkaként tör­ténő gyakorlóba, szakma. Az ügyvédek — mivel az ügyvédi szervezet aiz igazság­szolgáltatás része — a ható­ság munkáját; segítik, de az állampolgár szómáira aia, amit nyújtanak, tulajdoniképpen egy sajátos szolgáltatás. Egyes kivételes esetektől el­tekintve magunk döntünk anróll, hogy ügyvédet igénybe veszünk-e, vagyis általában nincs ügyvédkényszer, és ügyvédünket szabadon vá­laszthatjuk meg. Elvileg bármilyen ügyben vagy eljárásban Igénybe ve­hetjük az ügyvéd segítségét, ha az nem irányul a jogsza­bályok kijáltszásáral, a joggal való f visszaélésre. Ez a kap­csolatfelvétel a jog természe­tét tekintve nem más, minit megbízási szerződés az ügy­féli és az ügyvédi munkakö­zösség között. Ennek kereté­ben rögzíthetők a jogok és kötelezettségek, továbbá megállapodnak a f ellék az ügyvéd díjazásában is. Az ügyvéd elláthatja bünte­tőügyben a vádlott védelmét. Ilyen tevékenységre megbí­zásit adhat a terhelt, törvé­nyes képviselője és hozzátar­tozója. Az állampolgár meg­bízást adhat arra, hogy kép­viseletét lássa el bármely hatóságnál, bíróságnál. Ezek­ben az esetekben az ügyvéd magasa vállalja az adott ügy intézéséit, sőt, kevés kivétel­lel mentesítheti megbízóját a személyes megjelenéstől is. Ha az ügy ellátásálra (kép­viseletre) nem ad az ügyfél; megbízást, mert az ügyét maga, kívánja intézni, a jogi kérdésekben tanácsát, felvi­lágosítást, tájékoztatást kér­het. Arra is van lehetőség, hogy kérésünkre az ügyvéd, illő díjazás éliianében élké- szítse azokat a beadványain­kat, amelyéket különböző hatóságoifchoz kívánunk be­nyújtani. Általános tanácsként ad­hatjuk, hogy Okiratok), szer­ződések elkészítés éh ez min­den esetben jogi szak em ber segítségét vegyük . igénybe, így későbbi gondoktól szaba- dülünk meg, jogvitáikat, pe­reket kerülhetünk el, ha ezék szakszerű elkészítésével ügyvédet bízunk meg. E szándékunkat erősítheti, bi­zalmunkat növelheti, ha tud­juk még azt is, hogy az ügy­védet a rábízott üggyel ösz- szefüggésben titoktartási kötelezettség terheli, továbbá az is, hogy az ügyvédi tevé­kenység során az ügyfélnek okozott kárért az általános szabályok szerint felel az ügyvédi munkaközösség, mint az ügyvéd munkáltató­ja. Az igazságszolgáltatás szervezetébe tartozó intéz­mény keretében, dolgozó köz­jegyzőhöz pedig akikor for­duljunk, ha Olyan Okiratot, szerződést (kell készíttetnünk, amelynél ez érvényességi feltétel (háiza&társaik egymás közti ügyletei), vagy ahol az okirat bizonyító erejét kí­vánjuk növélni, vagy éppen az okirat hitelesítése szük­séges. Közjegyzőnél végren­deletet is készíttethetünk és kérhetjük elveszett okiratok és értékpapírok (például ta­karékbetétkönyv) semmissé nyilvánítását. (Folytatjuk) Dr. Havasi Péter A statisztika időskorúnak nevezi a 60 évesnél idősebb férfiakat, az 55 évesnél idő­sebb nőket, valamint azokat, akik fiatalabbak ugyan, de korkedvezménnyel vagy be­tegség miatt már nyugdíja­sok. Róluk, életkörülmé­nyeikről, munkavállalási le­hetőségeikről, egészségi álla­potukról ad képet a KSH időskorúak helyzete című ki­adványa, amelyet a statiszti­kai kiadó vállalat tett közzé az 1984. évi mikrocenzus (kis népszámlálás) adatai alapján. Az összesítés szerint a nyugdíjkorhatáron felüliek száma 1984 végén 2,3 millió volt, s 2,2 millióan élveztek valamilyen jogcímen nyugdí­jat. (A nyugdíjasok száma jelenleg már 2,3 millió.) összességében 1,9 millióan saját, 300 ezren pedig özve­gyi jogon kaptak nyugdíjat. E két adat ma 2 millió, il­letve 300 ezer. A saját jogú nyugdíjasok száma a nemek között csaknem egyenlően oszlik meg, özvegyi jogon azonban csaknem kizárólag nők élveznek nyugdíjat. A nyugdíjasok 80 százalé­kának nyugdíja nem éri el a 4 ezer forintot. Közülük legtöbben nők, s ennek alap­vető oka, hogy többnyire ők azok, akik özvegyi nyugdí­jat kapnak, amely lényege­sen alacsonyabb, mint a sa­ját jogon kapható összeg. E korosztály egyötöde tud­ja rendszeres vagy alkalmi munkavállalásból kiegészí­teni nyugdíját. Az idősek életkörülményeit többnyire anyagi helyzetük­nél is nagyobb mértékben meghatározza egészségi álla­potuk. A statisztikai felmé­rések szerint 45 százalékuk az átlagosnál rosszabbnak tartja egészségi állapotát, s csupán 4 százalék érzi úgy, hogy egészségesebb kortár­sainál. Különösen azok érzik gyengének egészségüket, akik egyedül laknak, s nem kap­nak családi segítséget. Az időskorúak több mint felé­nek van tartós betegsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom