Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
t 'Somogyi Néplap 1987. február 21., szombat 240 négyzetméter alapterülettel bővítik a jutái óvodát. Az 1 millió 800 ezer forint költséggel épülő új óvodarészt április 4-én adják át Minden napra egy bejelentés Segítség a döntésekhez Tavaly a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 47 vizsgálatot folytatott, s ez 56 százalékkal több volt, mint 1985-ben. Közérdekű bejelentés kapcsán 83-szor összegeztek véleményt a népi ellenőrök. A levélirók és a szóbeli bejelentők naponta bevisznek, beküldenek egy egyéni vagy közösségi panaszt, a NEB-nek asztalára. Dr. Nagy Ivánt, a megyei NEB elnökét a tavalyi tapasztalatok mellett az idei feladatokról és a Somogybán 1100 személyt számláló társadalmi szervezet formálódó arculatáról kérdeztük. — Hogyan értékeli az 1986-ban végzett munkát? Mikor lehet elégedett a NEB elnöke? — Szerencsés helyzetben vagyok, mert alig három hónapja volt a megyei pártvégrehajtóbizottság napirendjén a népi ellenőrzési munka továbbfejlesztése. Az elismerés mellett határozat született egy még alaposabb, hatékonyabb, korszerűbb ellenőrzési munkára. Javítani- vaLónk főként az előkészítésben van. Olyan vizsgálatokat tűzzünk napirendre, amelyek jól szolgálják a döntések előkészítését. Magyarán : élő legyen a NEB munkája! Így alakítottuk ki az idei tervünket is. A kérdés második felére egyszerű a feleletem: akkor lehetek elégedett, ha a terveinket teljesítjük. — Milyen vizsgálatok szerepelnek az idei tervek között? — Folyamatban van az ipari vállalatok anyaggazdálkodási helyzetének, az állampolgárok munkaidőn kívüli ügyintézésének vizsgálata. Központi feladatunk lesz a balatoni fejlesztési program megvalósulásának utóvizsgálata, illetve a magánkereskedelem szerepének ellenőrzése a lakosság ellátásában. Megyei témavizsgálatként szerepel a leltározás, s az ehhez kötött anyagi és erkölcsi felelősség bemutatása, és a belső ellenőrzés a tsz-ekben. Véleményt akarunk alkotni arról, milyen a diákszociális ellátás az oktatási intézményekben. Érdekesnek ígérkezik két másik téma is: a fiatalok lakáshoz jutási lehetősége, és a vállalati tanácsok tapasztalatai. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy milyen a megye talajerő-gazdálkodása. A takarékosság és a hasznosság kapcsán például megnézzük, hogy a szerves- trágyázás mennyire került előtérbe. Három beszámoltatás lesz: a hétvégi orvosi ügyeletről, a Titán Kereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének munkájáról és a Közúti Építő Vállalatnál folytatott vizsgálat realizálásáról. — Ha a NEB levelet kap, s abban valamilyen visz- szásságról értesítik, mit tesznek? — Nincs olyan közérdekű bejelentés, amivel ne foglalkoznánk. A kaposvári városi NEB-nél például ezért hozták létre a közérdekű bejelentések csoportját. A megyei NEB a kereskedelmi és a szolgáltatási panaszok nagy száma miatt alakította meg a kereskedelmi szakcsoportot. Az építési-közlekedési csoportból két önálló alakult az alaposabb kivizsgálásokra. A közérdekű panaszok felét mi vizsgáljuk ki, a többit átadjuk az illetékes ellenőrzési szervnek. Visszajelzést azonban tőlük is kérünk arról, hogy mit végeztek. — Mi a névtelen bejelentés sorsa? — Volt ilyen eset is. A Kaposvári Közúti Építő Vállalatról írta valaki, hogy az ottani dolgozók, vezetők a vállalati anyagokból saját brigáddal és szállítóeszközökkel építik a lakásukat. A bejelentés egy része valós volt. Azóta pont került az ügy végére. Az elmarasztalt dolgozóknak meg kellett téríteniük a kárt, volt aki fegyelmit is kapott. — Ha levelet írhatna a NEB-nek, mire hívná föl o figyelmet? — Arra tenném a hangsúlyt, hogy kellő ütemben valósul-e meg a tervezett gazdasági munka. A felelősöknek van-e csakugyan anyagi és erkölcsi felelősségük, és jól működik-e az ösztönzési rendszer. — Miként ismerik el a népi ellenörök munkáját?' — Ösztönzésre, jutalmazásra személyenként még hétszáz forint sem jut. Tavaly öten kaptak Kiváló társadalmi munkáért elismerést, kilencen a KNEB elnökének Emlékplakettjét vehették át. A marcali NEB- elnök Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Aktíváink — úgy érzem — azért vonhatók be ebbe a munkába, mert a népi ellenőrzési munkának van rangja, közéleti elismerése. B. J. KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK Ma már csak kevesen tudják, hogy Kaposváron is éltek mohamedánok. Nem a régi törökvilág visszamaradt lakosai voltaik. Mindhárom családot a háború űzte hozzánk. Az első bosnyák származású volt, a második török, a harmadik pedig albán. Az első kaposvári cukrászdát Tomics Károly bosnyák cukrász építette 1860- ban. Parapli volt a neve, és a most lebontott Kövecses- féle kocsma helyén állt a Donnerban. A hatalmas termetű Tomicsról az a hír járta, hogy a többnejűség elől menékült hozzánk. Ezért igen népszerű volt, főleg a hölgyek körében. Az üzlettel azonban kevesebb szerencséje volt. Hol a víz öntötte el, hol pedig a tűz martaléka lett a donneri cukrászda. Az 1865 óta szakadatlanul tartó balkáni háború megpecsételte az ott élő törökök sorsát. Sokan a monarchia felé vették útjukat. A menekülők egyik hullámával került Kaposvárra Hifzi Semzi Aker cukrász, aki először a Berzsenyi utcában, majd a Mártírok terén nyitott üzletet. A tört magyarPIACI KÖRÉP Sikeres virágok A lucskos, esős idő sokakat elvert a piacról, így könnyebben lehetett az árusok portékájához férni. A választékban sem volt hiány, a tavaszinak mondott primőrök ezúttal már tél végén is szép számban voltak kaphatók. Néhány konyhaasztalra kerülő cikk — ezúttal örömmel láthattuk — feladta borsos, megközelíthetetlen árát, most olcsóbban lehetett hozzájutni. A piac kapujában rögtön így voltunk a tojással. Megnőtt a tyúkok tojókedve, így most a tojás kettő ötvenért volt vehető. A szerencsésebbek kilenc óra felé már kettő húszért is kaphattak. Viszonylagos olcsóság jellemezte a baromfipiacot is. Élő csirke kilója ötven forintba került, míg a vágott húsz forinttal volt drágább. Az élő tyúk kilójáért öt forinttal még a csirkénél is kevesebbet számítottak fel. A kacsa is megvehető áron kellette magát. Láttunk 120-ért egy elfogadható két kiló körüli fiatal állatot. A burgonya ezúttal nyolc forintos áron méretett. Emelkedett a sárgarépa ára is — Mohamedánok Sággal beszélő, aranybojtos, piros fezes Hifzi Semzi kedvence volt a kaposvári gyerekeknek. Mindvégig megtartotta mohamedán hitét és török állampolgárságát. 1946-ban halt meg. A legérdekesebb azonban Haki Recsep története, akit eleinte Honvéd Jóskának ismertek Kaposváron. 1918- ban Kanczler József 19-es honvéd zászlós súlyos sebet kapott az albán fronton, Bukov házai között. Amikor a szanitécek fölszedték, egy vérző fiúcskát találtak mellette, akinek combsérülése volt, és aki egyre csak azt kiabálta: Haki, Haki! Lehetett a fiúcska úgy hatnyolc éves. Beszélni nem tudtak vele, irat nem volt nála. A zászlós kérésére elhozták Kaposvárra. A katonakórházba kerültek. Kanczler zászlós belehalt sérüléseibe, a kis albán fiú felgyógyult, és rövidesen a kórház kedvence lett. Miután a 'katonakórház feloszlott, a gyereket — mivel feltételezték, hogy muzulmán — Hifzi Semzi Aker vette magához, ő adta a Recsep nevet a kis árvának. Megtanította a cukrászmesterségre. Nem is volt ebből semmi kellemetlenség egészen 1935-ig, amikor a fiatalember bejelentette, hogy nősülni akar. Kérte a magyar állampolgárságot. Ez pedig csak belügyminiszteri engedéllyel volt lehetséges. A belügyminiszter pedig így intézkedett: először keresz- telkedjen meg Haki Recsep, és a keresztlevél alapján jegyezze be a kaposvári anyakönyvi hivatal. Egyben azt is ajánlották, hogy mivel Haki Recsepet honvéd zászlós találta meg, legyen a neve Honvéd Jóska. Ebbe már nem mentek bele a muzulmánok, ezért salamoni döntés született. A két nevet megosztották. A családi név az albán Haki lett. (Mint később kiderítették, ez volt a fiú nagybátyjának a neve.) A zászlós emlékének meg azzal tisztelegtek, hogy átvették tőle a Józsefet. így lett Haki Re- csepből Haki József. Huszonnégy éves korában, 1936. augusztus 16-án, a 318. számú születési sorszámot kapta a kaposvári anyakönyvben. A hivatalos okmányok szerint így fiatalabb volt a fiánál. Lévai József nyolcra — a petrezselyem pedig most tél végén már csillagászati magasságba szökött : negyven forintot is hallottunk kilójáért. A kelt húszért adták, mellette egy idős hölgy feketeretket árult nyolc forintért. Ugyaneny- nyiért láttunk másodosztályú almát. A szebbért — ez már valóban minden kívánságot kielégített — huszonnyolc forintot is megadtak. A borsosabb árú primőrök, a paprika, a paradicsom, uborka, saláta tegnap sok helyütt megvehetőek voltak. A fejes salátáért 15 forintot kértek, egy hegyes zöldpaprika 10 forintba került. A paradicsom kilónként 150 forintos áron volt vehető. A korai zöldhagyma is előkerült a szatyrok aljáról, öthat forintért. Láttunk mákot kilónként száz forintért, a csonthéjas dió feleennyiért volt megvásárolható. Fehérbabot most negyvenért lehetett venni, míg a cirmos, tarka húsz forinttal drágább volt. Keresett újdonságként vehettünk ezúttal sampinyon és laskagombát. Az előbbi 140 forintos áron, az utóbbi feleannyiért talált gazdára. Sikeres vállalkozás tanúi ■is lehettünk ezúttal. A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat szanzavéraakciót rendezett tegnap a piacon. A 30—50 forintos áron szép és * többféle virág egykettőre gazdára talált. A virágbarátoknak jó hír, hogy ma és holnap is megvehetik a szép zöldeket a piacon. B. J. ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A HIVATALOK Mikor menjünk ügyvédhez? Felmérés az idősek helyzetéről Azio« túl, hogy áHitaüámos, mindenkire érvényes tanács nem adhaitó, a címben feltett kérdésre akkor tudunk vái- laszit adni, ha tisztázunk agy fontos kérdést. Ez pedig nem más, minit annak elfogadása, tudomásulvétele, hogy a jotg ismerete, illetve ezen alapuló hivatásszerű, munkaként történő gyakorlóba, szakma. Az ügyvédek — mivel az ügyvédi szervezet aiz igazságszolgáltatás része — a hatóság munkáját; segítik, de az állampolgár szómáira aia, amit nyújtanak, tulajdoniképpen egy sajátos szolgáltatás. Egyes kivételes esetektől eltekintve magunk döntünk anróll, hogy ügyvédet igénybe veszünk-e, vagyis általában nincs ügyvédkényszer, és ügyvédünket szabadon választhatjuk meg. Elvileg bármilyen ügyben vagy eljárásban Igénybe vehetjük az ügyvéd segítségét, ha az nem irányul a jogszabályok kijáltszásáral, a joggal való f visszaélésre. Ez a kapcsolatfelvétel a jog természetét tekintve nem más, minit megbízási szerződés az ügyféli és az ügyvédi munkaközösség között. Ennek keretében rögzíthetők a jogok és kötelezettségek, továbbá megállapodnak a f ellék az ügyvéd díjazásában is. Az ügyvéd elláthatja büntetőügyben a vádlott védelmét. Ilyen tevékenységre megbízásit adhat a terhelt, törvényes képviselője és hozzátartozója. Az állampolgár megbízást adhat arra, hogy képviseletét lássa el bármely hatóságnál, bíróságnál. Ezekben az esetekben az ügyvéd magasa vállalja az adott ügy intézéséit, sőt, kevés kivétellel mentesítheti megbízóját a személyes megjelenéstől is. Ha az ügy ellátásálra (képviseletre) nem ad az ügyfél; megbízást, mert az ügyét maga, kívánja intézni, a jogi kérdésekben tanácsát, felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. Arra is van lehetőség, hogy kérésünkre az ügyvéd, illő díjazás éliianében élké- szítse azokat a beadványainkat, amelyéket különböző hatóságoifchoz kívánunk benyújtani. Általános tanácsként adhatjuk, hogy Okiratok), szerződések elkészítés éh ez minden esetben jogi szak em ber segítségét vegyük . igénybe, így későbbi gondoktól szaba- dülünk meg, jogvitáikat, pereket kerülhetünk el, ha ezék szakszerű elkészítésével ügyvédet bízunk meg. E szándékunkat erősítheti, bizalmunkat növelheti, ha tudjuk még azt is, hogy az ügyvédet a rábízott üggyel ösz- szefüggésben titoktartási kötelezettség terheli, továbbá az is, hogy az ügyvédi tevékenység során az ügyfélnek okozott kárért az általános szabályok szerint felel az ügyvédi munkaközösség, mint az ügyvéd munkáltatója. Az igazságszolgáltatás szervezetébe tartozó intézmény keretében, dolgozó közjegyzőhöz pedig akikor forduljunk, ha Olyan Okiratot, szerződést (kell készíttetnünk, amelynél ez érvényességi feltétel (háiza&társaik egymás közti ügyletei), vagy ahol az okirat bizonyító erejét kívánjuk növélni, vagy éppen az okirat hitelesítése szükséges. Közjegyzőnél végrendeletet is készíttethetünk és kérhetjük elveszett okiratok és értékpapírok (például takarékbetétkönyv) semmissé nyilvánítását. (Folytatjuk) Dr. Havasi Péter A statisztika időskorúnak nevezi a 60 évesnél idősebb férfiakat, az 55 évesnél idősebb nőket, valamint azokat, akik fiatalabbak ugyan, de korkedvezménnyel vagy betegség miatt már nyugdíjasok. Róluk, életkörülményeikről, munkavállalási lehetőségeikről, egészségi állapotukról ad képet a KSH időskorúak helyzete című kiadványa, amelyet a statisztikai kiadó vállalat tett közzé az 1984. évi mikrocenzus (kis népszámlálás) adatai alapján. Az összesítés szerint a nyugdíjkorhatáron felüliek száma 1984 végén 2,3 millió volt, s 2,2 millióan élveztek valamilyen jogcímen nyugdíjat. (A nyugdíjasok száma jelenleg már 2,3 millió.) összességében 1,9 millióan saját, 300 ezren pedig özvegyi jogon kaptak nyugdíjat. E két adat ma 2 millió, illetve 300 ezer. A saját jogú nyugdíjasok száma a nemek között csaknem egyenlően oszlik meg, özvegyi jogon azonban csaknem kizárólag nők élveznek nyugdíjat. A nyugdíjasok 80 százalékának nyugdíja nem éri el a 4 ezer forintot. Közülük legtöbben nők, s ennek alapvető oka, hogy többnyire ők azok, akik özvegyi nyugdíjat kapnak, amely lényegesen alacsonyabb, mint a saját jogon kapható összeg. E korosztály egyötöde tudja rendszeres vagy alkalmi munkavállalásból kiegészíteni nyugdíját. Az idősek életkörülményeit többnyire anyagi helyzetüknél is nagyobb mértékben meghatározza egészségi állapotuk. A statisztikai felmérések szerint 45 százalékuk az átlagosnál rosszabbnak tartja egészségi állapotát, s csupán 4 százalék érzi úgy, hogy egészségesebb kortársainál. Különösen azok érzik gyengének egészségüket, akik egyedül laknak, s nem kapnak családi segítséget. Az időskorúak több mint felének van tartós betegsége.
