Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 29. szám Ára: 1,80 Ft 1987. február 4., szerda Innovációs clisó^ A magyar ipar innovációs éhsége még kicsiny — mondta a minap, egy hosszúra nyúlt beszélgetésen dr. Pun- gor Ernő akadémikus, a műegyetem tanszékvezető tanára. A fenti mondatot — más megközelítésben — később is megismételte, jelezve, hogy nem holmi elszólásról, nem is mellékes, hanem lényegbe vágóan fontos jelenségről van szó. E megállapítás igazáról azon az országos innovációs tanácskozáson is meggyőződhettünk, amelyet most rendeztek Gödöllőn. Alig száz ipari vezető vett részt a megnyitón, végighallgatva az első két előadást, így a város művelődési központjának amfiteátrumszerű nagyterme kongott az ürességtől. A legegyszerűbb lett volna ezt arra fogni, hogy ezúttal nem az állam „bácsi” valamelyik intézménye (a minisztérium vagy más), hanem a meglehetősen ismeretlen nevű Göncöl Társaság Katalizátor innovációs csoportja szervezte a rendezvényt, s a 4500 forint részvételi díjat kértek minden benevezőtől. Csakhogy a Göncöl Társaság mögött ott állt a Magyar Kereskedelmi Kamara is (a kamarát pedig ismerik), a 4500 ’érintőt pedig „mellényzseb- ből” kifizetheti minden vállalat. Ezért sokkal közelebb járunk az igazsághoz, ha a gyenge reklámtevékenységben, illetve az érdektelenségben jelöljük meg a távol- maradás okát. A gyenge (legalábbis gyengébb) reklámtevékenységre utal például az a tény, hogy dr. Czeglédi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottságának titkára január utolsó napjaiban alig tudott még a készülőfélben lévő eseményről, az érdektelenségre pedig már rávilágított dr. Pungor akadémikus is: a magyar ipar innovációs éhsége még kicsiny. Reméljük, később majd csak „étvágygerjesztőnek” minősítik ezt a tanácskozást. Ugyanis mind az előadások változatossága, mind az előadók személye bizonyította, hogy az utóbbi időkben egyre erőteljesebb — maradjunk a korábbi elnevezésnél! — étvágykeltő hatás éri iparunkat. S még több más fejleményre is alapozzuk a bizalmunkat. Köztük például arra, hogy 1987. január 1-jével több kereskedelmi bank alakult, s ezek nem „dirigálni” akarnak az iparvállalatoknak, hanem arra tették föl jövőjüket, hogy velük társulva, vállalkozva közösen boldoguljanak. Talán ennek is köszönhető, hogy kezd kialakulni a menedzseri réteg. Vagyis olyan kutatók jelennek meg az innovációs parkok és azok magva, a már jól működő műhelyek élén, akik „nemcsak” kutatók, „nem csupán” akadémikusok, hanem köz- gazdasági érzékkel, piacszervező, piacépítő készséggel egyaránt rendelkező vezetők is. Ha van a személyiségnek szerepe és varázsa — márpedig van —, akkor róluk elmondhatjuk: ezek az emberek szemmel látható tehetséggel fogtak hozzá iparunk ébresztgetéséhez. Pontosabban: ahhoz, hogy iparunk innovációs étvágya olyan legyen, amilyen minden egészséges „szervezettől” elvárható. Magyar László Fokozni kell a jövedelemtermelő képességet Sajtótájékoztató az ipar feladatairól A csehszlovák parlamenti küldöttség a Tungsramba látogatott A hazánkban tartózkodó csehszlovák szövetségi gyűlés Alois Indra vezette küldöttsége a Tungsram Rt. budapesti központjába látogatott Az ipar idei feladatairól és az évindítás tapasztalatairól kedden sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok tavaly 10 százalékkal növelték össz- nyereségüket. Az előzetes mérlegadatok alapján 10—12 nagyvállalat és néhány kisüzem illetve ipari szövetkezet zárta veszteséggel az évet. A veszteséges vállalatok köre főleg a szénbányászatból és a vaskohászatból került ki, de akad a gép- és vegyiparban, s a könnyűiparban is ilyen üzem. 1987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jövedelemtermelő képesség fokozása és a nagyobb hozzájárulás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mindez csak úgy érhető el, ha a vállalatok költségérzékenyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy kisebb tel- jesítménybővüléssel aránytalanul nagyobb vállalati eredmény szülessen. A szabályozás változása várhatóan a teljesítménynövelést ösztönzi majd. A magyar iparnak ezentúl fokozottan kell igazodnia és alkalmazkodnia a nemzetközi piacon tapasztalható változásokhoz. Ennek érdekében fel kell gyorsítani az egyes iparágakban a termékszerkezet-váltást és a műszaki fejlesztést. Ezt segítik a különböző gazdaságfejlesztő központi programok, köztük az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazását szolgáló program is. Mindehhez az üzemek jelentős kedvezményeket, beruházási hiteleket is kaphatnak. A mikroelektronikai alkatrészek gyártása és elterjesztése is központi programot szolgál. A VII. ötéves tervidőszakban több milliárdot fordítanak ilyen jellegű kutatás-fejlesztésre, a termelésgépesítésre, új elektronikai termékeket gyártó technológiákra. A központi programhoz kapcsolódóan rövidesen egy al- programot is kidolgoznak, ami a minőség fejlesztését célozza. Az Ipari Minisztérium más javaslatokat is tett a kormányzati szerveknek arra, hogy miképpen lehet még jobban ösztönözni, segíteni az idei tervcélok elérését. Az ipar a tervek szerint az idén 2 százalékkal bővíti termelését, szocialista exportját 3, konvertibilis kivitelét — a múlt évi elmaradások bepótlásával együtt — 4—6 százalékkal. Mind a termelésben, mind az értékesítésben nő majd a nagyobb szellemi munkát igénylő feldolgozott termékek aránya. Ennek megfelelően az iparirányítás elsősorban a piaccal rendelkező, s már most is korszerű cikkeket előállító ágazatoknak biztosít lehetőséget az erőteljesebb fejlődéshez. Így az idén és a következő években is az elektronikai termékek, , a vákuumtechnikai, a. robottechnikai gyártmányok, a szerszámgépek, a közúti járművek, a gyógyszerék és növényvédőszerek, egyes műanyag- és gumiipari cikkek, s a divatos ruházati termékek és bútorok gyártása fejlődik majd az átlagosnál gyorsabban. S mivel ezeknek a feldolgozó- ipari ágazatoknak kellő ipari háttérrel, kiszolgáló partnerekkel is rendelkezniük kell, az ilyen jellegű termékek előállítására is szükség van. A minisztérium ezekben a hetekben felméri a vállalati szándékokat összegző terveket. Az eddigi tapasztalatok szerint a kívánt termelésnövekedést általában előirányozzák a vállalati tervek is, ugyanakkor a szükségesnél és a lehetségesnél jóval kisebb exportot terveznek a kovertibilis piacokra. A csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttsége, amely a magyar Országgyűlés meghívására tartózkodik hazánkban, kedden a Tungsram Rt. budapesti központjába látogatott. A delegációt Alois Indra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja vezeti. A vendégeket az üzem- látogatásra elkísérte Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Ott volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A Tungsramban Gábor András vezérigazgató és Zentai Gábor, a pártbizottság titkára adott tájékoztatást a 20 ezer dolgozót foglalkoztató nagyvállalat tevékenységéről. Elmondták: a kiterjedt külföldi érdekeltségi hálózattal és termelő egységekkel rendelkező cég tavaly mintegy 10 milliárd forintos termelési értéket állított elő. Korszerű gyártmányaik — köztük a különféle fényforrások, vákuum- technikai gépek és elektronikai berendezések — 75 százalékát exportálták a világ csaknem 100 országába. Az elmúlt évben a szocialista országokba irányuló kivitelük mintegy 94 millió rubel volt, a tőkés export pedig elérte a 100 millió dollárt. A Tungsram termékei északi szomszédunknál is jól ismertek, s a céget immár több évtizedes műszaki együttműködési kapcsolatok fűzik több csehszlovákiai vállalathoz Is. Genfben, a nemzetek palotájában kedden 40 állam iképviselőinek részvételével megkezdődött az ENSZ idei leszerelési konferenciája. A küldöttekhez intézett üzenetében Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy aktivizálni kell a konferencia munkáját, a résztvevők erőfeszítéseit az ENSZ-köz- gyűlés ajánlásaival összhangban álló konkrét leszerelési intézkedések kidolgozására kell összpontosítani. A tanácskozás első napján szólalt fel Jurij Voroncov, a Szovjetunió .külügyminiszterének első helyettese. Hangsúlyozta, hogy az egyetemes biztonság szavatolása A csehszlovák parlamenti küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a Tungsram budapesti fényforrásgyárának korszerű japán gyártósorát, majd a cég történeti gyűjteményével ismerkedtek meg. (MTI) a világszervezet valamennyi tagállamának közös felelőssége. A biztonság oszthatatlan — szögezte le —■, egyetlen ország sem vívhatja ki csak a maga számára. Senki sem képes biztonságra szert tenni egymagában, vagy néhány szövetégesével együttműködve, kizárólag hadi- technikai eszközökre támaszkodva, legyenek azok a földön, vagy a világűrben. A szovjet politikus rámutatott: a leszerelési konferenciát végre ki kell szabadítani az „eljárási ingo- ványból”, a résztvevők együttes erőfeszítéseivel konstruktív megoldásokat és előremutató kompromisz- szurrfokat kell találni. Megnyílt Genfben az ENSZ leszerelési konferenciája Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban Műnaptól a szélcsatornáig A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár győri telephelyén az Észak-dunántúli Tervező Vállalat tervei alapján egy új, 100 ezer négyzetméteres szerelőcsarnokot építenek. A munkálatok előtt a tervezők felkérésére az Építéstudományi Intézetben sorozatvizsgálatokat végeznek különböző modelleken. Az intézet munkatársai a laboratóriumokban ellenőrzik. a csarnok külső és belső téri légtechnikai jellemzőit, és megvizsgálják a tetőszerkezet hőtágulását a „mesterséges nap” segítségével. A Magyar Néphadsereg vezető állományának részvételével kedden értekezletet tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Horváth István; az MSZMP Központi Bizottság titkára, megjelent Czine- ge Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szombathelyi Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói SzerMagyar és jugoszláv vízügyi szakemberek egyeztették kedden a Duna jegese- désébő! - adódó árvízvédelmi tennivalókat Baján az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon. A tartós hideg miatt tartani kell attól, hogy a ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter az értekezleten résztvevő parancsnokok, pártaktivisták és politikai munkatársak előtt értékelte a Magyar Néphadsereg 1986. évi tevékenységét, és szólt a honvédelem soron lévő legfontosabb feladatairól. A miniszteri értékelést és feladatmeghatározást hozzászólások követték. víztükörnek 60—80 százalékát borító zajló jégtáblák a folyókanyarulatoknál, szűkületeknél torlódnak. Ennek megelőzésére a Duna jugoszláviai szakaszára rendelték a dunai jégtörő- flottilla négy hajóját. Magyar—jugoszláv együttműködés az árvízvédelemben
