Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

Tisztolt Szerkesztőség! Bősz Antalné balatonszárszói lakos e rovatban meg­jelent levelében többek között leírta, hogy nem lehet mindig szenet és fát kapni. Ez nem fedi a valóságot, mert 1986. júniusától folyamatosan volt tűzifa, szénből pedig két, illetve négy fajtából választhatott a kedves vásárló. Tisztelettel: Nagy Lajos Mihályi Kálmán a Balatonszárszó és Vidéke Áfész elnöke mb. kereskedelmi osztályvezetője Tisztelt Szerkesztőség! Bősz Antalné panaszára a következőket válaszolom: Az általam végzett munka átadása egy távirat miatt csúszott el, melyet a négy érintett család közül Király Lajos küldött a számomra a január 5-i átadással kap­csolatban a következő szöveggel: „5-én ne jöjjenek, a továbbiakról személyesen értesítem." A Kögáz három­szori kimeneteléről kétszer csak késve értesültem, a har­madik esetben pedig a fenti távirat miatt nem jött létre az átadás. A munka átadása február 5-én megtörtént. A saj­nálatos félreértésért ezúton kérek elnézést az érintett családoktól: Tisztelettel: Dombai Ferenc kisiparos, Kaposvár, Koppány V. u. 13. Horgászgondok, eredmények % A Kaposvári Sporhorgász-egyesület küldöttközgyűlése Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 39. szám 1987. február 16., hétfő Kiállítás nyílik kedden Marcaliban, a városi kulturális központban, A magyar rádió­zás története címmel. A 300 méteres solti antennatorony alaplerakásánál készült az a fotó, amely a jelentős beruházást dokumentálja. Városi gálaműsor Barcson Három óra hosszat tartott a vita — vélemények, érvek és újabb érvek felsorakozta­tása, esetenként .parkosítá­sa”, ütköztetése —, míg ki­alakult az elfogadható állás­pont, s az elnök szavazásra szólította fel a küldötteket. Mérlegeltek, és döntöttek, hangot adva ezrek gondjai­nak. Megyénk legnagyobb létszámú horgászegyesüle­te, a Kaposvári SHE tartot­ta vasárnap délelőtt a Kili­án városi művelődési köz­pontban küldöttközgyűlését, számba véve 1986 eredmé­nyeit, megvitatva az idei terveket. Az eredmények — ame­lyeket az egyesület vezető­ségének beszámolójában ösz- szegezett — biztatóak. A tag­létszám csekély emelkedése stabilizálódásra utal, s re­mélhető, hogy ez majd a tagcsoportok munkájában is megmutatkozik. A Balato­non, a Desedán és az egye­sület saját vizén: a Töröcs- kei-ftavan egyaránt nőtt a fo­gási átlag (ez 1986-ban egy tagra számítva 2 kg-malvolt több, mint egy évvel koráb­ban). Különösen szép volt a“* zsákmány pontyból és — fő­leg a Desedán — süllőből. Haltelepítésre 376 874 forintot költöttek. Jelentős volt (el­Téli merülés A halakat meg lehetett simogatni — Megél a jég hátán is, formázza a közfelfogás az élelmes emberről. A könnyű­búvár pedig a jég alatt is — erről győződhettünk meg szombaton délelőtt a Deseda kásássá olvadt jegén. Az MHSZ kaposvári könnyűbú­várai kettesével merültek a másfél méter átmérőjű lék mélyére. — Edzésről, formában tar­tásról van szó — mondta Boldizsár László, a klub tit­kára. — Felkészültünk arra, amire reméljük, nem kerül sor: a jeges árvízre folyóin­kon. Rengeteg munka van számunkra ilyenkor. — „Békeidőben” is —1 vet­te át a szót Dómján Béla. — Amikor számyasaknák után kutattunk az övcsator­nában, a fémkereső műszer a vízbe dobált tejfölös poha­rak fedelét is kimutatta. A ülásfekete mélységben ugyanolyan óvatosan kellett közelíteni hozzájuk, mint az aknákhoz. A Desedán nagy­jából akkora a látótávolság, mint ott: lámpával is alig arasznyi. sadalmi munka értéke is. A felnőtteknek télen időszakos összejöveteleket, fórumot rendez az egyesület, hor­gászklub működik; a fiata­lok számára minden évben megszervezik a horgász-su­lit. Ennek eredménye meg­mutatkozik a versenyhorgá­szok feltételeinek javulásá­ban is; egyre több verse­nyen vesznek részt a kapos­váriak. Az egyesület csapa­ta tavaly másodszor ért el II. helyezést az IB csapat­versenyén. A gondoK részben a halasitással kapcsolatosak: nehéz telepítésre halat kap­ni, s évről évre nő a beszer­zési ár. A fegyelmi helyzet sem megnyugtató — nőtt a büntetések száma. A gazdálkodásról különö­sen éles vita alakult ki; a küldöttek az 1987. évi terve­zet minden egyes tételét kü­lön is megvitatták. S min­den hozzászóló foglalkozott — különböző szempontok szerint — a deseda i gondok­kal. Ezekre az egyesület ve­zetősége — Hanga János el­nök és Hauser Miklós titkár hangsúlyozta válaszában — az idén külön is figyel. A küldöttgyűlés végül Valkó Istvánt egyhangúlag megvá­lasztotta a kaposvári SHE alelnökének. tökötél karikái. Az első pa- ros: Rubecz József és Sólyom Gábor harminc méter suga­rú körben úsztak a hatmé­teres mélységben. Útvonalu­kat a saivacsszerkezetű jégen fodrozódó, vízre hőlyagzó bu­borékok jelezték. — Nem túl veszélyes vál­lalkozás ez? Sólyom Tibor merülésvezető: — Nem annyira, mint azt a laikus képzelné. Véletlen baleset itt is előfordulhat, de mindent megteszünk a megelőzésért. Maradéktala­nul érvényes az „Egy búvár nem búvár” elve. A búvár­segítőn kívül készenlétben Szombaton délután Bar­cson megkezdődtek az idei amatőr művészeti szemlék és diáknapok területi rendezvé­nyei. A szakemberekből álló zsűri előtt a városi és vá­roskörnyéki együttesek, szó­listák mutatták be műsor-v számaikat. Vértes György, a művelő­dési ház igazgatója köszön­tötte az indulókat, valamint a közönséget. A jó szervezés bizonyítéka, hogy telt ház várta a gálát. Tizenkét műsorszámot te­kintett meg a zsűri a mint­egy másfél órás műsorban. A színvonalra jellemző, hogy hét közülük arany minősí­tést szerzett, öt pedig ezüs­töt. A változatos műfajok között szerepeltek például a szuloki nemzetiségi tánc- együttes .tagjai, akik termé­szetesen régi ismerősei már a közönségnek, a legrégibb hagyományőrző csoportok közé tartoznak. Kellemes színfoltja volt a gálának a Csig ér-házaspár föllépése. Megzenésített versekkel lép­tek közönség elé, a javarészt gyermekeknek szánt dalokat azonban a felnőttek is szíve­sen hallgatták. Bizonyára so­áll a biztosító, és itt vagyok én is, mint az első számú felelős. Nem tévedhetek. S újra szaporodtak a kö- télkarilkák, kezdett ,forrni” a víz a lékben. Lilásvörösre fagyott arccal felbukkantak a „kincskeresők”. (Néhány kagylót hoztak magukkal.} — Olyan volt, mintha fel­hős ég alatt sétáltunk volna — mondták — szelíddé der­medt apró halacskák között. Meg lehetett simogatni őket. Ismét zubongott a víz, baj nélkül felkapaszkodott a jég­re a sorrendben utolsó két búvár is. Figyelmeztetőül nagy faág került a lékbe. kát hallunk még róluk más fórumokon is. Sók önálló ötletet tartal­mazott a barcsi vízügyi szak- középiskola műsora. Elsősor­ban az a dicséretes, hogy a fiatalok maguk állították össze műsorukat, és egyéni elképzeléseik mellett segít­ségül hívták legkiválóbb költőink alkotásait is. A bemutató után a zsűri szakmai megbeszéléseken .ta­lálkozott az amatőr művé­szeti csoportok vezetőivel és szólistáival. Értékelték a lá­tott produkciókat, majd a továbbfejlődés szempontjá­ból hasznos tanácsokat ad­tak a szereplőknek. Tegnap délután Boglárlel- lén tartották Hasonló gála­műsort. Tarka sorok Panel Saponyai panelházat vásárolt. Az egyik barát­ja meglát ogat ja és meg­kérdezi: — Mondd, igaz, hogy ezekben a házakban rop­pant vékonyak a falak? — Hát persze! Ha szív­dobogást kapok, a szom­szédomnak nyugtatót kell szednie! Praktikus — Elhagyott a meny­asszonyom, és most egy másik férfi a vőlegénye. Mindenáron meg kell ta­lálnom ... — Párbajozni akarsz vele? — Dehogy... El aka­rom adni neki a jegy­gyűrűmet ! Könyvgyűjtő A bécsi könyvgyűjtőtől megkérdi valaki: — Melyek a gyűjtemé­nye legértékesebb darab­jai? — Változaitlanul az anyám szakácskönyve és az apám csekkfüzete! Döntés A gyárból kisegítő munkabrigád érkezik a szövetkezetbe. Szenicei, az egyik brígádtag azt a feladatot kapja, hogy krumplit válogasson a szövetkezet pincéjében. — Pofonegyszerű — mutatják néki. — A jókat balra, a rosszakat jobbra ... Két óra múlva megné­zik, hogyan halad, és cso­dálkozva veszik észre, hogy csupán két kis ku­pac van mellette. — De hiszen maga jó­formán semmit sem csi­nált! — Pedig ez nagyon könnyű munka! — A munka könnyű, csak a döntés nehéz ... Borbély — Mondja kérem, van itt valahol borbély? — kérdezi az idegen a kis­városban egy helyi la­kostól. — Menjen itt egyene­sen előre, azután a sa­roknál forduljon balra, és addig menjen tovább, amíg vércseppeket nem lát a járdán ... Szabadság — Hol töltötted a sza­badságodat, Péter? — Kilenc óráig egy gleccser reped ősben — és utána három hétig a kórházban! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor'tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató Pofi király bolondja címmel láthatták a gyerekek Vajk György és Kisteleki Zoltán műsorát a marcali művelődési központban. EGY NYUGDÍJAS FEUEGYZESEI HŰTLENSÉGEIM Hűséges természet va­gyok, szokásaimat illetően kimondottan konzervatív. Számomra külön megráz­kódtatás egy kényszerszülte fodrász, vagy autószerelő­csere, ha évenként más a fogorvosom, ha a boltokból eltűnik a megszokott bo­rotvakrém, kávémárka stb. Ezért, talán érthető, hogy csak a legindokoltabb ese­tekben kezdeményezem „kapcsolataim” felbontását. Például a fodrásszal. Évek óta a belvárosi fodrászüzletben „csináltak fejet”, ami mindig sima hajvágás formájában zaj­lott le, legteljesebb megelé­gedésemre. Az áttelepített fodrászüzletet száműze­tése” helyére is elkísértem. Pár éve azonban otthagy­tam. A történet dióhéjban. Reggel, 8 óra körül ketten vártunk a sorunkra, ami­kor a három hölgyfodrász mintegy vezényszóra elő­szedte a cekkeréből az ele­mózsiát, körülülték az asz­talkát és jóízűen falatozni kezdtek. Mi, vendégek pe­dig vártunk. Lassacskán megtelt az üzlet hajvágás­ra, borotválásra várókkal. Volt, aki csak benézett és továbbállt. Akkor, és ott, senki sem szólt egy szót sem. Magamba zártam vé­leményemet ... Az autószerelő műhely el­nevezése bizalmat sugallt. Akkoriban hozták létre, hirdették, gondoltam meg­próbálom. Jóban-rosszban hűséges társam a Skoda ak­kor töltötte be 9. évét, mű­szaki vizsga előtt állt. Szak­értő szemek és műszerek vizsgálták mit kell rajta csinálni, majd átnyújtották az alkatrészek listáját, mondván: amint kedves uram megvette ezeket, új­ból jelentkezzen. A fölké­szítést és a vizsgáztatást is lebonyolítjuk. Nyakamba vettem a vá­rost. Az alkatrészek 90 szá­zalékát beszereztem, a hiányzó mütyür azonban se égen, se földön. — Gyurikám — fordul­tam kétségbeesetten szak­értő barátomhoz — mit csi­náljak? — Nem gond — mondta, — elviszed ide és ide a járgányt, hivatkozol rám, és pár nap alatt haza­vágják. A maszek szerelő átvette a Skodát, megkérdezte mi­kor lesz legközelebb szük­ségem rá, egy hetet mond­tam. Bólintott, s mondta, hogy a téma máris túl van tárgyalva. Jöhet egy hét múlva, addigra mindent el­intézek. Elintézte. Fele pénzért, és jól. Kerner Tibor Vallató Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom