Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 39. szám Ára: 1,80 Ft 1987. február 16., hétfő Békefórum Moszkvában Ha Mihail Gorbacsovval találkoztak a résztvevők Marina Vlady francia filmszínész, Milos formán amerikai filmproducer és Karel Gott csehszlovák énekes a moszkvai békefórum kulturális szekciójában P. Hrivnák hazánkba érkezett Fesztivál idején A Budapest Kongresszusi Központban pénteken este ünnepélyes keretek között nyitották meg a XIX. ma­gyar játékfilmszemlét. Ezzel egyidejűleg megkezdődött azoknak az alkotásoknak a vetítése, amelyeket a múlt évben forgattak rendezőink. Annak idején Pécsett lát­hattuk évekig a legújabb magyar filmek seregszemlé­jét, néhány éve azonban már a fővárosban adnak találko­zót egymásnak a szakma képviselői. Idén huszonhat alkotást mutatnak be, ebből tizennyolc készült tavaly. Természetesen nemcsak Bu­dapesten láthatják ezeket a nézők, hanem az orszájj min­den részén. Csaknem ezer vetítésen ismerkedhetnek meg a nézők a legújabb al­kotásokkal. Ezek a puszta számok. Mit bizonyít ezeken kívül a fesz­tivál? Mi adja létjogosultsá­gát, miért tekinthető a fil­mesek számára ünnepnek? Mindenekelőtt azért, mert olyan művészeti ágról van szó, amely fiatalsága miatt még nem foglalhatta el a köztudatban az őt megillető helyet. Sajátos — technika- igényes — feltételek hatá­rozzák meg azt is, hogy mi­kor és hol juthat az alkotás a közönséghez. Furcsa helyzet ez, hiszen addig, amíg egy-egy könyv bármikor leemelhető a köny­vespolcról, egyetemes és mű­velődéstörténeti értéket kép­viselő filmek megtekintése sokkal bonyolultabb. Így tör­ténhet meg az is, hogy régi, sikeres alkotások egy idő atán elfelejtődnek, mert újak jönnek helyettük. Korábban átlagosan húsz filmet forgattak nálunk éven­ként, ma ez három néggyel kevesebb. Még kevesebbnek látszik, ha elmondjuk, hogy csaknem száz olyan filmren­dező van az országban, aki képes lenne magas művészi színvonalon filmet készíteni. Természetesen van olyan eredménye is ennek a szük­séghelyzetnek, hogy aki egy-, szer filmhez jut, a bizonyí­tási vágy miatt sokkal kö- rütlekintőbben és figyelme­sebben dolgozik. Mindenesetre a magyar filmek utóbbi években elért eredményei miatt nem kell szégyenkezni. Egyetemes filmtörténeti mértékkel mér­ve is kiemelkedő alkotások születtek, s az előzetes hírek szerint megjósolhatjuk: a ki­vívott minőséget tovább erő­síti a mostani fesztivál. Még akkor is, ha kicsit szomorúan állapíthatjuk meg: Magyarországon ko­rántsem közügy filmgyártá­sunk helyzete. Legalább is nem vívott ki magának egyelőre olyan tekintélyt ez a művészeti ág, mint mond­juk az irodalom. Reméljük azonban, hogy a technika gyors fejlődése egyre inkább lehetővé teszi, hogy minden­ki mindenkor megtekinthes­se az őt érdeklő filmet. A házivideók gyors elter­jedése, a kazetták olcsó köl­csönzése sugallja ezt a de­rűlátást. Jó kezdeményezése a já­tékfilmszemlének az is, hogy régi filmtörténeti jelentőségű alkotásokat fölújít a feszti­vál idejére. A világ nyolcvan országéit képviselő kilencszáznál több külföldi és háromszázötven szovjet tudós, művész, üzlet­ember, társadalmi, politikai és vallási személyiség kez­dett kötetlen eszmecserét szombaton délelőtt Moszkvá­ban a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésé­vel és az emberiség fennma­radásának kérdéseivel foglal­kozó nagyszabású békefóru­mon. A mindeddig példa nél­küli fórum megtartását a szovjet alkotó értelmiség kez­deményezte. A résztvevőik között oitt vannak a Szovjetunió és a világ irodalmának, képző­művészetének, zeneművésze­tének, filmművészetének, tu­dományos életének, üzleti köreinek és politológusainak legkiválóbb képviselői. Ha­zánkat is rangos személyisé­gek képviselik, köztük Be- rend T. Iván, Beck Tamás, Hollán Zsuzsi, Király Ist­ván, Szabó stván, Törőcsik Mari. A hét kerekasztal — a mű­vészeké, a természettudósoké, a vallási személyiségeké, a politológusoké, az üzletem­beréké, az orvosoké és a kör­nyezetvédelem szakemberei — különböző helyszíneken, szállodákban, az idegenfor­Magyarország Ma összeül Brüsszelben a Közös Piac külügyminiszte­reinek tanácsa. Napirenden szerepel a Közös Piac és Ma­gyarország közötti egyez­mény. Magyarország kormánya — a KGST többi európai tag­országa kormányához hason­lóan — még a múlt évben' kinyilvánította: a Közös Pi­ac és KGST intézményei kapcsolatával párhuzamosan kész kétoldali együttműkö­désre is az EGK-val. A szak­értői szintű megbeszéléseket követően az EGK bizottsága elkészítette a tárgyalásra való felhatalmazás (mandá­tum) tervezetét és az egyez­mény tartalmára vonatkozó javaslatát. A Magyarországgal való tárgyalás mandátumterveze­galmii központban, az Orvos­tudományi Akadémia épüle­tében kezdte meg munkáját. A vitacsopontokban rövid be­vezetők hangzottak el az ott megvitatandó legfontosabb három-négy kérdésről, majd megkezdődött a nyílt eszme­csere, amelyet a nagyobb lét­számú kerékasztaloknál szek­ciókban folytatnak a részt­vevők. A fórum nem záródoku­mentum, felhívás vagy más hivatalos okmány elfogadásá­és az EGK tén a Közös Piac tagorszá­gainak szakértői, illetve ál­landó képviselői már az utolsó simításokat végzik. Ennek állásáról tájékoztatja hétfőn a tagországok kül­ügyminisztereit Willy de Clercq, az EGK Bizottság nemzetközi kapcsolatokért felelős tágja, s egyben be­számol arról a tárgyalásról — közölte pénteken a Kö­zös Piac szóvivője — ame­lyet az elmúlt hét elején Marjai József magyar mi­niszterelnök-helyettessel folytatott. Döntését a Magyarország­gal köitendő egyezmény meg­tárgyalására való felhatalma­zás (mandátum) megadására a külügyminiszterek tanácsa előreláthatólag a márciusi ülésén hozza meg. val végződik majd. A cél az, hogy mindenki a saját szempontjából .véleményt nyilváníthasson az emberiség egészét érintő fontos kérdé­sekben, olyanokban, mint a nukleáris háború megakadá­lyozása, az atomfegyverek csökkentése és felszámolása, az atommentes világ megte­remtésének lehetőségei, a biztonság és a leszerelés ösz- szefüggései. A szovjet sajtó már a fó­rum megnyitása előtt részle­tesen foglalkozott az előké­születekkel. A fórum résztvevőit ma délelőtt fogadja Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra. A szervezőbizottság saj­tóértekezletén elhangzott be­jelentés nyomán bizonyosra vehető, hogy a szovjet veze­tőnek fontos mondanivalója lesz mindazokban a kérdé­sekben, amelyek a vita kö­zéppontjában állnak. Ez is indokolja, hogy ezen a hét­végén a világ figyelme ismét Moszkvára szegeződik. Búcsúlátogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fo­gadta Carlos Oscar Keller Sarmiento-it, az Argentin Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság magyar tagozata Befejezite franciaországi látogatását Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az ország­gyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki a Francia Kom­munista Párt meghívására február 10. és 14. között tar­tózkodott Párizsban. Szűrös Mátyás tárgyaláso­kat folytatott az FKP Poli­tikai Bizottságának tagjaival, a KB titkáraival. Tájékoztat­ták egymást a két párt hely­zetéről, feladatairól és véle­ményt cserélték a nemzet­közi élet, valamint a kommu­nista mozgalom legfontosabb elnökének -a meghívására va­sárnap Budapestre érkezett Pavel Hrivnák csehszlovák miniszterelnök-helyettes, a bizottság csehszlovák társel­nöke. Szűrös Mátyás megbeszé­lést folytatott Jean-Bernard Raimond francia külügymi­niszterrel. Áttekintették a magyar—francia kapcsolatok helyzetét és a nemzetközi politikai élet időszerű kérdé­seit. Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke fogadta Szűrös Mátyást, aki átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának írásos üzenetét. Az elnök méltatva a jói fejlődő magyar—francia kapcsolatokat, hangsúlyozta azok jelentőségét az összeu­rópai együtt működésben. kérdéseiről. A Ganz Electric transzformátor nagyszereldéjéből Hévízre kerül az a 250 megavolt amperes teljesítményű 420/126 ki­lovoltos feszültség áttételű szabályzós transzformátor, ame­lyet az Országos Villamostávvezeték Vállalat megrendelé­sére készítenek. Az idén a gyárban mintegy 600 millió fo­rint értékben 25—30 nagytranszformátort gyártanak A néni tétovázva állt | a biztonságos járdán, lelki és testi erejét gyűjtögetve vágyakozó pil­lantással nézett a túloldali üzlet felé. Botjával megta­pogatta az aszfaltra telepe­dő jég síkosságát. Nagyon csúszik — gondolhatta, mert továbbra is a biztos talaj mellett döntött. Szerencsére azonban néhányan észrevet­ték segélykérő tekintetét. Két férfi belekarolt az idős asszonyba, és átsegítették a síkos sávon, majd éles jobb­kanyart véve az utca köze­pén, a száraz aszfalton — a sétálóutcán történt mindez — továbbkísérték. Először még tiltakozott, majd — va­lószínű feladva vásárlási szándékát — továbbment jó­tevőivel. A jelenetről egy régi Mó- ricka-vicc jutott eszembe. A kisfiú égj/ kisdobosfoglal­kozáson szemlesütve vallot­ta be előző napi rossz cse­lekedetét: — Tegnap átkísértem egy nagyanyát a zebrán! TÉLI PILLANATOK — De hát Móricka, ez miért rossz? — kérdezte a tanítónéni. — Mert nem akart át­menni. Természetesen az igazság­hoz tartozik az a hatalmas hókupac is, amely minden­képpen megakadáVyozta vol­na a nénit egyenes útvona­lában. A Zsiga hörögve tiltako­zott a kíméletlen gázjröcs- csök ellen, első „tappan- csai” várakozón dekkoltak a havon, míg a hátsók szor­galmasan dolgoztak. A jár­dán összegyűltek a drukke­rek: „kisebb gázzal próbál­ná!’’, „hintáztatni kéne!’’, „toljon az ilyen babako­csit" — hallatszott a sok ta­nács.^ A sofőr pedig egyre vadabbal tiporta a gázt, ku­darcát kocsiján torolta meg. Hárman megkönyörültek rajta, s nekifeszültek a cso­magtartónak. A „jégverem” nehezen engedte el foglyát, szinte úgy kellett kiemelni rabságából. Az autós éppen valami köszönetfélét inthe­tett, amikor a kerekek újra visszahuppantak a lyukba. A három fiatalember azon­ban sietett. A Zsiga gazdá­ja kiugrott a kocsiból, bele­rúgott az első — vétlen — kerékbe, majd zsebében ko­torászva a járdán álló em­berekhez fordult. A nézők látva a sikertelen kísérletet elindultak. — Ne féljenek, csak tüzet kérek! — mutatta kínos mo­sollyal cigarettáját a kátyú-. ban rekedt autós. Tűz volt, segítség nem. Talán jobb lett volna for­dítva ... Koszos lett a hó, belees­ni sem olyan nagy „élvezet” már. Ilyen bukásainkat ne­menként és koronként más­hogy viseljük el. Elegáns nő szállt ki a ko­csiból, amelynek ajtaját már alig tudta kinyitni, olyan közel állt meg az ellensége­sen feketéllő hótorony mel­lett. Fel kellett másznia rá, hogy be tudja zárni autóját. A szennyes (indulatú) dom­bocska egy darabig a hátá­ra engedte, aztán bumm! A magassarkú csizmás láb combközépig elsüllyedt. A gondosan sminkelt arc ki- gyúlt a tehetetlen méregtől. Négykézláb tudott csak ki- evickélni, gyorsan visszaült az autóba és eltávozott a helyszínről... Fekete bőszoknyás pa­rasztnéni csüccsent le egy tükörré dermedt pocsolya közepén. Felsegítették, vi­gasztalták, ám a néni meg­nyugtatta őket: Jaj, leikecs­kéim, estem én ennél már sokkal nagyobbakat is ... A fiatal férfi nem esett el ugyan, ám kétségbeesett mozdulatai a talponmara- dásért egy balett koreográ­fiájába illettek volna. A lá­tód csúszott, a súlypontja már veszélyes helyzetbe ke­rült, majd hirtelen hátra- arccal már az orraesés el­len küzdött. Mutatványa ön­kéntelen mosolyt csalt az emberek arcára. Igyekeze­tét végül siker koronázta, a veszélyes „pályát” macskára emlékeztető, lopakodó tipe- géssel hagyta el. Ö is mo­solygott ... Fiatal lányok egymásba karolva viháncoltak. Nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni a közel­gő veszélyt, s ketten mind­járt „landoltak”, harmadik társuk azonban küzdőképes maradt. Hahotázva segítette föl barátnőit, majd ő is osztozott a sorsukban. Mi­kor mindhárman talpon voltak, megbeszélték, hogy holnap is erre jönnek ... Tamási Rita A külügyminiszterek brüsszeli napirendjén Szűrös Mátyás befejezte franciaországi látogatását Varga István

Next

/
Oldalképek
Tartalom