Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
1987. február 3., kedd Somogyi Néplap 5 SOMOGY NÉPESEDÉSI HELYZETE A feltételek köre Elsősorban a tanácsok törekvéseinek hatására jelentősen javultak a gyermekintézmények feltételei. Az eltelt másfél évtizedben a bölcsődei, óvodai befogadó- képesség 60—70 százalékkal nőtt. A városi óvodák azonban még mindig zsúfoltak. Az utóbbi öt évben az általános iskolai helyek bővítése került, előtérbe, mivel az iskoláskorú gyerekek létszáma csaknem 3000-rel nőtt. A VI. ötéves terv idején több mint 400 tanterem épült — több a tervezettnél —, s ezzel az általános iskolai oktatás alapvető feltételei javultak. A. hiányok azonban nem minden területen szűntek meg, s érzékelhető a minőségi (különbségek okozta feszültség is. A lehetőségek zömét a középfokú intézmények fejlesztése kötötte le. A gyermekintézmények bővítésében, korszerűsítésében a helyi erőforrások, a munkásközösségek, a szocialista brigádok áldozatvállalásaira is támaszkodtunk. A kereskedelemben az alapvető célkitűzés — zott. A többgyermekes és a gyermektelen családok jövedelme közötti különbségek kiegyenlítésére, illetve mérséklésére családipótlék-rend- szerünk még nem képes. Somogybán az egy gyermekre kifizetett családi pótlék átlagos összege a fölmérések szerint 889 forint. A 0—19 éves gyerek fogyasztási „egységigénye” a felnőtt személyekhez viszonyítva 2310 forint, tehát az eltartási költségek nagyobb része a szülőket terheli (62 százalék). További differencialó tényező a gyerekek korával arányos költségviselés nagysága. Amíg a 0—3 éves gyerek fogyasztási igénye 40 százalék, addig a 15—19 éves gyerekeké azonos a felnőttekével. Az átlagos jövedelmekhez viszonyítva megdrágultak a gyermekruházati cikkek, az iskolás korúak tanév eleji föílkészítése; nevelési, neveltetési költségeik sokba kerülnek. Az olcsóbb gyerekruházati cikkek köre, választéka a megyei kereskedelmi szervek munkájának színvonalától is függ. A társadalmi juttatások közül a gyesnél 100 forint különbség van a tsz-tagok hátrányára, s ez nehezen indokolható feszültségeket okoz. A nők munkakörülményeiben a különbségek mérséklése — csak részben valósult meg, és további ellentmon- dásoikhoz vezetett. A kis településeken és a városi peremkerületeken. is épültek új üzletek, kedvezően változott a korszerű értékesítési formában üzemelő egységek aránya. Az ellátás azonban még mindig egyenetlen megyénkben. A hálózatbővítéssel nem járt együtt a választék bővítése, főleg gyermekruházatból nem. Hiányos a városok szakbolthálózata, több településen (főleg a kis községekben) továbbra is elavulták az élelmiszert és 1 napi cikkeket árusító boltok, gyengék a vásárlás körülményei. Az ellátás fogyatékosságai miatt részben önellátásra kéll berendezkedniük az itt élőknek. Bővült a megye úthálózata, jobb lett a 1 bekötőutak minősége, általában javultak a közlekedés feltételei. A települések nagyobb részében van már vezetékes vízhálózat, a csecsemők egészséges vízzel való ellátása — részint palackos formában — mindenütt biztosítva van. Korszerűsítettük megyénk energiaellátását (gázhálózat, villamosenergia-ellátás). Bővült a települések szolgáltatási rendszere, bár ma sem elég színvonalas. A szociális otthonok fejlesztése elmaradt a szükségestől és a tervezettől. A kastélyokban, kúriákban kialakított otthonok korszerűtlenek, felújításukra nem volt fedezet. A lakóhelyükön élő időskorúak gondozásában egyre erőteljesebb társadalmi összefogás bontakozott ki. A kis települések tanácsainak így is feszítő gondja a gondozásra szorulók növekvő száma. A segélyezés, az ellátás különböző formáinak kialakítása hozzájárult közérzetük javításához, megélhetésük könnyítéséhez. Az időskorú népesség körülményeinek javításához, a velük való törődéshez azonban nemcsak a joggal igényelt központi (ágazati) intézkedések szükségesek, vannak helyi (munkahelyi) tartalékok is! Az idős emberek politikai, szociális, erkölcsi megbecsülése a fokozottabb gondoskodás mellett fölveti tapasztalataik jobb hasznosítását a társadalmi élet helyi fejlesztésében. Tevékenységük erkölcsi megbecsülését is, látnák ebben. A népesedéspolitikai határozatok alapvetően a családok gyermekvállalásának növelésére irányultak. a társadalmi juttatások emelkedtek, és új ellátási formákat vezettek be. Növekedett az anyasági segély összege, a szülési szabadság ideje. 1985- ben bevezették, majd később a gyermek másféléves koráig kiterjesztették a gyed-re való jogosultságot, a gyermekápolási táppénz idejét, többször emelték a családi pótlékot. A központi intézkedéseket kedvezően fogadta a lakosság. Hatásukra némileg javultak a gyermeknevelés anyagi, szociális feltételei. (Megyénkben az anyasági ellátásra, családi pótlék folyósítására fordított összeg 1975-höz viszonyítva kb. 30 százalékkal emelkedett. Az intézkedések enyhítették ugyan a gyermeknevelés gondjait, de a születési szám növelésére, a több gyermek vállalására nem ösztönöztek eléggé. Két vagy több gyerek vállalása esetén a család egyik tagjára eső jövedelemcsökkenést nem képesek kellően kiegyenlíteni. Gondot okoz a társadalmi juttatások reálértékének fokozódó csökkenése; a gyermekgondozási segély 1974 óta összegében nem váltókedvező változás következett be. A gépesítés fokozásával csökkent a nehéz fizikai munka aránya, korszerűsítettük az anyagmozgatást. Az egészségre ártalmas, illetve veszélyes munkakörökben dolgozók egészségvédelmét külön szabályozták. Üj szociális létesítmények épültek, a meglevőket számos helyen felújították vagy bővítették. Rosszabb helyzetben vannak a kereskedelemben dolgozó nők. Itt a munkafeltételek, a szociális ellátás színvonala elmarad ae ipari üzemekétől, és legjobban a gyerekes anyákat sújtja. Több üzemben úgynevezett „kismamaszalagot” hoztak létre, egyműszakos beosztást teremtettek számukra. A kollekív szerződések szerint a terhesek és kismamák részére könnyebb munkaköröket alakítottak ki, és lehetővé tették könnyebb munkakörbe való átirányításukat. Az áthelyezés időszakában biztosítják az átlagbéreket. Ugyanakkor a munaz egészségügy szerepe Számottevőek az elmúlt 15 év fejlesztései: a nagyatádi kórház, a megyei kórház rekonstrukciója, a mosdósi gyógyintézet 140 ágyas pavilonja. Az egészségügyi alapellátás hálózata kiépült. Mennyiségi hiányok vannak az aprófalvas térségek általános körzeti orvosi ellátásában. Az alapellátás dolgozói (orvos, védőnő), illetve a szülész szakorvosak szervezetten vesznek részt az alsó- és középfokú intézményekben folyó „Családi életre nevelés” című tantárgy Oktatásában. Rendszeres a házasság előtti tanácsadás. A községekben a körzeti örvösök, a városokban szülész szakorvosok segítik a házasulandók családtervezését. A megyei párt-végrehajtóbizottság is szorgalmazta, hogy minden városban alaUJKÉRY CSABA ügyieknek fenntartott im12. Az Impala tartott a többi gépkocsival szemben az öt- venméteres előnyét. Rákanyarodott a futópályára, és a helikopterrel egyvonal.ban megállt. Dodi s Gergő kiugrottak és rnegel ő zhe tetten ül, amúgy orkánosan, kockás sállal övezve, félre csapott bré- dekkel, csillogó szemekkel tartottak a magas vendégek felé. Ekkor ért Virthegyi a 'lányokkal és á fogadóbizottság töredékével a csak vízbolygó kis hidacskához, így rövidítve le gyalogújukat. Az elnök kétségbesetten mászott át a kis lánc felett, és bizonytalanul, mintha szakadék felett kelne át, igyekezett a patak pálya felöli oldalára. Mögötte lobogó hajjal a várvédelmi társaság elnöke, utánuk a lenge öltözetű lányok, tépázott virágcsokraikkal. Amint a két elnök átmászott a túloldali láncon, roppant a kis híd, és a túlsó vége leszakadt. Gabika a lányokkal és két elöljáróval, sikongva estek a vízbe. — Segítség! — visította Gabika. Virthegyi hátrafordult, és összecsapta kezét. — Atyaisten! Elvtársak, mentsék őket! — adta ki a parancsot, majd futva indult a pálya felé, a másik elnökkel. A cserbenhagyott két elöljáró, a pogányok atyaúriste- ni't emlegetve vonszolta ki a térdig érő vízből, és fel a meredek partoldalon, a csapzott lányokat. Eközben a zsakettos urak, élükön a sokcsillagos repülővel megindultak Dódiék felé, s mint ahogy az illik, félúton, a salakos futópálya és a gépmadár között találkoztak. Megálltak, egymásra meredtek. Dodi kicsit megilletődve, kivette szájából pipáját. A repülős haptákba vágta magát. Dodi és Gergő ugyan csak összevágták bokájukat, s kezük szalutáláéra lendült. A feltámadt szélben úgy álltak, mint két tengerész, kik még mindig talpuk alatt érzik az imbolygó hajót. (Folytatjuk.) kába álló terhes- és kismamák foglalkoztatásában nem elég megértnek a munkáltatók. A falun élőik körében sok az ingázó, az utazással eltöltött idő fokozza a leterheltséget. A szolgáltatás alacsony színvonallá nehezíti az életkörülményeket. (Csaknem 100 községben .nincs iskola, a családokra nagyobb teher hárul a bölcsődés korú gyerekek nevelésében, az időskorúak gondozásában, a falvakban a háztartás munkaigényesebb.) A családos nők túlnyomó többsége a kizárólagos háztar tásbelisé- get megfelelő családi jövedelem mellett sem vállalná. A csökkentett munkaidő, a 4— 6 órás munkalehetőség megteremtését tartanák megöl •> dásnafc, amely jó lehetőséget adna a család magasabb szintű ellátásához, a „második műszak” terheinek enyhítéséhez, a gyerekek nevelésére fordított idő növeléséhez. A népesedés alakulásában jelentős kítsák ki — a szülészeti osztályokhoz integráltan — a család-nővédelmi tanácsadókat. Szolgáltatásaikra — a fogamzásgátlás, a .meddőség, a gyermekgyógyászat és a genetika kérdéseiben oda fordulók felvilágosítása és ellátása — mind többen tartanak igényt. Korszerűbb a terhessóggondozás, minden kórházban működik terhes- patológia. így a rászorulók ákár egész terhességüket intézetben tölthetik. A szülészeti osztályok fejlettebb diagnosztikai módszereket alkalmaznak (ultrahang-diagnosztika, gravidagramm stb.), amelyek fájdalommentesebbé teszik a vizsgálatokat. A megyei kórház szülészeti osztályán intenzív részleget alakítottak ki, a koraszülöttosztályon biztosították az inkubátoros elhelyezést. Az egészségügyi ágazat fejlesztése, a magasabb színvonalú gyógyítómunka jelentős eredményeket hozott tehát az anya- és gyermek- védelemben. Csökkent a csecsemőhalandóság, alacsonyabb lett a terhességmegszakítások száma, nőtt a korszerű fogamzásgátló eszközök használata. Ugyanakkor a születések növekedése, a halálozás arányának csökkenése mégis elmaradt. Megyénkben a hatvanas évek közepétől a halandóság fokozatos emelkedése figyelhető meg. A halálokok között növekedett a daganatos és különösen a keringési betegségek száma. Különösen súlyos ez az aktív korúaknái. A változások elsősorban az egészségtelen életmóddal függnek össze, a túlmunkával, a rossz munkahelyi légkörrel s annak folyamatos stresszhatásaival, az egészségtelen táplálkozással, a mozgásszegénységgel, a mértéktelen dohányzással és alkoholfogyasztással. Mindezek következtében jellemző az elhízás, a magas vérnyomás. a májelváltozás. Ezek vezettek oda<, hogy gyakori a keringési rendszer megbetegedésében elhaltak száma, s nagy részük a 30—50 éves korosztályból kerül ki. (Folytatjuk.) TV-NÉZÓ Morális témák A Kórház a város szélén című nagy közönségsikert arató filmsorozat után újabb csehszlovák filmsorozat bemutatására vállalkozott a Magyar Televízió. Csütörtökön kezdődött a Mentők vetítése — ezt tizenegy este kísérhetjük figyelemmel. A filmről kiadott tájékoztató szerint a szerző valós esetekből merítette a történetet, a prágai mentők több mint egy évtizedes krónikájába lapozott bele Jiri Hubáé, hogy minél hitelesebb képet rajzoljon az egészség- ügyi szolgálat szirénás alakulatáról. Hogyan kerül ebbe a teambe egy sikeres sebész? Morális oka van; döntését egyrészt az befolyásolja, hogy főnökében igazából nem bízik meg, de a mentőnél szolgáló orvos munkáját épp olyan fontosnak ítéli, mint a klinikán dolgozóét. A morális kérdés ugyan már eldőlt a sorozat első részében, dr. Vojta Jandera szakított előző munkahelyének közösségével és tettre készen jelentkezett a mentő- szolgálatnál, s komoly tervei vannak ... A televízió sem tétlenkedik az olyan sorozatok készítésében, mint a mi rádiónk több évtizedes Szabó családja. A hétköznapi történetek valóságtartalmában nincs okunk kételkedni, a szerzők ebben alapos munkát végeznek. Am semmiképp sem tekinthető — most már maradjunk a csehszlovák filmsorozatnál — dokumentumjátéknak, de még a drámai műfajon belül is nehéz a helyét megtalálni. Leginkább a szórakoztató műfajba sorolhatjuk a még tíz .hétig műsoron le vő Mentők című filmet. Ám nem megyünk semmire, ha az egyik kosárból a másikba rakjuk; a lényeg az, hogy az emberek szívesen vesznek olyan hétköznapi alaphelyzeteket, amelyekben maguknak is gyakran van részük. Azt hiszem, épp ez a „feszültség” adja meg a nagyarányú érdeklődés kulcsát. A néző nem a művészi átélésen, a katarzison keresztül szembesül a történettel, hanem a maga nagyon is valósan átélt helyzeteit ismeri föl a játékban. Ami viszont nem játék volt a héten, de nagyon sok ember figyelmét lekötötte: Rába kantra Rába címmel a budapesti körzeti adások szerkesztősége készített vitaműsort arról, hogy a vállalati tanács úgy döntött; gazdaságossági megfontolásból elbocsátja kispesti gyárának háromszázhatvan dolgozóját. Puskaporos volt a levegő, amikor a riporter — Győrffy Miklós — a háromszázhatvan dolgozó egyikét-másikát kérdezte helyzetéről, kilátásairól. Ha igaz az a tétel, hogy egyik legfőbb gazdasági erőforrásunk maga az ember, akinek szaktudása, személyisége építőköve á munkának, akkor ezt olyankor is figyelembe kell venni, amikor munkaerő-átcsoportosításra sor kerül. Ilyen esetben tehát a döntésben figyelembe kell venni a dolgozó teljes személyiségét, munkában eltöltött évei alatt szerzett szaktudását, igényességét, A munkahelyi demokrácia műiköcjőképes- ségét is próbára tette a Rába intézkedése, s tudjuk jól, hogy hasonló intézkedésekre több helyen is lehet számítani a gazdasági feladatok rugalmasabb, alkotóbb végrehajtása érdekében. Ezért a kezdeti gyakorlat példája különösen fontos. A győri vállalati tanács döntését legélesebb szemmel a városi pártbizottság titkára vizsgálta; álláspontját oszthatjuk. Arra hívta föl a figyelmet, hogy csakis körültekintő módon szabad a vállalati döntést végrehajtani, azaz a szocialista demokrácia fokmérője is, hogyan jut érvényre a gazdaságpolitika, amely a dolgozók kezdeményezőkészségére is épül. Horányi Barna Jó tanácsok fáramászóknak A Holló együttes farsangi műsora gyerekeknek A farsangi vigasságokig rövid ideig még várni kell. Mókában, kacagásban, no és természetesen dalban azonban már e napokban sincs hiány. A gyerekek örömére ismét Kaposvárra érkezett a szekszárdi Holló együttes, hogy a városi művelődési központban bemutassa farsangi műsorát. A három fiatalember: Ritter Péter, Kovács Gábor, Sili Károly — ismét meghódította közönségét. Több mint egy órán át szólt a dal; együtt énekelték több százan a Medvenótát, a. Csiribirit, s még számtalan ismert, kedvelt gyermekdalt. Pihentetésképpen pedig vetélkedő szórakoztatta a kicsinyeket. Jelmezbe bújtatott mesealakok, elvarázsolt királyfiak mérték össze ügyességüket, tudásukat. Az együttes műsorában a megzenésített verseken kívül népdalok is szerepeltek. Tambura, buzuki, gitár, fuvola hangjain elevenítették föl a népünk és a környező országok népeinek zenei hagyományait. Nagy sikert aratott Kovács Gábor előadásában bemutatott csali mese, Mészöly Miklós írása. Megismerkedtünk a csillagszedővel, jótanácsokat kaptak a fáramászók, s jót derültünk a háromlábú bille- gő-ballagó szék históriáján. Eljuthattunk — természetesen a dal szárnyán — egy bolondbálba is, ahol szamár" ral táncol a kecske, s nyúl- f i elől iszkol a róka ... Befejezésképpen játék is volt: fiúk és lányok mérték össze daltudásukat. A versenyt a lányok nyerték. De aki ezen a délutánon együtt játszott, énekelt a Holló együttessel, vesztes már nem lehetett.
