Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 2. szám Ára: 2,20 Ft 1987. január 3., szombat Változatlan célokért korszerűbb eszközökkel Eredményesen fejlődtek hazánk nemzetközi kapcsolatai Az 1987. évi népgazdasági terv viszonyát a VII. ötéves tervhez az határozza meg, hogy a gazdasági folyamatok 1986- ban — de már 1985 végén is — több lényeges ponton eltértek a VII. ötéves tervben alapul vett, illetve megjelölt pályától. 1986-ban a népgazdaságban megtermelt források jóval kisebbek, a belföldi felhasználás, ezen belül főleg a lakosság fogyasztása — elsősorban a megalapozatlan, túlzott mértékű keresetnövekedés miatt — számottevően magasabb a tervezettnél. A teljesítményhiány és túlfel'használás következményei a konvertibilis elszámolású áruforgalomban csapódtak le, ahol a tervezett aktívum helyett passzívum jött létre. Az állami költség- vetés deficitje magas szintet ért el, nőtt a külföldi adósságállomány. Az MSZMP Központi Bizottsága november 19—20-i ülésének határozata elemezte a kialakult helyzetet, annak okait és meghatározta a gazdasági fejlődés és a gazdaságirányítás fő feladatait. Ezzel összhangban az 1987. évi népgazdasági terv abból indul ki, hogy a párt XIII. kongresszusán meghatározott és a VII. ötéves tervben részletezett gazdaságpolitikai célokat nem másokkal kell felcserélni, hanem mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés közelítsen a középtávú tervben megjelölt pályához. Ahol az előrehaladásban elmaradás mutatkozik, ott tevékenységünket fel kell erősíteni, a fejlődést gyorsítani kell, ahol viszont túlszaladtunk — mint például a belföldi felhasználásban —, ott fékezni szükséges, hozzá kell igazodni a valóságos lehetőségekhez. Az utóbbit is differenciáltan kell tenni. A gazdaságpolitikai célok közül elsődlegesnek ugyanis 1987- ben is — a középtávú tervnek megfelelően, sőt még inkább — azt kell tekinteni, hogy felgyorsítsuk a világ- gazdasági folyamatokhoz való igazodást, a műszaki fejlődést, a termelésszerkezeti változásokat, a hatékonyság javulását és erre alapozva élénkítsük a gazdasági fejlődést. Ez a termelési, elosztási és külgazdasági politika együttes feladata. Javítani kell ugyanakkor a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, ami a konkrét körülmények között azt jelenti, hogy számottevően le kell lassítani a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedését. Ami pedig a lakosság életszínvonalát illeti, itt az 1985—86. évi szint stabilizálására vállalkozhatunk. Az 1987. évi terv tehát a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait iránymutatónak tekintve, a konkrét körülményekhez igazodva határozza meg a gazdasági fejlődés időszerű feladatait. A Központi Bizottság határozata nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági fejlődés élénkítésének. Az adott helyzetben elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdaság az 1985—86. évinél gyorsabban fejlődjön, számottevően bővüljenek a hazai teljesítmények alapján rendelkezésre álló források. Ez azonban nem azt jelenti, hogy visszatérünk a mennyiségi fejlődés erőltetésének politikájához. A termelés nem akármilyen növelésére van szükség, hanem olyanra, amely a belföldi piacokon jól, gazdaságosan értékesíthető termékekből eredményez többletet. Ezért a termelés olyan élénkítését tűztük célul, amely erőteljesebb szerkezeti változásokkal és a hatékonyság javulásával jár együtt. Ezt figyelembe véve irányozza elő az 1987. évi terv az ipari termelés 2—2,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek — az alacsony 1986. évi szinthez képest — 4,5—5,5 százalékos (az 1984. évihez képest csak mintegy 1 százalékos) emelkedését, ezen belül a hatékony és exportképes termelés — ezen belül a feldolgozóipari konvertibilis elszámolású kivitel — dinamikusabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. A gazdaságirányítás e célokat különböző eszközökkel, mindenekelőtt a gazdasági szabályozás egyes fontos elemeinek módosításával és más széles körű állami intézkedésekkel és akciókkal kívánja elérni. Számít arra, hogy mindez felerősíti a gazdálkodó szervezetek aktivitását, kezdeményezéseit, vállalkozókészségét. A termelésnek a külgazdasági célokkal összehangolt fejlesztését szolgálják a külkereskedelmi szabályozók változásai, az exportnövelő fejlesztések forrásainak bővítése és az ezzel kapcsolatos kedvezmények, a külföldi piacépítést, a KGST-orszá- gokkal az áruforgalom kölcsönösen kiegyenlített bővítését, a vegyesvállalatok alapítását, külföldi működő tőke beáramlását segítő állami kezdeményezések és intézkedések. A keresetszabályozás módosításával és központi eszközökkel is előmozdítjuk a munkaerőmozgás élénkítését — oly módon, hogy a hatékonyan nem foglalkoztatható mukaerő felszabaduljon és dinamikus fejlődésre képes tevékenységekhez áramoljon. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1987-ben a terv szerint nem növekedhet. A belföldi felhasználás ugyanis már 1986-ban meghaladta az ötéves tervben 1987-re számított szintet, miközben a megtermelt források elmaradnak attól. A gazdaságpolitika fő törekvésének megfelelően 3—4 százalékkal növeljük a termelő — főleg vállalati — beruházásokat. Ugyanakkor összességében csökkennek — ezen belül differenciáltan alakulnak — a nem termelő beruházások, a költségvetési szervek és intézmények kiadásainak reálértéke. A lakosság reáljövedelmei és fogyasztása nem haladják meg az 1986-os — az eredetileg 1987-re tervezettnél is jócskán magasabb — szintet. Ehhez mérsékelni kell a no- mináljövedelmek növekedésének dinamikáját és nem kerülhető el, hogy a fogyasztói árszínvonal az 1986. évinél jobban emelkedjék. Gondoskodni szükséges arról, hogy a keresetek a tényleges teljesítményekkel, gazdasági eredményekkel összhangban, differenciáltan növekedjenek. Gazdasági céljaink megvalósításának sikere alapvetően a vállalatok és szövetkezetek munkájának eredményességén múlik. Minél inkább széles körű lesz ez a fölismerés, és minél inkább követik ezt tettek mindenütt, annál inkább és annál hamarabb számíthatunk arra, hogy a gazdaság rááll a kiegyensúlyozott és hatékony gazdasági fejlődés pályájára. Dr. Balassa Ákos az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke Az elmúlt esztendőben tovább erősödtek hazánk nemzetközi kapcsolatai; gazdasági, társadalmi épíitőmurikánk eredményeire támaszkodva szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, s fokozó-' dott aktivitása. Kapcsolat- építésünk pioriitásainak megfelelően erősödtek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott baráti, szövetségesi kontaktusaink, új elemekkel gazdagodott együttműködésünk. Ugyanakkor a kölcsönös előnyök elve alapján, a béke megőrzésének jegyében fejlődött a más 'társadalmi berendezkedésű országokhoz fűződő viszonyunk. A kontaktusok építését jól szolgálták a magas szintű küldöttségek, pártós állami vezetők kölcsönös látogatásai. Az 1986-os esztendő kiemelkedő eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresz- szusa: a világpolitikai jelentőségű eseményen februárban Kádár János vezetésével magyar pártdelegáció vett részt. A szovjet testvérpárt tanácskozásának tapasztalatait értékelve az MSZMP Központi Bizottsága méltattá az SZKP belpolitikai stratégiai irányvonalát, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzte ki célul, s támogatásáról biztosította a Szovjetuniónak a világhelyzet megjavítását, az emberiség békés, biztonságos jövőjének megteremtését szolgáló kezdeményezéseit. Az MSZMP főtitkárának márciusi munkalátogatása a Lengyel Népköztársaságban tovább erősítette a hagyományos magyar—lengyel barátságot és együttműködést, amely mindkét nép javát és az egész szocialista közösLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken az Országházban fogadta a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A diplomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak. ség egységét, összeforrott- ságát szolgálja. A jKGST-tagátlamok társadalmi, gazdasági fejlődésének, műszaki-tudományos haladásának meggyorsítását, a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt pozícióinak megszilárdítását szolgálta a tagországok testvérpártjai vezetőinek novemberi moszkvai munkatalálkozója, amelyen — a magyar küldöttség élén — részt vett Kádár János. A résztvevők egységesen támogatták a Szovjetuniónak a reykjavíki csúcstalálkozón előterjesztett javaslatait. A KGST-csúcs lehetőséget adott Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozójára is. Mozgalmas évet zárt az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál vezetésével magyar küldöttség járt májusban Finnországban. A már hagyományossá vált magas szintű látogatások — hangsúlyozták a tárgyalópartnerek — lendületet adnak a két nép hagyományos baráti kapcsolatai sokoldalú fejlesztésének. A kontaktusok eredményes fejlődését hangsúlyozták az Elnöki Tanács elnökének áprilisi nigériai látogatásán is, ahol a gazdasági együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel. A Szíriái Arab Köztársaságban szeptemberben tett látogatás alkalmával is ákét ország eredményesen .fejlődő együttműködése állt a tárgyalások középpontjában. Losonczi Pál <— hazánk álláspontját tolmácsolva — a közel-keleti válság tárgyalásos rendezése mellett foglalt állást, támogatva a feziarab csúcsértekezlet határozatát, valamint a Szovjetuniónak a térséggel kapcsolatos kezdeményezéseit. A magyar—szovjet kapcsoA fogadáson részt vett Gáspár Sándor és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. latok jelentős eseménye volt a kormány elnökének decemberi moszkvai munkalátogatása, amelyen a fő figyelmet a gazdasági együttműködés fejlesztésére fordították. Hangsúlyozták a termelési kooperációk különböző formáinak gyákorlati alkalmazását, így például a gazdálkodó és tudományos kutató szervezetek közvetlen kapcsolatát és közös vállaltatok, nemzetközi egyesülések, szervezetek létrehozását. Ezekhez a tennivalókhoz adott ösztönzést a KGST novemberben Bukarestben megtartott 42. ülésszaka is, amelyen delegáció élén részt vett Lázár György. Országaink népgazdasági terveinek összehangolása, illetve a hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdései álltak a középpontban a májusi magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalásokon, illetve Lázár Györgynek és Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökénék szeptemberi megbeszélésein. A belga kormányfő két évvel azelőtti látogatását viszonozta szeptemberben Lázár György. A brüsszeli tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy sök lehetőség kínálkozik a két ország kapcsolatainak, mindenekelőtt a gazdasági Kedvező eredménnyel zárta az évet a Csepeli Szerszámgépgyár. A vállalat igyekezett kihasználni a világpiacon tapasztalható fellendülést. A külföldi vásárlók elsősorban a legkorszerűbb szerszámgéptípusokat, köztük a számítógépvezérlésű megmunkálóközpontokat, robotberendezéseket és a gyártócellákat keresték, s a együttműködésnek a fejlesztésére. A hazánk iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődést bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben is több, hivatalos látogatókra érkező pártvezetőt, államfőt, miniszterelnököt, illetve képviselőiket, vezető beosztású diplomatákat és más politikusokat láthattunk vendégül, s Magyar- ország nemzetközi tanácskozásoknak is otthont adott. Júniusban a pártjaink, népeink, országaink közötti kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő állomásaként hazánkbarf üdvözölhettük Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát. Kádár János és Mihail Gorbacsov tárgyalásai — miként az MSZMP Központi Bizottsága megállapította — ismételten megerősítették a közös elveken nyugvó szilárd egységünket, tanúsították pártjaink nézetazonosságát a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok megítélésében, s újabb lendületet adnak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok dinamikus továbbfejlesztésének, elősegítve az együttműködés fejlettebb formáinak kialakítását. (Folytatás a 2. oldalon) csepeliek gyártmányfejlesztéseik gyorsításával több sikeres üzletet tudtak kötni. A vállalat új piacokat is szerzett az iparilag fejlett országokban és a fejlődő államokban, miután évi 10 százalékos konvertibilis export- növekedést vállaltak a exportbővítő pályázat keretében. összesen mintegy 350 millió forint értékben szállítottak szerszámgépeket nyugat-európai és tengerentúli cégeknek. A legnagyobb sikert az MK 500 típusú megmunkálóközpont aratta, amely alkalmas komplett gyártórendszerbe való beépítésre is. Az első ilyen gyártórendszert a következő hónapokban a csepeli üzemben is felszerelik, s ez jó referenciám szolgálhat a konvertibilis kivitel további bővítéséhez. Javult a csepeli szerszámgépekbe szerelt hazai gyártmányú vezérlések minősége is, különösen azoké a típusoké, amelyeket a VILATI szállított. Ugyanakkor továbbra is alkalmaznak még külföldi, köztük Siemens-vezérléseket. A Csepeli Szerszámgépgyár 1986. évi árbevétele meghaladta a kétmilliárd forintot. Bár az első félévben még veszteséget könyveltek el, a második félév rugalmasabb és jobb munkája eredményeként végül is 150 millió forint körüli nyereséggel zárták az évet. 1987-ben az árbevételt legalább 10 százalékkal kívánják növelni, amihez jó alapot nyújt a tőkés kivitel hasonló arányú bővítése. Ehhez már kellő rendelésállománnyal is rendelkeznek. A Mikroelektronikai Vállalat hibrid szakágazata berendezés-orientált vékony és vastagréteg integrált áramköröket gyárt. Tavaly mintegy 350 ezer darab áramkört készítettek, 10 százalékkal túlteljesítve az éves tervet. A professzionális berendezésekbe kerülő áramkörök nélkülözhetetlenek az ipar számára Diplomáciai fogadás BŐVÜLŐ SZERSZÁMGÉPEXPORT A legkorszerűbbet keresték
