Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 8. szám Ára: 2,20 Ft 1987. január 10., szombat Minden­nap helytállnak A megalakulót 30. évfordulóján Ünnepség a Munkásőrség Országos Parancsnokságán 1987 TERVEIBŐL Elkészülnek az autós­bevásárlóközpontok Állatgondozók, állatte­nyésztők, takarmányosok. Amikor másutt csendesedik a lendület, mert beköszönt a tél, számukra ugyanolyan változatlan a munka, mint a madárdalos tavaszban vagy rekkenő melegben. Ugyan­olyan? Talán nehezebb, ke­ményebb. Nemcsak azért, mert akár jeges szél, akár hóförgeteg tombol, minden hajnalban menni kell, hanem azért is, mert ilyenkor so­kasodnak a bajok. Nehezebb boldogulni az összefagyott silótakarmánnyal, befagy a vízvezeték. De a jószágnak enni és inni kell. Januárban éppúgy, mint júliusban. Itt nem lehet kihagyás. Nem intézhető el a dolog úgy: „ma nem győzöm to­vább, majd befejezem hol­nap”. Itt mindennap győzni kell! A naponta pontosan is­métlődő biológiai ritmus ki­hagyás nélküli munkát kö­vetel. Itt az év háromszáz­hatvanöt munkanapból áll. Ha grafikonon kellene áb­rázolni ennek az átlagosnál keményebb feltételeknek megfelelő csapatnak a hely­zetét, közérzetét, egy lefelé hajló ív jelenne meg a pa­píron. Az utóbbi években — tisztelet a kivételnek — sikertelen ez a csapat. Az eredmény keltette belső em­beri örömből nem vagy csak kevés jutott számukra. A tornyosuló gondokat megüre­sedett sertésólak, raktárrá vagy valamilyen üzemmé át­alakított marhaistállók jel­zik. Es sikerérzés nélkül, ki­vált, ha az tartósan jelen van, egyre nehezebb odaadó lelkesedéssel dolgozni. Hogy a közérzet íve lefelé hajló, abban kétségtelenül része volt az e területen dolgozóknak is. Az okok döntő része azonban rajtuk kívüli. Nemcsak a sokat emlegetett közgazdasági kör­nyezetre utalok ezzel, hanem például arra, hogy sok he­lyen a sikerágazathoz tar­tozók számlájára is kell írni a kudarc egy részét. Mert nem az istállóban vagy a fejőházban dől el csupán, hogy a tejtermelés mennyi­re gazdaságos; ott kezdődik, hogy a szántóföldön meny­nyiért és milyen tömegtakar­mányt termelnek... Jó néhány jel mutat most arra, hogy az állattenyésztés hovatovább vétkes hanyatlá­sa az intézkedések hatására megállt, sőt mind több he­lyen a fellendülés szándéká­val és tetteivel találkozni. Megújítják és ismét állattal népesítik be a korábban elhagyott épületeket, lét­számfejlesztéssel, minőségi technológiai Váltásokkal, re­konstrukcióval számolnak. Hiba lenne azonban, ha az állattenyésztés fellendülési szakaszában a gondolatból, a figyelemből kiesne maga az egészet mozgató ember. Vissza kell adni az állat- tenyésztés rangját, fokozot­tabban kell becsülni ennek, az ágazatnak a dolgozóit. Nem csupán az elismerés oldalára utalok, hanem a társadalmi, az erkölcsi meg­becsülés fokozásának a fon­tosságára is. Annak a na­gyobb tiszteletére, hogy az állattenyésztők, az állatgon­dozók, a takarmányosok az év háromszázhatvanöt nap­ján dolgoznak. Vörös Márta Pénteken ünnepségen emlékeztek meg a testület megalakulásának 30. évfordulójáról a Munkásőrség Országos Parancsnokságán. Az eseményen részt vett Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes. Az elnökségben fog­lalt helyet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió, Ondrej Durej Csehszlovákia és Eudides Vázquez Candela Kuba magyarországi nagy­követe. Ott volt Georg Folk, az NDK nagy- követségének követtanácsosa. Az ünnepsé­gen jelen voltak az állami és társadalmi szer­vezetek, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői. Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka megnyitójában köszöntötte a testület tagjait, parancsnokait, s külön tisz­telettel szólt azokról az alapító tagokról, akik immár három évtizede teljesítenek szolgála­tot. Ezután Németh (Károly emelkedett szó­lásra. A Munkásőrség Országos Parancsnokságán ünnepségen emlékeztek meg a testület megala­kulásának 30. évfordulójáról. Az eseményen Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyette­se mondott ünnepi beszédet. (Telefotó: MTI — Manek Attila felvétele — KS) — Zászlóbontásától kezdve, három évtizede becsülettel teljesíti hivatását a Munkás­őrség, amely az ellenforrada­lommal vívott harcban, a párt kezdeményezésére szü­letett — kezdte beszédét Né­meth Károly, majd a mun­kásőrök helytállását méltatva hangsúlyozta: A munkásőrök esküjükhöz híven teljesítették a nép ha­talmának védelmében vállalt kötelezettségüket, áldozat­készen, fegyelmezetten, a párt, a nép, a szocializmus iránti felelősséggel szolgál­ják a közérdeket. Ma is helytállnak, lelkiismeretesen látják el a szolgálatot. A Munkásőrséget tisztelet és megbecsülés övezi társadal­munkban. Minderre gondol­va adom át Önöknek, vala­mennyi munkásőrnek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és sze­mély szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Köszönjük mindannyiuknak a helytál­lást, családtagjaiknak a meg­értő támogatást. Harminc évvel ezelőtt az ellenforradalom elleni küz­delemnek, a szocialista kon­szolidációnak egyik fontos eleme volt a Munkásőrség létrehozása. Az akkori hely­zetet az jellemezte, hogy a Szovjetunió internacionalista segítsége, majd a magyar karhatalmi alakulatok felál­lítása lehetővé tette a fegy­veres ellenforradalmi felke­lés gyors leverését, de még nagy volt a bizonytalanság, az eszmei és a politikai zűr­zavar. Újjászerveződő pártunk ve­zetése, élén Kádár János elvtárssal, ilyen helyzetben — 1957 januárjában — kez­deményezte a munkások, a dolgozók felfegyverzését. A döntésnek fontos elvi jelen­tősége volt. Kifejezte a párt és a kormány bizalmát a munkások, a dolgozók iránt, hiszen fegyvert adott a ke­zükbe. Az elmúlt három év­tized immár történelminek nevezhető tapasztalata bizo­nyítja, hogy a Munkásőrség rászolgált erre a bizalomra. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa már februárban ren­deletet hozott a Munkásőr­ség felállításáról. A Munkásőrség példásan teljesítette küldetését: más fegyveres erőkkel együtt el­szántan védelmezte a népha­talmat, segítette a rend, a nyugalom, az építőmunka feltételeinek megteremtését, eredményesen hozzájárult az ellenforradalmi restaurációs kisérlet elhárításához. Tag­jai, a kommunisták és a pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek, férfiak és nők igaz hazafiak módjára cselekedtek. Az út, amelyet megalaku­lása óta a Munkásőrség a párttal, a néppel együtt be­járt, azt tanúsítja: volt és van értelme a harcnak, az odaadó, becsületes helytál­lásnak. Még ha nem is sike­rült minden, ahogyan ter­veztük és szerettük volna, a legutóbbi három évtizedben nagy eredmények születtek. Fontos, hogy a felnövekvő nemzedékekben is tudatosít­suk: szocialista vívmányaink­ban népünk áldozatos mun­kája testesül meg. Sok aka­dályt kellett legyőznünk, az eredményekért kéményen meg kellett dolgoznunk, nagy feladatokat oldottunk meg, de balsikerek is értek bennün­ket; hibáinkkal, tévedéseink­kel is meg kellett és meg kell küzdenünk. A közelmúltban ország-vi­lág nyilvánossága előtt újó­lag részletesen foglalkoztunk az 1956-os magyarországi el­lenforradalommal, annak előzményeivel, történelmi útunk tanulságaival. És foglalkoztak a tragikus ese­ményekkel külföldön is. Ba­rátaink, a haladó emberek, miként a három évtizeddel ezelőtti nehéz napokban, úgy most is kifejezték szolidari­tásukat, és elismeréssel szól­tak pártunk, népünk azóta végzett nagy munkájáról, eredményeinkről. Számos nyugati polgári hírközlő szerv, sajtóorgánum — a ma­ga módján — tárgyilagosan foglalkozott az elmúlt 30 esz­tendő fejlődésével, reális hangot ütött meg hazánkkal kapcsolatban. De voltak más hangok is. Ellenfeleink a té­nyekkel mit sem törődve, vagy azokat elferdítve pro­pagandakampányt folytattak szocialista rendszerünkkel szemben, ezúttal is a régi szólamokat hangöztatva az ellenforradalom szennyesét próbálták tisztára mosni. Ezzel kapcsolatban most a következőket tartom fontos­nak leszögezni: minden két­séget kizárva bizonyítható, hogy ellenforradalom zajlott le hazánkban, amely a népi hatalom megdöntését tűzte zászlajára. Az MSZMP Ideiglenes Köz­ponti Bizottsága helyesen mu­tatott rá, hogy négy, egymás­sal szorosan összefüggő ok vezetett az ellenforradalom kirobbanásához: a szektás- dogmatikus politika, a sze­mélyi kultusz és annak sú­lyos következményei, a pár­ton belüli revizionista erők árulása, a hazai ellenséges elemek aktivizálódása és az őket támogató nemzetközi imperializmus aknamunkája. Ez az értékelés történelmi távlatból nézve is megállja a helyét, módosítani rajta nem kell. Az események jellegén az sem változtat, hogy azok­ba olyanok is belesodródtak, akik a hibák kijavításáért szálltak síkra. Pártunk a történtekért őket soha nem (Folytatás a 2. oldalon.) A Balaton-parti üzletben a zsúfoltság a főidény velejá­rója. Két éve született meg a döntés és a múlt évben megkezdődött a déli part há­rom kiemelt üdülötelepülésén egy autós-bevásárlóközpont építése. Dóri János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályve­zetője mondta: — A többszáz millió forin­tos beruházás a terveknek megfelelő ütemben halad. Megvalósításához a jelentős központi támogatás mellett a Balaton Fűszért és a Kapos Kereskedelmi Vállalat, vala­mint a helyi tanácsok is nagymértékben hozzájárul­nak. A Siófokon, Szántódon és Boglárlellén épülő autós- bevásárló-üzletközpontot az idén adják át az építőik. El­sőként a szántódit, amely a 3200 négyzetméternyi alap­területével a legnagyobb, majd ezt követően, még a főidényben, elkészül a másik két üzlet is. Mindegyik 2000 négyzetméter alapterületű lesz. Ahhoz, hogy ezeket a létesítményeket időben átad­hassuk, rendkívül jó szerve­ző és egyeztető munkára van szükség. Eddig minden jól halad. Egy felmérés szerint a fő­szezonban a dolgozók túlter­helése négyszerese a megen­gedettnek. Azért van ez így, mert jóval kevesebben van­nak, minit amennyi dolgozó­ra igény van. Az új üzlet­központok javítanak majd a vásárlási körülményeken. Ott üzemelnek majd, ahol egyéb­ként is a legnagyobb a for­galom. Eddig 250—300 sze­mély hiányával számoltak a Balaton-parti üzletekben. Az új bevásárlóközponthoz leg­alább ennyi új dolgozóra lesz szükség. A megye belső turizmusá­nak növelését is segíti az igali gyógyszálló építése. Ez nem mennyiségi, hanem mi­nőségi igényeket elégít ki majd. Az előkészítés tervsze­rűen folyik, a megyei szer­vek eleget tettek annak, amit vállaltak, vagyis biztosították a telket és a közművesítést. Elkészült a tanulmányterv is. A beruházó, a Danubius vállalat várhatóan március­ban tárgyal az érintett kül­földi cégekkel: az építést ugyanis vegyesvállalati for­mában kívánják megvalósí­tani. A beruházás még ebben az ötéves tervben elkészül, és biztosítja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek egy korszerű gyógyszállótól elvárhatók. Ny. Rizskov látogatása véget ért Finnországban Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke — aki Mauno Koivisto finn köztársasági elnök és a kor­mány meghívására tett hi­vatalos látogatást Finnor­szágban — pénteken Helsin­kiből hazautazott. A szovjet vendéget a finn főváros repülőterén Mauno Koivisto államfő, Kalevi Sorsa miniszterelnök és számos más magasrangú személyiség búcsúztatta. Ülést tartott a SZOT elnökség« A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Átte­kintette a szakszervezetek kádermunkájának tapaszta­latait és úgy határozott, hogy javasolja a Szakszervezetek Országos Tanácsának, tűzze napirendre a kádermunka kérdéseit, és jelölje meg az időszerű feladatokat. A to­vábbiakban a SZOT elnök­sége megtárgyalta és elfo­gadta 1987 első félévi mun­katervét és javaslatot tett a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1987. évi munka- programjára. Fellendülőben a magyar biobrikett-gyártás Fellendülőben van a hazai biobrikett-gyártás; a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alatt lévő vállalatoknál 13 helyen folytattak eredményes pró­bákat és több gazdaságban megkezdődött az üzemszerű termelés is. A múlt évben összesen 50 ezer tonna bio­brikettet állítottak elő, kü­lönféle melléktermékekből, hulladékokból. Az idpn újabb gépeket szerelnek fel, ezeket a fejlesztéseket különféle kedvezményekkel támogat­ják. A hazai biobrikett-gyártás egy ideig holtponton volt amiatt, hogy a vállalatok számára gyakran gazdaság­talan volt a termék előállí­tása. Az üzemek érdekelt­ségét a tavalyi árkiegészítés növelte, ezzel tonnánként 1600 forintos támogatásban" részesültek a gyártók, akik ezen kívül adókedvezményt is élveznek és a beruházás­nál más kedvezmény is adó­dik számukra. A műszaki problémák megoldására olasz, svájci, angol és jugo­szláv brikettgyártó gépeket hoztak be kipróbálásra, ezek közül kiválasztották a leg­jobb típust. A választás az olasz gépre esett; ez a szer­kezet négyféle változatban készül, évente 500 tonnától 10 ezer tonnás kapacitással. Az ezzel gyártott biobrikett minősége kitűnő, és mivel az olasz gép ára is kedvezően alakul, várhatóan ezt a tí­pust alkalmazzák majd szé­les körben a magyar, brikett­üzemek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom