Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 5. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 7., szerda Gazdag élet Ha valakit arról kérdez­nek, hogyan él, többnyire anyagi helyzetéről, szerzett javairól beszél. Apróság ez, mégis jelzi, hogy az életmód szó sok embernek keveseb­bet jelent, mint a fogalom valódi tartalma. Igaz, az anyagi föltételek fontos — olykor már-már úgy látszik, kizárólagos — meghatározói az életmódnak. Miként az is, hogy az elmúlt években a fejlődés ellentmondásainak sora formálta életmódunkat. Tovább csökkent például a város és a falu közötti el­térés, miközben a fogyasz­tásban és az életvitelben is fokozódott a rétegek közötti különbség. A motorizáció, az elektro­nika fejlődése kényelmeseb­bé tette életünket, az ottho­ni szórakozás és művelődés új lehetőségeit adta, ugyan­akkor visszavetette a közös­ségi élet iránti igényt, s egyfajta befelé forduló ma­gatartást alakított ki. Az el­múlt 15 évben kétszer is csökkent a heti munkaidő, az emberek nagy részének mégis kevesebb a szabadide­je, mint korábban. Időköz­ben ugyanis a siker fő mér­céjévé a javak váltak. Az olykor már a lehetőségeken is túlnövő igények csak a szabadidő feláldozásával és plusz munka vállalásával elégíthetők ki. Sok helyen olvashatunk arról az ellentmondásról is, hogy miközben a régi érté­kek, normák és szokások nagy része szétzilálódott; nem alakultak ki, főként nem váltak belsővé széles körben az újak. Drágább lett a kultúra, miközben sokak­nak kevesebb pénz jut könyvvásárlásra vagy szín­házba járásra. Megint má­soknak nem sikerült föléb­reszteni ezekkel kapcsolatos igényeit. A mai átlagember iskolázottabb, tájékozottabb a korábbinál, ugyanakkor csökkent a műveltség presz­tízse. G néhány kiragadott példa önigazolást látszik adni mindazoknak, akik előszere­tettel idézgetik, hogy a lét határozza meg a tudatot, akik azért vesznek könyvet, mert úgy mutatósabb a szek­rénysor, akiket nem érde­kel a „duma”, csak az, hogy mi van a borítékban: akik arra hivatkoznak, hogy miért épp ők legyenek mások, ne­tán balekok. Belátom, a mindenkori ér­dekek meghatározzák, hogy az igény mennyiben válik tágabban értelmezett igé­nyességgé, hogy az életmód fogalma az emberek mekko­ra részének jelent többet az anyagi föltételeknél. Lega­lább ilyen fontosnak tartom azonban a jó példák erejét. Mert szerencsére élnek köz­tünk olyan emberek, akik tudatosan alakítják életmód­jukat, számításba véve pél­dául, hogy az erőn felüli szerzési verseny idővel in­kább tesz kiégetté, mint gaz­daggá; akik rövid távú érde­keik mögött meglátják a tá- voliakat, s nem indulnak rögtön a könnyebb ellenállás irányába; akiknek egy közös kirándulás a gyerekekkel, egy jő könyv vagy közössé­gi program többet jelent, mint az, hogy a szomszédnál előbb legyen kenyérszeletelő gépük vagy érintésre zenélő kapucsengőjük; akik helyen­ként a valóság visszásságai ellenére is hiszik, hogy ér­demes szocialista módon él­ni, dolgozni és művelődni. Nekik szurkolok. Bíró Ferenc A KPVDSZ elnökségének ülése Ny. Rizskov Helsinkiben a túlmunka mértéke Csökkent A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipara Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén megvitatta an- miaJk a vizsgálatnak az ered­ményeit, amelyet a szakszer­vezeti szervek a munkaidő betartásával, a túlmunkák elszámolásával és a szabad­napok kiadásával kapcsolat­ban végeztek. A vizsgálat megállapítot­ta: mind több helyen — el­sősorban a kistelepüléseken, — igényli a lakosság, hogy osztott munkaidőben, a dél­előtti és délutáni órákban tartsanak nyitva az üzletek és a vendéglátóhelyék. Mivel ez a munkaidőbeosztás a ke­reskedelemben dolgozók többségének hátrányos, a szakszervezet továbbra is csak kivételes esetekben — a kisebb községekben, s ott, ahol a bolt közélében laknak a dolgozók — javasolja a bevezetését. Feltétlenül szük­ségesnek tartja a dolgozók hozzájárulását. A vizsgálat tanulsága szerint a rugalmas munkaidő több vállalat és szövetkezeit központjában be­Jacques Chirac francia miniszterelnök kedden reg­gel válságtanácskozásra hívta össze kormányát, hogy meg­vitassa velük az idei bérpo­litikája ellen a közszolgálat­ban és az állami iparban ki­bontakozó általános táma­dást. Az ülésről kiadott sajtó- nyilatkozatban Chirac kije­lentette, hogy a kormány tel­jes egységben és teljes hatá­rozottsággal kitart béremelé­si irányelvei mellett, amitől az elérést felelőtlenségnek tartaná. „A kormány folytat­ni kívánja a szigor irányvo­nalát, de a szolidaritásét is, amely a legkedvezőtlenebb helyzetben levőknek szól. Párizsban kedden reggel a földalatti szerelvények mint­egy fele közlekedett, az elő­városi gyorsvasúton legfel­jebb 15 százalékos volt a forgalom. Az autóbuszok mintegy kétharmada járt. A vasúti közlekedésben is foly­tatódott a sztrájk, országo­san a vonatok 25—30 száza­léka közlekedett térségen­váLt, az üzlethálózatokban azonban ennek bevezetésére kevés a lehetőség. A túlmunkára vonatkozó szabályokat a vállalatok és szövetkezetek kollektív szer­ződései tartalmazzák, a bi­zonylatolás, az elszámolás többségében megfelelően történik. A vizsgálatból az is kitűnik, hogy a túlmunka mértéke általában csökkent az utóbbi időben. Figyelemre méltó viszont, hogy nagyon sok helyen a napi fél-egy órai többletmunkát a dolgo­zók természetesnek tartják. A vezetők ennek ellenérté­kéként esetenként hosszabb- rövidebb időire felmentik a beosztottakat a munkavégzés alól, s ezért ellenőrizhetetle­nek a túlórák. A heti szabadnap kiadásá­ra általában mindenütt ütem­terv készül, ennek betartá­sát azonban a létszámhiány, betegség, szabadság gyakran nehezítik. Vidéken a kis üz­letekben minden váratlan esemény felborítja a nehezen kialakított szabadnap kiadá­si rendet. Még mindig több ként nagy eltérésekkel. Foly­tatódott a sztrájktörők által működtetett szerelvények feltartóztatása. Milyen a somogyi utak ál­lapota és milyen fokú az ügyeleti készenlét? — erről kérdeztük tegnap este Kozá- ri Gyulát, a Közúti Igazga­tóság kaposvári ügyeletesét. — Járhatóak a somogyi utak — mondta. — Nagyatá­don és Szántód környékén nedves, csúszós volt a bur­kolat, s ez nehezítette a köz­lekedést. Az esti lehűlés azonban már a megyeszék­hely környékén is sokszor megtréfálta a gyalogosokat és az autósokat. Huszonkét szórógépünk volt ma ügye­letben és hat tonna sót szór­tak az utakra a veszélyes útkanyarulatókban és a le­helyütt előfordul, hogy a szabadnapot csak két fél napban vehetik ki a dolgo­zók. Az elnökség felhívta a szakszervezeti szerveket, hogy segítsék az említett gondók rendezését. Intézked­ni kell a ki nem fizetett túl­munka, a kiadatlan szabad­nap pénzbeni megváltására, függetlenül annak bérkiiha- tásától. Ellenőrizni kell a kollektív szerződésben sza­bályozott túlmunkakor] átok betartását. A testület arra is felhívja a vállalatokat, hogy megnyugtató 'módon rendezzék a szabadságok ki­A Hungária Biztosító ve­zetői kedden a féléves inté­zet eddigi munkájáról, vala­mint új casco- és új élet- biztosítás bevezetéséről tá­jékoztatták az újságírókat. Elmondták, hogy cascós ügy­feleik eddig csupán a fővá­rosban és Pest megyében 190 ezer esetben keresték föl ká­ruk rendezése miatt irodái­kat, s a káresetek száma or­szágosan ennek kétszeresére tehető. fagyott útrészeken. Készen­létben van még tizenegy hó­ekénk és hat hómarónk is, de hó híján ők könnyebb helyzetben vannak. — Hányán dolgoznak a biztonságos közlekedésért? — Jelenleg 14-en ügyelnek az utak állapotára a gépke­zelőkön kívül, de az időjárás fordultával 21 munkásunk bármelyik percben riasztha­tó, így rövid időn belül mun­kába áll. Az ügyeletes elmondta: ma hajnali négykor már indul­nak a sózógépek. Bíznak ab­ban, hogy a hóval még ma sem kell felvenniük a küz­delmet. A finn államfő és a kor­mány meghívására kedden hivatalos látogatásra Helsin­kibe érkezett Nyikolaj Rizs­kov, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió Miniszter ­Az ügyfelek jobb kiszolgá­lása érdekében kibővítették hétvégi, illetve a munkaidőn kívüli kárszemléket, a ta­pasztalatok szerint azonban ezt még nem kellő mérték­ben veszik igénybe az autó­sok. Népszerűvé vált viszont néhány casco-biztosítással kapcsolatos újdonság; pél­dául eltörölték az oktatói pótdíjat vagy a külföldről be­hozott kocsikra a múlt év augusztusától nemcsak a bel­földi forgalmi érték, hanem a vámösszeggel növelt érték alapján is megköthető a casco. így ugyan nagyobb a díj, de magasabb a kártérí­tési összeg is. Bevezették to­vábbá a 20 ezer forintos ön- részesedés lehetőségét is, ami alacsonyabb havi díj fi­zetésével jár. Az új évben a casco-biz- tosítás egész rendszerét át­formálták. Az alapcascóhoz — ami azonos az 1980 óta érvényben levő biztosítással — ezentúl többféle kiegészí­tés köthető pótdíj ellenében. Ezek közül a legjelentősebb az úgynevezett újérték-bizto- sítás, ami azt jelenti, hogy az ötévesnél nem régibb au­tók javításánál, illetve totál- kár esetén a kártérítésnél értékemelkedés címén az eddigiektől eltérően nem vonnak le semmit a kártérí­tés összegéből. Újdonság az is, hogy ezentúl a külföldre utazók nemcsak határozott, tanácsának elnöke. A repü­lőtéren Mauno Koivisto köz- társasági elnök, Kalevi Sor­sa miniszterelnök és más finn vezetők fogadták. hanem határozatlan időtar­tamra is köthetnék cascót, s ha kár éri őket az európai vagy az ázsiai országokban, a biztosító nem vonja le az önrészesedést a térítésből. Az alap cas co-bi ztosí tás ugyan tartalmaz poggyász-, illetve balesetbiztosítást, de csak meghatározott összeghatár­ig. Az új kiegészítések lehe­tővé teszik, hogy ezeknek a biztosításoknak az összegét — természetesen díjét is — az autótulajdonos megtöbb­szörözze. Újfajta életbiztosítás köt­hető február 1-jétől „Hungá­ria életjáradék kötvény” vá­sárlásával. Az eddigi élet­biztosításoktól eltérőién nem havonta fizetendő a díj. ha­nem egy összegben vásárol­ható meg a biztosítás ezertől százezer forintos névértékű kötvényekben. Bárki vehet ilyen kötvényt, s ez átruház­ható. A kötvénytulajdonos megállapodhat a biztosító­val, hogy mikortól és milyen formában kér élet járadékot. Az életjáradék nemcsak a a kötvény névértékét, hanem annak kamatait is megkap­ják a kötvénytulajdonosak. Az 1987-ben vásárolt kötvé­nyek után évi 12 százalék kamatos kamatot fizet a biz­tosító, Két év elteltével kí­vánságra a Hungária Bizto­sító vissza is vásárolja a köt­vényt, ebben az esetben azonban csak évi 7 százalé­kos kamatos kamatot fizet. Chirac a sztrájkmozgalomról Csúszósak az utak Hat tonna só köiúiyítette a közlekedést adását. A mohamedán lakosságú Mindanao szigetnek adandó auto­nómiáról tárgyal a Fülöp-szigeteken egy speciális bizottság. Középen Corazon Aquino elnökasszony Uj casco- es életbiztosítás A Hungária Biztosító sajtótájékoztatója A konyha ötszáz adagos Új konyha, étterem a Szalma iskolában A toponári Szalma István Általános Iskola felújításá­nak befejeztével csaknem 400 diák vette birtokba az 1986/87-es tanév kezdetén a kibővített, 32 millió forintért korszerűsített oktatási intéz­ményt. A diákok étkeztetése azonban néhány hónapig még megoldatlan maradt. (Addig a szomszédos óvoda vállalta ellátásukat.) A szentbalázsi Surján Völgye Termelőszövetkezet építőbri­gádjának gyors munkája ré­vén e héten átadták az új éttermet és a konyhát. Az 500 adagos konyha és a 200 személyes étterem az iskola hat napközis tanuló- csoportjának biztosítja a na­pi háromszori étkezést. A konyhában két szakácsnő gondoskodik az ételről, s hat asszony szolgálja föl. A konyhához raktárak, előké­szítők, irodák és szociális helyiségek kapcsolódnak. Az étterem 12 hatalmas ablaka szolgáltatja a természetes fényt. A négyszemélyes asz­talokon ínycsiklandó étel várta az első „vendégeket”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom