Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek / '-O t ^ Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 23. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 28., szerda BOLSEVIKI MERÉSZSÉGŰ TERVEK Gorbacsov beszéde Tanácskozik az SZKP Központi Bizottsága az átalakítási folyamatról, a káderpolitikáról Tegnap délelőtt Moszkvában összeült az SZKP Központi Bizottsága. A testület megtárgyalja az átalakítási folyamat és a káderpolitika kérdéseit. Előadói beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott. A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a főtitkári beszámoló téziseit, az állami vállalatokról szóló törvény tervezetét, valamint azt az összegezést, amely áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a káderpolitikáról irt leveleiből. A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztségviselők, neves tudósok, összesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytatódik. Előadói beszédében 'Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kongresszusa hatalmas felelősséggel -ruházott fel bennünket, a központi bizottság tágjáét: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gazdasági fejllesztésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósítását. Ebből kiindulva a központi bizottság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985. áprilisában tartott ülése és az SZKP XXyiI. kongresz- szusa által kidolgozott politikai stratégia sikeres végrehajtása szempontjából. Ez az átalakítás és a párt káderpolitikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe véve a múlt tanulságait, a jelenlegi időszak jellegét és a jövőre vonatkozó feladatokat. Az áprilisi ülés és a párt XXVII. kongresszusa megnyitotta a társadalomban kialakult helyzet objektív, kritikai elemzéséhez vezető utat, és az ország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű döntéseket hozott. Visszafordíthatatlanul megkezdtük asf átalakítást, megtettük az első lépéseket ezen az úton. Határozottan leszögezhetjük: a szovjet társadalom életében hatalmas változások mennek végbe, erősebbé válnak a pozitív irányzatok’'. „Minden létfontosságú kérdésben teljes világosságra van szükségünk. Csak a helyzet teljes ismerete teszi lehetővé azt, hogy megtaláljuk a bonyolult kérdések megoldásának helyes útjait” — hangoztatta a szónok. A szocializmusra vonatkozó lenini megállapításokat eddig leegyszerűsített módon magyarázták, gyakran megfosztva azokat elméleti mélységüktől. Az elméleti frontos kialakult helyzet kedvezőtlen hatással volt a gyakorlati kérdések megoldására. A gazdálkodás és az irányítás gyakorlatában konzerválódtak az elavult módszerek. Az áru- és pénzviszonyok szerepével, az értéktörvény működésével kapcsolatos előítéletek, sőt ezek gyakori szembeállítása a szocializmussal — voluntarista módszereket szültek, a gazdasági elszámolás jelentőségének lebecsüléséhez, „egyenlőéihez” vezettek a munkabérek kialakításában, szubjektív elemeket vittek be az árképzésbe, megsértették a pénzforgalom törvényeit és így figyelmen kívül maradtak a kereslet és kínálat szabályozásának kérdései. Súlyos következményekkel járt az, hogy csökkentsék a vállalatok és egyesülések gazdasági elszámolási jogait. Ez aláásta az anyagi ösztönzés alapjait, a munkában és a társadalmi életben tanúsított aktivitás csökkenéséhez vezetett. (Folytatás a 2. oldalon) Kevés a munkavállaló, lejár az építési tilalom A déli part tanácselnökei a Balaton nyári gondjairól A téli álmát alvó Balaton nyári gondjairól tanácskoztak tegnap Balatonkeresztú- ron a déli part településeinek tanácselnökei. A közös teendők összehangolására alakult koordinációs bizottság aggasztó tünetek nyomán vizsgálta az üdülőövezet „üzemeltetésének” személyi feltételeit. Nevezetesen azt, hogy a nyáron öt- szörösére-hatszorosára növekvő népesség ellátása hasonló arányú létszámnövekedést igényelne a kereskedelem, a vendéglátás és egyéb idegenforgalmi, valamint, a kommunális szolgáltatások területén. Főszezonban mintegy húszezer dolgozóra lenne szükség a Bala: ton somogyi oldalán, ám ennek csak kétharmada biztosítható helyi forrásból. A hiányzó hat-nyolcezer embert egyre nehezebb az ország más területeiről „átcsoportosítani”, mert az érdekelt vállalatok a jövedelemszabályozás jelenlegi feltételei között nem tudnak kellő érdekeltséget teremteni. A hiányhelyzet ebben az esetben is pazarláshoz vezet. Egyes szervezetek a holtszezonban is fizetik dolgozóikat, holott érdemi foglalkoztatásukról nem tudnak gondoskodni. A teljesítmény nélküli jövedelmek — egyéb kedvezőtlen hatások mellett — visszavetették a holtsze- zonbeld termelőfoglalfcozta- tást. A koordinációs bizottság szerint gazdaságosabb és tar- tósa'bb megoldást jelentene, ha az idénymunkát magasabb bérekkel vonzóbbá tennék. Ezt bizonyítja a Kapóskor Vállalát példája is, amely külön elbírálás alapján lehetőséget kapott erre. Enyhítheti a balatoni munkaerőhiányt az ifjúsági építőtáborok céltudatosabb, a fiatalok' nagyobb tömegeit mozgósító szervezése, és minőségi változásokat is hozhat a szakképzett nyugdíjasok szélesebb körű bevonása az ilegenforgalmi szolgáltatásokba. Sok helyütt új munkásszállók építése, illetve a letelepülés elősegítése jelenthetne tartós megoldást. Ez már összefügg a koordinációs bizottság által tárgyalt másik fontos témával is. A balatoni építési stopként közismert 1983-ban érvénybe léptetett kormányrendelet az év végén lejár. Az érintett települések tanácselnökei egyeztették javaslataikat egy, a jelenleginél differenciáltabb intézkedéshez, amely a Balaton vízminőség- és környezetvédelmét szolgáló észszerű tilalmak mellett az épületállomány korszerűsítő fenntartását, a közművesített területekkel való hatékonyabb gazdálkodást szolgálja. Végül a bizottság állást foglalt a strandok, a parkolóhelyek és a közterület-felhasználás díjainak az egész Bálát ón-partra kiterjedő egységes megállapításáról. A határozatok szellemében Pártnapot tartott Csurgón Klenovics Imre A csurgói Csokonai gimnázium dísztermének széksorai tegnap délután felnőttekkel teltek meg. Kicsit jelképesen úgy is lehetne mondani, az itt tanuló diákokért, az ifjúságért, mindannyiunk holnapjáért felelősséget érző felnőttekkel, akik azért jöttek el ide, hogy pártnap keretében gazdasági életünkről, legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai feladatainkról váltsanak szót. A pártnap előadóját, Klenovics Imrét, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát a részvevők nevében Haupt- man László, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára köszöntötte. A Központi Bizottság novemberi és decemberi „határozata a társadalom széles körében ismert, ezek az állásfoglalások határozzák meg napi cselekvéseinket, törekvéseinket, holnapi feladatainkat. Ebből a tényből kiindulva Klenovics Imre nem magáról a határozatról szólt, hanem azokkal összefüggésben elemezte az elmúlt két év tanulságait és ráirányította a figyelmet 1987 legfontosabb tennivalóira. — Nem sorolom ezúttal az eredményeinket — mondta, — inkább azokról a főbb jellemzőkről szólok, melyek meggyőződésem szerint, feltétlenül okulásul szolgálnak gazdasági gondajink megszüntetésénél. Az elmúlt két évet három fő körülmény kísénte végig: Nem javult a • kívánt mértékben a termelékenység, Somogybán sem, ahol pedig az országos átlagnál dinamikusabb volt az előrehaladás. Nem sikerült a várt módon átalakítani a termelési szerkezetet, harmadsorban pedig nem élénkült megfelelően a gazdasági növekedési üteme. Az okokat elemezve szólt a megyei pártbizottság első titkára az olyan objektív tényezőkről, mint a mezőgazdaságot súlytó elemi csapások sora, a cserearányromlás, a nehezedő külpiaci értékesítés. Ehhez társult a gazdaság- irányítás egy néhány gondja. Utalt a szónok a szabályozók kiszámíthatatlanságára, és arra is, hogy a szabályozás rendszerében az elvonó jelleg egyes esetekben túl szigorúan, más esetekben túl engedékenyen jelentkezett, nem tudott érvényre juttatni például olyan korlátozó hatásokat, mint a bérkiáramlás mérséklése. Ezek között a körülményék között a gazdálkodó szervezeteik egy részében elhatalmasodott a ,Jelfelé” és „másfelé" mutogatás. A társadalmi közvélemény nem érzékelte kellően mindezeket a gazdasági bajokat a közfelfogásban nem tudott utat törni magának a munka eredményének tényleges éntékelése, a differenciált, a teljesítménnyel valóban arányos anyagi és erkölcsi megbecsülés. Párttaggyűléseken, munkásgyűléseken és pártnapokon, kommunisták és pár- tonkívüliek egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy a 2850 tonna terméket ígér a eérnagyár (Tudósítónktól.) Hagyomány már a Nagyatádi Cémagyárban, az év eleji műszaki konferencia Tegnap ezen Lovkó Imre főmérnök jogos büszkeséggel állapította meg, hogy az elmúlt évben fennállásának hetvenötödik évfordulóját munkasikerekkel köszöntötte az üzem. 1986 a rekordtermelés éve volt a gyár történetében, összesen" 2088,6 tonna készárut gyártottak, tervüknél 179 tonnával többet. A céragyár megfelelt azonak a vállalati követelményeknek, amelyek a tőkés exportra irányuló termékek mennyiségének a növelését irányozza elő: összes termékük 60 százalékát exportálták 27 tőkés országba. A munka színvonalának növelésével, a megfelelő minőség, a rendelési és a szállítási határidők pontot betartásával tudják csak világpiaci pozícióikat megtartani. összesen 30 féle kötőfonal gyártástechnológiáját dolgozták* ki. Jelentős beruházásokat is megvalósítottak, amelyek a termelés bővítését segítik elő, és ezek elsősorban az idén éreztetik majd kedvező hatásukat. Eitler György a Pamutfonó-ipari Vállalat vezérigazgató-helyettese elismeréssel beszélt a nagyatádi gyár dolgozóinak példás munkájáról és köszönetét mondott a múlt évi eredményekért. Felhívta a figyelmet arra, hogy iaz idei évben semmivel sem lesznek könnyebbek feladataik. Az idén összesen 2850 tonna cérnát és fonalat kell gyártaniuk. A termelés növeléséhez a műszaki fejlesztés ad lehetőséget. A konferencián 17-en nyilvánítottak véleményt az új feladatok megvalósításának módjáról. Központi Bizottság állásfoglalása segített a tisztánlátásban, éppen a gondok megszüntetése érdekében, elengedhetetlen a gondok nyílt elemzése. De egyértelműen kifejezésre jut az a bizalom is, hogy van kiút a nehézségekből! Ehhez a kiúthoz tartozik a műszaki haladás meggyorsítása, amely — mint mondta Klenovics Imre — lét- szükségletté vált gazdaságunkban. Vele csaknem egyenrangúan fontos idei tennivalóként szólt a termelési szerkezet korszerűsítéséről, megyei példákkal alátámasztva, milyen fellendülést hozhat a célratörő szerkezetváltás. Hangsúlyozta: életszínvonalunk szintentar- tásához minden téren, minden területen fegyelmezettebb munkára van szükség, kulcsfontosságú, hogy minden jövedelem mögött tényleges teljesítmény legyen. Befejezésül arról szólt, »hogy az évkezdés, az első hár.om hót tapasztalata biztató, kedvezőbb, mint egy- évvel korábban volt. És biztató az is, hogy mind több jelét tapasztalni a tenniakarás szándékának. Ez a szándék kifejezésre jutott a pártnapon is, ahol például Szabó István, a Se- fag csurgói gyárának pártvezetőségi titkára saját üzemi példával támasztotta alá, hogy megvan a gazdasági növekedés lehetősége, vannak kihasználatlan tartalékok. Tóth Tihamér, az 526. sz. szakiskola igazgatója ugyancsak az eredmpnyér- dekelitség hasznát, jelentőségét fejtegette. Minden erőt, szorgalmat, akaratot feladatainkra kell összpontosítani — ezzel a gondolattal zárult a jól sikerült csurgói pártnap. (Munkásgyűlésről, pártnapról szól tudósításunk a 3. oldalon is.)
