Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 22. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 27., kedd Folytatódik az utótalálkozó A december közepétől tar­tott szünet után ma folytat­ja munkáját az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi utótailálkozó. A 35 ország korábbi megállapodásának megfelelően február 18-ig az európai folyamat értéke­lése, illetve a biztonság és az együttműködés erősítésé­re vonatkozó új javaslatok beterjesztése van napiren­den, ezután meg keld kez­deni az ajánlások, a záró­okmány megfogalmazását. A november 4-én kezdő­dött tanácskozás első szaka­szát a szocialista országok tevékeny részvétele, kezde­ményezései jellemezték. A Varsói Szerződés országai javasolták: terjesszék ki a stockholmi, a katonai biza­lomerősítő kérdésekről foly­tatott sikeres tanácskozás mandátumát, s annak új szakaszában tárgyaljanak a hagyományos fegyveres erők átfogó csökkentéséről, az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben. A Szov­jetunió indítványozta, hogy rendezzenek Moszkvában átfogó tanácskozást a huma­nitárius téren való együtt­működésről, az emberi kap­csolatokban csakúgy, mint a tájékoztatásban, az oktatás­ban, a kultúrában. Gazda­sági fórumot indítványoz Prágában az a javaslat, melyet Magyarország és más szocialista országok is támo­gatnak. A nagy sikerű bu­dapesti kulturális fórum ál­talános érdeklődést keltett javaslatai közül magyar részről már előterjesztették a budapesti nemzetközi nép- művészeti központ felállítá­sára vonatkozót. A Szovjetunió és szövet­ségesei, mutatnak rá a ta­nácskozás köreiben, tovább­ra is messzemenő rugal­massággal, kompromisszum­készséggel vesznek majd részt a találkozó munkájá­ban. A magyar küldöttség várhatóan továbbra is igen tevékeny, mindhárom or­szágcsoport által elismert szerepet játszik a bécsi utótalálkozón, s újabb gya­korlati javaslatokat is be­terjeszt majd. A találkozó e szakasza, heti 2—3 teljes üléssel, il­letve a bizottságok tanács­kozásaival, április 10-ig tart, majd szünet után, május 5-én a Hofburg helyett már az új bécsi konferencia- központban folytatódik a munka. A Csobánc lett a faltörő Jég foglyai a balatoni hajók Védettebb helyekén, a nagy hidegek beállta előtt foltok­ban befagyott -a Balaton. A Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalatának siófoki kikötőjébe az északi szél és a Sió lassú áramlása be- hordta a jeget, és hatvan- hetven centiméteres torlaszo­kat emelt. Szeptembertől működik egy ügyelő szolgá­lat, amelynek hajója a jég beálltával folyamatosan töri a páncélt. A fedélzeten négy­öt ember dolgozik, nekik Mii eltakarítani a havait a telelőrendbe kikötött hajóról, de ellenőrzik a köteleket is: nem mozdult-e el valamelyik vízijármű a helyéről. A nagy havazások idején az ügyele­tet teljesítő néhány ember mellett a sólyatéri munká­sok is besegítettek a hóla- pá teásba. A siófoki kikötőben az idén a Csobánc nevű hajó a jégtörő. Erre a feladatra mindig régi, felújításra váró járművet jelölnek ki. A négy­évente amúgy is nagyjaví­tásra kerülő hajók nem jég­törésre készültek, így nem csoda, ha kisebb-nagyobb se­bek keletkeznek rajtuk. A Csobánc oldalfala egy-két helyen megrepedt, de eze­ket a picike repedéseket kóc- cal kevert faggyúval eltöm­ték. Három szegecs is meg- • lazult, ezek helyébe — mi­után kiütötték — dróttal lék­csavart húztak be, ami be­lülről rögzíthető. A kikötő jegét szakadatlan törik, kü­lönben az ott álló hajók ol­dalfalát összeroppantaná a duzzadó jég. — Ha holnap felengedne a hideg, mehetnének a ha­jók — mondta bizakodóan Újhegyi Gyula a vállalat fő­mérnöke. A Mahart a Bala­tonon három ütemben in-t dítja meg a forgalmat. Elő­ször tíz jármű kel útra, ezeknek a nagyjavítása be­fejeződött. Sőt a nyár eleji menetrendben szereplő újabb nyolc hajó felét is rendbe tették. Alkatrészek­ből; van elég, talán a vízi­buszok Csepel-mo torjához szükséges darabokból hiány­zik néhány. Általában több hónapos előretartással ren-% delik meg az alkatrészeket, mert amire jelenleg nincs hiány, egyik pillanatról a másikra kellhét. Üzemavató Győrben Béta cilklodextrin üzemet avatták a Győri Szeszipari Vállalatnál. A ciklodextrine- ket — amelyek a keményítő enzimes lebontásának ter­mékei — a Chinoin Gyógy­szer- és Vegyészeti Termé­kek Gyárának kutatócso­portja több éves fejlesztő munkával dolgozta ki. Ennek a világviszonylat­ban is új termékcsaládnak és a belőle előállítható nagy­számú terméknek a, piaca most van kialakulóban. A szeszipari vállalat együtt­működve a Chinoinnal az előnyös piaci kilátások re­ményében •* készült fel az üzemszerű gyártásra. A vál­lalkozás része a győri gyár termékszerkezet - megú j ítás-i törekvéseinek. Egy meglévő épületben alakították ki az üzemet, amely évente 130— 150 tonna béta-dklodextrint állít elő mintegy 50 millió forint termelési értékben a Chinoin szabadalmi eljárása alapján. A gyártás során ke­letkező hulladék sem vész kárba, cukrot készítenek be­lőle szeszüzemi felhaszná­lásra. i « Párt- és állami vezetők munkásgyűléseken A közös cselekvésen a sor Salgótarján Nógrádiban töltötte a teg­napi napot Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Salgótarján­ban ismerkedett az ország­rész politikai, gazdasági és kulturális életével, eredmé­nyeivel és feladataival. Berecz János ezután a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztá­lyának munkatársaival ta­lálkozott, majd fölkereste a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek több gyáregységét. Az üzemlátogatás után Berecz János részt vett és felszólalt a Kohász Művelődési Köz­pont nagytermében megtar­tott munkásgyűlésen. — Ezekben a napokban munkásgyűlések, pártnapok sokaságán esik szó helyze­tünkről, a szűkebb munka­helyi kollektívák, s a tágabb értelemben vett „országnyi közösség” előtt álló teendők­ről — mondotta elöljáróban a Központi Bizottság titká­ra. Nagy szükség van ezek­re a beszélgetésekre — foly­tatta —, • mer.t nagyok és siürgetőek fel adataink is! A Központi Bizottság tavaly novemberi állásfoglalása cselékvési programot adott, s egyértelműen hitet tett amellett: jó, s olykor bizony keserves tapasztalataink Hasznosításával, még na­gyobb, határozottabb, tet­tékre sarkalló erőfeszítések­kel maradéktalanul végre­hajtható pártunk XIII. kong­resszusának határozata. Berecz János emlékeztetett, rá: a kongresszuson megszül letett társadalmi, gazdasági program népünk egyetérté­sével találkozott, s lényeges, Négymillió tojás exportra A Zala megyei Baromfi- feldolgozó és Értékesítő Kö­zös Vállalat kaposvári ki- rendeltsége 1976 óta dolgo­zik a jelenlegi formájában Somogybán. Feladatuk az egész megye területén a to­jás forgalmazása. Kaposvár­tól északra, a Dráva vona­láig, vágott baromfival lát­ják el a településeket. Ez utóbbiból 50 millió forint értéket forgalmaztak tavaly. Kovács László kirendelt­ségvezető elmondta, hogy az idén 14 millió tojást vásá­rolnak fel. A mezőgazdasági főiskola kísérleti részlegétől elsőosztályú, export minősé­gű árut kapnak, a baksai termelőszövetkezettől azon­ban, melyei 10 millió darab­ra kötöttek szerződést, sok­szor érikezik hibás áru. A megyei áfészektől évente 3 millió darab tojás kerül a kirendeltség feldolgozó üze­mébe, ahol tizenketten lám- pázzák, osztályozzák a ter­mékeket. A kirendeltség 5 saját te­hergépkocsival naponta in­dítja a túrajáratokat a tele­pülésekre. Á hét három napján tojást, három napon pedig vágott baromfit szál­lítanak az üzletekbe. Negyedik éve vállalkoznak exportra a kirendeltségen. A múlt évig nyugati partne­reknek űs szállítottak. Igé­nyes megrendelőknek szá­mítottak a hollandok, az olaszok, a svájciak. A Szov­jetunióba az idén 4 millió 500 ezer darabra van szer­ződésük. A nagy hideg miatt csak most tudják teljesíteni a szállítási kötelezettségü­ket: tegnap rakták meg az első két vagont. Az időjá­rás most sem kedvez iga­zán a kényes áru szállításá­nak, 440 ezer helyett csak 114 ezer tojást rakodhatnak egy-egy vagonba. A tervek szerint hetenként három va­gont indítanak, így a jövő hónap közepéig eleget tud­nak tenni szállítási kötele­zettségeiknek. miindannyiunlkait érintő kér­désekben döntött november 19—20-i ülésén a Központi- Bizottság, amiükor meghatá­rozta gazdasági munkánk megjavításának irányait, számba vette, hogy milyen területekre kell összpontosí­tanunk szellemi és fizikai erőnket, anyagi kapacitása­inkat. Fontos határozataink sorában kell említeni e tes­tület tavaly decemberi állás­foglalását is, amellyel a cél­jaink eléréséhez nélkülözhe­tetlen műszaki haladás gyorsítását szorgalmazta. A Központi Bizottság nem adott, nem is adhatott konk­rét műszaki feladattervet — nem ez a dolga. De megfo­galmazta azokat az általános célokat és követelményeket, amelyék valóraváltásával műszáki téren is előbbre léphetünk. — Előrehaladásunk mo­torja most a műszaki értel­miség, ehhez, teljesítményűi: nagyságához kell igazítani fokozottabb anyagi és erköl­csi elismerésüket, megbe­csülésüket. — Most, jánuárban a fel­készülés, a tervkészítés ide­jén a párt a kommunisták­hoz, a dolgozókhoz fordul: céljaink jól körvonalazód­tak, most a felelősségteljes közös cselekvésen van a sor. Minden terv megvalósításá­nak alapvető kindulópontja a társadalmi cselekvés, a munka. Miben tükröződik hát nap­jaink szocializmusának tár­sadalmi kollektivitása? Tes­tet ölt a nemzet iránti fe­lelősségben, egymás munká­jának megbecsülésében, a jövőért végzett cselekedete­inkben, s megmarad ma­gyarságunkban. És megma­rad nyílt kiállásunkban, vé­leményünk vállalásában és őszinte kimondásában. Gazdasági építőmunkánk nemzetközi feltételeit ele­mezve Berecz János több okot is említett, amelyek bi­zakodással tölthetnek el ben­nünket. Ezek sorában első helyre tette azokat a fontos gazdasági változásokat, ame­lyek napjainkban a Szovjet­unióban végbemennek, s amelyek lényeges elemeit ilyen vagy olyan formában mi a magunk számára is megfogalmaztuk. A kulcs­szavak: átépítés, gyorsítás, megújulás, nyíltság! Veszprém azzal, hogy különösebb erő­feszítések, konfliktusok, az ellentmondások ütköztetése nélkül is meg lehet oldani feladatainkat. Számos kér­désben elhúztuk a döntése­ket, vagy gyenge kompro­misszumok születtek a radi­kális változtatások helyett. Most arra van szükség, hogy közös elhatározással és konkrét cselekvésekkel meg­valósítsuk a szükséges,, vál­toztatásokat. — Az ország sorsa, mind- annyiunk boldogulása — folytatta —; a munkahelye­ken dől el. A gazdaság mű­ködése nagymértékben azon múlik, hogy a kormányzat, az igazgatás az adott viszo­nyok között hogyan tudja a lehetséges legkedvezőbb fel­tételeket biztosítani a ter­melőmunkához. Ehhez ad­nak iránymutatást a Köz­ponti Bizottság legutóbbi határozatai is. A külső gazdasági környe­zetről szólva Miarjai József kitért azokra a jelentős vál­tozásokra, amelyek az utób­bi időszakban a Szovjet­unióban zajlanak. E -válto­zások számunkra is kedve­zőek, mert hazánk gazdasá­gára is húzóerőként hatnak — mondotta. Nagykanizsa Marjai József, a Minisz-. tertanács elnökhelyettese, tegfiap Veszprémbe látoga­tott. Tájékozódott a megye gazdasági és politikai hely­zetéről, ezt követően felszó­lalt a Bakony Művek mun­kásgyűlésén. Az idei teendőkről szólva Marjai József kiemelte: — Mind a termelés irányí­tásában, mind az elosztási politikában, illetőleg a vál­lalati és a lakossági jöve­delmek alakulásában erőtel­jes differenciálást kell ér­vényre juttatni. Az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a gazdaságos ki­vitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló terme­lést. A gazdaságtalan tevé­kenységek visszaszorítására az eddigieknél határozottabb lépéseket kell tenni a támo­gatások csökkentésével is. — Határozottabban kell szembenéznünk saját gyen­geségeinkkel — folytatta a miniszterelnök-helyettes, mert a tették követelményét és kényszerét gyakran felcse­réltük saját illúzióinkkal: Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese hétfőin Nagykanizsára láto­gatott. Tájékozódott a város gazdasági helyzetéről, város­politikai kérdésiekről. A Miniszbentainács elnök- helyettese délután műnk ás- gyűlésen találkozott az Áp­rilis 4. Gépipari Művek nagykanizsai hidroplasztikai leányvállalata dolgozóival, ahol időszerű gazdaságpoli- tikai kérdéseikről tartott tá­jékoztatót. Bevezetőben rámutatott: ha mai helyzetünket gazdasá­gi fejlődésünk múltbeli üte­méhez, yagy a XIII. kong­resszus határozatában kitű­zött célokhoz, a VII. ötéves terv feladataihoz hasonlít­juk, világosan kirajzolódnak gondjaink. A Központi Bizottság — számba véve a körülménye­ket — novemberben a gaz­dasági munka egészére vo­natkozóan, decemberben pe­dig ezen belül a műszaki fejlesztésre hozott — alapos elemzésre épülő — határoza­tokat. A dokumentumokból kiolvasható őszinteség, önbí­rálat, valóságlátás és lényeg­re törekvés alapján — hangsúlyozta Berecz Frigyes — bízhatunk abban, hogy a végrehajtó munka jobb lesz, mint az előzőekben. A jelenlegi gazdasági hely­zetből való kimozdulásnak — folytatta — egyetlen lehető­sége van: a gazdaság szer­kezetének megváltoztatása. Hangsúlyozta a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hogy — a Központi Bizottság meg­ítélése szerint — a gazdaság fellendítéséhez nincs szük­ség gazdaságpolitikánk gyö­keres átalakítására. Hiszen az eddig is célul tűzte a gazdasági szerkezet előnyös irányú változtatását; az egyensúly helyreállítását, majd tartós megőrzését, az életszínvonal növelését a tel­jes foglalkoztatás megőrzése mellett. Nem a gazdaságpo­litikai célrendszer hibás — mutatott rá —, ám a kitű­zött célok eléréséért folyta­tott munkát nem tudtuk ed­dig eléggé eredményesen megszervezni és irányítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom