Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
1987. január 2., péntek Somogyi Néplap 3 Fejlődésünk kulcsa a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása, és ezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményssségének fokozása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Végrehajtásától alapvetően függ a népgazdaság teljesítmónyének növelése, a szocialista társadalom további sokoldalú korszerűsítése. Különösen időszerűvé tette a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdések elemzését az, hogy a gazdasági munka megjavításáról hozott 1986. novemberi központi bizottsági határozat a gazdaságfejlesztési munkák középpontjába helyezte a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését. Az abban meg- fogalimazott feladatok megoldása megköveteli a technikás -technoi ógiai fejlődés fel- gyorsítását, ugyanakkor azok végrehajtása kedvező közgazdasági feltételt teremt a műszaki fejlesztés számára. Az országban folyó műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a Vili. ötéves népgazdasági tej-.v, a központi gazdaságfejlesztési és szervezési programok, valamint az ezekkel összehangolt országos középtávú kutatásfejlesztési terv programjai meghatározták. Ezekben a tervekben és programokban — a XIII. kongresszus határozatának megfelelően — megtörtént a fő feladatok kijelölése, a források szétosztása, és körvonalazódtak az irányítás korszerűsítésének teendői is. Szükség van azonban a meghozott intézkedések összhangjának megteremtésére, s a végrehajtás társadalmi, gjazdasági és politikai felitételeinek javítására. Ezért tűzte a Központi Bizottság december 28-i ülésének napirendjére a műszaki fejlődés és a tudományos haladás felgyorsításának feladatait. S jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokas ódnak gondjaink? A gazdaság műszaki megújulását mindenekelőtt a teljesítményekre nem kellően ösztönző társadalmi- gazdasági környezet, és az igényibe vehető források csökkentése fékezte. A gazdaságirányítás a külgazdasági egyensúly rövid távú stabilizációja érdekében tett nagy erőfeszítést, és kisebb figyelmet fordított a termelési szerkezet javítására, a technológiák korszerűsítésére. Am a gazdasági szervezetek sem használták ki megfelelően lehetőségeiket. Az emberi tényező felértékelése A tudományos-műszaki haladás alapvetően társadalmii- gazdasági folyamat. Eredményességét a közösségék megújulásra való készsége, a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyénék érdekeltsége, motivációja, az emberi tényező minősége szabja meg. Nemcsak a felhasználható források mennyisége, hanem felhasználásuknak hatékonysága, az új műszaki eredményeik alkalmazására való készség és képesség, a munkakultúra is meghatározza a korszerűsödés lendületét. A műszaki fejlesztés döntő mértékben a vállalatoknál, szövetkezeteknél megvalósuló, a versenyképesség és a jövedelmezőség növelését sízolgáló — többnyire a kereslet által vezérelt — tevékenység. A tapasztalatok azt igazolják: azok a vállalatok és szövetkezetek törekedtek szervezetük és technológiájuk megújítására, amelyeknek kemény piaci versenyben kellett helytállniuk. Jelentős szerepe van a műszaki fejlesztésiben a központi irányításnak, amelynek feladata a prioritások meghatározása; a műszaki fejlesztés stratégiai céljainak kidolgozása, a műszaki fejlődést szolgáló társadalmi és közgazdasági feltételek kialakítása. Ugyanakkor az állami irányításban a közgazdasági eszközök, a közvetett módszerek rugalmas alkalmazásának erősítésére van szükség. A fő figyelmet a társadalmi-közgazdasági környezet új műszáki eredményeket befogadó képességének; javítására kell fordítani. A fő követelmény: a technológia korszerűsítése A hazai műszaki fejlesztésben az előttünk álló évtizedben a technológia korszerűsítése lesz fő követelmény. Általános megítélés szerint úgy anils ezen a területen a legnagyobbak az elmaradá- •Sídk. Korszerűtlen eszközökkel nem lehet korszerű és versenyképes terméket gyártani. A szelektivitás következetes érvényesítése elengedhetetlen. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területek műszáki fejlesztését kall ösz- szehangolt állami intézkedésekkel felgyorsítani. A gazdasági szabályozórendszer a műszaki fejlődést elsősorban a hatékonysági követelmények következetes érvényesítésével, a versenyheäyzet erősítésével és a gazdasági szervezetek együttműködési készségének fokozásával segítheti. A feladatok megvalósírtáA központi irányításnak A műszaki fejlesztés felgyorsításában központi szerepe van a szellemi és anya- gi tartalékok mozgósítását szolgáló érdekeltségi rendszernek. A műszaki fejlesztésben meghatározó szerepet betöltő szakemberek anyagi es erkölcsi megbecsülésének növelése halaszthatatlan feladat. Az emberi tényező hatékonyságát növelő eszközök számottevő része azonban a vállalatvezetés kezében van. Megkezdődött — bár csak lassan és csak néhány vállalatnál — a műszaki fejlesztésben kulcsszerepet játszó, kiemelkedő teljesítményekeit felmutató vállalati szakemberek bérszínvonalának az átlagnál erőteljesebb emelkedése. Ezt a folyamatot fel sához a műszaki fejlesztést befolyásoló ár-, bér- és adórendszer tökéletesítése szükséges, s ez folyamatban van. A műszaki fejlesztés eredményességének növeléséhez a feltételek kényszere melléit több pénzre is szükség van. Indokolt ezért, hogy a kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatások fejlesztését az anyagi források differenciál l feih asznál ás ával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, a versenyeztetés szélesebb körű alkalmazásával kell elősegíteni. A tudonjányos kutatás gyakorlati hasznosítása érdekében kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munka- megosztást kell kialakítani a kutató- és felsőoktatási intézmények, illetve a vállalatok között. is segítenie kell kell gyorsítani, s vállalati jövedelem- és keresetszabályozással a központi irányításnak is rugalmasan segítenie kiéül. A műszaki fejlesztés a vállalati közösség valameny- nyii tagjának feladata. Sike- rénék fontos feltétele, hogy a dolgozók azonosuljanak a célokkal. Ez nemcsak a dolgozók szakmai felkészültségétől függ, hanem, a megfelelő ösztönzéstől és az újítást pártoló munkahelyi légkörtől is. Az előttünk álló időszakban ezért a legfontosabb feladat az emberi tudás, a hozzáértés és a leleményesség kibontakoztatása. Ifj. Marosán György az MSZMP KB munkatársa A TERMÉSZET HÍVÓ SZAVA Csömenden táboroznak a madarak barátai Tömösvári Tibor óvott több dologtól is. Az egyik: nehogy mennyiségek után érdeklődjenek. Azután, hogy hány tagkönyves madarász járja a megye erdei ösvényeit, mennyi feketególya - fiókát raktak vissza a fészekbe, melyek — pontosan név és szám szerint — azok a községek, amelyeknek erdeiben ott fészkel a rétisas. A másik pedig az, hogy egy elképzelt tömegmozgalomnak legyek szálláscsinálója. Itt Csömenden az egyhetes madarásztáborban azokkal a fiatalokkal talátkozhatom, akik hallgattak a természet hívó szavára. A somogyi madarászás egyik „nagy öregje”, Nagy Tibor kínál hellyel bennünket érkeztünkkor, de a többi srác is vidáman ül koránk. Vendég az első napon. Ez jó jel! Nem kárhoznak teljes magányra, a betoppanók mégiscsak annak jelei: a tizenkét fiatal somogyi madarász érdekes év- végi — újévi táborozásra vállalkozott. Tibor a gazdag kínálatból teát szervíroz nekünk, majd megismertet egyhetes munkájukkal. — A legfontosabb, hogy az összesereglett egyéves élményanyagot mindenki megismerje, aki igazán az aktív madarászok közül való. Erre persze esite jut majd idő, mert napközben a Csömend környéki erdő és a marcali víztározó gazdag téli madárfaunájával ismerkedünk meg. Lesz hálós madárbefogás, gyűrűzés, fészekkereső körút. , m Tibor a gyékányesi munkacsoport vezetője. A községben már majd tízéves múltra tekint vissza az aktív madárvédelem. Innen jött Toldi Miklós is, aki valóban hasonlít nagynevű névrokonára. A jó erőben levő ifjú madarász Keszthelyen elsőéves egyetemista. Agrárkémikusnak tanul, de szinte minden szabad idejét az erdőnek, a madaraknak és az állatoknak szenteli. — Két éve Tibi csalogatott el egy madarász kőrútjára — mondja Miklós. — Tudta rólam, hogy szenvedélyesen fényképezek. Ezek a természetjárások meggyőztek, köztük van a helyem, mert én is az erdők- mezők szerelmese vagyok. Gyékényes környékén már szinte mindent föltérképeztünk, tanulmányba foglaltuk és fotókkal is elláttuk.. Miklós fotóit, diáit már sokszor használták népszerűsítő előadásokon, iskolai órákon. — Az a véleményem — mondja —, hogy még mindig nem becsüljük meg eléggé a természetet. Sokszor szinte bűntetteket követünk el ellene. Évszázados fákat irtunk ki, védett madarak fészkét pusztítjuk el, szemetelünk az erdőkben, szennyvizet öntünk a folyókba. A természet megbosszulja ezt... Soós András darányi, vele együtt jött Pettendi Viktor is. Nagy felelősség terhe nyomja ifjú vállukat. Az ősborókás madár- és növényvilágának társadalmi megóvásával foglalatoskodnak. — Nemegyszer látjuk, hogy diákok üvöltöznek, kergetőznek, törnek-zúznak. szemetelnek a darányi pihenőparkérd őben. Sokan a zárt területre is beszöknek kísérők nélkül. Olyan károkat Okoznak, amelyek csak többévi munkával állíthatók helyre. — Nemcsak a fiatalokat nehéz meggyőzni sokszor — mondja Kisiván János, aki talán a legidősebb a csapatban —, én például a gyékényes melletti kockáskúti li- liomos védettségéről beszéltem egy ottani vadőrrel Bizony nem a legmegfelelőbb szavakkal világosított föl. Pedig nekem természet- védő igazolványom van . . . Sorra elmondják örömeiket és szomorú tapasztalataikat a többiek is. Szabó Zsolt — aki fűtésszerelőnek tanul — továbbá Tevely Richárd, Ziegenheim Ervin kaposvári madarász. A tábor fiataljainak lobogó hitű természetbarát szavai, a jó légkör, egy hétig válasz volt a természet hívó szavára. Aztán már ki- nek-kinek saját ereje szerint kell megadnia az apró feleleteket... Békés József Friss kenyér és péksütemény A pékek már tegnap is dolgoztak A dolgozók többsége az új évben ma áll • először munkába. Vannak azonban jó néhányan, többek között a Kaposvári Kenyérgyár majd harminc dolgozója is, aki mára már túl van egy műszakon. Nagy István művezető és társai természetes kötelességnek vették az újévi műszakot, hiszen csak így kerülhetett friss kenyér és péksütemény pénteken reggel az asztalokra. — Tíz órakor kezdtük a termelést — mondta tegnap a művezető —. de a kovászotok már hat órával előtte itt voltak, és előkészítették a kenyérnek valót. — Nincs hiányzó vagy olyan, akinek a kelleténél emelkedettebb a hangulata? — Biztos örömmel vette volna mindenki, ha ma még otthon maradhat, de kötelesség is van a világon, és aki itt van, mind tudja, hogy senki nem végzi el helyette a munkát. Az ünnep előtt egyébként gondoskodtunk az alapanyagról és a gépek műszaki állapotát is megvizsgáltuk, tehát ilyen fennakadás nem hátráltat bennünket. — Mennyi kenyér -készül másodikára? — összesen 30 ezer kilogramm kenyeret sütünk, ezenkívül a különböző péksüteményekből sem lesz hiány. Szójás termékekből például ötezer darabot, zsemléből 85 ezret készítünk. A ma hajnalban három órakor kezdett .kiszállítással egy hétvégi rendelésnek megfelelő mennyiségű kenyér és péksütemény került az üzletekbe. Malacsült és pezsgés káposzta Körkérdésünkkel Kaposvár három nagyobb szórakozóhelyét keressük meg: hogy sikerült a szilveszter? A Dorottya Szálló étterme az idén is svédasztallal várta vendégeit. A 370 ezer forintnyi enni- és innivalót 460 vidám vendég, köztük három külföldi csoport — jugoszláv, dlasz, lengyel — ^pusztította el”. A jó hangulatot szalon-, tánc- és diszkózene szolgáltatta, éjfélkor (és előtte) 130 pezsgősüveg pukkant, s a tombola főnyereménye — a hagyományokhoz híven — egy kismalac volt. A svédasztalon hideg- és meleg- konyhai készítmények díszelegtek, éjfélkor korhely leves jelentett gyógyírt a megterhelt gyomornak, Ezenkívül pompás süteményekből, déli igyümölcs-tálakból válogathattak az óévet itt búcsúztatóik, Az utolsó szilvesztere- zők reggel fél hétkor hagyták el az éttermet. A Kapos Szálló négy vendéglátó-helyiségében több mint félezren gyűltek össze az év utolsó estéjén. Az est fényét emelte a Cslky Gergely Színház művészeinek műsora. A három menü legsikeresebb készítményének bizonyult a malacsülit pezsgős káposztával. A forgalom elérte a 200 ezer forintot, amelyben jelentős része volt a 200 üveg pezsgőnek. A Park étteremben 300 jugoszláv vendég búcsúztatta 1986-ot. 116 ezer forintnyi étel és ital fogyott el. A két menü — malac- és pulyka- sült — igen kelendő volit. Hajnaliban korhelylevest szolgáltak föl, s a hangulatot tükrözd, hogy az utolsó vendég reggel öt órakor távozott.
