Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap XLIII. évfolyam, 21. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1987. január 26., hétfő Embert hasznáról Évek óta keseregnek a ta­nárok, a szociológusok, mert azt tapasztalják, hogy az is­kolás korúak nem olvasnak eleget. Ha mégis, akkor ál­talában az értéktelenebb iro­dalmat, vagy a gyors tájéko­zódást szolgáló, ismeret­terjesztő könyveket bújják. Hiba volna az okokat csak a túlterheltségben, az isko­lán kívüli elfoglaltságokban keresni. Inkább azokra a fi­gyelmeztető jelzésekre kelle­ne nagyobb gondot fordítani, amelyek ugyancsak a közel­múlt krónikájához tartoznak. Elgondolkodtató, hogy ta­nulóinknak majdnem egyhar- mada — egyesek szerint en­nél is több —, nem tanul meg igazán jól olvasni. Pe­dig az olvasás csak annak öröm, aki azt eszközként ké­pes használni, s nem azzal tölti idejét, hogy betűzgeti a szavakat. Hogyan tudja elsajátítani a tudnivalókat az, aki még a végére sem ér egy olvas­mánynak, fizikai kísérletet ismertető leírásriak akkor, amikor társai már többször megtették ezt? Sehogyan. Az, hogy mégis ott találjuk őket i felsőbb osztályok padjai- jan, esetek legtöbbjében nem szorgalmuknak köszönhető. A pedagógusnak inkább az ál­talánosságok szintjét is alig íegütő tantervkövetelmé- nyekhez viszonyítva elégsé­gnek minősíti tanulója tu­dását. Teszi ezt azért is, "\ert a rosszul értelmezett .Minőségi követelmény a ke­vesebb bukást célozza meg. így aztán a felsőbb osztá­lyokban egyre-másra szapo­rodik a lemaradásukat be­hozni képtelen tanulók szá­ma. E tények birtokában ki kéri komoly szándékkal szá­mon, hogy nem olvasnak a tanulók? Nem is fognak ad­dig, amíg az ehhez szüksé­ges jelrendszer és logikai kapcsolatok ismerete nem áll rendelkezésükre készség- szinten. Sok múlik a pedagóguso­kon, az iskolákon, azokon, akik értő kézzel nyúlnak e kényes „anyaghoz”. Az imént említett jelzések nemcsak a fiatalabb korosztályt érintik. Országos felmérések bizo­nyítják, hogy felnőtt népes­ségünk tizede semmit sem olvas, és további négy tized­nyi azok száma, akik olvas­nak ugyan, de nem köny­veket. A versolvasók szinte fehér hollónak számítanak: egy százaléknyi az arányuk. Ezek a vizsgálatok ugyan­akkor azt is bebizonyították, hogy növekszik a könyv­vásárlók száma Más szóval, sokan vesznek könyvet azért, hogy aztán szobát díszítő tárgyként polcaikon felsora­koztassák azokat. KÖZLEMÉNY a szocialista országok ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak január 22-23-i varsói tanácskozásáról A szociálisa országos test­vérpártjainak külügyi és ideológiai kérdésekkel fog- lplozó KB titkárai 1987: ja­nuár 22—23-án tanácskozást tartottak Varsóban. A ta­nácskozáson részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt ré­szérói — Milko Balev, a BKB PB tagja, a KB titká­ra, Jordán Jotov, a KB PB tagja, a KB titkára, Dimitar Sztanisev és Sztojan Mihai­lov, a KB titkárai; a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt részéről — Berecz János és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkárai; a Vietnami Kommunista Párt részéről — Tran Xuan Bach, a VKP KB PB tagja, a KB titkára és Dao Duy Tunk, a VKP KB PB póttagja, a KB titkára; a Német Szocialista Egység­párt részéről Kurt Hager, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára és Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára; a Kubai Kommunis­ta Párt részéről — Carlos Aldano Escalante, a KKP KB Titkárságának tagja; a Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről — Somlan Cham- tarhath, az LNFP KB titká­ra, a KB propaganda bizott­ságának elnöke; a Mongol Népi Forradalmi Párt részé­ről — Cerandsin Namszraj, a az MNFP KB PB tagja, a KB titkára és Cerenpilin Bolhadzsav, a KB titkára; a Lengyel Egyesült Munkás­párt részéről -- Jan Glow- czyk, a LEMP KB PB tag­ja, a KB titkára és Henryk Bednardski, a KB titkára; a Román Kommunista Párt részéről — Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről — Alekszandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin és Va- gyim Medvegyev, az SZKP KB titkárai; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről — Vastí Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, és Jan Fojtik, a KB Elnökségének póttagja, a KB titkára. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a szo­cialista építőmunka, a világ- politika, valamint az ideo­lógiai-irodalmi munka egy sor időszerű kérdéséről; te­kintettel a testvérpártok kongresszusainak határo­zataira és a KGST-tagorszá- gok kommunista és munkás­pártjai vezetői moszkvai munkatalálkozójának ered­ményeire. ' A vita során kihangsúlyoz ­ták, hogy a testvérpártok — alkotó módon alkalmazva a tudományos szocializmus el­veit — a maguk gazdag és változatos tapasztalataival hozzájárulnak az új társa­dalom építésének gyakorlatá­hoz, eredményeikkel gazda­gítják azt. A tanácskozás részvevői — hangsúlyozva a testvérpár­tok kongresszusain a társa­dalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása és intenzíveb­bé tételé érdekében elfoga­dott programok megvalósí­tásának jelentőségét — rá­mutattak arra, hogy mélyí­teni és tökéletesíteni kell a szocialista országok együtt­működését minden terüle­ten, ennek mechanizmusát összhangba kell hozni a je­lenlegi feltételekkel és szük­ségletekkel, a nemzeti és a közös érdekekkel. Az együtt­működés hatékonyságának javítása a marxizmus-leni- nizmusnak, az egyenjogú­ságnak, a függetlenségnek és egymás kölcsönös tiszte­letének elvei alapján, min­den egyes párt és ország kezdeményező készségének és alkotó erejének kibonta­koztatása — egységük meg­szilárdítása mellett — előse­gíti a szocializmus tekinté­lyének és vonzerejének nö­vekedését a világban. A véleménycsere során megvizsgálták a szocialista államok ^gyüttrúűködésének eszközeit, módszereit és for­máit abból a szempontból, miként lehetne maximálisan kihasználni azokat a tarta­lékokat, amelyekkel az egyes (Folytatás a 2. oldalon) Havasi Ferenc Kiotóban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és kísérete vasárnap az ősi császárváros, Kioto ne­vezetességeivel ismerkedett. A magas rangú magyar ven­dég tiszteletére Konisi Sinbeni, a Japán Gyógy­szeripari Szövetség és a Ta- keda vegyipari mammut- vállalat elnöke díszvacsorát adott, amelyen részt vett Szarka Károly, hazánk to­kiói nagykövete is. A tél okozta kiesés pótlására Szombati műszak volt a textilművekben Nem álltak le a szokásos hétvégi pihenőjükre a gé­pek szombaton reggel a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárá­ban. A gyár közössége szom­baton rendkívüli műszako­kat tartott. Mint ismeretes, a közel-' múltban a rendkívüli időjá­rás miatt többször is áram nélkül maradt az üzem. A termelésből ennek következ­tében három műszak kiesett és így 41 tonnával kevesebb fonalat tudtak legyártani a vállalat dolgozói. A szombati munkanap a két műszakban több mint ötszáz munkás állt a gépek mellé és a kiesett térmák- mennyiség egy részét sike­rült pótolni. Szombaton több mint 25 tonna fonalat gyár­tottak. A vállalat dolgozói a következő szombaton újabb pótmuszakot tartanak és így teljesen pótolni tudják az áramhiány olkozta kénysze­rű pihenőt. Vágják a nádat a Velencei tavon a Sárszentmihályi Állami Gazdaság munkásai Befejezte ülését a KISZ KB FELHÍVÁS A FIATALOKHOZ A KISZ Központi Bizott­ságának kétnapos ülése, ame­lyen Hámori Csaba első titkár elnökölt, vasárnap Balatonaligán befejeződött. A testület megvitatta és elfo­gadta a KISZ XI. kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásának tapaszta­latairól szóló előterjesztést, és határozatot hozott a ta­vaszi időszak politikai pro§- ramjáról. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az elmúlt hónapokban tevékeny munka folyt a kongresszusi határo­zatok valóraváltása, a KISZ megújulása érdekében, mélyreható változások azon­ban még nem történtek. Fejlődött az ifjúságpolitika intézményrendszere, bár a vártnál lassúbb ütemben. A testület megállapította, hogy a kongresszus óta ha­zánk belpolitikai, gazdasági életében olyan változások történtek, amelyeknek tük­röződniük kell az ifjúsági szövetség programjában is. A Központi Bizottság ezért po­litikai akciót hirdet „Jö­vőnk a tét” jelszóval. Az ak­ciót ismertető felhívás az or­szág előtt álló feladatok meg­oldásának, az MSZMP KB 1986. novemberi határozata végrehajtásának érdekében felelős gondolkodásra, és mindenekelőtt cselekvésre hívja föl a fiatalokat, az if­júsági közösségeket. A felhívás javaslatokat tesz a cselekvési programok kialakítására: „Gyű j tsük Össze környezetünkben a to­vábblépést szolgáló elgondo­lásokat. Teremtsünk fórumo­kat ezek megvitatására. Lép­jünk fel a fejlődést gátló tényezőkkel, a döntések ha­logatásával, az elvtelen meg­A kaposvári Univerzál szövetkezet konténer épületeket gyárt. A munka most a fedett csarnokban folyik. Vízügyi vállala­toknak, valamint a MÁV-nak készítenek berendezéseket oldásokkal szemben. Ne tűr­jük a korrupciót! Dolgoz­zunk ki javaslatokat, prog­ramot: mit és hogyan kell ésszerűbben, hatékonyabban tenni, mit kell változtatni környezetünkben, továbbá milyen helyi és országos dön­tésekre van szükség.” Az ifjúsági szövetség ve­zető testületé felszólítja a KISZ-szervezeteket, fordul­janak kezdeményezéseikkel a helyi pártszervezetekhez és az irányító KlSZ-bizott- ságokhoz. Országos döntést igénylő javaslataikat közvet­lenül a KISZ Központi Bi­zottságához juttassák el .A beérkező vélemények, elgon­dolások alapján javaslatokat dolgoznak ki, és — nyilvá­nosságot is biztosítva — a párt Központi Bizottságához és ,a kormányhoz továbbítják azokat. „Fiatalok! Hazánk és a szocializmus jövőjének ala­kításában, a párt program­jának megvalósításában he lyünk és felelősségünk van” — e szavakkal fejeződik be a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának felhívása. Megszüntették a gázkitörést Füzesgyarmaton Megszüntették a gáz kité­rését Füzesgyarmaton szom­baton, a késő esti órákban. A Kőolaj- és Gázipari Trös d ügyeletesének tájékoztatása szerint, miután a kitörésgét- lót sikeresen ráhelyezték a fermelőcsőre, megkezdhették a fúróiszap besajtolását a kútba. A kitörésvédelmi men­tők és más szakemberek megfeszített munkájának eredményeként elfojtották a gáz kiáramlását. A füzesgyarmati 160. szá­mú gázkútból szombator hajnaliban tört fel 100—150 atmoszféra nyomással az ég­hető gázkeverék — metán és gazolin —, valamint az iszap A gázkúton kitörésgátló szer­kezet volt, ezt sikerült idő­ben elzárni, így a szerkezet sértetlen maradt. A gáz a termelőcsövön keresztül tört a szabadba. A szél a falu felé fújta a gázt, ezért a ki­törő kút közelében lakóikat — biztonságuk érdekében — a közeli iskolába helyezték el. A kitörés megszüntetését követően a kút környékén levő félszáz ház mintegy két­száz lakója visszaköltözhe­tett otthonába. KIÁLTANÉK... „Az igazat mondd, ne csak a valódit...” Hányszor for­gattam a fejemben a költő sorait és próbáltam ezekből eljutni a következtetésig: a legkisebb, a legártatlanabb „tollíratok” is csak meggyő­ződésből fakadhatnak, le­gyenek az igazság színtiszta tükrei. Győzködöm hát ma­gamnak s megvallom: lép- ten-nyomon föltámadnak bennem a könnyebb eltoló­dás felé hajtó erők. Elegendő két példát fel­hozni arra, hogy melyek a szókimondás ártalmai. Egy ipari nagyvállalat egyik fő­osztályvezetője azt vetette a szememre, hogy kiforgattam a válaszát, amelyet egy ár­tatlan kérdésemre Nem telefonált, nem Hogy beszéljünk róla, szerinte mást írtam, adott. kért, mert mint amit mondott, hanem le­gyintett: ilyenek az újság­írók, nem érdemes nyilat­kozni nekik. Mellbeütött a megjegyzé­se, mert tudtam: csak azt tolmácsoltam, amit — talán „fülszövegnek” szánva — nekem mondott. „Rutintalan módon”, he­behurgyán kimodtam azt, amit nem kellett volna, mert igaz, hogy magunk között így van ez, de ország-világ előtt! Nem akarom eltúlozni az esetet. Valószínű találtam egy embert, aki a munká­mat nem sokra tartja. Jól­lehet úgy érzem — és éppen emiatt, írtam le így szavait, a szókimondás közös érde­künk: a nyílt szóra, az egy­értelmű tettekre — főleg az utóbbi időben — sok ösz­tönzést kap a gazdaság és a propaganda is. A másik példa: volt osz­tálytársam egyetlen alka­lommal sem felejt el meg­csipkedni, ha találkozunk, noha becsüli a munkámat. Azt tartja, hogy kialakítot­tunk egy nyelvet, amelyen a sajtó beszél, és azt az ol­vasó nem érti igazán, ő másképp hallja, értékeli az eseményeket. Kérdezi is tő­lem nemegyszer: melyek azok a húzóerők, amelyek bennünket erre a „szolgálati nyelvre” tanítanak ahelyett, hogy a kritikus köznyelv hangján szólalnánk meg. Más nyelven beszélnénk? Nem gondolom. Másként fo­galmaznánk másként össze­geznénk, mint ahogyan az a valóságban van? Nem hi­szem. Az újságíró joggal várná el, hogy irodák, mű­helyek, presszók, sportcsar­nokok és színházi előterek őszinte hangon beszéljenek vele. Ha ők megteszik, a tollforgató sem tehet más­képpen. Kétségtelen, egy érdekes esemény, egy merész meg­nyilatkozás, egy különc em­beri portré sokszor megy „szenzációszámba”. Erről legjobb volna azt hinni, hogy az emberek igazi olvasmá­nya nem ez, hanem az őszinte szó, amelynek való­ságtartalma megszégyeníti a szenzációhajhászt, és a plety­kavadászt és eligazítja az olvasót. Békés József

Next

/
Oldalképek
Tartalom