Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-26 / 21. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap XLIII. évfolyam, 21. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1987. január 26., hétfő Embert hasznáról Évek óta keseregnek a tanárok, a szociológusok, mert azt tapasztalják, hogy az iskolás korúak nem olvasnak eleget. Ha mégis, akkor általában az értéktelenebb irodalmat, vagy a gyors tájékozódást szolgáló, ismeretterjesztő könyveket bújják. Hiba volna az okokat csak a túlterheltségben, az iskolán kívüli elfoglaltságokban keresni. Inkább azokra a figyelmeztető jelzésekre kellene nagyobb gondot fordítani, amelyek ugyancsak a közelmúlt krónikájához tartoznak. Elgondolkodtató, hogy tanulóinknak majdnem egyhar- mada — egyesek szerint ennél is több —, nem tanul meg igazán jól olvasni. Pedig az olvasás csak annak öröm, aki azt eszközként képes használni, s nem azzal tölti idejét, hogy betűzgeti a szavakat. Hogyan tudja elsajátítani a tudnivalókat az, aki még a végére sem ér egy olvasmánynak, fizikai kísérletet ismertető leírásriak akkor, amikor társai már többször megtették ezt? Sehogyan. Az, hogy mégis ott találjuk őket i felsőbb osztályok padjai- jan, esetek legtöbbjében nem szorgalmuknak köszönhető. A pedagógusnak inkább az általánosságok szintjét is alig íegütő tantervkövetelmé- nyekhez viszonyítva elégségnek minősíti tanulója tudását. Teszi ezt azért is, "\ert a rosszul értelmezett .Minőségi követelmény a kevesebb bukást célozza meg. így aztán a felsőbb osztályokban egyre-másra szaporodik a lemaradásukat behozni képtelen tanulók száma. E tények birtokában ki kéri komoly szándékkal számon, hogy nem olvasnak a tanulók? Nem is fognak addig, amíg az ehhez szükséges jelrendszer és logikai kapcsolatok ismerete nem áll rendelkezésükre készség- szinten. Sok múlik a pedagógusokon, az iskolákon, azokon, akik értő kézzel nyúlnak e kényes „anyaghoz”. Az imént említett jelzések nemcsak a fiatalabb korosztályt érintik. Országos felmérések bizonyítják, hogy felnőtt népességünk tizede semmit sem olvas, és további négy tizednyi azok száma, akik olvasnak ugyan, de nem könyveket. A versolvasók szinte fehér hollónak számítanak: egy százaléknyi az arányuk. Ezek a vizsgálatok ugyanakkor azt is bebizonyították, hogy növekszik a könyvvásárlók száma Más szóval, sokan vesznek könyvet azért, hogy aztán szobát díszítő tárgyként polcaikon felsorakoztassák azokat. KÖZLEMÉNY a szocialista országok ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak január 22-23-i varsói tanácskozásáról A szociálisa országos testvérpártjainak külügyi és ideológiai kérdésekkel fog- lplozó KB titkárai 1987: január 22—23-án tanácskozást tartottak Varsóban. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt részérói — Milko Balev, a BKB PB tagja, a KB titkára, Jordán Jotov, a KB PB tagja, a KB titkára, Dimitar Sztanisev és Sztojan Mihailov, a KB titkárai; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről — Berecz János és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkárai; a Vietnami Kommunista Párt részéről — Tran Xuan Bach, a VKP KB PB tagja, a KB titkára és Dao Duy Tunk, a VKP KB PB póttagja, a KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről Kurt Hager, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára és Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről — Carlos Aldano Escalante, a KKP KB Titkárságának tagja; a Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről — Somlan Cham- tarhath, az LNFP KB titkára, a KB propaganda bizottságának elnöke; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről — Cerandsin Namszraj, a az MNFP KB PB tagja, a KB titkára és Cerenpilin Bolhadzsav, a KB titkára; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről -- Jan Glow- czyk, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára és Henryk Bednardski, a KB titkára; a Román Kommunista Párt részéről — Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről — Alekszandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin és Va- gyim Medvegyev, az SZKP KB titkárai; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről — Vastí Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, és Jan Fojtik, a KB Elnökségének póttagja, a KB titkára. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a szocialista építőmunka, a világ- politika, valamint az ideológiai-irodalmi munka egy sor időszerű kérdéséről; tekintettel a testvérpártok kongresszusainak határozataira és a KGST-tagorszá- gok kommunista és munkáspártjai vezetői moszkvai munkatalálkozójának eredményeire. ' A vita során kihangsúlyoz ták, hogy a testvérpártok — alkotó módon alkalmazva a tudományos szocializmus elveit — a maguk gazdag és változatos tapasztalataival hozzájárulnak az új társadalom építésének gyakorlatához, eredményeikkel gazdagítják azt. A tanácskozás részvevői — hangsúlyozva a testvérpártok kongresszusain a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása és intenzívebbé tételé érdekében elfogadott programok megvalósításának jelentőségét — rámutattak arra, hogy mélyíteni és tökéletesíteni kell a szocialista országok együttműködését minden területen, ennek mechanizmusát összhangba kell hozni a jelenlegi feltételekkel és szükségletekkel, a nemzeti és a közös érdekekkel. Az együttműködés hatékonyságának javítása a marxizmus-leni- nizmusnak, az egyenjogúságnak, a függetlenségnek és egymás kölcsönös tiszteletének elvei alapján, minden egyes párt és ország kezdeményező készségének és alkotó erejének kibontakoztatása — egységük megszilárdítása mellett — elősegíti a szocializmus tekintélyének és vonzerejének növekedését a világban. A véleménycsere során megvizsgálták a szocialista államok ^gyüttrúűködésének eszközeit, módszereit és formáit abból a szempontból, miként lehetne maximálisan kihasználni azokat a tartalékokat, amelyekkel az egyes (Folytatás a 2. oldalon) Havasi Ferenc Kiotóban Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete vasárnap az ősi császárváros, Kioto nevezetességeivel ismerkedett. A magas rangú magyar vendég tiszteletére Konisi Sinbeni, a Japán Gyógyszeripari Szövetség és a Ta- keda vegyipari mammut- vállalat elnöke díszvacsorát adott, amelyen részt vett Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete is. A tél okozta kiesés pótlására Szombati műszak volt a textilművekben Nem álltak le a szokásos hétvégi pihenőjükre a gépek szombaton reggel a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. A gyár közössége szombaton rendkívüli műszakokat tartott. Mint ismeretes, a közel-' múltban a rendkívüli időjárás miatt többször is áram nélkül maradt az üzem. A termelésből ennek következtében három műszak kiesett és így 41 tonnával kevesebb fonalat tudtak legyártani a vállalat dolgozói. A szombati munkanap a két műszakban több mint ötszáz munkás állt a gépek mellé és a kiesett térmák- mennyiség egy részét sikerült pótolni. Szombaton több mint 25 tonna fonalat gyártottak. A vállalat dolgozói a következő szombaton újabb pótmuszakot tartanak és így teljesen pótolni tudják az áramhiány olkozta kényszerű pihenőt. Vágják a nádat a Velencei tavon a Sárszentmihályi Állami Gazdaság munkásai Befejezte ülését a KISZ KB FELHÍVÁS A FIATALOKHOZ A KISZ Központi Bizottságának kétnapos ülése, amelyen Hámori Csaba első titkár elnökölt, vasárnap Balatonaligán befejeződött. A testület megvitatta és elfogadta a KISZ XI. kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatairól szóló előterjesztést, és határozatot hozott a tavaszi időszak politikai pro§- ramjáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt hónapokban tevékeny munka folyt a kongresszusi határozatok valóraváltása, a KISZ megújulása érdekében, mélyreható változások azonban még nem történtek. Fejlődött az ifjúságpolitika intézményrendszere, bár a vártnál lassúbb ütemben. A testület megállapította, hogy a kongresszus óta hazánk belpolitikai, gazdasági életében olyan változások történtek, amelyeknek tükröződniük kell az ifjúsági szövetség programjában is. A Központi Bizottság ezért politikai akciót hirdet „Jövőnk a tét” jelszóval. Az akciót ismertető felhívás az ország előtt álló feladatok megoldásának, az MSZMP KB 1986. novemberi határozata végrehajtásának érdekében felelős gondolkodásra, és mindenekelőtt cselekvésre hívja föl a fiatalokat, az ifjúsági közösségeket. A felhívás javaslatokat tesz a cselekvési programok kialakítására: „Gyű j tsük Össze környezetünkben a továbblépést szolgáló elgondolásokat. Teremtsünk fórumokat ezek megvitatására. Lépjünk fel a fejlődést gátló tényezőkkel, a döntések halogatásával, az elvtelen megA kaposvári Univerzál szövetkezet konténer épületeket gyárt. A munka most a fedett csarnokban folyik. Vízügyi vállalatoknak, valamint a MÁV-nak készítenek berendezéseket oldásokkal szemben. Ne tűrjük a korrupciót! Dolgozzunk ki javaslatokat, programot: mit és hogyan kell ésszerűbben, hatékonyabban tenni, mit kell változtatni környezetünkben, továbbá milyen helyi és országos döntésekre van szükség.” Az ifjúsági szövetség vezető testületé felszólítja a KISZ-szervezeteket, forduljanak kezdeményezéseikkel a helyi pártszervezetekhez és az irányító KlSZ-bizott- ságokhoz. Országos döntést igénylő javaslataikat közvetlenül a KISZ Központi Bizottságához juttassák el .A beérkező vélemények, elgondolások alapján javaslatokat dolgoznak ki, és — nyilvánosságot is biztosítva — a párt Központi Bizottságához és ,a kormányhoz továbbítják azokat. „Fiatalok! Hazánk és a szocializmus jövőjének alakításában, a párt programjának megvalósításában he lyünk és felelősségünk van” — e szavakkal fejeződik be a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívása. Megszüntették a gázkitörést Füzesgyarmaton Megszüntették a gáz kitérését Füzesgyarmaton szombaton, a késő esti órákban. A Kőolaj- és Gázipari Trös d ügyeletesének tájékoztatása szerint, miután a kitörésgét- lót sikeresen ráhelyezték a fermelőcsőre, megkezdhették a fúróiszap besajtolását a kútba. A kitörésvédelmi mentők és más szakemberek megfeszített munkájának eredményeként elfojtották a gáz kiáramlását. A füzesgyarmati 160. számú gázkútból szombator hajnaliban tört fel 100—150 atmoszféra nyomással az éghető gázkeverék — metán és gazolin —, valamint az iszap A gázkúton kitörésgátló szerkezet volt, ezt sikerült időben elzárni, így a szerkezet sértetlen maradt. A gáz a termelőcsövön keresztül tört a szabadba. A szél a falu felé fújta a gázt, ezért a kitörő kút közelében lakóikat — biztonságuk érdekében — a közeli iskolába helyezték el. A kitörés megszüntetését követően a kút környékén levő félszáz ház mintegy kétszáz lakója visszaköltözhetett otthonába. KIÁLTANÉK... „Az igazat mondd, ne csak a valódit...” Hányszor forgattam a fejemben a költő sorait és próbáltam ezekből eljutni a következtetésig: a legkisebb, a legártatlanabb „tollíratok” is csak meggyőződésből fakadhatnak, legyenek az igazság színtiszta tükrei. Győzködöm hát magamnak s megvallom: lép- ten-nyomon föltámadnak bennem a könnyebb eltolódás felé hajtó erők. Elegendő két példát felhozni arra, hogy melyek a szókimondás ártalmai. Egy ipari nagyvállalat egyik főosztályvezetője azt vetette a szememre, hogy kiforgattam a válaszát, amelyet egy ártatlan kérdésemre Nem telefonált, nem Hogy beszéljünk róla, szerinte mást írtam, adott. kért, mert mint amit mondott, hanem legyintett: ilyenek az újságírók, nem érdemes nyilatkozni nekik. Mellbeütött a megjegyzése, mert tudtam: csak azt tolmácsoltam, amit — talán „fülszövegnek” szánva — nekem mondott. „Rutintalan módon”, hebehurgyán kimodtam azt, amit nem kellett volna, mert igaz, hogy magunk között így van ez, de ország-világ előtt! Nem akarom eltúlozni az esetet. Valószínű találtam egy embert, aki a munkámat nem sokra tartja. Jóllehet úgy érzem — és éppen emiatt, írtam le így szavait, a szókimondás közös érdekünk: a nyílt szóra, az egyértelmű tettekre — főleg az utóbbi időben — sok ösztönzést kap a gazdaság és a propaganda is. A másik példa: volt osztálytársam egyetlen alkalommal sem felejt el megcsipkedni, ha találkozunk, noha becsüli a munkámat. Azt tartja, hogy kialakítottunk egy nyelvet, amelyen a sajtó beszél, és azt az olvasó nem érti igazán, ő másképp hallja, értékeli az eseményeket. Kérdezi is tőlem nemegyszer: melyek azok a húzóerők, amelyek bennünket erre a „szolgálati nyelvre” tanítanak ahelyett, hogy a kritikus köznyelv hangján szólalnánk meg. Más nyelven beszélnénk? Nem gondolom. Másként fogalmaznánk másként összegeznénk, mint ahogyan az a valóságban van? Nem hiszem. Az újságíró joggal várná el, hogy irodák, műhelyek, presszók, sportcsarnokok és színházi előterek őszinte hangon beszéljenek vele. Ha ők megteszik, a tollforgató sem tehet másképpen. Kétségtelen, egy érdekes esemény, egy merész megnyilatkozás, egy különc emberi portré sokszor megy „szenzációszámba”. Erről legjobb volna azt hinni, hogy az emberek igazi olvasmánya nem ez, hanem az őszinte szó, amelynek valóságtartalma megszégyeníti a szenzációhajhászt, és a pletykavadászt és eligazítja az olvasót. Békés József