Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

1987. január 3., szombat

OTTHON ÉS CSALÁD

10_____________________________Somogyi Néplap

Csillagmintás pulóver

Hajlamosak vagyunk elutasítani

(mb 90 cm)

Hozzávalók: 50 dkg drapp, 20 dkg barna, 10 dkg nyers színű Apolló fonal, 5-ös kötőtű, 4-es körkötőtű.

Kötésminták: patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: a munka jobb oldalán sima, a bal oldalon fordított szemeket kötünk. A leszámolható ábra szerinti sorokban „norvég technikával” dolgozunk, a szükség szerint fel nem használt színű fonalat a munka bal oldalán vezetjük. Szempróba: 14 szemx 17 sor = 10 cm.

Háta: 60 szemre kezdjük, drapp színű fonalból, patentmintával 8 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sorban, arányos elosztással 15 új szemet készítünk (75), s a munkát alapmintával folytatjuk. 38 cm elérése után, a leszámolható ábra szerint “norvég technikával dolgozunk tovább. Karkivágás: mindkét oldalszélen, a kezdéstől számított 43 cm elérése után lefogyasztunk 6 szemet, 21 cm-t kötünk, majd mindkét oldalszélen, vállmagasítás részére, lefogyasztunk 2x6, 7 szemet. A középen megmaradó 25 szemet lefogyasztás nélkül tartaléktűre vesszük.

Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, kar- és vállfogyasz- tással kötjük. A nyakkivágás részére, a munkadarab középrészén, a kezdéstől számított 58 cm í elérése után tartaléktűre veszünk 9, majd ennek mindkét oldalszélén; minden 2. sorban 3, 2x2, 2x1 szemet.

Ujja: 26 szemre kezdjük, patentmintával 7 cm magas kezdőrészt kötünk. A következő sorban, arányos elosztással 9 szemet szaporítunk (35). A munkát alapmintáAutósoknak, motorosoknak

Az előgyújtás

A belsőégésű motorok működésének fontos mozzanata a robbanőkeverék meggyújtása. Ha a dugattyú felső holtpontjának elérése előtt valamivel gyullad meg az összesűríteitt keverék, pont az égési idő alatt teszi meg a dugattyú a hátralévő utat, így a gázok nyomása' a felső holtponttól ikezdii nyomni a dugattyút. Ha a robbanás csak a felső holtpontban következne be, akkor az égés és a nyomásemelkedés csak akkor kezdődne el, amikor a dugattyú a lökethossznak egy jelentős részét már megtette. Az ékként működtetett motor bizony gyenge és rossz hatásfokú lenne, s károsan melegedne is. Ezért van szükség az úgynevezett elő- gyújitásirla.

Ám egy különböző fordu- latszámokon működő motornál .nem lebet állandó értéken tartami az előgyújitás mentékét. Mivel ugyanis az égés ideje állandó, a dugaty- íyú sebessége pedig a fordu- latszámnak megfelelően változik, nagy fordulatszámnál nagyobb előgyújtás szükséges. A gyújtás időpontjának a fordulatszámnak megfelelő szabályozására többféle megoldás alakult ki. Közülük legegyszerűbb a röpsúlyos- szabályozás. Ennél a megszakít óbenen dezés tengelyére két, rugó által visszahúzott súlyt helyeznek el, s e súlyok kapcsolatban állnak a megszakító bütyköstengelyével. A centrifugális erő hatására a súlyok leküzdik a visszahúzó rugó erejét, kilendülnek, s ezáltal a forgási irányban előbbre forgatják a megszakító tengelyét, enniek megfelelően a bütyök korábban emeli meg a kalapácsot, vagyis korábban üt át a gver- tyákbam a szikra.

De az előgyújtás nagyságáit — a motor működésének egyes szakaszaiban — a for- dulatszámtól függetlenül is változtatni kell. Ha ugyanis például a kis fordulatszám- mal működő motornak hirtelen nagy gázt adunk, nagy tesz a töltés, ezáltal az égés gyorsan, „detonációsan”

megy végbe, emiatt idegen, zörgő hangok jönnek a motorból; Az előgyújtás csökkentésével ez a káros jelenség megszüntethető. A gyújtás ilyen jellegű szabályozását a vákuumos (depressziós) előgyújtás-szabályozó végzi.

A vákuumos előgyújtás- szaibályozó egy kis zárt fémdobozból, a membránházból áll. amelyet a membránlemez zár le, s ezt egy rugó nyomja egy irányba. A membrán kapcsolatban áll a gyújtás-elosztó megszakító- lapjával, amely a kalapácsot és az üllőt tartja. A membrán másik oldalából egy cső vezet a porlasztóhoz, a fojtószelep melletti térbe. Amikor a fojtószelep csak kis mértékben nyitott, a keletkező vákuum a membránt a rugó ellenében behúzza, s ezáltal a megszakítólapot a forgási iránnyal ellentétben elmozdítja. így a megszakítás előbb következik be, a motor előgyújtással működik. Ha hirtelen nyílik a fojtószelep — gázt ad a vezető —, és közeledik a teljes nyitási helyzethez, különösen kis fordulatszámnál, amikor a szívás amúgy is gyengébb, a Vákuum csökken, a rugó visszanyomja a membránt elmozdítva az elosztókalapács tartólapját, csökkenti az előgyújtás mértékét.

Az előgyújtás előírás szerinti alapértókónek beállítása szakember feladata. Aiz autóvezetőnek legfeljebb azon a fiinomszaibályozón kell időnként — tankolás után, ha nem az előírt oktánszámú üzemanyag kerüld a tartályba — állítania olyan mértékig, hogy hirtelen gázadásnál ne „csörögjön fel” a motor, illetve gyors leállításnál ne rúgjon még néhány ütemet.

Maguk az előgyújtássza- bályozók nem igényelnek különösebb karbantartást. Elromlásukat úgyis időben észreveszi a vezető, mivel szokatlan csörgő hangok érkeznek a motorból, amely nem is húz megfelelően.

B. I.

SAJÁTOS VISELKEDÉS IDŐSKORBAN

rádiózik, és a többiek forgóval folytatjuk, mindkét oldalszélen, minden 8. sorban szaporítunk 6x1, minden 6. sorban 5x1 szemet (57). 35 cm elérése után a leszámolható ábra szerint mintacsíkot készítünk, majd a kezdéstől számított 54 cm elérése után a szemeket egyenként, lazán lefogyasztjuk.

összeállítás: a részeket

szem- és sortalálkozás szerint, alapszínű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk; Az eleje-háta nyakszél szélszemeit 4-es körkötőtűre vesszük, az elejenyakszél szélszemeire felveszünk új szemeket és 68 szemmel, patentmintával 4 cm magas pántot kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk.

P. V.

öreg barátom egyike volt a legudvariasabb, legkultú- rálitabb emberek egyikének, ennek ellenére — tréfáltunk is ezen sokat — ripsz-ropsz mindig engem megelőzve ugrott fel a villamosra, buszra, és egyenesen törtetett befelé.

Ha járműveken hátulról jól megtiszítják az embert, azit nagy valósínűséggel egy kamasz gyerek vagy idős ember teszi.

A boltokban is villámgyorsan tud egy-egy idős asz- szony, férfi elénk állni, és bizony nagyon ritkán lehet „megbeszélni" velünk, hogy mi következtünk a sorban. A vitákat, veszekedéseket, durvaságokat is inkább az idősebbek robbantják ki ezeken a helyeken. A vitáknak leggyakrabban egy vélt sérelem a tárgya: meglökött, nem megyek arrébb, nekem miért nem abból ad, nem elég szép stb. v

Ugyanez a magatartás jellemző az utcán való közlekedésünkre is. Gyakran látott, hogy forgalmas és széles utakon szinlte se látva, se hallva lohol át egy idős ember. Eltűnődünk, hogy vajon mi az oka ennek a furcsaságnak? Vajon egy öregkorra jellemző „nekem már úgyis mindegy” magatartás, vagy egyszerűen gyerekes, makacs nem belátása a szabályoknak?

Az eddig leírt magatartásformáknak, véleményünk szerint, közös eredete ,van. Kétségtelen, hogy egyrészt az érzékszervek működésének tompulása, másrészt az ezzel járó szellemi, fizikai állapot csökkenése okozhat belátási zavarokat, valamilyen fajta ellenszegülését a szabályoknak, ami szinte gyerekesnek tűnik. A gyerék azonban nem ismeri a szabályokat, míg az öregek a szabályokat elkerülik, legalábbis ezekben az eseteikben.

Ügy gondoljuk, hogy a leglényegesebb oka ennek a viselkedésnek egy kompenzációs, ellensúlyozási folyamat következménye. Az idősödő ember egyre inkább elmagá- nyösodik, már nincs körülötte család, társ, barátok, már munkája sincs. A társadalom szélére kerül, kirekesztődik a társadalom mindennapjaiból, és ezt a folyamától mintegy eilenúlyozva követel a jogait. Hasonlattal élve: csak annak kell az asztalnál helyett kérni, követelni, aki nem ül az asztalnál.

Miután az idős ember már nagy dolgokban — mint rang, anyagi javulás, elismerés, társadalmi szerepkör — nem vívhat ki magának semmit. kicsi dolgokban teszi ezt a villámoson, az utcán, a közértben.

Okozhatja ezt a viselkedésit az attól való félelem, hogy „nem jutok el valahová”. Valószínűleg, hogy ez a félelem nem az időzavar miatt van, hanem attól, hogy életem időtartama már korlátozott, tehát sietek minden percét kihasználni, ami egyfajta mohóságban;, felelőtlen sietésben nyilvánulhat meg.

Ezeket a viselkedésformákat a mindennapokban agresszívnek minősíthetjük, és hajlamosak vagyunk elítélni, elutasítani. Azonban ezek a viselkedésformák nem annyira agresszívak, mint az idős ember számára megfogal- mazhaitatlan félelmek, hiányérzetek következményei.

Egy másik sajátos viselkedés is megfigyelhető idős korban, nevezetesen, hogy — úgy látszik — nincsenek tekintettel a környezetükben élő emberekre, legyenek azok bármilyen korúak. Ha a nagyapa aludni akar, akkor alszik, és a többiek suttognak, ha rádiózni ákar. akkor

lódnak az agyiban. Annyit iszik, eszik, annyit használ a különböző anyagokból,

amennyi neki tetszik, tekintett nélkül a többiekre. Természetesen ez az önzőnek nevezhető magatartás más korosztálynál is előfordul, de az öregeiknél gyakoribb.

Véleményünk szerint ez a viselkedés öreg korban nem önzés, nem is j againnak érvényesítése, hanem bizonyos értelemben érzelmi beszűkülés, ami természetes következménye az öregedésnek. Az érzelmi skáláról, amely a legerősebb indulatoktól a legfinomabb rezdülésekig tart, a finomabb, halványabb érzelmeik, tehát éppen a ma- gösrendű érzelmek elkopnak. Nem önzésből nem törődik azzal, hogy jut-e elég ennivaló a másaknak, hanem mert nem képes ezzel törődni. Bizonyos koron túl talán a szervezet hasznos védekezése ez, egyszerűen „nem engedhetjük meg magunknak”, hogy a számunkra szükséges szükségletekről lemondjuk mások miatt, mások javára, táplálékról. élvezetékről, A szervezet ugyanis már nem olyan rugalmas, hogy a ma esetleges hiányát holnap könnyedén pótolja- Tehát a szervezet úgy alakul át. hogy azok. a magasrendű érzelmek kopnak el először, mint figyelmesség, jószívűség, adakozás, önzetlenség, amelyek esetleg veszélyeztethetik az öreg szervezet állapotát.

Természetesein szélsőséges formákban is megjelenhetnek ezek a viselkedések, és akkor már valóban agresszióról vagy önzésről beszélhetünk, mégis a társadalomnak, a közvetlen; környezetnek a mélyben rejlő okok szerint kell megítélni, és irányítani ezeket a magatartásformákat.

Dr. V. E.

NAGY MAGYAR UTAZÓK

Rejtvényünk öt nagy magyar utazó nevét tartalmazza

Vízszintes: , 1.

Világhírű nyelvész és utazó (1784—

1842), Tibet első litatóinak egyike, az első tibeti szótár sdze szerkesztője. 14. Ütközetre felkészült harcosok vonala. 15.

Felindulás. 16.

Xerózis kezdete és vége! 17. ...és

holdvilág, Szerb Antal regénye. 18.

... -retour. 19.

Idegen címzésrövidítés. 20. Két névelő. 22. Üdülőhely Lovran és Opatija között. 24.

Az argon vegyjele. 25. Részére. 27.

Szigligeti Ede vígjátéka. 28. Hibáztat. 30. Kendert tör. 32. Mátka. 33. Kényszerűen meg- megálló. 34. Svájci kanton. 35. Tojás, németül. -37.

USA állam. 39.

Ételízesítő. 40.

Természetbúvár (1856—1931), Üj- Guinea állat- és növényvilágának első tudományos feldolgozója és ismertetője. 42. Mesefilm. 43. Kossuth-díjas karmester (András). 44. Telerekording rövidítése. 45. Nagy költőnk. 46. Modern könyvelés. 48. Irakig hírügynökség. 50. A tévé rendező-riporter konferansziéj a. 52. Egyfajta ing. 53. Tartós. 54. Dal. 55. Óvoda, ahogy az odajárók hívják. 57. Mint a 22. számú sor. 59. Egészséges ital. 60. Tiltás. 61. Mesterséges gumi. 63. Egyenlő érték. 66. Mint a 39. számú sor. 67. Rendszerint veszélyt jelez. 69. Sárga potrohú szárnyas rovar. 71. Kalandos világjáró (1741—1786), Madagaszkár

kormányzója és első gyarmatosítója.

Függőleges: 1. Kilociklus rövidítése. 2. Jegyzékbe foglaló. 3. Helyrag. 4. UUUUU! 5. Tárgytartó szerszám. 6. Bizony, a régi magyarok nyelvén. 7. Liszt Ferenc lánya. 8. A stroncium vegyje- le. 9. Minőségellenőrzés. 10.

Növényevő hal. 11. Gléda. 12. Pácban van! 13. A krónika szerint Hunor és Ma- gor apja. 16. Tenngerészeti mérnök, közel 90 eddig ismeretlen sziget felfedezője és az USA nyugati részének első térképezője (1825—1894). A budapesti Állatkert igazgatója is volt. 18. Szoprán szerep Rubinstein: A démon című operájában. 21. Mikszáth Kámán regényalakja (Miklós). 23. Spanyol óceáni szigetcsoport. 24. Apaállat, névelővel. 26. A Jupiter egyik holdja. 28. Eszes. 29. Geológus, földrajztudós (1849 —1920), 1878—1880-ban Hát- só-India eddig ismeretlen hegyláncait fedezte fel. 31. Veszteségként elkönyvelő. 33. Klasszikus görög piactér. 36. A vajgyártás mellékterméke. 38. Esni enged. 40. Hideg, száraz adriai szél. 41. Női főszerep A hattyúk tava című táncjátékban. 42. A kijelölt helyre rakja. 43. Repülni nem tudó madár Új- Zélandban. 45. ... atyafiak,

Mikszáth-regényv 47. Az ókorban Tiberis volt a neve. 49. Fundamentumok. 51. Az ismeretlen névjele. 56. Cselgáncs. 58. Tempó. 61. Ismert vívómester, szövetségi kapitány (Béla). 62. Hónap nevének rövidítése. 64. Mint a vízsz. 45. számú sor. 65. A toll művésze. 68. Izomkötő. 69. Lázi egynemű betűi. 70. Vízmozgás.

E. B.

Beküldendő: az öt utazó neve.

Beküldési határidő január 8-a.