Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

2 Somogyi Néplap 1987. január 23., péntek Munkásgyűlés az Orionban Paraszttüntetés halottakkal (Folytatás az 1. oldalról) ott jöttek létre, ahol szükség volna rájuk, s nem mindig azokból, akiknek képzettsé­ge, tudása ezt indokolná, esetenként pedig magas jö­vedelmük nincs arányban munkájukkal. Megjelentek a kisvállalkozások körül a spe­kulánsok, előfordulnak visz- szaélések. Mindezek sértik a dologzók igazságérzetét. A SZOT elnöke ezután az új vállalatirányítási formák­ról szólt, hangsúlyozva: új lehetőséget teremtett, hogy a vállalati tanácsok, a közgyű­lések lérejöttével nagyobb jogot kaptak a termelő kol­lektívák a vállalatvezetés­ben. A dolgozók munkavál­lalói és tulajdonosi helyzeté­ben bekövetkezett módosulás hatással van a szakszerveze­tek érdekvédelmi, érdekkép­viseleti tevékenységére is. — Ma sok a kérdőjel az új vállalatirányítási formák­kal kapcsolatban — mutatott rá. — Ezek töbhsége a kez­deti lépések bizonytalansá­gaiból, az útkeresésből, a partnerek kapcsolatának ki­alakulatlanságából fakad. A szakszervezetek véleménye egyértelmű: elvileg nem za­varhatják, hanem csakis se­gíthetik' egymás munkáját a szakszervezetek és a válla­lati tanácsok. Szoros együtt­működésre, rugalmasságra van szükség, hogy ez az elvi „Meddig zuhanhat még a zöldhasú?’’, „A dollár mély-- repülése’’ — ilyen és hasonló címekkel jelentek meg a vi­lág vezető hírmagazinjainak legfrissebb számai. Az érdek­lődés, a megszaporodott gaz­dasági és messzebb tekintő politikai elemzés magyaráza­ta világos: az amerikai valu­ta értékváltozása (magyarán gyengélkedése) az utóbbi he­tekben elérte azt a szintet, amely immár közvetlen be­avatkozásra késztette az Egyesült Államok legfonto­sabb kereskedelmi partnereit is. Japán és az NSZK kamat­láb-változtatásokat jelentett be. A kanadai miniszterel­nök és a japán pénzügymi­niszter Washingtonban tár­gyalt a valutapiaci együtt­működés kérdéseiről. Úgy tű­nik azonban, hogy bár a megbeszélések hírére a tőzs­dei ingadozások rövid időre csillapultak, ám e viszonyla­gos nyugalom átmenetinek bizonyult. A dollár — leg­alábbis a jenhez és a már­kához képest — az elmúlt jó egy évben értékének csak­nem felét vesztette el, s egye­lőre semmi biztosíték nincs rá, hogy e folyamat a közel­jövőben megáll. Az amerikai illetékesek ugyanis korántsem fájlalják e valutapiaci átrendeződést, sőt sok szakértő egyenesen üdvözli e módosulásokat, et­től remélve az USA krónikus kereskedelmi hiányának csökkenését, az amerikai gaz­daság versenyképességének javulását. Vélhető, hogy Wa­shington kész akár ösztönöz­ni — s a partnereire gyako­rolt nyomással elfogadtatni igazság a gyakorlatban is általános legyen. Túl kell hogy jussunk azon, hogy a partnerek a közöttük lévő el­téréseket keressék a munka­helyeken, sőt abszolutizálják azokat. Ma már a célokban, szándékokban való azonos­ságok és a célokhoz vezető utak különbözőségének a fel­tárása szükséges. A szak- szervezetek és a vállalati 'ta­nácsok külön-külön meglévő értékeit megsokszorozhatja az együttműködés a közös ügy — a vállalatok és a dolgo­zók javának — szolgálatá­ban. — Ha a gazdaságban gon­dok jelentkeznek és bonyo­lultabbá válnak a feladatok, a szaikszervezetéknek is se­gíteniük kell e következmé­nyek leküzdését. Hiszen alap­vetően érdekeltek a szocialis­ta építés feladatainak meg­oldásában, a gazdaság ere­jének növelésében. Minél na­gyobb gazdasági erővel ren­delkezünk, annál többet tu­dunk tenni a dolgozók anya­gi, kulturális, szociális érde­keinek érvényesítéséért. Dolgozni az ország erejé­nek növeléséért és ezzel egy- időben erősíteni a dolgozók érdekeinek képviseletét és védelmét — ez néha megha­ladja a szakszervezetek le­hetőségeit. dilemmák elé ál­lítja őket. Emlékezzenek ar­ra, hogy az elmúlt években hányszor kellett a fejlődés A dollár és a yen árfolya­máról tárgyalt Washingnton- ban Miazava Kiicsi japán és James Baker amerikai pénzügyminiszter. — a további árfolyameme­lést is, azzal a céllal. hogy felszámolják a napjainkban horribilis szintre emelkedett, tavaly 170 milliárd dollár kö­rül járó külkereskedelmi de­ficitet. A jelek szerint tehát hát­térbe szorultak azok a körök, amelyek e pénzügyi politika veszélyeire figyelmeztetnek. Elvégre a pillanatnyi előnyök mellett a Fehér Háznak olyan, hosszabb távon ható hátrányokkal is számolnia kell, mint az infláció megug­rása, az importtermékek drá­gulása, valamint a dollár iránti bizalom általános meg­ingása, Japánnal és a nyu­gat-európai szövetségesek­kel amúgy sem ritkán for­dult elő hosszabb-rövidebb kereskedelmi háborúskodás, s könnyen megtörténhet, hogy a valuták kusza inga­dozása csak nehezíti a piaci összhang kialakítását. Fel­merült már olyan elképzelés is — a »napokban épp a moszkvai Pravda adott han­got a javaslatnak —, hogy a dollár helyett fokozatosan nemzeti valutákból álló pénzügyi egységgel kellene lebonyolítani a nemzetközi pénzforgalmat. Egyelőre per­sze a „zöldhasú” bankjegyek kulcsvaluta szerepét nem fenyegeti veszély, így érthe­tő, hogy világszerte figye­lemmel kísérik: hol végződik a mostani mélyrepülés? E. É. érdekében népszerűtlen, szi­gorító, megszorító intézke­déseket is támogatni. Hány­szor kellett elismerten jogos, sürgető igényekre azt mon­daná : sajnos kielégítésükre most nincs lehetőség. Még azt sem állíthatjuk, hogy en­nek a helyzetnek már vége. Mélyen hisszük: a dolgo­zók többsége megérti, hogy a szákszervezeteknek nemcsak a napi érdekekkel kell tö­rődniük, hanem azzal is, hogy minél előbb több le­gyen az elosztan i való. Ugyan­akkor meg kell érteni azok­nak a dolgozóknak — sőt rétegeknek — a keserűségét, helyzetét is, akik nem kap­nak béremelést, bár az mun­kájuk alapján jogos lenne. Meg kell érteni azokat, aki­ket az árak alakulása, az infláció erősen és negatí­van érint. Sajnos ilyen pél­dát is sokat lehetne felso­rolni. Gyakran hallunk olyan tü­relmetlen véleményeket, hogy a szakszervezetek ne törőd­jenek a lehetőségekkel, ha­nem — mintha semmit nem tudnának az objektív nehéz­ségekről — határozottan fo­galmazzák meg a követelmé­nyeket, mondván: a teljesí­tés már nem a mi dolgunk, így felelős, komoly ember nem gondolkodhat. Minden­kinek van bizonyos életta­pasztalata, tudja, hogy sem egy családban, sem az or­szágban nem egyéni elképze­léseink, vágyaink formálják a valóságat. Amikor a szak- szervezetek megfogalmazzák javaslataikat, követelmé­nyeiket, mindig tudniuk kell, van-e realitása azok megva­lósításának. Nem szabad hi­tegetnünk egymást. Okos, őszinte szavakra, megértésre van szükség. S bár ez ne­hezebb, de hasznosabb és egyedül célravezető. — Jogos a kérdés, meg­előzhetők lettek volna-e je­lenlegi gondjaink. A szak- szervezetek meggyőződése: többségük nem, de fékez­hettük, tompíthattuk volna egyik-másik probléma hatá­sát. Nem tagadható, hogy saját hibáinkból is fakad­tak nehézségek. Mindannyian naponta tapasztalunk olyan hibákat, amelyek mögött em­beri gyengeség, felelőtlenség, közömbösség húzódik meg. — Demokrácia, gazdasági megújulás, az értékek meg­becsülése nem lehetséges anélkül, hogy a dolgozók ne érezzék saját felelősségüket mindazért, ami ebben az or­szágban történik. Felelőssé­günket sorsunkért nem há­ríthatjuk senkire. Vissza kell állítanunk a XIII. kongresz- szust követő kedvező, biza­kodó légkört. Ez csak akkor lehetséges, ha ismét becsü­letet adunk a munkának, ha megszilárdítjuk a megingott értékrendet, és újra elismer­jük, hogy az ország legér­tékállóbb valutája a jó mun­ka, a gondolkodás — hang­súlyozta végezetül Gáspár Sándor. Diáktüntetés Mexikóban Több mint félmillió diák vonult szerdán az utcára Mexikóvárosban, követelve a kormány egyetemi reform­jának a visszavonását. A tüntetés során nem történt incidens. Több hete elkeseredett vi­ták folynak a Mexikói Nem­zeti Egyetemen (UNAM) a 300 ezer diák és az egyetem vezetősége között a tavaly októberben elhatározott re­formokról, amelyek meghir­detett célja az, hogy növel­jék az egyetem bevételeit és az oktatás színvonalát. En­nek érdekében korlátozni akarják a beiratkozok szá­mát és emelni akarják a tandíjat. A diákok szerint a reformok „elitegyetem” lét­rehozását szolgálják. Az UNAM, amely a leg­nagyobb egyetem Latin- Amerikában, a legsúlyosabb válságát éli most az 1968-as diáktüntetések óta. Akkor a rendőrök tüzet nyitottak a tüntető egyetemistákra. Manilában a rendőrség és a haditengerészeti egységek tegnap délután tüzet nyitot­tak a földosztást követelő parasztokra. 12 tüntető éle­tét vesztette, 94-en megsebe­sültek. A véres incidens előzmé­nye az volt, Hogy csütörtök reggelre egyes jelentések szerint ötezer, más adatok szerint tízezer főnyi tömeg gyűlt össze Manila utcáin, és követelte a parlagon le­vő állami földterületek, va­lamint a bukott elnök, Fer­dinand Marcos és hozzátar­Tűz ütött ki a múlt szom­batra virradó éjszakán a kazahsztáni Báján—Aulban, az atomrobbantásokat el­lenőrző három szovjet— amerikai állomás egyikén — közölte tegnap a szovjet külügyminisztérium szóvi­vője. Emberek nem estek áldozatul, de néhány érzé­kelő műszerben kár esett. A tönkrement eszközök pótlá­sa után a megfigyelőállomás újra képes lesz ellátni fel­adatát. A tüzet rövidzárlat, azt pedig közvetve a ke­Felmen tették. tisztségéből a Kínai Tudományos Aka­démia elnökét, L u Csia­szhit és alelnökét Jen Tung- senget — jelentette tegnap az Űj-Kína hírügynökség. Bár az intézkedést nem indokolták, az — megfigye­Az amerikai külügyminisz­térium „Globális terrorizmus 1985-ben” címmel jelentést tett közzé nemzetközi terro­rizmus alakulásáról. Ebben Washington a nemzetközi terrorizmus leküzdésére hív fel — írja a TASZSZ szem­leírója. A nemzetközi terrorizmus kérdését Washington erőtel­jesen felnagyítja. A kül ügy­minisztériumi jelentést köve­tően harcias hangnemű be­szédben foglalkozott a kér­déssel Weinberger hadügy­miniszter és Mcese igazság­ügyminiszter is. A Pentagon vezetőjének értelmezése sze­rint a terrorizmus leginkább az Egyesült Államok nemzet­biztonságát fenyegeti. Wein­berger ugyaniakkor megerő­sítette, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is katonai erőt szándékozik alkalmazni azokkal az országokkal szem­ben, amelyek nem hajlandók engedelmeskedni Washing­tonnak. A külügyminisztóriumi je­lentés szerzői — csakúgy tozói tulajdonában volt me­zőgazdasági területek felosz­tását. Manila rendőrfőnöke, Alf­redo Lim tábornok paran­csot adott a tüntetők szét- oszlatására. Szerinte először a tüntetők lőttek, szemtanúk viszont azt állítják, hogy az első lövések a rendőrkordon mögött felsorakozott tenge­részgyalogosok felől érkez­tek. Csütörtökön bizonytalan időre felfüggesztették a kor­mány és a felkelők között a tárgyalásokat, amelyek az­mény fagy okozta — mond­ta a szóvivő. A megfigyelőállomást szovjet—amerikai közös program keretében hozták létre. Ebben egyfelől a szov­jet tudományos akadémia, másfelől a természeti erő­források védelmének taná­csa elnevezésű amerikai tár­sadalmi szervezet vesz részt, bizonyítani kívánván, hogy a másik fél atomkísérletei — a washingtoni kormány állításával ellentétben — el­lenőrizhetők. lök szerint — kapcsolatban van Hu Jao-pang pártfőtit­kár múlt pénteki felmenté­sével. Az új elnök a KKP propagandaosztályának ve­zetőhelyettese, Teng-teng vegyész lett. rnipt a Pentagon vezetője vagy az igazságügyminiszter — „megfeledkeznek” arról, hogy Washington már két­milliárd dollárt költött az Afganisztán ellen viselt had­üzenet nélküli háborúra. 1980 és 1985 között a CIA támogatásával több mint száz, pakisztáni területen fekvő kiképzőtáborbar; és tá­maszponton képeztek ki és fegyvereztek fel ellenforra­dalmárokat, akik többezer embert öltek meg. ipari üze­meket és mintegy 2 ezer is­kolát gyújtottak fel és meg­semmisítették Afganisztán egészségügyi központjainak több mint felét. Csal a washingtoni politi­kusok emlékezete a közép­amerikai helyzet jellemzése­kor is. Az Egyesült Államok a kontráikra támaszkodva folytatja a Nicaragua ellen indított hadüzenet nélküli háború kiszélesítését. Né­hány hónapja a NOTIMEX mexikói hírügynökségnek adott nyilatkozatában Dániel Ortega nicaraguai elnök ki­jelentette, hogy Washingtont zal a céllal kezdődtek ja­nuár 6-án, hogy véget ves­senek a 18 éve tartó polgár- háborúnak. A február nyol­cadikén lejáró 60 napos tűz­szünetet a tárgyalások fel­függesztése nem érinti — közölték mindkét részről. Satur Ocampo, a felkelők képviselője a kormánnyal folytatott tárgyalásokon új­ságírók előtt a véres mani- lai eseményekkel indokolta a béketárgyalások felfüg­gesztését. Kijelentette, hogy a katonaság ily módon meg­próbálta „destabilizálni a helyzetet”. Kolumbiai diplomata őrizete Saját kérésére erős rend­őri őrizetet rendeltek ki Kolumbia oslói nagyköve­tének védelmére. Nazly Lo­zano Eljure a budapesti dip­lomatatársa ellen elkövetett merénylet után kérte a nor­vég hatóságok külön védel­mét. Lozano asszony — akár­csak országa budapesti nagykövete, Enrique Parejo Gonzalez — korábban tagja volt a kolumbiai kormány­nak. 1986-ban biztonsága ér­dekében küldték diplomáciai munkára. Rodrigo Lara Bonillát, aki Enrique Parejo Gonzalez elődje volt az igazságügyi tárca élén, 1984ben Bogotá­ban meggyilkolták, mégpe­dig minden jel szerint ká­bítószercsempészek. terheli a felelősség azért, hogy az elmúlt öt év harcai­ban 11 ezer nicaraguai életét vesztette és 5 ezer megsebe­sült. Kétszázötvenezer em­ber volt kénytelen elhagyni lakóhelyét és az ország biz­tonságosabb vidékeire köl­tözni. A biztonsági szolgálat 50 alkalommal hiúsította meg a CIA által szőtt összeeskü­véseket, amelyeknek résztve­vői merényleteket terveztek az ország több vezetője el­len. Vajon nem az állami szintre emelt terrorizmus megnyilvánulása-e, hogy a CIA évente 500 millió dol­lárt fordít az Etiópia elleni felforgató akciók szervezésé­re, vagy hogy 100 millió dol­lárral támogatja az Angola területén működő UNITA el- lenforradalmárait? De meg lehet említeni az indiai nem­zetiségi ellentétek szítását célzó washingtoni mesterke­déseket is. Minderről elfeled­keznek azok, akik harcot 1 detnek Washingtonban nemzetközi terrorizmus elit — írja a TASZSZ szemleíró­ja. Zuhanó dollár Á nemzetközi terrorizmus kérdései Tűz a megfígyelőáliomáson Felmentett akadémikusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom