Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

1987. január 22u csütörtök Somogyi Néplap 3 HATÁROZOTTABB LÉPTEKKEL Mikrorendszer a TASZSZ-nak rintot költh etünk műszaki Hazánk gazdaságának előbbre lépését sürgeti a Központi Bizottság novem­ber 19-20-i határozata. A következetes jobbítást szolgálja a december 28-i határozat is a műszaki fej­lesztésről. Az ipar teljesít­ményét emelni kell, és ez elérhetetlen termékszerke­zet-váltás és műszaki fej­lesztés nélkül. A gyártás- és a gyárt- mánykorszerűsités révén lehet közelebb kerülni a világszínvonalhoz, a pers­pektíva nélküli termékek előállításáról pedig le kell mondani. Munkatársaink a megye néhány üzemében arról érdeklődtek, hogy mikép­pen igyekeznek a színvo­nalat emelni egy-egy szak­területen. Összeállításunk­ban a jó példák kaptak helyet, remélhetőleg ezek ösztönzik azokat is a jobb munkára, akik még nem indultak el a kívánatos úton. Kiemelkedő hangsúlyt kapott a műszaki fejlesztés a Videoton Elektronikai Vállalatnál ebben a terv­időszakban. A vállalat üze­mi lapjának november 6-i száma részletesen ismerteti a technológiai feljesztés fő irányait, amelyek az elekt­ronikai innováción bedül a versenyképességet határoz­zák meg. Berendezés orien­tált áramkörök, nyomtatott áramköri lapok gyártása, műanyag és burkolási al­katrészek ... Vajon mit je­lentenek ezek a technológiai félj esztések Tabon? Elő­rébb lépnek-e, korszerűbb gyártmányokat kapnak-e a megyében ^dolgozó vddeoto- nosok? Milyen műszaki feladatok megoldásán mun­kálkodnak a tabi Videoton­ban? Sárfalvi Dezső főmérnök: — Ebben az évben előre­láthatóan negyvenmillió fo­fejlesztésre. A -termelékeny­ség növekedése, a minőség javítása érdekében 1987- ben az új fejlesztésű ter­mékek száma — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — meghaladja az ötvenet. Ez azt mutatja, hogy ter­mékszerkezet-váltásunk di­namikus. Gyártmányaink korösszetétel szerint a kö­vetkezőképpen alakultak: 0 és 3 év között mintegy 30 százalék, három és öt év között 70 százalék. Az 5 év feletti termékeink csak ti­zedszázalékban mutathatók ki. Idei elképzeléseink kö­zött szerepel a gyártás- technológia felülvizsgálata, melynek során — a beruhá­zási lehetőségeinknek meg­felelően — a jelenlegit kor­szerűsítjük. Mindez azt je­lenti, hogy a nagy sorozatú display-gyártás feltételei­nek megteremtése mellett le kívánjuk rakni az üzemi számítógépes temelésirányí- tás alapjait, tovább javítjuk a kikerülő termékek mé­réstechnológiai szintjét és korszerűsítjük a típustech­nológiát. — Milyen új termékekkel jelentkeznek a piacon ? — Terminál kibocsátá­sunkból adódóan ebben az évben megjelenik az új tí­pusú VDX display, ami ter­melékenyebben gyártható és szolgáltatásaiban korsze­rűbb, mint a VDT típus. A második félévben kezdjük el gyártani a színes, valamint a színes-grafikus terminált, mely minden piacon érté­kesíthető. Új gyártmá­nyaink közül említésre mél­tó még a TASZSZ szovjet hírügynökség számára spe­ciálisan kifejlesztett mikro­rendszer sorozatgyártásának beindulása, melyből 1987-ben ötszáz darabot kell kiszállí­tanunk. Az elektronizálásban lép a Ruhagyár A Kaposvári Ruhagyár termékeinek zöme tőkés ex­portra kerül és szigorú kö­vetelményeket állít a világ­piac. Rendkívül rövidek pél­dául a szállítási határidők, s amelyik vállalat akár egyet­len napot késik, későbbi megrendeléseit kockáztatja. Márpedig a termeléstől von­ja el az időt, ha — mint je­lenleg — az egy egyhónapos vállalási időből csupán a ter­vezés és gyártáselőkészítés 10 napot vesz igénybe. Utób­bi munkafázisokat órákra rövidítheti le az elektronika alkalmazása. Dr. Várni János igazgató és Szigeti Miklós műszaki igazgatóhelyettes elmondták, a gyár az idén számítógépes rendszerek bevezetésére ké­szül. Első lépésként a gyártás­előkészítésben — egyebek közt a sok időt igénylő mé­retszériák kialakításában — honosíthatják meg az új technikát, később továbbfej­lesztik ezt a szabászat auto­matizálásával. Itt már kép­ernyőn készül majd a sza­básminta rajza, melynek alapján a gép — a jelenle­ginél tízszer nagyobb — két tizedmilliméteres pontosság­gal dolgozik. Az előbbiekhez kapcsolódóan még az idén munkába állítanak két — a különféle nyilvántartásokat és az adatszolgáltatást nap­rakésszé tevő — számítógé­pet is. Ezeket a gyártáselőkészítő rendszerrel összekapcsolva termelési tartalékok sorát tárhatják föl. Csupán a na­gyobb precizitásból fakadó évi anyagmegtakarítás 5—8 millió forint értékű lesz, nem is szólva a létszám­megtakarításról. Legalább ilyen fontos az idő-nyereség, mely az exportvállalások nö­velését, s azok biztonságo­sabb teljesítését teszi lehető­vé. Az elektronikai fejlesztés első lépcsője 5—7 millió forintba kerül. Ez .két éven belül térül meg. Mivel a gyár fejlesztési lehetőségei szűkösek az új gépeket lí­zingszerződés alapján hoz­zák be. Mindez első lépés­nek jó, azonban csak az alapját teremti meg a ter­melési folyamat egészét át­fogó műszaki fejlesztés meg­gyorsításának. Mint dr.- Vá­rni János mondta, ahhoz, hogy később is megőrizhes­sék versenyképességüket a tőkés piacokon, alkalmazkod­niuk kell a világcégek által diktált tempóhoz. Világszínvonalon világbanki hitelből Minden második forint A kaposgép vállalat évek óta jelentős energiát fordít a műszaki fejlesztésre. A gyárt­mányfejlesztés és a gyártás­fejlesztés köré csoportosított tevékenység közül az előbbi­ből közel 30 témán dolgoz­tak a elmúlt években. Ennek eredménye, hogy a jelenlegi 1 milliárd forintos termelés­ből a saját fejlesztésű, vagy know-how-ként vásárolt sa­ját szellemi tulajdont je­lentő termékek aránya eléri az 50 százalékot. (Az utóbbi nem csak a konstrukció megvásárlását jelenti, hanem a gyártási tapasztalatok át­vételét is magába foglalja.) Csúz Imrét a vállalat fej­lesztési vezérigazgató helyet­tesét kérdeztük: hol tart a műszaki fejlesztés a Kapós- gépnél? — A vállalat rakodógépe­ket gyárt elsősorban. Ezek bonyolult hidraulikus 1 mű­ködtetésű berendezések. Az utóbbi időben újabb gyárt­mánycsaládok is születtek, ilyenek a KCR-daruk, a KRA árokásógépek, a KVR 5500-as vontatott rakodó és az NSZK-ból vásárolt AR 61/B csuklós rakodógép. Korábban a vállalatnál sok vitát kavart, hogy érdemes-e licenc vagy know-how útján új termékhez jutni. Végül bebizonyosodott: ezek a vá­sárlások nagy lendületet ad­tak a gyártmányfejlesztésnek. Ráadásul a saját szellemi ta­pasztalatokat is lehet hasz­nosítani a berendezések to­vábbfejlesztésénél. Az NSZK­ból vásárolt gép esetében például a németek által ki­zárólag csak az építőipar­ban használt gépet alakítot­tak át mezőgazdasági mun­kák elvégzésére. — A licenc alkalmas a tő­kés import kiváltására is. A hazai gyártást persze úgy kell megoldani, hogy a gép paraméteréi ne romoljanak. A Kaposgépnél közel száz dolgozó foglalkozik,a műsza­ki fejlesztéssel. A mérnökö­kön és a technikusokon kívül a kísérleti műhelyben tevé­kenykedő fizikaiak is ide so­rolhatók. Többen 15 éves ta­pasztalattal is rendelkeznek. A gyártmányfejlesztés mel­lett fontos terület a gyártás­fejlesztési is. Ennek feladata, az előző tevékenység által létrehozott termékek gyártási feltételeinek a megteremtése, de ide sorolhatók a környe­zetbarát technológiák kiala­kítása is. — A gyártásfejlesztésre a mi esetünkben \ főleg a gyár­egységeinket kell felkészíte­ni, hogy bonyolultabb beren­dezések készítésére is,' képe­sek legyenek. Tabon például a csehszlovák exportra ké­szített KRA árokásó gyár­tásának- a feltételeit terem­tettük meg. A vállalatnál a VII. ötéves tervre is elkészítették a mű­szaki fejlesztés tervét. Ennek alapján mintegy 100 millió forintot akarnak gyártmány- és 40 milliót gyártásfejlesz­tésre fordítani az öt „ év alatt. Szép munkával robotot A Kaposplast, régen még Kefe- és Műanyagipari Vál­lalat — évekkel korábban jórészt csak természetes ailapú nyersanyagot hasz­nált fel. Ma a cégnél a szőrfeldolgozás mindössze tíz-tizenöt százalékot tesz ki. Kaposújlakon is volt egy sertefeldolgozó telepük, de veszteséges munkája miatt fölösleges volt megtartani. A műanyagfeldolgozás át­vette a vezető szerepet. . Ezen belül is az egyik leg­fontosabb termék a pántoló- szalag. Először csak kézi működtetésű gépekhez ké­szítették, de a csomagolás­technika átalakulása meg­követelte a jobb minőséget. Az automata gépek újabb követelményeket állítanak a pántszalagok elé. A fejlesztéseket eddig sa­ját erőből oldották meg: ön­álló tervezésű gépsorok mellett a meglévőket is kor­szerűsítették. Igazán piac­képes a vállalat csak akkor lehet, ha termelését világ- színvonalra felfuttatja. Eh-' hez viszont újabb gépsorok kellenének. A Kaposplast világbanki hitelt pályázott meg. A szóba jöhető, csúcs­technológiát szállító gyártók adatai szerint a kaposvári gyár három jelenlegi gép­sora képes arra a 900—1000 tonnás teljesítményre, mint egy-egy új berendezés. A fajlagos energiafalhaszná­lás is csökkenhet és a kész­termék kiszerelése is gyor­sabbá, egyszerűbbé válhat. A fejlesztés nemcsak a Kaposplast igénye, hiszen a szemvillanás alatt mun­kálkodó csomagológépek fö­löslegesen érkeznek ha­zánkba, ha nincs megfele­lő pántszalag hozzájuk. A szalagok eladását is más­képpen oldják meg a közel­jövőben : folyóméteres ér­tékesítést vezetnek be, a korábbi súlymérés helyett. A műszálgyártás terüle­tén nagyobb átalakítást nem terveznek. A jelenlegi gépekkel, minőségi- és színváltoztatással akarnak továbblépni. A félkész ter­méknek új alkalmazási kö­röket keresnek a szakembe­rek. Esetleg úgy is, hogy ki­sebb változtatással, kész­termékként dobják piacra ezeket. A keménygumiüzem kooperációját, folyamatosan csökkentik. A mikroszepa- rátor lemezgyártó sor alig tudja kielégíteni az igénye­ket, a megoldás hasonló gé­pek üzembe állítása lenne. A Kaposplast . nemcsak gépeit fejleszti, hanem dol­gozóitól is megköveteli az állandó ismeretgyarapítást. Hogy a leendő gépsor hi­bátlanul működjék — ha szükséges — a kezelők ta­nulmányútra utaznak majd a gyártókhoz. A számítás- technika már ma is segít a vállalatnak, de szeretnék, ha néhány év múlva meg­határozó lenne. Belső to­vábbképzési rendszert dol­goztak ki, mert ahogy Szil- vási József igazgató mond­ta: „a követelmények túl­haladták a jelenlegi szin­tet”. Termékei alapján ma már nehéz lenne ráismerni az egykori Egyesült Izzó, a mai Tungsram Rt Kaposvári Gyárára. A lámpagyártással kezdődött, majd az ipari és orvosi lézerekkel folytatódott, végül pedig a robotgyártás­sal fejeződött be az a ter­mékszerkezet-váltása, amely hosszú távra meghatározza a gyár jövőjét. A valamikor egyedüli . terméket jelentő elektroncső már alig kerül szóba a dolgozók között, legfeljebb csak összehasonlí­tási alapként, amelyet a sokkal kedvezőbb, magasabb szintű gyártmányok váltot­ták fel. Az egyik legjelentősebb változás az idén az ipari robotok sorozatgyártásának megindítása. Ebből a ter­mékből 1987-ben 220-at ké­szítenek szovjet megrende­lésre. A szerződés további négy évében pedig összesen több mint ezer darabot gyártanak. Az új termék előállításá­ra alig több mint fél év alatt készültek föl a kapos­vári gyár dolgozói. A tavaly átalakított üzemcsarnokban jelenleg nyolcvanan dolgoz­nak. Egy részük az alkatré­szek előkészítésével foglal­kozik. Feladatuk fontos, már csak azért is, mert jórészt itt dől el, hogy kifogástalan alkatrészeket építenek-e be a szerelők a panelekbe. Egy panel szerelése egyébként akár nyolc órát is igénybe vehet, olyan precíz munkára van szükség, illetve oiyan sok parányi alkatrészt kell „beültetni” az alapegységbe. Az itt készült vezérlőegy­ségek közül öt már a volgai autógyárban dolgozik, ezek­kel a robotokkal ugyanis a szovjet autógyártást kíván­ják korszerűsíteni. A három egységből álló robottal he­geszteni, szerelni vagy fes­teni lehet, attól függően, hogy éppen milyen munka­művelet elvégzésére van szükség. Az adott művelete­ket csupán egyszer kell „be­tanítani”, ezt követően már önmagától működik a szer­kezet. A dolgozók többségét ko­rábban is a gyárban foglal­koztatták, természetesen más munkaterületen. Őket átkép­zéssel készítették föl az új munkára, mégpedig úgy, hogy ez idő alatt fizetésük nem csökken, sőt a most bevezetésre kerülő új bére­zési rend szerint egy részük valószínűleg valamivel töb­bet is keres majd, mint ko­rábban. A végső ellenőrzést mérnökök végzik, akiknek egy részét kizárólag ez a fel­adat csábította a gyárba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom