Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
é Somogyi Néplap 1987. január 17., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE Kinyitják kapujukat az iskolák A barcsi városi KISZ- bizottságon Kérdi Ferenc titkár mondta: — A városi tanáccsal megállapodtunk, hogy kidolgozunk egy együttműködési megállapodást. Ez nem egyszerű feladat. Először a tanács készítette el a tervet,/ mi viszont nem fogadtuk el, mert igaz, voltak benne jó dolgok is, nem tartottuk elég konkrétnak. Most mi próbálunk javaslatot terjeszteni a tanács elé. Előtte egyeztető ülésen szeretnénk megvitatni. Az előkészítő csoportunkban minden rétegnek képviseleti lehetőséget adunk. Arra azonban vigyázunk, hogy államigazgatási képzettségű fiatalok is legyenek közöttük, ők ugyanis szakmai szempontból felkészültek. Hasznos dolog a vélemények ütköztetése, és reméljük a végén sikerül megtalálni a közös érdekeket. — Említene néhányat a tervek közül? — Már jó néhány éve elkezdődött a forradalmi ifjúsági park építése, anyagi fedezet hiányában azonban egyre húzódik a befejezése. Most éppen a szociális épületek kivitelezése lenne a feladat, de előbb a terveket is el kellene készíteni. A tanács fölkért bennünket, hogy alakítsunk ki egy műszaki képzettségű fiatalokból álló csoportot, amely társadalmi munkában megjj oldaná ezt. —, Ez a team esetleg együtt maradhat? — Természetesen. Sőt, szeretnénk bevonni gazdasági, pénzügyi szakembereket. A város vállalatainak küldtünk egy körlevelet. Ebben azt kérjük, hogy vegyék igénybe segítségünket az üzemi szervezési, fejlesztési feladatok megoldásában. Külön felkérés nélkül is próbálunk újításokat kidolgozni, ezeket majd felajánljuk hasznosításra. — Barcson a fiatalok szórakozási lehetőségei azt hiszem nem túl gazdagok. Várható-e javulás? — Pályázatot dolgoztunk ki erre. Ennek egyik része a művelődési házzal kapcsolatos. Ott van ugyanis két terem, amelyet eddig nem tudtak megfelelően kihasználni. Ügy tervezzük, hogy a két helyiséget összenyitjuk és úgynevezett „mindennapos” klubot alakítunk ki. A pályázat másik része az iskolák nyitottságát ösztönzi. Szeretnénk, ha a tanórákon kívül — beleértve a hétvégét — használhatnák a gyerekek az iskolát, természetesen megfelelő felügyelet mellett. — Van-e olyan közösség, amelynek támogatásra van szüksége? — A sajtó már foglalkozott vele, hogy Barcson megalakult cigányfiatalokból a Dankó Pista KISZ-alapszervezet. Ahhoz, hogy ez hosszú távon életképes maradhasson, szükség van olyan közösségi helyiségre, ahol a tagok rendszeresen ösz- szegyűlhetnének. A majdani épület kihasználása iránt ,már most érdeklődött a népfrontbizottság és a megyei könyvtár. T. Fehér László NÉZŐK A DÍSZLETEK KÖZÖTT A Kristály klub lalkozni, amelyek érdeklik a fiatalokat. Néhány hónapos az „É” klub is, mely az értelmiségi fiatalokat, közülük is elsősorban a műszakiakat fogja össze. A városi KISZ- bizottság égisze alatt szeretnének működtetni a gyárban ifjúmunkás klubot is. A szabadidős programok többségét a közművelődési bizottsággal közösen állítják össze. — Élénk a sportélet a gyárban — veszi át a szót Mester László. — Az 1962- ben alapított Kinizsi Természetbarátkor ma is tevékenyen dolgozik. A több mint száz -tag rendszeresen szervez túrákat a város környékére és az ország természet- védelmi területeire. Sikere volt a parlamenti látogatásnak, amelyen .bárki részt vehetett. Minden évben izgalommal készülünk a cukoripari ifjúsági találkozókra. Nem szabad elfeledkeznünk a foci csapatunkról sem, amelyben férfiak és nők egyaránt képviseltetik magukat. Meg ,kell vallani: ebben a sportágban nálunk a gyengébb nem az erősebb. Ezüstnél alább nem adják a lányok. Van egy alkalmi tekecsapatunk, ez kupaversenyekre áll össze, többen járnak lövészszakkörre, asztali- teniszre és sakkpartikra Ennek szintén az Édosz művelődési ház ad otthont. ADJUNK VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGET Alkohol nélkül is szórakozhatunk laboratórium oktatási lehetőségei jelentősen bővültek, a műsoradás az intézmény összes oktatóhelyiségébe ez- Zárt láncú televíziós rend- posvári Munkácsy Mihály után már kis befektetéssel szer segíti a tanulást a ka- gimnáziumban. A biológia megvalósítható. Isko Iccévé Ha egy gyár mellett ott a művelődési ház, ez olyan lehetőség a szabadidős programok tervezéséhez, amelyet hiba volna számításon kívül hagyni. A Kaposvári Cukorgyár Latinca Sándor KlSZ-bizottsága jól tudja ezt. Tóth László, az Ady Endre, Mester László, a Hunyadi János alapszervezet titkára mondta el, hogy évek óta szoros kapcsolatot tartanak fent az Édosz művelődési házzal. A gyár dolgozói elsősorban a szórakoztató rendezvényeket és á szakköröket látogatják. Az üzemben csak műszaki könyvtár van, szépirodalmi és ismeretterjesztő munkákat a szomszédban találnak az érdeklődők. Sok fiatalt vonzanak ,a művelődési ház filmvetítései is. — Nemrég alapítottuk- az új vállalati klubot, a Kristályt, amely KlSZ-védnök- séggel a szomszédban működik — tájékoztat Tóth László. — Ebben a klubban szeretnénk olyan .témákkal fogFüstös presszók, italozó vendégek. A kép sivár Akadnak fiatalok, akik mindennapos látogatók. Vannak akik .kulturáltabb szórakozásra vágynak. Lotz Béla ez utóbbi híve, A kaposmérői tanító azt vallja, hogy a kikapcsolódáshoz, a tartalmas pihenéshez nem föltétlenül szükséges az alkohol. Sőt, e kettő bizonyos esetekben ki is zárja egymást. — A jó hangulathoz, a kellemes ízű beszélgetésekhez jó partner, és nem ital kell —- mondja. — Azt szeretném, s azt gondolom, hogy ez nem csupán az én kívánságom, ha Kaposváron lenne néhány csendes hely, klub, vagy kávéház, ahol kellemes zene mellett beszélgethetnénk. Ahonnan/ akkor sem zavarnának el, ha esetleg tél napot ülünk egy csésze kávé mellett. Alkoholt is árulhatnának ezeken a helyeken, mert azt gondolom, hogy az alkoholmentességnek sajnos, nincs nagy jövője. Nem hiszem, hogy egy szeszmentes szórakozóhely fent tudná tartani magát. Kevesen járnának oda, ,mert kevesen vannak, akik a jó hangulatot szesz nélkül is el tudják képzelni. — Ha unalmas a társaság, hamar előkerül az üveg — kezdi Gál Gábor. — Vannak alkalmak, mikor nem szégyen, $őt illik inni. Csak' tudni kell, hol a határ. Én ritkán iszom, de utána azt is megbánom. Egy-egy ilyen összejövetel után napokig tompa vagyok, de a fogadalmamig, hogy többet nem iszom, sohasem jutok el. mert tudom, ha rossz társaságba kerülök, ismét kézbe veszem a poharat. Keveset iszom, s azt is inkább csak a társaság kedvéért. Nehéz azt mondani, ha mindenki iszik, hogy én nem. Jártam már a diáktanyán is, amely alkoholmentes szórakozóhely. Jól éreztem magam, s ismét bebizonyosodott, hogy a jó hangulat a szervezéstől, a programtól és társaságtól függ. Nem hiányzott az alko-' hol, bár érj azt gondolom, ha mindenki csupán annyit inna, mint én, az alkoholizmus nem lenne probléma hazánkban. Kiinger Zsolt .mértéktartásával szintén példaként állhat a fiatalok előtt. Szüleitől és barátaitól is ezt látta Ismerősei között azonban már akad, aki szívesen emelgeti a poharat. — Nem szimpatikus nekem a magatartásuk, de nem könnyű meggyőzni őket az ellenkezőjéről. Nehéz elfogadható érveket keresni, mert sokan azt gondolják, az ital nagyobbá teszi őket, sokan pedig a felnőttektől is ezt látják — mondja a mezőgazdasági szakközépiskolában tanuló fiú. — Ahhoz, hogy ez a .probléma megoldódjon, előbb ^ felnőtteket kellene átnevelni. Ehhez azonban nem csupán rendelkezésekre van szükség, hanem belső fegyelemre, akaraterőre is. Megtanulni magunkat jól érezni józanul is. s észrevenni, hogy mennyire kellemetlen és zavaró, ha a társaság hangulatát elrontja egy-egy részeg ember. Zsolt szintén helyeselné, ha növelnék a szeszmentes szórakozóhelyek számát. Szükség van ilyenekre a városban, még ha nem is mindig ott jönnének össze egy-egy baráti beszélgetésre Nem .szabad átesnünk a ló túlsó oldalára, de tudomásul kell venni, hogy ilyenre is van igény. Meg kellene adni tehát a választási lehetőséget mindenkinek. H. É. Arra nincs pénz, hogy pesti előadóművészeket hívjanak meg, pedig sokan kérik ezt. Hogy mégse maradjanak előadások nélkül a dolgozók, a kaposvári társulat fiatal színészei a Kristály-klubban szobaszínházat rendeznek be. A nézők a díszletek között foglalnak majd helyet, így ők is részesei lesznek az előadásnak, A gyárban egyre több a fiatal, a kérésükre indították el a nyáron a Hangos Híradó első adását. Ebben a rádióműsorban nem csupán híreket közölnek, hanem zenei és irodalmi összeállításokat is sugároznak. A 15 perces műsorban gyártörténeti előadások is elhangzanak majd Szabadidős lehetőségekben nincs hiány a gyárban és a dolgozók — a kampányidőszak kivételével — igénylik a programokat H. É. Ecsettel, ceruzával A bibliai három királyok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár jelmezét a koronázatlan .tehetség, Gáspár Boldizsár álmodta papírra, aki a Fonómunkás Kisszínpad karácsonyi előadásán mutatkozott be először, mint ruhatervező. Ez a szerep nem ismeretlen a családban, hisz édesapja, Gáspár András, a Csiky Gergely Színház díszlettervezője. A művészet szeretete, az önmegvalósítás, a kifejezés vágya mindkét fiában öröklődött. A nagyobbik fiú a zene felé fordult, a másodszülött pedig a festészet, ,a rajz, a grafika szerelmese lett. — Gyerekkorom óta rajzolok, az indíttatást édesapámtól kaptam — emlékszik vissza a kezdetekre Boldizsár. Olyan környezetben nőttem fel, mely fogékonnyá tett a szépre, az igaz értékek keresésére. Sokat tanulhattam Gerő Kázmértól, aki oktatóm a Balázs János Körben. Hatodik éve dolgozom ebben a szakkörben, s ma is azt vallom, hogy egyetlen művészeti ágat sem lehet megtanulni, de a műhelymunka sokat segíthet a kibontakozásban. A Munkácsy Gimnáziumból tavasszal az Iparművészeti Főiskolára jelentkeztem, de sajnos nem sikerült a felvételim. Ha nem szól közbe a katonaság, jövőre ismét megpróbálom, mert a szakmát ott lehel igazán megtanulni. A főiskola valóban csak szakmát ad. művésszé senkit sem nevel Mindenkinek megadja azonban a lehetőséget, arra, hogy ha tehetséget érez magában, valamikor hosszú évek munkájának eredményeként igazi alkotó lehessen. Boldizsár még nem tekinthet vissza nagy múltra, de tizenkilenc évének tapasztalata azt mutatja, hogy a mai művészetben a legfontosabb törekvés a populáris, színpadias .támadások kivédése, azoknak a hamis értékeknek a kiszorítása, melyek nem kímélnek semmit. Ezeket a csapdákat csak akkor lehet elkerülni, ha tökéletesen tisztáztuk magunkban céljainkat, fölmértük adottságainkat és lehetőségeinket S Boldizsár ezt már megtette. — Televízióműsorokon és képregényeken nőttem fel én is mint kortársaim többsége, emlékszik vissza a fiú. Tudom, hogy könnyű megtéveszteni a fiatalokat, de azt is hiszem, hogy lehet őket alakítani. A gimnáziumban ismerkedtem meg egy barátommal, ő hasonló érdeklődésű, mint én vagyok Igyekeztünk a másik szemével is nézni a világot, építően bírálni egymás munkáját, szélesíteni látókörünket. Sokat tanultam tőle is, s édesapám mellett, talán ő az, akinek az ítéletében, véleményében teljesen megbízom. Hat-nyolc festményt és rengeteg rajzot készítettem eddig. Kezdetben sokféle témában, sokféle technikával dolgoztam. Ahogy nőttem, úgy változtak rajzaim is. Lassan minden lecsontosodott, s megmaradt az ember és a táj szeretete, bemutatásának igénye. Boldizsár a mércét magasra állította. Kritikusan szemléli munkáit, megvallá- sa szerint minden nyolcadikkal van csupán megelégedve, de szinte minden darabhoz ismét hozzányúl, javít rajta. Vannak azonban képek, melyet okulásként nem javít ki, hogy mindig előtte legyen a hiba, melyet elkövetett. A huszadik századi művészet és Rippl-Rónai munkássága áll hozzá a legközelebb. Tőle tanulta meg szeretni és becsülni ,a somogyi tájat. Ez a téma ismét visz- szatér Boldizsár képein. Jelenleg a Kaposker dekorációs műhelyében dolgozik, « az sem keserítené meg az életét, ha nem rajzaival, festményeivel keresné meg kenyerét. Akárhogy alakul is a sorsa, az már biztos, hogy a művészettel sohasem fog szakítani. Ha másért nem, maga örömére mindig rajzol, s versel majd. Horváth Éva
