Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

A Somogynak megérte Breitzvasárnap Jó néhány üzlet kinyitott tegnap ország- és megye- szerte, de sok zárva is ma­radt. Ezüst- és aranyvasár­napon majd „egységbe tö­mörülnék” a boltok, az új­donsült bronzvasámapon még nem minden üzletben vállalkoztak a nyitásra. Kaposváron zárva maradt a Zselic Áruház, Siófokon a Sió. A legnagyobbak közül tehát egyedül a megyeszék­hely Somogy Áruháza ren­dezett .bronzvasárnapot. Mint a zárás utáni elszá­molásból kiderült: érdemes volt tegnap vevőket várni, ' mert egy jó közepes szom­bati napnak megfelelő for­galmat bonyolítottak le, nyolcszázezer forint volt a kasszákban délután egy óra­kor. Kesztyűt, esernyőt és sapkát vettek a legtöbben, no meg gyerekjátékokat. A Somogy dolgozóinak fe­le dolgozott tagnap, túlóra­ként fizetik ki nekik ezt a napot vagy szabadnapot kap­nak helyette. Vásár is volt tegnap Ka­posváron, a nagy tömeg oda vonult, de — ha már úgyis fölkeltek korán — sOkan a belvárost is meglátogatták. Azok a kereskedők tippelitek jól, akik úgy döntöttek; ki kell próbálni a toranzvasár- napot. Radnóti versmondóverseny A Radnóti Miklós országos felnőtt amatőr vers- és pró­zamondó-verseny eredmény­hirdetéssel ért véget vasár­nap Győrben, a Kisfaludy Színház aulájában. A vetél­kedőn, amelyet kétévente rendez meg a Hazafias Nép­front Győr-Sopron Megyei Bizottsága mellett működő Radnótii Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, a külön­féle országos versenyeken helyezést elérő vers- és pró­zamondók mérik össze tudá­sukat. Az idei rendezvény 32 résztvevője a verseny név­adójának verseit, valamint a XX. század más magyar köl­tőinek és í róinak műveit szói laltaitta meg a bíráló bizott­ság előjtt. A vetélkedőn nyúj­tott teljesítményükkel leg­jobbnak bizonyultak — Ba­logh József szegedi, Bedő Csaba nagykanizsai, Bodor Pál kecskeméti, Szalóky B. Dániel budapesti és Szilvágyi Anikó győri versenyző — el­nyerték a Radnóti -érmet, Sz. Egyed Emma éremművész míves plakettjét. Magyar filmhét Rómában Az ötvenes évek magyar filmművészete címmel film­hetet rendeznek a római La Sapienza egyetemen., decem­ber 8. és 13. között. A válo- gatásban nemcsak az 1950-et követő évtizedben készült művek szerepeljek, hanem több olyan film is, amelynek a története játszódik abban az időszakban. Az ötvemies évek magyar filmművészetéről, a kor jel­lemző filmkészítési stílusáról Keleti Márton Állami áruház és Dalolva szép az élet. s Máriássy Félix Teljes gőzzel című alkotásai adnak képet. A kort már egy megváltozott, megújult szemléletmód sze­rint ábrázolja töbh, az el­múlt években készült film. Ezek közül, Bacsó Péter Teg­napelőtt, Gábor Pál Ketté­vált mennyezet, Makk Ká­roly Egymásra nézve és Sán­dor Pál Szerencsés Dániel című filmjei kerülnek az olasz nézők elé a filmhét programjában. f LENINGRADI ÁRVÍZ XLII. évfolyam, 288. szám 1986. december 8., hétfő Kiváló kollégium Fonyódon Nevezetes eseményre gyűltek össze szombaton a fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium és Szakközépis­kola kollégiumának lakói. Ezen a napok kapták meg a kiváló kollégium címet. Az ünnepségen dr. Balassa Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte a kollégium lakóit, nevelőit és vezetőjét. Megyénkben a fo­nyódi harmadik a kiváló kollégiumok sorában. Ebben az évben tíz közös­ség munkáját minősítették kiválóra a Művelődési Mi­nisztérium és a KISZ KB képviselőiből alakult bizott­ságok. A fonyódi diákotthon 1968 óta működik. Mostoha kö­rülmények között kezdték meg itt a munkát, és sokáig megoldatlan volt a nevelői testület kialakítása is. Az 1980-as évek eleje jelentős változást hozott a kollégium életében; négy éve diákott­honból kollégiummá avat­ták az intézményt, majd egy évvel később aranyoklevelet érdemelt ki. Ezt tavaly újra elérte. Éhnek az időszaknak jelentős eseménye volt, hogy a három helyre szétszórt kollégium egy iskolához kö­zeli épületbe költözött, s így javultak a munka fel­tételei. A kiváló címért való ve­télkedésben ritka, hogy el­ső megpályázásakor oda is ítélik — a fonyódiak eseté­ben ez történt. A sikerben része van azoknak az el­képzeléseknek is, amelyek­ről Horváth István, a kol­légium vezetője így számolt be: — A kollégium működésé­nek megszervezésekor a leg­fontosabbnak tartottuk, hogy fejlődjék az önkor­mányzat. Ebbe illeszkednek az azonos érdeklődési tanu­lók öntevékeny, szakkörsze­rű csoportjai. A csoportok munkájáról meg is győződhettek a ven­dégek. A színjátszókor pél­dául ünnepi műsorában a kollégium mindennapjaiból ellesett pillanatokat adoitt elő. Az érdeklődők megte­kintették a többi szakcso­port munkáját is. DAEDALUS KERESTETIK! A város történetének 269. árvizét élte át szombaton Leningrad: harmadszor emelkedett a veszélyes szint fölé á Néva és a csatornák vize. Az utóbbi tizenhat év legsúlyosabb árvize során tizenkét órán át emelkedett a folyó szintje, éjszakára a szokásosnál 260 centiméter­rel magasabb szintet ért el. A helyszíni beszámolók szerint víz alá kerültek a város tengerparti negyedei, valamint több főútvonal, üzem és a kikötő mólói. A meteorológusok előre je­lezték a közelgő veszélyt, így lehetővé vált a felkészülés. Időben kikapcsolták az alag­sori kazánokat, ahol szüksé­ges volt, áramtalanították a helyiségeket, leállították á közlekedést. Megmutatkozott a még csak épülő árvízvé­delmi létesítmény haszra is: a töltések lassították a víz szintjének emelkedését, s ez is segítette a felkészülést. A károk így kisebbek áldozatai pedig nincsenek a természeti csapásnak. A város alapítása óta rendszeresen fenyegető ár­vizek keletkezése a Balti­tengeren kezdődik. Az ala­csony nyomású ciklonok ha-1 tására megemelkedik a víz­tükör, sajátos kupola kép­ződik. A nyugati szelek ezt a víztömeget a Finn-öbölbe nyomják be. A beáramló tengervíz megemeli a Néva deltájának szintjét és meg­akadályozza, hogy a bővizű folyam a tengerbe vezesse a Ladoga-tó vizét. Az összétor- lódott víztömeg ilyenkor a város utcáira ömlik. Az ilyen árvizek decem­berben különösen ritkák. A meteorológusok számításai szerint azonban a légköri viszonyok olyanok, hogy a következő napokban esetleg további árvizekre kell szá­mítandók a leningrádiaknak. A repülőszerkezet el­készült, most már csak egy tökéletes görög atlé­tára van szükség, hogy megismételhessék — mint görög és amerikai tudósok tervezik — Dae­dalus három és fél évez­reddel ezelőtti legendás repülöútját. A mítosz szerint Dae­dalus (Daidalosz), aki­ben a görögök egyik első tudósukat, építészüket tisztelték, a legendás Mi- nosz király szolgálatában állott, s 6 építette Kréta szigetén a híres labirin­tust. Később, mikor a király haragja elől me­nekülni kényszerült, viaszból és toliakból szár­nyakat készített, s fiával együtt a levegőbe emel­kedett. A fiút — Ikarust — annyira magával ra­gadta a repülés gyönyö­rűsége, hogy apja intel­me ellenére mind maga­sabbra szállt, s végül szárnyaszegetten a ten­gerbe zuhant . A vakme­rő Daedalusnak azonban sikerült Krétáról a gö­rög szárazföld érintésé­vel eljutnia Szicíliába. Bár a történetet általá­ban mesének tartják, a tudósok most megkísér­lik, hogy bebizonyítsák a repülőút megtételének le­hetséges voltát, A Massachusetts Insti­tute of Technology (MIT) kutatócsoportja már ki­próbálta azt 'az alig 40 kilós repülöszerkezetet, amelynek segítségével majd Daedalus útját re­konstruálják. A masina egyébként olyan mint egy vitorlázógép, szárnyainak fesztávolsága 31 méter, propellere pedig „pedál­meghajtású". Az emberi erővel mű­ködó repülő gépek re­kordját Bryan Allen tart­ja, aki 1979-ben két óra 49 perc alatt „pedálozott” át a 35 kilométer széles­ségű La Manche-csator­na fölött. Daedalus útja ennél jó­val hosszabb: a 120 kilo­méteres táv megtételé­hez, a becslégek szerint, legalább négy óra 15 perc kell. A Harvard egyetem egyik görög származású munkatársa — aki jelen­leg a görög kerékpáros­válogatott tagjai között keres Daedalus-jelölteket — elmondta: a pilótának „pehelysúlyúnak” kell lennie, s rendkívüli ener­giára és kitartásra is szüksége i>an, hiszen a szárnyas biciklit mind­végig ereje megfeszíté­sével kell hajtania. A tu­dós szerint az út meg­tétele két maratoni fu­tóversennyel egyenérté­kű, ám míg a távfutók időnként lassíthatnak, a modern Daedalus egyet­len pillanatra sem pihen­het. Egy forintért hétszázat Megérti ez? Egein. Ha az ember szenvedé­lyes énemgyűjtö, azt a farüfnitost pedig Ferenc József verette 1862-ben', Velencében ... A kaposvári negyvenhaitodiik numizmatikai csereffcözvieitíitiéseini — a városi művelődésá köz­pontban — ez alkalommal is nagy volt az érdeklődés. A legtöbben az Árpád-házi kirá­lyok érmeit keresték; csökkent viszont a von­zódás a római pénzek és a modern érmék iránit. Talán azérjt is, mert közeleg a kará­csony, s ezek a pénzek bizony nem olcsók. A találkozóra egyébként is hatott az ünnepeik hanguilaita: a nagyobb értékű érméket ez al­kalommá! inkább csiak nézegették a gyűjtők. A legtöbbet a balatoni íróhét tükrös emlék­éremért kínálták. Elnmek irodalmi vonatkozá­sa az, hogy 1932-beni Keszthelyen íróhetet rendeztek, s az alkalomra József Attila írt kőszönitőt. E köszönltőt idézi az érem hátlap­ján a felirat. Egazi numizmatikai „csemege” nem volt ezen a találkozón, az érdekesebb darabok azonban gazdáira találtak a csereberén. Az ország számos településéről érkezett több mint százötven gyűjtőt elsősorban az érmék ándékelilák. Az anikóton a négyszázötven tétel­ből kétszáz tailáLt gazdára. Tarka sorok Két koffer Brigitte sírva állít be a rendőrőrszobára: — A férjem két nap­pal ezelőtt nyomtalanul éltűnt. — No, és azelőtt fel­tűnt valami önnek a vi­selkedésében? — kérdi a rendőntiszitviiselő. — Tulajdonképpen nem. Csak kissé csodál­koznám, amikor két bő­rönddel Indult el kocog­ni! Ödön — Nem értem, Liliké, hogy tudtál összeállni az első emberrel, aki az utadba akadt! — Tévedsz mama: Ödön nem az első. Előzés A szerelő megkérdi az autóstól: — Az utóbbi időben megelőzték az ön kocsi­ját? — Persze — főként bi­ciklisták ! Dugóhúzó Jimmy egy texasi bár­ban széttör egy whiskys üveget barátja, Billy fe­jén. — Fiát ez meg mi? — morog Bülly. — Nincs du­góhúzód ? Olcsóság Egy New Yark-i lakás- ügynök így szól a fiatal hájasokhoz: — Én természetesen ta­lálhatok olyan lakást, amelynek az ára megfe­lel önöknek. Viszont nem vagyok teljesen bizonyos abban, hogy emiatt haj­landóak volnának egy közép-afrikai falucskába átköltözni! Álarc — Mit (tanácsolsz, drá­gám, milyen álarcot ve­gyek fel az álarcosbálra? — Nagyon egyszerű: ne vágy fel parókát, ne fesd ki az arcodéit, ne ra­gassz fel műszemp illát, és ... aikkor senki sem ismer meg! Ördög Veszekedés közben a feleség indulatosan fel­kiált: — Inkább az ördöghöz mentem volna feleségül, mint hozzád! — Az lehetetlen —vág vissza azonnal a férj — a legközelebbi rokonok közötti házasság tilos! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom