Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

1986. december 13., szombat 5 Mostoha körülmények, kiváló eredmények Látogatóban a Balázs körben A lépcső töredezett; meg- megbotlik az ember, ha rá­lép. Az ajtófélfa korhadt. A teremben szürkés-sárgás fény dereng, a faliról lelógó lám­pák vaksi tapogatód zásra kényszerítenek. Korhadt parketta recseg a lábunk állatit. A sarokban düledező szekrény, szétesőfélifoen levő, saéngázt árasztó csarépkáiy- ha; falból kilógó vezetékek, beázás— Csupán a példás rendiben ámított rajzpadok és a két mester serénykedése jelál: itt mégis munka fo­lyik. És nem is akármilyen! Harminchét éve, hogy Ka­posváron ebben az Ady End­re utcai helyiségben meg­alakult a Balázs János Kép­zőművészeti Kör. A műhely­munka eredményeképpen or­szágos hírű képző- és ipar­művészek, pedagógusok, amatőr képzőművészek ne­velkedtek iitt. 1982-ben ez a kis közösség az országban elsőként nyerte el a Művelő­dési Minisztérium ás a Nép­művelési Intézett által ado­mányozott kiváló együttes címet. Színvonalas alkotó­munka folyik itt. Gero Kázmér festőművész a kör születése óta oktatja a fialtat és idősebb tagokat. Ceruzával és jó idegekkel le­het eredményit elérni, vallja, de őt is elkeseríti az állapo­tok folyamatos romlása. Tamás Károly körvezető az idén vette át az iskolás ko­rúak képzését. Fiatal, tehet­séges ember. Rajztanán és a fcépzőművészeltii főiskolán szerzett művésztanári diplo­mája van. 1979-ben Pécsről került városunkba, és az ot­tani szellemiséget hozta ma­gával), Rétfalvi Sándor, Pa- tay László tanítványaként. Azt szeretné, ha a kor köve­telményeinek megfelelő tech­nikai színvonalon fejleszt­hetné a gyerekek rajzkész­ségét, alakíthatná tér-, aTány- és színerzékét. Ehhez azonban még a legalapvetőbb eszközök is hiányoznak és a línómetszés, rézkarc, mono- típda készítésének techniká­ját sem lehet diófapácba ^mártott nádszállal elsajátí­tani. Az idén Gero Katalin szob­rászművész vezetésével be­indult a mintázócsoport is. Elhivatott szalkemlberek, tehetséges, kitartó gyerekek és felnőttek ritkán fellelhető együttesét mondhatja tehát magáénak a Balázs kör. Mél­tatlan lenne hát a névadó­hoz, a jeles tanítványokhoz és a megye kulturális törek­véseihez, ha a képzőművé­szetek háza végérvényesen elveszítené alkotóotthon jel­legét. Céltalan küzdelem? Különös tájakon, különleges világban Nemes Nagy Ágnes föléb­resztette bennem is az ott­honok emlékét. A költő szá­mára talán azért oly fontos az otthon, 'mert mindenütt otthon kívánja érezni magát. Épp ezért jobban megfigyeli környezetét. Nemes Nagy Ágnes költeménye, mely a budapesti Kék Golyó utcáról szólt — éz hangzott el a tegnap délelőtti műsorban —, erről győzött meg. Szinte gyermeki naívsággal, rá- csodálkozással vette észre lakása ablakából, hogy há­zak, az emeletes paloták kö­rül földszintes házak húzód­nák. Az egyikben kovácsmű­hely, talán a világ — lám, hogy kitágítja tekintetét a költő — ,utolsó működő ko- vácsműhelye, ahol a város — bizonyos, hogy az egész Budapest? — szódása a lo­vát parkoltatja. És a ko­vács műhelyiben a legfonto­sabb : a tűz. A tűz, amely- hely jó odamenni- mert me­leget árasat és az átfázott lelkeket .föl,'melegíti. Nemes Nagy Ágnes fél­órás műsorát hallgatva meg­bizonyosodtam ismét: nap­jainkban milyen fon/tos sze­repe van a rádiónak, (hogy a költészet barátai a készülék mellett kényelmes fotelban ülve is elmerülhetnek a ver­seikben. Talán ha többször ülünk He, és várjuk, mint az ünnepeket, hogy felhagoz- zamak a versek, a könyves­polcról is többször leemel­jük azokat e köteteket, ame­lyeket szemünk naponta megsimogat, de nehezen nyúlunk értük. Horányi Barna Garai László, a városi ta­nács művelődési osztályve­zetője is megtekintette a szakköri helyiségeit. A látot­tak őt is megdöbbentették, ígéretet tett, hogy az IKV- val közösen a legfontosabb felújítási munkákat — par­kettcsere, fűtésszerelés, a be­ázás megszüntetése — egy éven belül elvégzik. Várnai Ágnes Szól nálunk a rádió egész nap, gumikor otthon vagyunk. Reggel vele kelék. hátkor már szól, de hiába próbálom fölidézni a héten elhangzott „háromnegyed hetes” műso­rokat — nem emlékszem rá­juk. Reggeli zés közben a fi­gyelem megoszlik — a nap­ra készülve — a csaűád tag­jai és a feladatok között. Így nem lehet rádiót hall­gatni; de jó, hogy szól. Az *informáciák megmaradnak bennem. Korábban többet olvastam verset is. El tudtam merül­ni a költészetben; elenged­ve magam, hagytam, hogy hasson a vers, az ige, a rit­mus- ... A rádiózáshoz, a versolva­sáshoz kell egy kényelmes fotel — erre már rájöttem. Nemcsak a tévénézés igényli a jó ülőalkalmatosságot. De sokszor válik megmosolyog­tató családi trónussá a té­véfotel. mint a semmittevés kifejezője! Pedig kell egy kényelmes fotel. Meg kell teremteni a pillanatot ah­hoz, hogy a bekapcsolt rá­dió meg is szólaljon. Talán azért is írtam most annyit a tárgyakról, mert tegnap Nemes Nagy Ágnes költő oly szépen beszélt ró­ttuk. Az Elvesztett otthonok cí­mű műsorában Kabdebó Ló­ránt beszélgetett a költőnő­vel, akinek -karácsonyra egy szép lemeze jelent meg, tőle halljuk legkedvesebb verseit. A -gyerekkori otthonról, a Bartók Béla útiról, majd a későbbi önálló otthonról, a Kék Golyó utcairól beszélve Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA RÁDIÓJEGYZET Verseket hallgatva Könyvespolc Vöröskeresztes üzemegészségügyi tanácskozás Kaposváron Tennivalók a kereskedelemben Tegnap az MTESZ kapos­vári székházában rendeztek meg a XVII. vöröskeresztes üzemegésizségügyi tanácsko­zást. Dr. Varjú Irén, a váro­si egészségügyi osztály veze­tője, a Vöröskereszt városi vezetőségének elnöke köszön­tötte a meghívottakat és az elnökség tagjait. Ezt követően Dévényi Zol­tán, a BaHálíon-Fűszént igaz­gatója mutatta be a vállala­tot, mely 1949-ben alakult, s működési .területe Somogy és Zala megye. A több mint 14 ezer féle árucikket tízezer boltnak szállítják. Az or­szág szinte valamennyi vegyi üzemével, édelmiszergyárá- vlal és számos kistermelővel kapcsolatban állnak. Ezer dolgozójuk 48 százaléka nő. Idei forgalma eléri a 6 mil­liárd, az egy főre jutó évi kereset pedig a 70 ezer fo­rintot Temesi Józsefné, a KPVDSZ központi vezetősé­gének titkára az egészségvé­delmi feladatokról tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a munkahelyi egészségvéde­lem feladata kettős. Egyrészt a munkafolyamat okkal össze­függő káros — fizikai és szellemi — hatások, valamint a munkakörnyezet ártalmai­nak vizsgálata. Ehhez alap­vető eszköz a megfelelő mun­kahelyek kialakítása, a mun­kakörre egészségileg alkal­mas dolgozók kiválasztása és a dolgozók egészségének fo­lyamatos vizsgálata. A KPVDSZ 32. kongresszusán, 1975-ben fogalmazták meg azt az igényt, hogy vala­mennyi megyeszékhelyen le­gyen legalább egy főállású üzemorvos. (Somogy megyé­ben Kaposváron és Siófokon van.) Jeflenieg 29 főállású üzemorvos tevékenykedik a kereskedelmi, pénzügyi, ven- déglátód.pairi dolgozók egész­ségéért, a belkereskedelem­ben pedig 150 mellékfoglal­kozású orvos dolgozik. Mun­kájuk igen sokrétű: a mun- kjaalkaiimassági vizsgálatok, az ambuláns hetetek ellátá­sa, a táppénzes állomány fi­gyelemmel kísérése, valamint a szűnővi zsgálatok tartoznak munkakörükhöz. A tervek közöttt szerepel a főállású üzemorvosi hálózat tovább­fejlesztése, az orvosok mun­kakörülményeinek és feltéte­leinek javítása. Ezen, a terü­leten az üzemorvosok a vál­laljatok vezetőségeivel, a vá­lasztott tisztségviselőkikel kö­zösen tudnak csak eredményt elérni. Dr. Halász Beatrix, az Egészségügyi Minisztérium főmunkaltlársa korreferátu­mában eümomdta: a kereske­dettemnek jelentős szerepe van a lakosság ízlésfarmálá- sában, az egészséges táplál­kozás kialakításában. Meg­említette a csomagolás prob­lémáját, felhívta a figyelmet a nyershús, a hidegkonyhai A Filharmónia idei máso­dik bérleti hangversenyén a Budapieslti Vonósok mutat­koztak be csütörtökön este Kaposváron a Laitinca mű­velődési központban. A ka­maraegyüttesben csupa fia­tal muzsikus játszik, köztük az egykori kaposvári diák, Gallai Judit. Az esten ő és Kertész Ottó szólistaként is bemutatkozott. Műsorukban a vanós-zene- iradattom ismert, mondhatni népszerű művei csendülitek fal. Különösen a második és a cukrás2ikészítmények romlandóságára, a vásárdó- kosairak tisztaságára, vala­mint a kereskedelmi dolgo­zók személyi higiénéjére. A szünet után dr. Angeli István szakitanácsadó főorvos az egészséges életmódról és a korszerű táplálkozásról be­szélt. Dr. Szöllősy József elő­adásában megemlítette, hogy a városi Vöröskereszt meg­alakította a Desedán a vízi mentőszolgálatot, ez 1987 nyarától működik. Hasonló alakul jövőre Bogláriellén, és tervbe vették a gyékénye- si megalakítását is. A tanácskozás végeztével dr. Varjú Irén díszoklevelet nyújtott át Csapó Sándornak, a városi pártbizottság titká­rának, Szabó Jánosnak, a Vöröskereszt városi vezető­ség titkárának, dr. Tettinger Antalnak, a megyei köjál igazgatóhelyettesének és dr. Szöllősy Józsefnek, a városi elsősegélynyújtó bizottság elnökének. részben elhangzott darabok mutatták meg az együttes érett játékát. Ezékből a mű­vekből hanglemez is készül,. Az együttes történetében elő­ször kerül sor ilyenre. 1982-ben a Zeneakadémia végzőseinek egy csoportjai el­határozta, hogy nem válnlak el egymástól, megalakították a Budapesti Vonósok nevű együttest. A művészeti veze­tő Botvay Károly. A közös játék örömét te­tézte. hogy első jelentős sze­replésük a belgrádi nemzet­Ha a dáliái dáma meghal, utódját a buddhista lélek­vándorlás tartalmak szélie­mében a halála napján szü­letett gyermekek közül kell kiválasztani. Ez az ősi szo­kás és a rejtélyes, távoli Tibet adja a keretet Lőrincz T. László új ifjúsági regé­nyéhez. A kiválasztás titkos és szent jelek alapján kell történjék. Ilyen például- hogy a Lhasza melletti tó a vízébe pillantó szerzetesek előtt betűk jelennek meg. Ezek annak a tibeti tarto­mánynak a nevét rejtették, ahol a kisgyereket keresni kell. S ilyen titkos jel volt az is, hogy egyik-másik elő­kelő megálmodta azt a há­zait, ahol a kisfiú lakik. A láma főminiszterétől egy ifjú megbízatást kap, hogy kutassa fel a főpap utódját. Mdong, a fiatal, okos és bátor szerzetes, kö­zépkori viszonyok között, tit­kos és szent jelek alapján, próbál küldetésének eleget tenni. Természetesen , a ka­landregények íratlan szabá­lya itt is érvényesül: már az Kaposváron közi kamarazenei versenyen elismerést aratott, hazahoz­ták a második díjat. Az első önálló lemezük ugyan Ma­gyarországon készül, de egy nyugatnémet cég jelenteti meg. Olyan művek kerülnek a lemezre, mint például Mo­zart Török indulója, ToseJli Szerenádja, Schubert Mo­ment Musicaija. összesen hústz kis remekmű. Az együttes összetételére jellemző, hogy valamennyien szólistaként is dobogóra lép­nek. Járdányi Zsófia hege­első pilllanatoktóQ kezdve roppant erőfeszítésekre van szüksége Melongnak. hogy áldozatok és nélkülözések után megtalálhassa a láma utódját ötévi küzdelem után, rablók és vallási szek­ták támadásai közepette, a rabszolgasorban élő nép kö­zött lel rá a fiúra. A ka­landok sora azonban nem ér véget. Talán az eddigiek­nél is nehezebb próbák kö­vetkeznek, most már kette­jük számára. Melong és Csőre, az ötéves rabszolga­gyerek fogságba kerül, míg­nem egy titkos szekta tag­jai megmentik őket. De éle­tük egyébként is veszélyben forog, óvakodniuk kell a lá­makolostorok lakóitól is. A Lhasszába vezető út végé­re kiderül, hiábavaló volt-e a sok kattand és megpróbál­tatás, amelynek eldöntését bízzuk az olvasóra. Tanulságos és érdekes a regény utolsó fejezete; eíbből megtudhatjuk hogy Tibet- ben is érvényesül a hatal­masságok megmásíthatatlan és természetesen előre kiter­velt elhatározása. Még a dűs, Fejérvári János brá­csás érdemel külön figyel­met. A kaposvári hangverse­nyen is elhangzott az együt­tes egyik kedvenc műve: Purcell Tündéikirálynő című operájából két részletet mu­tattak be. Vivaldii, Händel, Bleethoven meliidtt Purcell iigaizi zenei csemege, ő az angolok egyik legjelentősebb zeneszerzője. A barokk zene kiválóságát nemcsak nemze­tisége választja el a többitől, hanem sajátos zeneisége is. A Tündérkirállynő címűope- rairészletek előadásában a két gordiomkaszólisita, Gallai és Kertész csillantotta föl a Szenitlivánéji álom zenés fel­dolgozásának különös érté­keit. H. B. Titkos Tanács vezetője, Amnye Rinpócse is bevallja, hogy a Tanács nem egysé­ges, vezetőik önző érdekei­ket követve, semmibe veszik az évszázados szokásokat, kényük-kedvük szerint kor­mányoznak. Visszataszítóak Amnye Rinpócse szavai, „ter­mészetessége” a saját hatal­mától megrészegült, torz em­bert idézik. Hol van akkor a tibeti állam ereje, amiben Melong annyira bízott? Ez is csák ügyes csel, szólam, vagy valóban minden erejé­vel támogatta az állam a kalandok hosszú során az ifjú szerzetest és a kisfiút? A válaszokat a regény vé­ge felé bekövetkező egyálta­lán nem várt fordulat adja meg. Lőrincz L. László a kalandok és fordulatok vál­toztatásával szőtte a cselek­ményt, hozzáadva a megren­dítő és a hősi motívumot. Nem hiányoznak regényéből a helyi néprajzi érdekessé­gek sem. A különös tájon, különleges világban mégis ismerős szereplőkkel játszó­dó, az alapműveket nem pótló regény a nagyobbak olvasmánya lehet. Balogh Ferenc HANGVERSENY A LATINCÁBAN A Budapesti Vonósokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom