Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
4 Somogyi Néplap 1986. december 13., szombat Napirenden a gazdálkodás eredményei A somogyi képviselőcsoport ülése Kaposváron Kaposvári történetek A VÁRMEGYE BUJDOSÓJA Az országgyűlés ítéli ülésszaka, éllé kerülő napirendről tájékozódtak pénteken Kaposváron a Hazafias Népfront megyei bizottságának szélklházáíban •tartott ülésükön a megye országgyűlési képviselői. Az ülésen részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára is. A résztvevők áttekintették megyénk 1986. iévi eredmé- nyeiiit — ezekről Brandtmüller István, a Somogy Megyei Tanács általános elnökhelyettese száomlt be. Mint elmondta, a hazai átlagot 2—3 százalékkal meghaladóan nőtt megyénkben az ipari termelés; legjobban a gépipar fejlődött, viszont a húsfeldolgozó üzemek eredményiéi .elmaradtak a várakozástól. Somogy vállalatainak, szövetkezeteinek tőkés exportja majdnem négy százalékkal lesz több a múlt évinél. Az építőipar helyzete viszont ellentmondásos: a mélyépítőik jó 'évet zárnak a siófoki Gázvezeték-építő Vállalat például 22 százalékkal növelte termelését 1985- höz képest; a magasépítők munkája azonban elmarad a tervezettől Szóba kerültek a jövő évi terveik lis. Egyebek mellett továtab javítják a települések vízellátását. Az elképzelésék szerint 1987-ben húsz újabb településre jut el az egészséges ivóvíz, és 19 kisközségben megkezdik a hálózat kiépítését. Gyarapodnak a jövőben az oktatási inltézmények is. A megye gazdaságilag élmaradott térségeinek fejlesztésére égető szükség van. A hátrány felszámolásához 1987-ban több mint 30 millió forintot ad a megyei .tanács. Már korábban pályázatot Írtak ki arra, .miként lehetne ezt a gazdaiságmegújító folyamatot tartóssá tenni; a tervezeték elbírálásán most dolgoznak a szakemberek. A közéli lévekben érezteti hatását a jelentős egészség- ügyi létesítményfejlesztés; Kaposváron, Siófokon és Marcaliban [gyarapodnak új részlegekkel a kórházak. Somogy gazdasági fejlődését ,1987-től — mint 'elhangzott — egyebek mellett az ipar területén a vállalatok, gyáregységek önállósulása is erőteljesen serkenti. E szervezeti változáson kívül azonban új kapcsolatokra van szükségük a .gazdasági egyiégeknek. .Felmerült javaslatként, hogy az üzemek közösen fektethessék be pénzüket kutatásokra, fejlesztésekbe, s eredményeit együttesen alkalmazzák. A külföldi cégekkél való együttműködés is szóba kerülhet, mindenekelőtt az elektronikai és az élelmiszeripari ágazatban. Olasz és osztrák vállalatok érdeklődnék Somogy megyei partnerek iránt, s biztató ajánlataikat tanulmányozzák a szakemberek. Az elhangzottakkal kapcsolatban több képviselő elmondta véleményét az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésiének feladatairól, illetve a kereskedelem lehetőségeinek bővítéséről. Méltán szörnyülködhettek a vásárlók tegnap a kaposvári hetipiac árainak láttán. Lassan, de biztosan drágulnak a zöldségfélék. Az egy hete imóg 8 forintos fejes káposzta most il2-t kóstált, fele annyit, mint savanyítva. 20-órt láttunk herva- tag téli kelt, 13-ért lila. káposztát. A leveszöldség továbbra is 42 forint, s 12 a hozzá való sárgarépa. Csak mutatóba hoztak primőrfélét: 80 forint a kígyóuborka és a paradicsom, 6-ért fordult elő fejes saláta és hó- naposiretek. Fogyóban van a szemrevaló zöldpaprika, így a kilónkénti ár imár 100 forint falé emelkedett. 12-ért tukmálták ránk a fásult kaA jogász az esőt is A kaposvári Kapositáj tsz jogtanácsosát, dr. Rátkai Ferencet szakmája rejtelmeiről kérdezem. — Szerencsés helyzetben vagyok abból a szempontból, hogy az egyetem elvégzése után a kaposvári Volánnál dolgoztam másfél évig, így alkalmam volt összehasonlítani a vállalati és a tsz-jog- tanácsosi munkát. — Miben különböznek ezek egymástól? — A vállalatnál csak a peres ügyek vitelénél kapcsolódtam be a munkába, míg a tsz-ban kevesebb a per, ezért több az olyan feladat, amely csak érintőlegesen kapcsolódik a joghoz. Sokkal előbb 'kezdődik a munka, az ügyben rögtön reagálni kell és gazdasági jellegű mérlegelésre is majdnem mindi g szükség van. — Miért van kevesebb per a tsz-ekben? — Nem cél a peres úton való megoldás; az előzetes egyeztetések során közös érdek, hogy az ügy ne kerüljön bíróság elé. — Mennyivel könnyebb vagy nehezebb itt dolgozni? — A vállalatnál többen voltunk jogászók, megvolt a tanácskozási lehetőség. Itt egyedül vagyok és általában azonnal szükség van a jogi szakvéleményemre. A Teszöv nagy segítséget nyújt azzal, hogy egy hónapban egyszer a központban konzultációt tart a számunkra. fagy tizedelte spenotot. Hét forint a burgonya kilója, míg a főzőhagymáé kétszer annyi. Lila csemege- hagymát már csak 24-ért kaptunk. 170 a fokhagyma, jóllehet a disznóvágási szezon még lel sem kezdődött. A „kemény cikkek” sorában 70-ért mértek tarka babot, öttel olcsóbban lencsét. A piac ilegkecsegtetőibb újdonsága a 90-ért fogyó sampinyon volt. A dió újabb árcsúcsdt döntött meg: már sehol sem adták 200 forintnál olcsóbban. A diós bejglinél elérhetőbb karácsonyi csemegének látszik az almáspite. Reszelni való almát ugyanis már .14-ért is beszerezhetbecsüli... — Melyek a íő feladatai? — Egyrészt a peres ügyek vfijteiie, másrészt a szabályzatok állandó karbantartása, a változó jogszabályoknak megfelelően. Aztán a vezetőségi ülések, küldöttgyűlések, közgyűlések előkészítése és más személyzeti, munkaügyi feliadatok. Ezenkívül vezetem a jogsegélyszolgálatot, ahová nagyon gyakran, szinte mindennap jönnek gondjaikkal aiz emberek. Ezek a problémák általában állami igazgatás i jellegűek, illetékkel, hagyatéki ügyekkel, irartszerkesztéssél kapcsolatosak. — Milyen szerződések a leggyakoribbak egy tsz-ben? — Legtöbbször mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötünk, de gyakori a haszonbérleti, a tartós használatiba vételi és a tanulmányi szerződés is. — Járt-e valamilyen szemléletváltozással az, hogy most végeredményben a mezőgazdaságban dolgozik? — Föltétlenül. Bár én tizennégy éves koromig falun éltem, itt olyan szakszavakat és módszereket kellett megtanulnom, amelyeket azelőtt nem ismertem. Utazás közben is más szemmel nézem most már a földet, a szántókat. Az eső miatt sem bosz- szankodom, mert esetleg föl 'kéül húzni az ernyőt; megtanultam becsülni is ... tünk. 25 forint volt a mo- sodygósaibbja. 20—22-be került a körte. 12-órt is hiába várt vevőre a naspolya. Kecsegtetőbb volt az aszalt szilva, amelyért 50 forintot fizettünk. Bőséges volt a kínálat vágott Ibairomfitoói. Sajnos, ez nem látszott meg az árakon. 140—160-at kértek egy pucolt tyúkért, 120-at egy csirkéért. Az utóbbi élőben fele ennyibe került volna. A 400 forintos hízott kacsához degeszre tömött pénztárca is kellett. Akadt tojás 2,50-ért is, biztosabbnak látszott azonban a 3—3,50-esböl venni. Friss kárászt kiiónként 40- ért dobták szatyorba a Hal- értnél. B. F. A régi írások Kötését tartották a somogyi értelmiség Mekkájának. Volt benne valami igazság, mart abban az időben minden jelesebb kaposvári személyiségnek volt valamilyen atyafisaga Kötésén. Roboz István, Kisfaludy Atala, a Mocsyak, a Ker- kápolyak, Miklós György ár- vaszéki ülnök fia — történetünk hőse —, Miklós István ügyvéd pedig ebben a községben született. Miklós Pista — így 'smerték megyeszente — a hajdani kaposvári társas életetek az egyik főszereplője volt. A kiartárs, Gruber János írta róla: „Mert ha költséges mulatozásokra, bankettekre, fófclyásmenetekne, s a kapcsolatos haszon,taJanságokra volt szükség, hát bizony csak Miklós Pista barátunk rukkolt elő páratlan bőkezűségével. Tönkre is ment csakhamar.” Miklós Pista kaposvári szereplése a „Víg Legényék”- rtek nevezett baráti társaságban kezdődött, amikor Gruber Jánossal és neves művészünk apjával, RippI Józseffel járta a kaposvári éjszakát. Folytatódott a donnern asztaltársasággal, majd a Népkör következett, amelyet „a megye állandóan elnyomott ellenzéki részedből” szerveztek a 48-as érzelmű iparosok és t'szltvdselők. Miklós István szervezte azokat a műkedvelő előadásokat az első kaposvári óvoda javára, amelyeken Priel- le Kornélia és Blaha Lujza is fellépett. Ö volt a tűzijátékokkal fűszerezett híres kötesei szüreti mulatságok rendezője, amelyekre hivatalos vélt a féL Kaposvár. A közéleti szerepléssel azonban nem volt szerencséje. A hetvenes években a tabi kerületben lépett föl mint képviselőjelölt. Csúfos vereségének az a kis gúnyvers volt az okozója, melyet még az iskolában költöttek ellene osztálytársai. A választások idején ebből faragták a következő kortesnótát: Miklós Pista sördugasz, Agyban kicsi, bölcsőben nagy, Vármegyében legszebb alak, Nyakig ikalap, földig dagad. A szöveget némi ferdítéssel utcahosszat énekelték. Nem volt ember a tabi kerületben!, aki ráadta volna a voksót. A politikai kudarcot teljes anyagi csőd követte. 1880- baji elárverezték kaposvári lakását és ügyvédi irodáját. Nyöllatagú családjával visz- szaköltözött Kötésére, a szülői házba, hogy „megmaradt birtokának roncsain” gazdálkodjon. Egy év múlva ez a ház is kalapács alá került, de csaknem ráment barátai- njafc vagyona is. Egy ködös novemberi éjszakán Miklós Pista megszökött Kötcséről. „Csak a macska maradt utána, meg az emlékezet” — írta róla Róboz István, amikor a törvény emberei érdeklődtek utána. Keresték, de nem találták meg. Egy ideig Pécsen bújfcált, tánotamánko- dott, majd amikor hitelezői ottit is utolérték, 1893-ban Amerikáiba szökött. Lévai József T. F. L. PIACI KÖRKÉP A kacsához tömött pénztárca kellett ralábét, csomónként ötért a A GYORSÍTÁS JELZŐOSZLOPAI Eperre cserélt tehenek A Cvetnoj bulváron, a lebontott régi cirkusz mellett található Mo&Zkva központi fadie|tt elárusító csarnoka. Aki belép a kapun és föl- megy a lépcsőn, asak kapkodja a fejét, mi mindent ikinälnak. Az együk asztalon káposztapiramisok, amott petrezselyem illatozik, a déli köztársaságból érkezett eladók csíkos görögdinnyét, riöizűíit, szőlőt kínálnak. Az ablakon paprilkafüzér lóg, friss uborka kínálja magát november végén. Igaz, hogy nyolc rubel1 kilója. Persze, ki-ki választhat, hogy a szövetkezettől vesz, vagy a kiskertek, a háztáji termését választja. Egy láthatóan grúz árus gyönyörű fehér és piros szegfűt kínál. Itt most kényelmesen vehetnénk egy csokorra valót, délelőtt' a Gorkij utcában hosszú sor állít a kevésbé szépekért. A Központi Piacfelügyelőség ugyanebben az épületben található. Alekszandr Ana- toljevics Kityin, a kereskedelmi-szervezési osztály vezetője kimutatásokat, árjegyzékeket tesz elém. — Ebben az évben jó az ellátás, mert a termés is az. A kolhozok és a szovhozok a nyár közepe óta hoznak fel a fővárosba tömegesen zöldséget és gyümölcsöt. Azóta megjavult az ellátás Moszkva 28 csarnokában és húsz szezonpiacán. Mindent megtesznek a fogyasztási szövetkezetek is a gazdagabb felhozatalért. Különösen jól sikerült a november 7-e előtti ünnepi vásár. Külön piaci járatok hozták a 37 ezer tonna árut, elsősorban a moszkvai, a rjazanyi, a taimbovd, a- lipicki területről. Ez az ákoió csökkentette a sorba állást és az árakat is. Az osztályvezető szerint a krumpli háromszor, a káposzta ötször olcsóbb lett, mint az egyéni termelők és eladók standján, de a répa, a paradicsom és az uborka is fele annyiért vihető haza. — Valóban érezhető a változás a verseny miatt. Épp ezért mindent megteszünk az újévi jó ellátásért. Jövőre még jobb eredményeket szeretnénk elérni, aminek érdekében megkezdtük a szerződéskötéseiket. Gondoskodunk elárusítóhelyről, az árusok szállodai elhelyezéséről, és még sok mindenről.. A pártbizottságoknak küldött levélben azt kértük, irányítsák Moszkvába a mezőgazdasági üzemek szabadon eladható áruját. Jó tapaszítallatdkat szereztünk a Moszkva alatti Lenin szovhozban, amely valóban egyedülálló a maga nemében. A hús-, a tej- és az al- matermeüésen kívül az egres, a málna, elsősorban pedig az eper hozta meg a hírnevet és elismerést. Nyikolaj Konsztantyino- vics Grugyinyin gazdasági igazgatóhelyettes és Anatolij Petrovics Bobkov, a pártbizottság titkára szerint a nagyabb önállóság, a rugalmasság és az új módon való gondolkodás igénye ösztönözte őket, hogy elsősorban azt fejlesszék az ötéves terv időszakában, amire csak náluk vannak meg a feltételek, a termelési kultúra és a nagy tapasztalait, így annak a követelménynek is eleget tudnák tenni, hogy jobban ellássák a moszkvai ipari üzemek dolgozóit. — Nézze, más szovhozok is hizlalhatnak szarvasmarhát, tarthatnak fejőstehenet, arra azonban nem képesek, hogy megkétszerezzék az eper termelését. Moszkva közelében vagyunk, kevés a földünk, így ezt csak egy módion valósíthatjuk meg: ha mintegy felére csökkentjük a talkarmányltermelést, és kevesebb szarvasmarhát tartunk — magyarázta az el- nlökhélyettes. A számok nagyiok: a szov- hoz most is 827 hektáron termiéi gyümölcsöt és nevel facsemetét. Az almáskertben Sétálóutcává alakították a moszkvai Arbat utcát. 2 és fél ezer tonna almát szüretednek. A 390 hektáron 1250 tonna egres, málna, eper terem. Az utóbbi hozama körülbelül évi ezer tonna. Most 600 hektárra növelik a bogyósok területéit, a termés így több mint 2500 tonnára nő.. Üj fajtákat is szeretnénk kipróbálni olyanokat, amelyek ellen állóbbak. s a gyümölcs jobban megőrzi a frissességét. Szerződésünk van a moszkvai boltokkal, az idén nyáron azonban már az utcai piacozást is kipróbálták betanított emberekkel. — ötven tonna epret, 220 tonna almát adtunk el jobb áron, s ez csaknem hatvanezer rubellal növelte a nyereségünket — mondta Ny. K. Grugyinyin, — Még nagyobbak azon,ban a lehetőségeink, ezért újabb embereket készítünk^fel a kereskedésre. Jártunk a magyar berendezésekkel felszerelt konzervüzemben. Most kezdték ed a nefconstrukaióját. A nagyabb gyümölcstermelés miatt csaiknem kétszeresére bővítik az ötéves terv végére. Már beszereztek két finn aLmalótöltő gépiét. Az alkoholellenes harc jegyében az alimabor helyett Is gyümödcs- lievéket készítenék. Keresettek a dzsemjeik és a koin- zervjeik is. — A mai kor azt kívánja tőlünk, hogy nagyobb eredményességgel többet és jobban dolgozzunk — mondta a pártbizottság titkára. — Mi ezt próbáljuk meg adottságaink kihasználásával... (Folytatjuk) Lajos Géza
