Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

4 Somogyi Néplap 1986. december 13., szombat Napirenden a gazdálkodás eredményei A somogyi képviselőcsoport ülése Kaposváron Kaposvári történetek A VÁRMEGYE BUJDOSÓJA Az országgyűlés ítéli ülés­szaka, éllé kerülő napirendről tájékozódtak pénteken Ka­posváron a Hazafias Nép­front megyei bizottságának szélklházáíban •tartott ülésükön a megye országgyűlési kép­viselői. Az ülésen részt vett Tóth János, a megyei párt­bizottság titkára is. A résztvevők áttekintették megyénk 1986. iévi eredmé- nyeiiit — ezekről Brandtmül­ler István, a Somogy Me­gyei Tanács általános elnök­helyettese száomlt be. Mint elmondta, a hazai átlagot 2—3 százalékkal meghala­dóan nőtt megyénkben az ipari termelés; legjobban a gépipar fejlődött, viszont a húsfeldolgozó üzemek ered­ményiéi .elmaradtak a vára­kozástól. Somogy vállalatai­nak, szövetkezeteinek tőkés exportja majdnem négy szá­zalékkal lesz több a múlt évinél. Az építőipar helyzete viszont ellentmondásos: a mélyépítőik jó 'évet zárnak a siófoki Gázvezeték-építő Vállalat például 22 százalék­kal növelte termelését 1985- höz képest; a magasépítők munkája azonban elmarad a tervezettől Szóba kerültek a jövő évi terveik lis. Egyebek mellett továtab javítják a települések vízellátását. Az elképzelé­sék szerint 1987-ben húsz újabb településre jut el az egészséges ivóvíz, és 19 kis­községben megkezdik a há­lózat kiépítését. Gyarapod­nak a jövőben az oktatási inltézmények is. A megye gazdaságilag élmaradott tér­ségeinek fejlesztésére égető szükség van. A hátrány fel­számolásához 1987-ban több mint 30 millió forintot ad a megyei .tanács. Már koráb­ban pályázatot Írtak ki ar­ra, .miként lehetne ezt a gazdaiságmegújító folyama­tot tartóssá tenni; a terve­zeték elbírálásán most dol­goznak a szakemberek. A közéli lévekben érezteti ha­tását a jelentős egészség- ügyi létesítményfejlesztés; Kaposváron, Siófokon és Marcaliban [gyarapodnak új részlegekkel a kórházak. Somogy gazdasági fejlődé­sét ,1987-től — mint 'elhang­zott — egyebek mellett az ipar területén a vállalatok, gyáregységek önállósulása is erőteljesen serkenti. E szer­vezeti változáson kívül azonban új kapcsolatokra van szükségük a .gazdasági egyiégeknek. .Felmerült ja­vaslatként, hogy az üzemek közösen fektethessék be pén­züket kutatásokra, fejleszté­sekbe, s eredményeit együt­tesen alkalmazzák. A külföl­di cégekkél való együttmű­ködés is szóba kerülhet, mindenekelőtt az elektroni­kai és az élelmiszeripari ágazatban. Olasz és osztrák vállalatok érdeklődnék So­mogy megyei partnerek iránt, s biztató ajánlataikat tanulmányozzák a szakembe­rek. Az elhangzottakkal kap­csolatban több képviselő el­mondta véleményét az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tésiének feladatairól, illetve a kereskedelem lehetőségei­nek bővítéséről. Méltán szörnyülködhettek a vásárlók tegnap a kapos­vári hetipiac árainak lát­tán. Lassan, de biztosan drágulnak a zöldségfélék. Az egy hete imóg 8 forintos fe­jes káposzta most il2-t kós­tált, fele annyit, mint sava­nyítva. 20-órt láttunk herva- tag téli kelt, 13-ért lila. ká­posztát. A leveszöldség to­vábbra is 42 forint, s 12 a hozzá való sárgarépa. Csak mutatóba hoztak primőrfé­lét: 80 forint a kígyóuborka és a paradicsom, 6-ért for­dult elő fejes saláta és hó- naposiretek. Fogyóban van a szemrevaló zöldpaprika, így a kilónkénti ár imár 100 fo­rint falé emelkedett. 12-ért tukmálták ránk a fásult ka­A jogász az esőt is A kaposvári Kapositáj tsz jogtanácsosát, dr. Rátkai Fe­rencet szakmája rejtelmeiről kérdezem. — Szerencsés helyzetben vagyok abból a szempontból, hogy az egyetem elvégzése után a kaposvári Volánnál dolgoztam másfél évig, így alkalmam volt összehasonlí­tani a vállalati és a tsz-jog- tanácsosi munkát. — Miben különböznek ezek egymástól? — A vállalatnál csak a peres ügyek vitelénél kap­csolódtam be a munkába, míg a tsz-ban kevesebb a per, ezért több az olyan fel­adat, amely csak érintőlege­sen kapcsolódik a joghoz. Sokkal előbb 'kezdődik a munka, az ügyben rögtön reagálni kell és gazdasági jellegű mérlegelésre is majd­nem mindi g szükség van. — Miért van kevesebb per a tsz-ekben? — Nem cél a peres úton való megoldás; az előzetes egyeztetések során közös ér­dek, hogy az ügy ne kerül­jön bíróság elé. — Mennyivel könnyebb vagy nehezebb itt dolgozni? — A vállalatnál többen voltunk jogászók, megvolt a tanácskozási lehetőség. Itt egyedül vagyok és általában azonnal szükség van a jogi szakvéleményemre. A Teszöv nagy segítséget nyújt azzal, hogy egy hónapban egyszer a központban konzultációt tart a számunkra. fagy tizedelte spenotot. Hét forint a burgonya ki­lója, míg a főzőhagymáé kétszer annyi. Lila csemege- hagymát már csak 24-ért kaptunk. 170 a fokhagyma, jóllehet a disznóvágási sze­zon még lel sem kezdődött. A „kemény cikkek” sorában 70-ért mértek tarka babot, öttel olcsóbban lencsét. A piac ilegkecsegtetőibb újdon­sága a 90-ért fogyó sampi­nyon volt. A dió újabb árcsúcsdt dön­tött meg: már sehol sem adták 200 forintnál olcsób­ban. A diós bejglinél elér­hetőbb karácsonyi csemegé­nek látszik az almáspite. Reszelni való almát ugyanis már .14-ért is beszerezhet­becsüli... — Melyek a íő feladatai? — Egyrészt a peres ügyek vfijteiie, másrészt a szabályza­tok állandó karbantartása, a változó jogszabályoknak megfelelően. Aztán a veze­tőségi ülések, küldöttgyűlé­sek, közgyűlések előkészítése és más személyzeti, munka­ügyi feliadatok. Ezenkívül vezetem a jogsegélyszolgála­tot, ahová nagyon gyakran, szinte mindennap jönnek gondjaikkal aiz emberek. Ezek a problémák általában állami igazgatás i jellegűek, il­letékkel, hagyatéki ügyekkel, irartszerkesztéssél kapcsola­tosak. — Milyen szerződések a leggyakoribbak egy tsz-ben? — Legtöbbször mezőgazda­sági termékértékesítési szer­ződést kötünk, de gyakori a haszonbérleti, a tartós hasz­nálatiba vételi és a tanulmá­nyi szerződés is. — Járt-e valamilyen szem­léletváltozással az, hogy most végeredményben a me­zőgazdaságban dolgozik? — Föltétlenül. Bár én ti­zennégy éves koromig falun éltem, itt olyan szakszavakat és módszereket kellett meg­tanulnom, amelyeket azelőtt nem ismertem. Utazás köz­ben is más szemmel nézem most már a földet, a szántó­kat. Az eső miatt sem bosz- szankodom, mert esetleg föl 'kéül húzni az ernyőt; megta­nultam becsülni is ... tünk. 25 forint volt a mo- sodygósaibbja. 20—22-be ke­rült a körte. 12-órt is hiá­ba várt vevőre a naspolya. Kecsegtetőbb volt az aszalt szilva, amelyért 50 forintot fizettünk. Bőséges volt a kínálat vá­gott Ibairomfitoói. Sajnos, ez nem látszott meg az árakon. 140—160-at kértek egy pu­colt tyúkért, 120-at egy csir­kéért. Az utóbbi élőben fele ennyibe került volna. A 400 forintos hízott kacsához de­geszre tömött pénztárca is kellett. Akadt tojás 2,50-ért is, biztosabbnak látszott azonban a 3—3,50-esböl ven­ni. Friss kárászt kiiónként 40- ért dobták szatyorba a Hal- értnél. B. F. A régi írások Kötését tar­tották a somogyi értelmiség Mekkájának. Volt benne va­lami igazság, mart abban az időben minden jelesebb ka­posvári személyiségnek volt valamilyen atyafisaga Köt­ésén. Roboz István, Kisfalu­dy Atala, a Mocsyak, a Ker- kápolyak, Miklós György ár- vaszéki ülnök fia — történe­tünk hőse —, Miklós István ügyvéd pedig ebben a köz­ségben született. Miklós Pista — így 'smer­ték megyeszente — a hajda­ni kaposvári társas életetek az egyik főszereplője volt. A kiartárs, Gruber János írta róla: „Mert ha költséges mulatozásokra, bankettekre, fófclyásmenetekne, s a kap­csolatos haszon,taJanságokra volt szükség, hát bizony csak Miklós Pista barátunk ruk­kolt elő páratlan bőkezűsé­gével. Tönkre is ment csak­hamar.” Miklós Pista kaposvári szereplése a „Víg Legényék”- rtek nevezett baráti társaság­ban kezdődött, amikor Gru­ber Jánossal és neves mű­vészünk apjával, RippI Jó­zseffel járta a kaposvári éj­szakát. Folytatódott a don­nern asztaltársasággal, majd a Népkör következett, ame­lyet „a megye állandóan el­nyomott ellenzéki részedből” szerveztek a 48-as érzelmű iparosok és t'szltvdselők. Miklós István szervezte azokat a műkedvelő előadá­sokat az első kaposvári óvo­da javára, amelyeken Priel- le Kornélia és Blaha Lujza is fellépett. Ö volt a tűzijá­tékokkal fűszerezett híres kötesei szüreti mulatságok rendezője, amelyekre hivata­los vélt a féL Kaposvár. A közéleti szerepléssel azonban nem volt szeren­cséje. A hetvenes években a tabi kerületben lépett föl mint képviselőjelölt. Csúfos vereségének az a kis gúny­vers volt az okozója, melyet még az iskolában költöttek ellene osztálytársai. A vá­lasztások idején ebből farag­ták a következő kortesnótát: Miklós Pista sördugasz, Agyban kicsi, bölcsőben nagy, Vármegyében legszebb alak, Nyakig ikalap, földig dagad. A szöveget némi ferdítés­sel utcahosszat énekelték. Nem volt ember a tabi kerü­letben!, aki ráadta volna a voksót. A politikai kudarcot teljes anyagi csőd követte. 1880- baji elárverezték kaposvári lakását és ügyvédi irodáját. Nyöllatagú családjával visz- szaköltözött Kötésére, a szü­lői házba, hogy „megmaradt birtokának roncsain” gaz­dálkodjon. Egy év múlva ez a ház is kalapács alá került, de csaknem ráment barátai- njafc vagyona is. Egy ködös novemberi éj­szakán Miklós Pista megszö­kött Kötcséről. „Csak a macska maradt utána, meg az emlékezet” — írta róla Róboz István, amikor a tör­vény emberei érdeklődtek utána. Keresték, de nem ta­lálták meg. Egy ideig Pé­csen bújfcált, tánotamánko- dott, majd amikor hitelezői ottit is utolérték, 1893-ban Amerikáiba szökött. Lévai József T. F. L. PIACI KÖRKÉP A kacsához tömött pénztárca kellett ralábét, csomónként ötért a A GYORSÍTÁS JELZŐOSZLOPAI Eperre cserélt tehenek A Cvetnoj bulváron, a le­bontott régi cirkusz mellett található Mo&Zkva központi fadie|tt elárusító csarnoka. Aki belép a kapun és föl- megy a lépcsőn, asak kap­kodja a fejét, mi mindent ikinälnak. Az együk asztalon káposztapiramisok, amott petrezselyem illatozik, a dé­li köztársaságból érkezett eladók csíkos görögdinnyét, riöizűíit, szőlőt kínálnak. Az ablakon paprilkafüzér lóg, friss uborka kínálja magát november végén. Igaz, hogy nyolc rubel1 kilója. Persze, ki-ki választhat, hogy a szövetkezettől vesz, vagy a kiskertek, a háztáji termését választja. Egy láthatóan grúz árus gyönyörű fehér és piros szegfűt kínál. Itt most ké­nyelmesen vehetnénk egy csokorra valót, délelőtt' a Gorkij utcában hosszú sor állít a kevésbé szépekért. A Központi Piacfelügyelő­ség ugyanebben az épületben található. Alekszandr Ana- toljevics Kityin, a kereske­delmi-szervezési osztály ve­zetője kimutatásokat, ár­jegyzékeket tesz elém. — Ebben az évben jó az ellátás, mert a termés is az. A kolhozok és a szovhozok a nyár közepe óta hoznak fel a fővárosba tömegesen zöld­séget és gyümölcsöt. Azóta megjavult az ellátás Moszk­va 28 csarnokában és húsz szezonpiacán. Mindent meg­tesznek a fogyasztási szövet­kezetek is a gazdagabb fel­hozatalért. Különösen jól si­került a november 7-e előt­ti ünnepi vásár. Külön piaci járatok hozták a 37 ezer ton­na árut, elsősorban a moszk­vai, a rjazanyi, a taimbovd, a- lipicki területről. Ez az ákoió csökkentette a sorba állást és az árakat is. Az osztályvezető szerint a krumpli háromszor, a ká­poszta ötször olcsóbb lett, mint az egyéni termelők és eladók standján, de a répa, a paradicsom és az uborka is fele annyiért vihető haza. — Valóban érezhető a vál­tozás a verseny miatt. Épp ezért mindent megteszünk az újévi jó ellátásért. Jövőre még jobb eredményeket sze­retnénk elérni, aminek ér­dekében megkezdtük a szer­ződéskötéseiket. Gondosko­dunk elárusítóhelyről, az árusok szállodai elhelyezé­séről, és még sok minden­ről.. A pártbizottságoknak küldött levélben azt kértük, irányítsák Moszkvába a me­zőgazdasági üzemek szaba­don eladható áruját. Jó tapaszítallatdkat szerez­tünk a Moszkva alatti Lenin szovhozban, amely valóban egyedülálló a maga nemé­ben. A hús-, a tej- és az al- matermeüésen kívül az eg­res, a málna, elsősorban pe­dig az eper hozta meg a hírnevet és elismerést. Nyikolaj Konsztantyino- vics Grugyinyin gazdasági igazgatóhelyettes és Anatolij Petrovics Bobkov, a pártbi­zottság titkára szerint a na­gyabb önállóság, a rugal­masság és az új módon való gondolkodás igénye ösztö­nözte őket, hogy elsősorban azt fejlesszék az ötéves terv időszakában, amire csak ná­luk vannak meg a feltételek, a termelési kultúra és a nagy tapasztalait, így annak a kö­vetelménynek is eleget tud­nák tenni, hogy jobban el­lássák a moszkvai ipari üze­mek dolgozóit. — Nézze, más szovhozok is hizlalhatnak szarvasmar­hát, tarthatnak fejőstehenet, arra azonban nem képesek, hogy megkétszerezzék az eper termelését. Moszkva közelében vagyunk, kevés a földünk, így ezt csak egy módion valósíthatjuk meg: ha mintegy felére csökkent­jük a talkarmányltermelést, és kevesebb szarvasmarhát tartunk — magyarázta az el- nlökhélyettes. A számok nagyiok: a szov- hoz most is 827 hektáron termiéi gyümölcsöt és nevel facsemetét. Az almáskertben Sétálóutcává alakították a moszkvai Arbat utcát. 2 és fél ezer tonna almát szüretednek. A 390 hektáron 1250 tonna egres, málna, eper terem. Az utóbbi hozama kö­rülbelül évi ezer tonna. Most 600 hektárra növelik a bo­gyósok területéit, a termés így több mint 2500 tonnára nő.. Üj fajtákat is szeret­nénk kipróbálni olyanokat, amelyek ellen állóbbak. s a gyümölcs jobban megőrzi a frissességét. Szerződésünk van a moszkvai boltokkal, az idén nyáron azonban már az ut­cai piacozást is kipróbálták betanított emberekkel. — ötven tonna epret, 220 tonna almát adtunk el jobb áron, s ez csaknem hatvan­ezer rubellal növelte a nye­reségünket — mondta Ny. K. Grugyinyin, — Még na­gyobbak azon,ban a lehetősé­geink, ezért újabb embere­ket készítünk^fel a kereske­désre. Jártunk a magyar beren­dezésekkel felszerelt kon­zervüzemben. Most kezdték ed a nefconstrukaióját. A na­gyabb gyümölcstermelés mi­att csaiknem kétszeresére bővítik az ötéves terv végé­re. Már beszereztek két finn aLmalótöltő gépiét. Az alko­holellenes harc jegyében az alimabor helyett Is gyümödcs- lievéket készítenék. Kereset­tek a dzsemjeik és a koin- zervjeik is. — A mai kor azt kívánja tőlünk, hogy nagyobb ered­ményességgel többet és job­ban dolgozzunk — mondta a pártbizottság titkára. — Mi ezt próbáljuk meg adottsá­gaink kihasználásával... (Folytatjuk) Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom