Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 293. szám Ára: 2,20 Ft 1986. december 13., szombat Jövőt alapozó felelősséggel A korábbi évekhez képest nagyobb figyelmet, nyilvá­nosságot kaptak az úttörő- mozgalom eseményei. Az út­törőszövetség 40. születés-1 napja nemcsak a mai gyere­kek, hanem sok felnőtt ün­nepe is —azoké, akik szíve­sen emlékeznek első mozgal­mi élményeikre, s azoké, akik ma is szervezői, segítői a gyerekek közösségeinek. Az ünnep arra is újból fel­hívta a figyelmet: a gyere-1 kék mozgalma fontos és ran­gos helyet foglal el társadal­munkban. Ez a megítélés ösztönöz bennünket arra, hogy rendszeresen elemezzük a társadalmi folyamatok köz­vetlen és közvetett hatását a gyerekekre, s ennek ismere­tében fogalmazzuk meg fel­adatainkat. Különösen időszerű ezek­nek a tennivalóknak az el­végzése most, amikor orszá­gos konferenciára készül a mozgalom, amelyen az úttö­rővezetők megvitatják: hol tartunk, milyen teendőink vannak a gyerekek érdekeit, nevelését szolgáló munkánk­ban. Növekvő társadalmi figye­lem kíséri ezt, s úttörőcsa­pataink is fokozódó aktivi­tással vesznek részt lakóhe­lyük életében. Pedagógus út­törővezetőink áldozatkész te­vékenysége mellett egyre jobban számíthatunk a szü­lök, a nyugdíjasok, a fegyve­res alakulatok, az üzemek, intézmények részvételére mindennapi munkánkban, a gyerekek közösségeiben. Kö­zösségeink továbbra is a la­kóhelyi közélet aktív és hasz­nos résztvevői szeretnének lenni. Hiszen a gyerekek tár­sadalmi gyakorlatra való fel­készítése egész 'társadalmunk jövőt alapozó közös felelős­sége, s nem mehet végbe másként, csak ha — életko­ruknak megfelelően — ré­szesei, formálói lehetnek napjainknak. Munkánkat jelentősen be­folyásolja a szeptemberben életbe lépett oktatási tör­vény. Az úttörőszövetség fe­lelős részt vállalt kimunká­lásában, s közreműködik a nevelés—oktatás fejlesztési folyamatában. Fejlődésünk egyik fontos feltételének te­kintjük, bogy az úttörőcsa­patok döntő többségének ott­hont adó iskolák légköre ja­vuljon, működése nyitottabb, demokratikusabb legyen. Mozgalmunk megoldandó feladatai nem választbatók el mindazoktól a tennivalók­tól, amelyek a gazdaságban, a kultúrában, a nevelés- oktatásban, a mindennapi érintkezésben valamennyi­ünkre várnak. Épp ezért tartjuk fontos feladatnak, hogy nagyobb részt vállal­junk egy fizikailag és szelle­mileg teherbíróbb gyerek­korosztály nevelésében. Tennivalóink jobb elvégzé­se érdekében kívánjuk meg­újítani szervezetünk alapdo­kumentumait, kibocsátani új alapszabályunkat. Azzal a felelősséggel dol­gozunk, hogy tudjuk: mun­kánkról naponta véleményt mondanak a szülők, a peda­gógusok, a felnőttek. De szá^ munkra a döntő minősítés a gyerekeké. Az ő ítéletük sok­szor nem szavakban fogal­mazódik meg, hanem abban, hogy szívesen vannak-e az úttörőközösségekben, hogy az együttlét, az együttes tevé­kenység iránti vágyukat kie- Iégítik-e az úttörő-keretek, hogy tettrekészségüket képe­sek vagyunk-e hasznos cé­lokra szervezni. Ennek a felelősségnek a jegyében tanácskozik Salgó­tarjánban az úttörők IX. or­szágos konferenciája. Friss Péter A Magyar úttörők Szövetségének titkára Hegnyílt a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa A mezőgazdasági szövetkezetek V. kong­resszusa pénteken délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Székhazában megkezdte munkáját A kongresszuson csaknem egymillió termelőszö­vetkezeti tag képviseletében 600 küldött ta­nácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, Markója Imre igazságügyi minisz­ter, valamint a szövetkezeti mozgalom, a tár­sadalmi és tömegszervezetek számos képvise­lője. A tanácskozást Fülöp László, a TOT alel- nöke nyitotta meg. SZABÓ ISTVÁN: Társadalmunk elismeri a tsz-ek eredményeit, erőfeszítéseit A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolójához Szabó István, a TÓT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben megállapította: a legutóbbi kongresszus óta további ked­vező változás következett be a mezőgazdaság és a terme­lőszövetkezeti mozgalom sze­repének és helyének megíté­lésében. Társadalmunk elis­meri az agrárgazdaság, ezen béliül a tsz-ek eredményeit, erőfesizLtéseit. A mezőgazda­ság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás gazdasági kör­nyezete alapvetően segítő­kész, megértő, ám kétségte­lenül szigorú, ami a szabá­lyozást iiilétn, Ez egyre kö­vetkezetesebben köizvetíti — aiz ország gazdasági helyze­tével összefüggésben is — a fokozódó követelményeket, s a külső gazdasági környezet hatását. Az utóbbi öt évben tovább nyitott az árolló, nö­vekedtek az elvonások és mérséklődött a közvetlen tá­mogatás. Mindez növeltje a tsz-ek terheit, szűkítette fel­halmozási forrásaikat. A sza­bályozás az adott helyzetben mást nem is teliét: mind szi­gorúbban igényli a teljesít­mények fokozását. Szabó István utalt ama, hogy a külpiacon az elmúlt években felerősödtek a ked­vezőtlen tendenciák, amelyek egyértelműen hátrányosan érintették a magyar mező­gazdasági termelőket. A ki­alakult viszonyok között óha­tatlanul szóba került a kivi­telre szánt árutermelés visz- szafogásának a kérdése Ez azonban — mutatott rá — nem bizonyulna helyes lé­pésnek agrártermelésünk erejét nem sorvaszthatjuk el, azt meg kell őrizni, és fel­készültén kell vámunk a kedvezőbb fejleményeket. A gazdaság szervezeti és intézményi rendszerének kor­szerűsödésével kapcsolatban kiemelte: az elmúiljt időszak­ban a vállalati és az igazga­tási teendők letisztultak, folytatódott szétválásük. Egy­re nyilvánvalóbb, hogy vi­szonyaink között mind ke­vesebb létjogosultsága van a monopóliumoknak, a ver­senytől felmentett egyfcétz- szervezeteknek. A mezőgazdasági szövetke­zetek elmúlt öt évi gazdál­kodási teljesítményét érté­kelve a TOT elnöke elmon­dotta: — A tsz-ek az előző öt­éves időszakhoz képest nö­velték a termelést, és — ami jelentős eredmény — összes­ségében teljesítették a VI. ötéves terv reájuk háruló feladatait. összehasonlító áron számolva mezőgazda- sági termelésük öt év alatt 13 százalékkal nőtt, úgy, hogy a ráfordítások csak ki­lenc százalékkal emelkedtek. Az elemzésben azonban itt nem állhatunk meg, látnunk kell, miképpen alakult a tel­jesítmények íve. Az 1984-ig tartó fejlődés után, az utol­só két évben, fordulat kö­vetkezett be. Mérséklődtek a teljesítmények, és sem ta­valy, sem az idén nem si­került maradéktalanul telje­síteni a termelési előirány­zatot. Tisztáznunk keit, mennyire befolyásolta telje- sítmónyeinket az aszály, amely üzemek százait sújtot­ta, egy részüket rákényszerít­ve a tartalékok felélésére is. Ám azt is egyértelművé kell iennünk, mennyiben járultak hozzá a visszaeséshez 7 mun­kánk gyengeségei is. • A TÖT elnöke foglalkozott a gazdálkodás differenciáló­dásának kérdésével, kifejtve: az eredmények létrehozásá­ban a gazdaságok eltérő mér­tékben vettek részt. Amíg az üzemek egy csoportja még ebben a nehéz időszakban is képes volt a dinamikus fej­lődésre, addig a termelők jelentős köre nemcsak az Tanácskozik ,a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalon.) A nemzetközi helyzetről, gazdasági feladatainkról Kádár János válaszai a Magyar Televízió kérdéseire Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára péntek este interjút adott a Magyar Televíziónak. A riporter, Sugár András a nemzetközi helyzetről és ki­látásairól kérdezte a párt fő­titkárát Kádár János bevezetőben a reykjavíki csúcstalálkozó­ról szólt, ahol — mint mon­dotta — a béke megőrzésé­nek, s természetesen a két nagyhatalom viszonyának legfontosabb kérdései kerül­tek szóba. Nyilvánvalóvá vált, hogy az álláspontok bi­zonyos mértékig közelednek egymáshoz és úgy tűnt, mint­ha karnyújtásnyira lenne a megegyezés lehetősége. Ez volt a legfontosabb vonása ennék a találkozónak. Rövidesen egy esztendeje lesz annak, hogy Gorbacsov eivtárs a Szovjetunió nevé­ben teljesen újszerű és ra­dikális javaslatot tett. Hang­súlyozta, - hogy a jelenlegi helyzet és az emberiség ór- déke mindenekelőtt azt kö­vetel, hogy a civilizációt, az emberiség létét fenyegető nukleáris fegyveréktől egy­szer s mindenkorra megsza­baduljunk. A nyugati nagyhatalmak magatartása nem ebbe az irányba mutat. A napokban olvastam a NATO egyik leg­utóbbi tanácskozásának nyi­latkozatát, amelyben ismét megállapítják, hogy nekik Szükségük van a nukleáris elrettentésre. Tessék ezt a két álláspontot szembesíteni egymással, s akkor nagyon könnyen lehet véleményt al­kotni a dolgok menetéről. A KGST-tagoirszágok párt­vezetőinek moszkvai találko­zójáról szólva Kádár János [kiemelte, hogy a béke védel­mének és az enyhülésért folytatott harcnak a kérdé­seiben teljes egység volt. Egyöntetűen helyesnek ítél­tük és teljes támogatásunk­ról biztosítottuk azt az állás­pontot — mondatta —, ame­lyet Mihail Gorbacsov Reyk- javíkban képviselt, s amely azóta is napirenden van. A Gorbacsov elvtárssal tartott kétoldalú találkozón is pozi­tívan értékeltük a pártveze- tók megbeszélését és teljes nézetazonossággal, elvtársi egyetértésben megvitattuk a magyar—szovjet kapcsoűatok fejlesztésének lehetőségeit. (Folytatás a 2. oldalon.) Á Finn KP KB külügyi titkárának látogatása Olavi Poikolainen, a Finn Kommunista Párt KB kül­ügyi titkára december 8—12. között látogatást tett hazánk­ban. A finn vendéget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Olavi Paikoiaiinenniel ímegbeszéléséket folytatott Kótai Géza, a Központi Bi­zottság tagjai, a KB külügyi osztályának vezetője és Ge­ese Attila, a külügyi osztály helyettes vezetője. A szívélyes, baráti légkörű találkozókon áttekintették a nemzetközi élet, a nemzet­közi kummunista és mun­kásmozgalom, valamint a pántközi kapcsolatok idősze­rű kórdéjseit. Gáspár Sándor a New York-i magyar kolónia tagjaival találkozott Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezeti Világ­szövetség küldöttségének élén tartózkodik New York­ban, csütörtökön délután a Magyar Népköztársaság ENSZ-fcépvdsefletén találko­zott a magyar kolónia tag­jaival. A szívélyes találko­zón Gáspár Sándor tájékoz­tatót adott a hazai helyzet­ről. A KONGRESSZUSRÓL JELENTJÜK Alkotó együttgondolkodás Tegnap reggel fél nyolctól gyülekeztek az építők szak- szervezetének székházában a termelőszövetkezetek V. kongresszusának küldöttei. Rég látott ismerősök köszön­tötték egymást az ország minden részéből, és új isme­retek pecsételődtek egy kéz­szorítással. Hagyomány ez, éppúgy mint az, hogy a ta­nácskozás előestéjén a TOT kitüntetésekkel ismeri el a mozgalomban kiemelkedő munkát végzőket. Csütörtök délután a Munka Érdemrend arany fokozatát vette át Ko­vács Ferenc, a tahi Béke tsz elnöke, Kiváló Munkáért ki­tüntetést és emlékplakettet kapott Bemáth Ferenc nagy­berki nyugdíjas elnök, Bir­kás Lm jós látrányi elnök, Gazdag Károly balatonszár- szói műszaki vezető, dr. Mar­ton Kálmán kadarkúti jog­tanácsos, Tóth János hetesi elnök és Varga Árpád so- mogysámscmi elnök. — Az ember előtt ilyen­kor leperegnek a korábbi kongresszusok — mondta Bernáth Ferenc. — Részt vet­tem mindegyiken, és mind­egyiknek megvolt a sajátos tartalma, jelentősége u moz­galom fejlődésében. — Melyik volt a legemlé­kezetesebb? — A negyedik. Nagyobb erőt éreztünk magunkban, bátrabbak voltunk, kevesebb volt a nyomasztó körülmény. A mostani kongresszustól so­kat várok. Bölcs tanácsko­zást, eligazítást, termelési feladataink teljesítéséhez jobb feltételeket. Ez a várakozás töltötte el Somogy küldötteit. A beszél­getéseken újra és újra erre fordult a szó. Pontosan *5 órakor felhangzott a Him­nusz, s az ország termelő­szövetkezeteinek 600 küldöt­te megkezdte munkáját. Ki­nyíltak a jegyzetfüzetek, és nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők Szabó István­nak, a TOT elnökének szó­beli előterjesztését. Nyílt, őszinte, alkotó együttgondol­kodásra buzdító beszámoló volt ez. Horváth László nagybajo­mi elnök mondta: — Politikus, szövetkeze­tekhez szóló összegzés volt ez. Ügy érzem, mindenki megtalálhatta benne a saját üzeme erényeit, nehézségeit, belső hibáit. A feszítő gon­dokat éppúgy, mint a meg­újulás sürgető Szükségét. — Akik eddig szót kaptak, szinte kivétel nélkül kifeje­zésre juttatták a tsz-ek tett- rekészségét, nagyobb felada­tok elvégzésének szándékát. — Találkozik ez is a véle­ményemmel. Meggyőződé­sem, ha a szövetkezetek ere­je párosul a tagság őszinte akaratával, tevékenységé­vel, megfelelő érdekeltség­gel, akkor a mi mezőgazda­ságunk képes úrrá lenni a nehézségeken. — Az alkotó párbeszéd a szövetkezetek helyzetéről, feladatairól, eredményesebb működésűk feltételeiről már a kongresszus előtt megkez­dődött — kapcsolódott a be­szélgetésbe Kovács Ferenc tabi elnök. Az első nap azt bizonyítja, hogy a célratörő együttgondolkodás folytató­dik. Sőt, érzésem szerint vé­get sem ér a kongresszussal. Tegnap este hétig tartott a vita. Az egyik felszólaló mondta: ,,Valamennyien lát­juk, hogy az anyagi javakat előállítóktól többet vár az orslzág. Vállalkozunk minden üzemi érdekkel egybeeső mezőgazdasági, élelmiszer- feldolgozási, szolgáltatási feladat teljesítésére, ami az ország céljait szolgálja. El­várjuk viszont, hogy úgy kormányozzanak bennünket, hogy az előbb említett szán­dékaink szerint lehessük dol­gainkat.’’ Ez a szellem jellemzi a szövetkezeti mozgalom leg­főbb fórumának felelősség- teljes munkáját. Vörös Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom