Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
2 Somogyi Néplap 1986. december 31., szerda BÉKE ÉS BIZTONSÁG írta; Horn Gyula külögyminisztériumi államtitkár A nemzetközi események jellegiét tefeinltve az 1986-os év aligha különbözött a korábbi esztendőiktől. Az ellentmondásos nemzetközi fejleményeik mellett olyan új felfogások és törekvések is megfogalmazódtak, amelyek alllapjaiit képezhetik a világpolitikai tendenciák kedvező iirápyú megváltoztatásának. A változások legfőbb sajátossága, hogy az új folyama- tokiria utaló jelzések Moszkvából érkeznek. Ezek lényegle, hogy a vdlágbéke megőrzése lett a legfőbb prioritás a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében, s ennek kell alárendelni a nemzetközi osz- téüyhairc valamennyi más komponensét. A fegyverkezés ugyanis olyan méreteket öltött, hogy miatta az emberiség forduLópomíthoz érkezett, többé nem fokozható a fegyverkezés anélkül, hogy az ne idézné elő a világ el- pusiztuiásának közvetlen veszélyét. A leszerelés, a nemzetközi biztonság ügyében létrejött az államok kölcsönös függése, egyszersmind egymásrautaltsága,. A kialakult helyzetben, — különösen a fegyverkezésben éLenjiáró országok számára — tarthatatlan a konfrontáció politikája. A fegyverkezési folyamat komplex és az egész világot átfogó jellege miatt a leszerelés poflitfikája is átfogó kell hogy legyen, magába foglalva az államközi kapcsolatok és politikai tárgyalások, a nemzetközi szervezetek, s intézmények, a gazdasági, a tudományos-műszaki, a humán és más kontaktusok egész rendszerét. A nemzetközi biztonság tartalmának és követelményének mai megközelítését mutatják többek között a nukleáris és a hagyományos fegyverek felszámolásává], illetve csökkentésével kapcsolatos új stílusú szovjet kezdeményezések. Kifejeződik bennük az elégséges biztonságnak egy olyan koncepciója, amely a mennyiségi szemlélet helyett a túl- haimozott nukleáris és hagyományos fegyverek leépítéséhez kíván utat nyitni. Az 1985 novemberi szovjet —amerikai csúcstalálkozó óta eltelt időszak eseményei ellentmondásos képet mutatnak. Mindenképpen kedvező, hogy a fegyverzefkorlátozási tárgyalások elmozdultak a hoitponitrói és egyes, részleges megállapodások az elérhetőség közelébe kerültek. Biztató az is, hogy rendszeressé váltak a szovjet—amerikai konzultációk a regionális konfliktusok kérdéseiben, új lendületet kaptak a kétoldalú gazdasági, kulturális, tudományos és más kapcsolatok. A Reyfcjavíkban tarttoltt csúcstalálkozó eseményei jól példázták azonban a nehézségeket is. Közöttük azt, hogy az amerikai vezetés mdndezideig nem határozta el magát az átfogó leszerelés ügyének támogatása rrrelletit, s mereven ragaszkodik a súlyos következményekkel járó űrfegyverkezési programhoz. Miközben tehált a szovjet vezetés korszerű gondolkodásmódja pragmatikus értelemben véve szakított a fejlődést hátráltató egyes ideológiád tételek abszolutizálásának gyakorlatával, az amerikai vezetést jórészt jellemző neo- konzervatív beállítottság viszont nehezen leküzdhető akadályként tornyosul a világpolitikai tendenciák kedvező irányú megváltoztatásával szembeni. A Varsói Szerződés és a NATO közvetlen érintkezése az európai földrészen a legveszélyesebb, s így irtjt létfontosságú a katonai feszültség csökkentése. Biztató, hogy talán lehetővé válik a közép- hatótávolságú nukleáris fegyverek számának csökkentése, illetve később a felszámolásuk. A nyugat-európai politikai körök ezzel kapcsolatos magatartásában sajátos kettősség figyelhető meg: amikor túlságosan, elhidegül a két nagyhatalom viszonya, a józan felfogású nyugat-európai politikai tényezők a viszony javítása érdekében aktivizálódnak, mihelyt konkréttá válik viszont a szovjet—amerikai megegyezés lehetősége, a nyugat- európai kormányzatok állás- foglalásaiban az aggodalmak kerülnek előtérbe. Jól érzékelhető ez az Európában telepített középhatótávolságú nukleáris hordozók teljes felszámolása ügyében. Reykjavíkban kirajzolódott egy szovjet—amerikai megállapodás lehetősége Európa nukleáris fegyverektől való megszabadításáról. Jóllehet korábban éppen a nyugateurópaiak szorgalmazták az úgynevezett rulla-változat érvényesítését, a csúcstalálkozó után az NSZK és több más ország kormánya, a nukleáris eszközök teljes felszámolása helyett csak a számuk csökkentése mellett szállt síkra. Felfogásuk szerint az esetleges szovjet— amerikai megegyezés következtében megnövekszik a szocialista országok katonai súlya az európai földrészen. A Varsói Szerződés tagállamai viszont a nukleáris hordozók teljes felszámolásával egyidejűleg szorgalmazzák minden más fegyverfajta redukálását célzó tárgyalások haladéktalan elindítását. A közös biztonság új feltételei megteremtésében kiemelkedően fontos az atomfegyver-kísérletek beszüntetése, s a katonai tevékenység ellenőrzésének a kiépítése. A Szovjetunió számára bizonyára nehézségeket okoz, hogy hosszú hónapok óta, az egyoldalúan vállalt moratórium következtében nem folytat jelentős fejlesztési kísérleteket. Az elégséges biztonság koncepciójába azonban beleillik ez a lépés, s kedvező feltételeket teremthet a fegyverkezéssel összefüggő szándékok megítéléséhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalom újjáépítéséhez. 1986-ban a legjelentősebb frontáttörés a fegyverzetkorlátozás terén a helyszíni ellenőrzés kérdésében következett be, hiszen ez nélkülözhetetlen bármilyen jelentősebb katonai jellegű kölcsönös korlátozás végrehajtásához. Az amerikai eszközökkel és amerikai személyek kezelésében működő ellenőrző pontok Sze- mipalatyinszk térségében, illetve a hasonló szovjet állomások létesítése Nevadá- taan úttörő jelentőségűek, miiként a stockholmi megállapodás megszületése, illetve a vegyi fegyverekkel összefüggő helyszíni ellenőrzés küszöbönálló megoldása is. Mindez előrelépést jelent a tényleges fegyverzet-korlátozásokhoz vezető úton. Lényegében szinte valamennyi jelentősebb politikai erő pozitívan értékeli az új tendenciákat. így a fejlődő országok külpolitikai aktivitásában is mind nagyobb helyet foglalnak el a fegyverzetkorlátozással összefüggő kérdések. Az el nem kötelezett mozgalom országai — miként az 1986. évi hararei csúcstalálkozó döntései is tanúsítják — támogatják a nukleáris kísérletek moratóriumát, a nukleáris fegyverzetek befagyasztását, fellépnek a világűr militarizálása ellen. A kialakult világpolitikai helyzetben az új biztonsá- politiikai törekvések szempontjából is feléntékelődött az össz-európai folyamatok továbbvitelének jelentősége. Az 1986. évi európai fejlemények kétségkívül azt mutatják — jóllehet ezen a területen is érzékelhetők a korábbi évek kedvezőtlen világpolitikai tendenciái — összességében nem következett be törés a kelet—nyugati kapcsolatok európai szférájában. A helsinki záróokmány fórumai kifejezetten jótékony hatást gyakoroltak az enyhülés kontinuitásának fenntartására, kezdeményezéseikkel mintegy áthidaló szerepet töltöttek be az általános lehűlés időszakában. A záróokmányban foglaltak teljes megvalósítása alapvető közös érdek, mert lehetőséget teremthet egy összeurópai béke és biztonsági program kialakítására. Az 1986 szeptemberében tető alá hozott stockholmi egyezmény nem csupán a bizalomerősítés témájában jelent új, eddig nem létező egyezményes keretet a katonai tevékenységek kölcsönös ellenőrzése terén, hanem utat nyitott annak, hogy a novemberben elkezdődött bécsi utótalálkozó elhatározza a stockholmi második szakasz, a fegyverzetek érdemi csökkentésére hivatott értekezlet ösz- szehívását. Különlegesen fontos hangsúlyozni a záróokmány mindhárom kosarának egyenértékűségét. Több területen 1983. óta jelentős előrelépésre került sor, ugyanakkor a gazdasági, a tudományos-műszaki együttműködés feltételei rosszabbodtak. Ezért fontos lenne, hogy a gazdasági együttműködés előmozdításának kérdései, az ezzel összefüggő új kezdeményezések az egyik központi helyet foglalaják el a bécsi találkozón. A kulturális, az oktatási, a tájékoztatási együttműködés, az emberek közötti kapcsolatok stb. kérdéseit illetően rendkívül bonyolult az előrehaladás a társadalmi rendszerek különbözősége, a gyakorlatok erőteljes eltérései miatt. 1983 óta azonban ezen a téren is van számottevő mozgás. Korábban elképzelhetetlen lett volna olyan tanácskozás, mint az ottawai, a berni értekezlet vagy a budapesti kulturális fórum. Bebizonyosodott ezek kapcsán, hogy a közös dokumentumok elmaradása nem gyengíti az európai nemzetek kulturális identitásának, kontinensünk közös kultúrája erősítését célzó törekvések kifejezését, van lehetőség a kölcsönös közeledésre. A szocialista országok Bécsben is szorgalmazzák az emberi jogok széles körű biztosítását célzó nemzetközi együttműködést. A Magyar Népköztársaság is része az új szovjet kezdeményezéseknek, minthogy ezek általában a szocialista országokkal folytatott konzultációk termékei. Nyilvánvaló, hogy ezek a javaslatok, ez a gyakorlat megfelel a szocialista Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekeinek, mert jobb, feszültségmentesebb világot és normális kapcsolatok megteremtését tűzik ki célul, s ez egy olyan kis, nyitott országnak, mint hazánk, különösen fontos. A világbéke megőrzése közös feladat, amelyből megfelelő aktivitással mindenkinek ki kell vennie a részét: a kiegyensúlyozott nemzetközi állásfoglalásokkal, javaslatokkal, a közös szocialista kezdeményezésekben való részvétellel, ezek képviseletével a nemzetközi porondon, a párbeszédek, kontaktusok szorgalmazásával. Magyarország külpolitikai gyakolatának alaptézise, hogy nincs olyan vitás nemzetközi probléma, amelyet ne lehetne tárgyalások útján rendezni. Ez vezérli a magyar külpolitikát a nemzetközi biztonság kérdéseiben, s ezzel kapcsolatos tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986. december 5-én nagy szótöbbséggel határozattá emelte a Magyar Népköz- társaság által a tíz szocialista ország nevében előterjesztett, az átfogó béke és biztonság rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. A kormány új tagjai BERECZ FRIGYES Berecz Frigyes, a kormány új elnökhelyettese, 1933-ban Budapesten született, munkáscsaládban. A Pesti Műszerész Iparostanuló Iskolájában szerzett szakképzettséget. 1949-től a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, először elektroműszerészként, majd üzemvezetői, gyáregységvezetői és igazgatói beosztásban. 1962 óta tagja a pártnak. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán szerzett diplomát. 1980-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjává választották. MEDGYESSY PÉTER Medgyessy Péter 1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen 1966- ban szerzett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, s azóta ott dolgozik. 1970-től a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevékenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórendszer kérdéseivel foglalkozott behatóan. 1965-től tagja a pártnak. 1973-ban felvették a Nemzetközi Állampónzügyi Intézet tagjai sorába. A nemzetközi pénzügyi élet fontos kérdéseiről több elemző tanulmányt publikált. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték 'ki. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya elnökségének. BALLAI LÁSZLÓ Ballai László 1929-ben született a Hajdú-Bihar megyei Darvas községben. Sok- gyermekes parasztcsaládból származik. 1952-től tagja a pártnak. Tanulmányait 1956-ban fejezte be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol általános közgazda diplomát szerzett. Dolgozott a Mohácsi Járási Tanácsnál, a párt Budapest IX. kerületi, illetve a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemi bizottságán, később az Országos Tervhivatalban, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának apparátusában. 1980- tól a KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője és a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja volt. • • Üdvözlő távirat Kubába DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének Havanna Tisztelt Fidel Castro Elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a baráti kubai népnek. Népünk őszinte nagyrabecsüléssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kubai nép pártjának vezetésével elért. Nagyra értékeljük Kuba aktív külpolitikai tevékenységét, amellyel hatékonyan segíti a világ haladó erőinek igazságos harcát, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért, a nemzetközi béke és biztonság megerősítéséért. Meggyőződésünk, hogy a közös célokon, az inernacionalizmus elvein alapuló barátságunk és sokoldalú együttműködésünk tovább erősödik az élet minden területén. Forradalmuk évfordulóján szívből kívánunk önnek és a baráti kubai népnek további kiemelkedő sikereket a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocialista Kuba felvirágoztatását szolgáló, odaadó tevékenységükben. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztásaság Minisztertanácsának elnöke * * * Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Flavio Bravo Pardót, a Kubai Köztársaság Nemzetgyűlése elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Huszonnyolc esztendővel ezelőtt, január elsején a ka- rib-tengeri szigetország, Kuba tízmilliós lakossága nemcsak az új évet köszöntötte, hanem egy új korszak kezdetét is. A Fidel Castro vezette jorradalmi erők győzelme történelemformáló esemény volt nemcsak az ország, hanem az egész latinamerikai kontinens életében. Az elűzött amerikabarát Batista diktátor rendszere súlyos örökséget hagyott a győztesekre: tömeges nyomort és tudatlanságot, monokultúrás mezőgazdaságot, fejletlen ipart, elmaradott infrastruktúrát. Az elmúlt években nagyot változott a helyzet — Kuba kiemelkedő eredményeket ért el az új társadalom, a szocialista rendszer építésében. Az utóbbi időszak kedvezőtlen nemzetközi eseményei, valamint a belső hiányosságok hatására azonban az utóbbi években bizonyos megtorpanás volt tapasztalható az ország fejlődésében, néhány meghatározó jelentőségű célt nem sikerült elérni. A jelenlegi helyzetben a tennivalókat a kommunista párt ez évi harmadik kongresszusán fogalmazták meg, s a hosszú távú programot a közelmúltban jóvá is hagyta a kongresszus második szakasza. E szerint új irányítási és szervezési gyakorlatot kell meghonosítani a népgazdaságban, s kulcskérdéssé lett a hatékonyság, a termelékenység, az energia- és anyagtakarékosság, a munkaerő, és az ország pénzügyi forrásainak jobb kihasználása. Az elképzeélsek szerint a megújulásnak már a közeljövőben meg kell hódítani a gazdaságot, a társadalmat. Nemzetközi téren a Kubai Köztársaság tekintélye rohamos növekedésének lehetünk tanúi, amit az is bizonyít, hogy az amerikai földrész országainak túlnyomó többsége rendezte már viszonyát Havannával, kudarcra kárhoztatva ezzel az Egyesült Államoknak Kuba elszigetelésére irányuló törekvéseit. A szigetországnak megbecsült helye és szerepe van az el nem kötelezettek mozgalmában is. Gyümölcsözően fejlődnek a magyar—kubai kapcsolatok is. Hazánk támogatja a baráti kubai népet szocialista építőmunkájában, nemzeti függetlensége védelmében, internacionalista elveken nyugvó külpolitikájában. Nemzeti ünnepükön szívből köszöntjük Kuba népét és kívánunk neki további sikereket! department *7 or “■ DETtN.SE Washingtonban egy békeszervezet tagjai az amerikai hadügyminisztérium bejáratánál követelték a nukleáris fegyverkísérletek betiltását.
