Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
1986. december 29., hétfő Somogyi Néplap 3 Elosztás munka szerint Önálló elképzelésekkel Középiskolás rétegtanács-vezetők tábora Kaposváron Nagyon egyszerű volt a tétel, amikor ezt először tanultam, majd tanítottam: „Mindenki képességei szerint dolgozzék, és mindenkinek munkája szerint fizessenek.” A szocializmusban az érték- alkotó munka az, amelynek alapján a társadalom tagjait mimősiteni kell. Amennyi munkát, értéket adott a társadalomnak valamely formában, annyit kap vissza más formában — idéztük Marxot. A kommunizmusban — olvastuk Lenintől is — a munka már annyira az ember lelki szükséglete lesz, a termelékenység pedig olyan magas lesz, hogy a fogyasztási cikkek nagy bőségben állnak majd rendelkezésre. Itt már a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint” elv érvényesíthető. Kommunista munkán — a szó szoros és szigorúbb értelmében — a társadalom érdekében kifejtett ingyenes munkát értettük. De ettől ma még távol állunk. Most még van munka - dij, és ennek szigorúan igazodnia kell a végzett munka mennyiségéhez, minőségéhez, a munkás szakképzettségéhez és a munkafeltételekhez. Mert még nincs termékbőség. És nem mindenki szeret dolgozni. Szorosan kapcsoltuk a munka szerinti elosztást az anyagi érdekeltség elvéhez és a termelékenység folyamatos növelésének elvéhez. Áilitottuk, hogy a munka szerinti elosztás a termelés fejlődésének, a munka társadalmi termelékenysége emelésének legfontosabb eszköze. Ezzel lehet a legjobban összehozni a társadalmi és az egyéni érdeket. Hogyan fest a gyakorlatban? Most már tudjuk, hogy a bérezést, a bérpolitikát, a keresetszabályozást túl sok követelménnyel, funkcióval terheltük. Az embereket más is ösztönzi, nemcsak a magasabb kereseti lehetőség. A fiatalok már idegenkednek a nehéz, az egészségre ártalmas, a monoton, a többműszakos munkahelyektől, még ha azok esetleg túl is vannak fizetve. Azt is beláttuk, hogy a munka termelékenysége elsősorban nem attól nő, ha azt jobban megfizetjük, hanem attól, ha azt jobban megszervezték. Előbb kell létrehozni a folyamatos munka- és anyagellátást, biztosítani az anyagok, gépek, műszerek, szerszámok kifogástalan minőségét s ezzel párosulhat egy ösztönző bérezés. A munka szerinti elosztás elvének érvényesülési területe jelentősen kiterjedt, s közben a szocialista szektorban ereje csökkent. Az itt kapott bér, az itt alkalmazott bérrendszer a munka- vállalók egyre csökkenő hányada számára biztosítja a családjuk megélhetésének egyedüli alapját. A munkabér jelentősége az elmúlt évtizedben csökkent és továbbra is csökkenőben van. A munka szerinti elosztást az emberek inkább érvényesülni látják a különmunkáknál, mint a főfoglalkozású főmunkaidőben. Majd ha sikerűi helyreállítani a főmunkaidő becsületét, kiderül, hogy nem a munkást, nem a jelenlétet kell fizetni, hanem a munkát, a tényleges teljesítményt. Nem szabad azért aggódni, hogy egyesek kiemelkedően sokat keresnek, hiszen náluk sem magasabb a művelet- vagy termékegységre jutó bérköltség, mint másnál, tehát nincsenek túlfizetve. Inkább azok vannak túlfizetve, akiknél a teljesítményegységre jutó bér magas, még akkor is, ha a borítékban lévő pénzük csak közepes. A munka szerinti elosztás törvényét szolgálja a vállalatvezetés és a szakszervezet, amikor a becsületesen dolgozó többség érdekeit megvédi a folyamatosan érdeksértő — lusta, selejtgyártó, fegyelmezetlen — kisebbséggel szemben; nem hagyja, hogy az alacsony teljesítményű kisebbség kizsákmányolja a magas teljesítményű többséget. A kereseti arányok jelenleg mór nem annyira az egyéni teljesítmények, mint inkább a munlkás és a munkakörülmények eltéréseit tükrözik. A korábbinál sokkal inkább meg kell fizetni napjainkban a nehéz, egészségre általmas munkát, a többműszakos beosztást, egyes munkakörök társadalmi lenézettségét. Sok a bérben az egyensúlyozó, ellentételező elem, a taszító hatásokat ellensúlyozó bérrész. Függ persze a kereset az egyéni mérhető teljesítménytől és óraszámtól is. Befolyásolja a keresetet, hogy milyen az egyén a változó feladatokhoz való alkalmazkodási készsége, fegyelmezettsége, vállalathoz való hűsége, munkában töltött ideje a szakma keresettsége, az alkalmazott bérforma és keresetszabályozási forma, végül pedig a vállalat olyan közgazdasági körülményei, mint termékeinek árformája, korszerűsége, a szabályozási kiskapuk nyitottsága, kihasználhatósága. Kicsit bonyolultabb lett a munka szerinti elosztás elve, mint megfogalmazása idején. Mis is ludasak vagyunk abban, hogy a könnyebb érthetőség. taníthatóság kedvéért — függetlenül az élet mind bonyolultabbá válásától — a klasszikus tételeket még tovább egyszerűsítettük. Amikor pedig az ideológiai tételt tartalmilag gazdagítani. korszerűsíteni kellett volna, ettől a lépéstől idegenkedtünk, eszméink formálását halogattuk. Most kell ezt a feladatot — amennyire lehetséges, felgyorsítva — teljesítenünk. Dr. Pirityi Ottó Korántsem új a felismerés, hogy a fiatalság megjelölés számos korcsoportot, réteget, igényt és érdeklődést takar, mint ahogy az sem, hogy ß KISZ nagyobb hatni tudásának, egyik fontos feltétele a rétegmunka jobbítása. Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ifjúság rétegei közül a középiskolás diákság körében a legnagyobb az ellentmondás a KISZ-élet számokban kimutatható eredményessége és valódi tartalma között. Például a gimnáziumok korábbi gyakran csaknem 100 százalékos szervezettsége nem jelentett ugyanilyen politikai erőt, cselekvési készséget. A KISZ XI. kongresszusa lendületet adott a már működő középiskolai rétegtanácsok munkájának, s új célok megjelölésével, valamint a cselekvési lehetőségek szélesítésével újabbak létrejöttét is segítette. Megyénkben például az elmúlt hónapokban több helyen alakultak városi diáktanácsok. Hogy azonban mindez csak kezdete a kívánatos megújulásnak, az a KISZ KB (középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának helyzetelemzése is példázza. Eszerint az iskolák mintegy tizedének fogadó- és kezdeményezőkészsége adhat példát. 60 százalékuk csupán végrehajtja a kiadott feladatokat, mindez nem áll össze azonban vonzó KISZ-életté, mert hiányoznak a saját elképzelések és az öntevékenység. Az iskolák fennmaradó harmadában legföljebb csak az útkeresésről (beszélhetünk. Milyen jó példákat és tennivalókat kínál ez a nagyon is vegyes kép? Elsősorban erre keresi a választ a középiskolás rétegtanács-veze- tők tegnap Kaposváron kezdődött háromnapos országos fölkészítő táborának 130 tizenéves résztvevője. A tábort, melynek munkájában a párt- és társadalmi szervek más vezetői között részt vett dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, Mihalics Veronika, a megyei KISZ- bizottság első titkára nyitotta meg, majd Kajos László, a KISZ KB KSZT-titkára tartott izgalmas vitaindító előadást. Mint egyebek közt elmondta: világos követelményrendszer kell ahhoz, hogy diák KISZ-tagnak lenni többet jelentsen, mint diáknak, hogy a KISZ mást, többet adhasson, mint az iskola. Magasabb mércét állítani azonban csak ott lehet, ahol nagy számban vannak (tenni tudó és akaró fiatalok, ahol a felnőttek segítsége mellett maguk a diákok állnak elő ötletekkel és kezdeményezésekkel. Ha ez hiányzik, a KISZ- élet óhatatlanul uniformizálódik, a taggyűlés afféle hetedik órává szürkül. Kajos László a kihasználatlan lehetőségek közt említette egyebek közt az iskolai KISZ-bizottságok és párt- alapszervezetek tartalmasabb kapcsolatát, valamint a címek és elismerések odaítélésének érdemibbé tételét. A követelményrendszer kialakítása kulcskérdés volt az előadást követő szekcióüléseken is. Egy kaposvári Az ország és Csongrád megye egyik értékes műemlékegyüttese a kiszombori, amelynek hasznosítására pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a Csongrád Megyei Tanács. A pályázat meghívásos volt, több tervező kollektíva között a Somogy Megyei Tanács Tervező Vállalatot is felkérték, hogy vegyen részt a pályázaton, ahol a So- mogyterv első műtermének munkatársai végül is a hatvanezer forintos második díjat nyerték el. A kastélyból, kúriából, magtárakból és egyéb műemléki értékű építményekből álló településközpont megújítására megszületett tervektől azt várták a pályázat kiírói, hogy a későbbi döntésekhez segítséget adó javaslatokat adjanak. Fontos követelmény volt, hogy a tervezőknek szociális résztvevő elmondta például, hogy komolyan vették az új követelményeket, így azonban a 150 elsős közül várhatóan csak 15—20 kerülhet a KISZ-tagok sorába. Mások szerint iskolánként sőt évfolyamonként is differenciálni kell a követelményeket, hiszen nem lehet cél a szervezettség ilyen arányú visszaesése. Ugyancsak élénk vitát kavart a vélemény, miszerint mit sem ér az olyan öntevékeny diákkör, melyet csak az IKB tart életben. A csoportülések jó alkalmat adtak a tapasztalatok cseréjére, s bizonyították, hogy a gondok ellenére egyre több a jól felkészült tenni is kész diákvezető. A tábor résztvevői ma témacsoportonként egyebek közt a politikai jelleg erősítésével és az oktatási törvénnyel kapcsolatos feladatokat vitatják meg. B.F. intézményeket — mozgássérültek otthonát és egyebeket — kellett elhelyezniük a régi épületek egy részében. A bírálók a somogyi pályázók munkájának erényeként értékelték, hogy a szétszórtan álló épületek valódi együttessé válását elősegíti és a műemléki értékek, valamint az ezeknek némiképp ellentmondó funkciók feszültségét is föloldja. Különösen a Rónay-kastély kert- rekonstrúkcióját jelezték sikeres tervnek a bírálók, e téren a somogyi pályázat az összes többit fölülmúlta. A csongrádi Kiszombor központjának rekonstrukciója több éves folyamat lesz. A pályázatra beérkezett munkákból a nagyközség vezetői, vezető testületéi jó tanácsokat kaphatnak a végső településfejlesztési döntésekhez. L. P. Gázvezeték és környezetvédelem Annak ellenére, hogy századunk végére a gázvezetékek hossza a Szovjetunió északi vidékein eléri a 25 ezer kilométert, az ezek építése során a tundrái és taj- gai természeti környezetben okozott károk jelentős mértékben csökkennek. Ehhez szolgál biztosítékul az északi gázvezetékek általános környezetvédelmi terve, amit a leningrádi Giprogor Intézetben dolgoztak ki a 2000-ig terjedő időszakra. Az ebben foglaltak kötelező érvényűek minden szervezetre. A sarkvidéki Jamal-félszi- getről, ahová a jövőben áthelyeződik a földgázkitermelés súlypontja, kiinduló új vezetékek tervezése során a szakemberek nemcsak a gazdasági érdekeket, hanem környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették. A vezetékek nyomvonalát korrigálták, többek között a rénszarvasok vándorlási útvonalainak és az értékes halfajták ívási helyeinek figyelembe vételével. A tervekben szerepel egy kiterjedt úthálózat építése is a gázvezetékek mentén. A terepjárók kizárólag ezeken fognak közlekedni, így nem rongálják majd a tundrát, a rénszarvasok zuzmólegelőit, ahol a keréknyomok csupán évtizedek alatt nőnek be ismét. Tervezik többek között nagy számú olyan telep építését is, ahol a csővezetéken szállított földgázt fogják lehűteni. A felmelegedett csővezeték mentén ugyanis járhatatlan mocsárrá változhatna az örök fagyott talaj. E munkák, valamint a fű- és mohatakaró helyreállítása, a csővezetékek magasvezetése és más környezetvédelmi jellegű intézkedések költségei több száz millió rubelt tesznek ki. Januárban állatszámlálás 1987 januárjának első napjaiban országos állatszámlálás lesz. A Központi Statisztikai Hivatal több mint tízezer számlálóbiztosa járja végig a mezőgazdasági üzemeket és a kistermelőket, s összeírják az állatállomány legfontosabb adatait, a haszonállatok kor és ivar szerinti megoszlását. Melléküzemág a tsz-ből Szélvédőüvegek Egy aszálykáros év után, 1984-ben hozták létre Görgetegen az üvegüzemet. A tizenkét dolgozót foglalkoztató műhelybe a salgótarjáni és a miskolci síküveggyárból nagy táblákban érkezik az üveg. A 2 milliméterestől a hat milliméteres vastagságú táblákig vágják méretre az üveget a vevők igényei szerint. Jelenleg mintegy 20 fajta üveggel dolgoznak, és a lakosságnak, a közületeknek is értékesítenek. Be is dolgozzák az üveget. Görgetegen ők végezték el a vendéglő üvegezését. Másik nagy munkájuk volt egy 48 lakásos épület üvegezése Nagyatádon, ahol egy megrendelő részleget is fenntartanak. A lakásokhoz használt üvegeken kívül ugyancsak Salgótarjánból és Miskolcról szélvédőüvegeket is kapnak. A Zaporozsecen kívül az összes szocialista autótípushoz árulnak szélvédőket. Ezeket be is szerelik a gépkocsikba. Most télen a különféle munkagépek ragasztott szélvédői a legkelendőbbek. Az üvegüzem legnagyobb megrendelője a nagyatádi ÉSZKV-n kívül a Szigetvári Állami Gazdaság és a barcsi hajójavító. Ebben az évben síküvegből 6800 négyzetmétert adtak el. Ragasztott üvegből ennél kevesebbre van szükségük a felhasználóknak, így 1500 négyzetmétert sikerült értékesíteni. A szélvédőkből 846 darab fogyott el. Az üvegüzem erre az évre tervezett árbevétele 6 és fél millió forint. Ez a tavalyinál másfél millióval több. A Somogy terv sikere Csongrád megyében
