Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 303. szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 27., szombat AZ 1987. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV A népgazdaság 1986. évi fejlődése Villamos áramot termel már a Paksi Atomerőmű idén felavatott harmadik blokkja is A termelőágazatok fejlődése A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi nép- gazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986- ban az egyes területeken eliért előrehaladás mellet is összességükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá, a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a hatékonyság javítása, a belső és külső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást. így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és konvertibilis elszámolású kivitelié a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul, összességében nem, vagy alig nő. Az építőipar teljesítménye kismértékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakásépítéseknél. A mezőgazdaságot ez évben is aszály sújtotta, emiatt a növénytermesztés (elsősorban a kalászos gabonatermelés) lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. Az állattáilomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföldi felhasználás — főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz magasabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralakulásból vesztesig származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A KGST-orszá- gokkal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áruforgalomban aktívum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a szándékolttal ellentétben nem mérséklődik, a cserearányok — főleg a vegyi és agrártermékek kiviteli árainak csökkenése míiatt — nagymértékben romlanak, mindezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő tényezője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből következett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint amit a VII. ötéves terv elgondolásai ez 1987. évben a gazdaság- irányítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követelmények tekintetbe vételével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsításált, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a források és a belföldi fel- használás egymáshoz viszonyított arányának betartására alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság élet- színvonalát az 1985—86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes differenciálást kell érvényre juttatni. Ennek megfelelően: — az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is élő kell segíteni; — a termelő beruházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában — az 1986. évi időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. tapasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági folyamatok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, hárítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának, piac- érzékenységének és vállalkozó készségének gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelés-szerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelem-átcsoporto- sító hatásán kívül — főleg az export-célú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés és szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216— 219 milliárd forintot lehet fordítani. A| gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyagfelhasználás romlása b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerő- áramlást. A banki intézményrendszer átalaikítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Aktívabban kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségével; c) az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a felszámolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; d) a nem termelő területeken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezetkorszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kall a nem termelő beruházás okát; e) biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. 1986 Sä 100 legalább 102 99—100 102—102,5 kb. 101 104,5—105,5 99,5—100 megálljon, az állóeszközök kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de különösen a termelőágazatokban múlja felül az 1986. évit. Az iparban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelőtevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést méginkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986-ban végrehajtott és az 1987 elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosszabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében megvalósított fejlesztések, illetve az 1987-ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektronikai és vákuumtechnikai berendezések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, növényvédő szerek és intermedierek, az értékesebb műanyagfeldolgozó- és gumiipari termékek, valamint a fel- dolgozottabb ruházati és bútoripari termékek — termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. Törekedni kell az ipari termékek iránt jelentkező belföldi kereslet minél jobb kielégítésére, bővíteni szükséges a gazdálkodó szervezetek közötti termelési és értékesítési kooperációs kapcsolatokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drága importot gazdaságosan helyettesítő hazai termelő- tevékenységet. A bányászatban, a vaskohászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezet-átalakítási programokat következetesen meg kell valósítani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására, átalakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése mérséklődik. A széntermelés az 1986. évi szinten marad, úgy, hogy közben korszerűsödik és gazdaságosabbá válik a szénbányászat termelési szerkezete, nő az alacsonyabb költségű, és csökken a gazdaságtalan termelés. A kül- fejtéses széntermelés emelkedik. A gazdaságtalan bányákból felszabaduló létszám hatékonyabb foglalkoztatásával racionálisabbá válik a létszámgazdálkodás; csökken a szénbányászat támogatása. A kőolaj- és földgáztermelés geológiai okok következtében kissé kevesebb lesz, mint 1986-ban. A villamos energia iránti szükséglet növekményét a hazai termelés bővülése fedezi. A vaskohászat termékszerkezetének korszerűsítése folytatódik, egyes gazdaságtalanul termelő kapacitásokat leállítanak. A nyersvas-gyár- tás az ezévi szinten marad, a nyersacél-gyártás és a hengereltáru-termelés csökken, a koksztermelés nő. Csökken a fajlagos energiafelhasználás, a nyersvas- gyártás önköltsége; hatékonyabbá válik a munkaerőfelhasználás; csökken a vas- kohászati vállalatok állami támogatása. Az alumínium- és a színesfém-kohászat termelése az ez évihez hasonló 'lesz. Az építőanyagipar termelése a belföldi kereslettel ösz- szefüggésben kismértékben emelkedik. A főbb építési anyagokból a kínálat tovább javul. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni az ipari termékek konvertibilis elszámolású, gazdaságost kivitelét is. Ennek érdekében törekedni kell az együttműködés bővítésére a külföldi vállalatokkal. A gépiparnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkatrészek és részegységek iránti hazai igények kielégítésében is, javítani kell a kooperációs kapcsolatokat. A vegyipar termelése, kivitele és belföldi értékesítése az átlagosnál gyorsabban nő. A Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő lineáris polietiléngyártó üzeme 1987- ben már teljes kapacitással dolgozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökkenése mellett a konvertibilis export növekedésétől (Folytatás a 2. oldalon.) Az 1987. évi népgazdasági terv fő gazdaságpolitikai céljai és gazdaságirányítási feladatai Az 1987. év( népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai
