Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
1986. december 22., hétfő Somogyi Néplap 3 MI REJLIK EMÖGÖTT? Napi másfél óra veszteség Sürgetően fontos, hogy a népgazdaság fejlődését gátló tényezőiket felszámoljuk, ezért van folyamatban a korábbinál szigorúbb intézkedéseik foganatosítása a munkafegyelem javítása érdekében. Mégpedig az a cél, hogy komplex módon biztosítsák mindenütt a munkaidő hatékony kihasználását. Tehát nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, mondván: sokat „lógnak” a munkahelyeken. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen a szervezettség, egyenletes-e a munkaellátás, és érdekeltek-e a dolgozók a jó eredmény elérésében? Tény, hogy a jelenlegi köz- gazdasági szabályozás nem ösztönöz, és nem kényszerít mindenütt a következetes fegyelmezésre, arra, hogy a vezetők vállalják a felelősségre vonás népszerűtlen feladatát. Ám mindenképpen változtatni kell azon a helyzeten, hogy jelenleg a teljesíthető munkaidőalap egyharmad részében nem végeznek munkát a dolgozók. Igaz, hogy ebbe a kieső egyharmad részbe tartozik a törvényesen biztosított fizetett szabadság és a betegállomány is, de hozzájuk társul az igazolatlan hiányzás, és a törtnapi veszteség is. Nemcsak a késés, és a napközbeni eltávozás adja a törtnapi veszteséget, hanem a munka szünetelése például anyaghiány vagy valamilyen munkaidő alatti rendezvény miatt. A napi nyolc órás munkaidőből így csak mintegy 6,5 óra a tényleges munkával töltött idő. A nemzetközi összehasonlítás tükrében az látható, hogy az 1984-ig bevezetett munkaidő-csökkentések után Magyarország nem minősíthető „elmaradottnak” a munkaidő hosszát tekintve más fejlett országokhoz képest, a gazdaság átlagában, valamint az ágazatok többségében. A magyar átlagból is kiugrik azonban a közlekedés és a kereskedelem dol- gozóiinlak munkaidők ossza, a sok túlóra miatt. Az Európai Közös Piac országai közül például Belgiumban heti 39,3 óra volt 1981-ben a közlekedési ágazatban a tényleges munkaidő, Magyarországon (1984-ben) túlórákkal együtt 46,5 órát dolgoztak heti átlagban a közlekedésiek. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a tényleges munkaidő a nálunk gazdaságilag fejlettebb országok egy részében viszonylag magas, egyikét ország esetében még magasabb, mint Magyarországon. Például az építőiparban Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszországban hosszabb a műszak, mint idehaza. Japánban 1980-ban 114 órával volt több az egy főre jutó teljesített évi munkaórák száma, a gazdaság átlagában, mint Magyarországon ugyanebben az évben, tehát a munkaidő-csökkentés előtt. Figyelemre méltó azonban, hogy például az NSZK-ban a magyarországinál valamivel rövidebb munkahét, és hosszabb fizetett szabadság ellenére is elérik azt a mun- kaiidő-teljesítmónyt, amit a magyar ipar, mivel ott jóval kisebb a betegség és egyéb okók miatti kieső munkaidő. Nyilvánvaló, hogy hazánk társadalmi, gazdasági problémája nem a munkaidő hosszában fennálló különbségből, vagy „lemaradásból” ered, hanem a műszaki-gazdasági fejlődésben, a versenyképességben és a hatékonyságban mutatkozó kétségtelen elmaradásból, amelynek behozása — egyebek között — jobb és több munkát követel. Fontos teendő a gazdasági szabályozórendszer következetes továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a munkaidő lényegesen jobb kihasználása, a magas színvonalú szervezés, a pontos és fegyelmezett munka a gazdálkodás szükségszerű velejárója legyen. E cél érdekében alkotta meg új irányelvét a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság is a munka- fegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról. A kölcsönös kötelezettségek hangsúlyozása jellemzi az irányelvet: a dolgozótól is számon kell kérni kötelességei teljesítését, de a munkáltatónak is meg kell tennie mindazt, ami a munkaviszonyból rá hárul. Olyan esetben például, ha ésszerű gazdasági kockázat vállalása végül is kárt okozott a munkáltatónak, az új irányelv szerint azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó megtette-e azokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben szükségesek és elvárhatók. A felelősségre vonásnak csak az e körben észlelhető mulasztásoknál van helye, a kockázat további következményei a munkáltatóra hárulnak. A fegyelmi vétségek sorában kiemelt figyelmet kell fordítani a mérhetetlen károkat okozó munkahelyi italozásra, amellyel arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés is. De indokolt a szigorú fellépés azokkal a vezetőkkel szemben is, akik eltűrik a lazaságokat, a munkaidőalap rossz kihasználását, és nem tesznek meg mindent a jól szervezett munka feltételeinek megteremtéséért — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság irányelve. Munkahelyet kínálnak, jövőt ígérnek az üzemek FIATALOK TABON (Tudósítónktól.) Kányában tartott ülést a tabi tanács. Az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzetét értékelve azt állapította meg, hogy az ifjúság nevelése és oktatása terén az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata szorosabbá vált. Javult az üzemekkel, a vállalatokkal, a szövetkezetekkel, a brigádokkal kialakított kapcsolatuk, s ennek révén a pályaválasztási munka, a pályairányítás. Erre a munkahelyek még jobban figyeljenek. Az elektronikai- műszerész-szakközépiskola révén a lányok továbbtanulása is könnyebbé vált. A tabi üzemek dolgozóinak) a fele fiatal. A munkáltatók nagy gondot fordítottak a pályakezdők elhelyezkedésének és beilleszkedésének segítésére. Jelentős segítséget kaptak ehhez a KISZ-alapszervezetektől is. A közigazgatási területen a fiatalok képzettségüknek és adottságuknak megfelelő munkakört találtak. Letelepedési kölcsönökkel, szolgálati lakásokkal, munkásszállón történő elhelyezéssel is segítik őket. A vállalatok és intézmények pénzzel is segítik a művelődési központ működését. A központi könyvtár a kis községekben is szervez programokat, bár a tárgyi és anyagi feltételek hiánya miatt nem mindig megfelelőket. . A tanács megállapította: a falu KISZ-bizottságával kötött szerződés megvan ugyan, de a középtávú terv sajátos feladatai, az új szerepkör és a KISZ célkitűzései alapján indokolt az új együttműködési megállapodás megkötése. A tervekkel teli ébredő falu Svájci eiőorsózó és lazázógéppel bővült a nagyatádi cérnagyár gépparkja. A kiszerelőcsarnokban felállított új gépen a nyugati exportra készülő termékeket gyártják. Három műszakban a gép hét-nyolcszáz kiló cérnát készít. A meszezés és a talaj termékenysége — A Somogyi Néplap községünkről szóló augusztusi riportja nem csupán szavakban talált visszhangra, hanem — mint nyilvánvaló célja volt — serkentette is az itt élő emberek tenniaka- rását. Azokét is, akik a sorokból biztatást olvastak ki, s valamiféle „csakazértis megmutatjuk” alapon azokét is, akik szerint „rossz fényt vetett a falura” például a porban fürdő verebek említése. Utóbbi persze csupán a lakóhelyükért érzett aggódásból fakadó túlérzékenység. Mint ahogy az is, hogy vannak, akik a helységnév „puszta” előtagját is szerencsétlennek tartják, mondván: e név sem növeli a község vonzerejét. Hogy ennek is része van abban, hogy betöltetlen a fogorvosi állás, s hogy ezért gond a szakos pe- dagógusellátottság Puszta- kovácsiban. Cuczka Lajos, a puszta- kovácsi nagyközség pártvezetőség titkára az elmúlt négy hónap eredményeiről beszélt. Arról, hogy a közös erőfeszítések első sikerei hogyan teremtettek cselekvőkész közösségeket ott, ahol azelőtt a széthúzás és közömbösség volt a jellemző. — November 7-én avattuk fel a korábban az iskola által használt technikateremből ! kialakított szabadidő- klubunkat. Jóformán pénz nélkül, társadalmi munkában készült ez a klub, példázva az összefogásban rejlő lehetőségeket. Több’mint százan vettek részt a társadalmi munkában; s büszkék arra, hogy fennállása óta soha még ennyi ember nem jött össze a kultúrházban, mint a klub megnyitásakor. Azóta a vitaköröktől a diszkókig sokféle rendezvény volt a klubban. Nincs este, hogy legalább 16 —18 embert ne találnánk itt, s ez nagy szó, hiszen azelőtt alig lézengtek e házban. Nyilván tovább növeli majd a vonzerőt a videó, amelyet a szórakozás mellett például a pártoktatásban is hasznosítani kívánunk. A tsz és a tanács közös programot dolgozott ki a fiatalok letelepítésének segítésére. A kedvezményes, közművesített telek mellett bontási anyagokkal is ösztönzik az építkezőket. Kté család már megkezdte az építési előkészületeket, s ez azzal biztat, hogy az elképzelt új utcasor nemcsak vágyálom. A népességmegtartó képességet erősíti a tsz-nek a háztáji gazdálkodást ösztönző kezdeményezése is. Eddig mintegy 20 családhoz helyeztek ki hízóalapanyagot, biztosítva a szükséges takarmányt is. A vállalkozókészséget mutatja: van gazda, aki 30 hízó nevelésére szerződött. Az első eredmények azzal biztatnak, hogy a háztáji gazdálkodásban elérjük az ötéves tervben szereplő 20 milliós bevételt. Mindezek önmagukban talán kis lépésék, együttvéve azonban új reményt ébresztettek az itt lakókban. Mind többen értik meg, hogy érdemes tenni a községért. Ezt példázza a legutóbbi falugyűlés megváltozott hangulata is. Már nemcsak kritikák hangzottak el, hanem javaslatok, kezdeményezések is. Többen örömmel , nyugtázták, hogy már érzik: valódi gazdái vannak a falunak. — E változások nyomán tűnőben van a meg nem értés, amely korábban a Pusztakovácsi és Somogyfajsz kapcsolatát jellemezte. A tanács és az elöljáróság jó együttműködésének első jelentős eredménye a vízprogram. Rövidesen megkezdődik Somogyfajszon a kút fúrása, tavaszra pedig a vezetéképítés. A társközségiek összefogásának eredményéként épült meg a gázcseretelep is. A mintegy 150 ezer forintos létesítményhez ugyanis csak 40 ezer áll rendelkezésre. A közös sikerek felszították a vállalkozókedvet. Az itt élőket már olyan merész tervek foglalkoztatják, amelyekről nemrég álmodni sem mertek. A pusztakovácsiak a kastélyépületet szeretnék felújítani, amelyben az óvoda és az öregek napközi' otthona található. Itt csupán a tetőszerkezet rendbetétele egymilliós beruházást, illetve társadalmi munkát igényel. Cuczka Lajos mégis bizakodik. A somogyfajsziak egy régi épület átalakításával kultúrházat akarnak létrehozni, ugyancsak nagyrészt társadalmi összefogással. Mindössze négy hónap telt el azóta, hogy az „ébredő faluról” hírt adtunk. S lám, máris találóbb a megújult, közösséget teremtő község megjelölés. B. F. Az 1987-ben életbe lépő új szabályzók szerint január 1-jétől a talajba bedolgozott minden tonna mész hatóanyag után 500 forint üzemviteli támogatás igényelhető az adóelszámolási irodától. Eddig a savanyú talajon gazdálkodó és rendszeresen mészitrágyázó mezőgazdasági üzemek termelését nagy költség terhelte. Az új támogatási forma Somogybán évente csaknem 25 millió forint költségtérítésit jelent az érintett nagyüzemeknek. Megyénkben a nagyüzemi szántóterületek 45—50 százaléka, 120 ezer hektárnyi föld kisebb-na- gyobb mértékben savanyú kémhatású. Ide tartoznak teljes egészében a belső-somogyi, alacsony humusztartalmú homoktalajok. Az elmúlt másfél-két évtized során a nem megfelelő agrotechnikai és a káros környezeti hatásokra tovább fokozódott a talaj termékenységét veszélyeztető körülmény. A belső-somogyi üzemekben végzett vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, ha ezek a talajok évente nem kapnak 500 kiló mészhatóanyagot, akkor nő a savanyodás; e mennyisé- • göt meghaladó adagolásnál várható csak a talajkémhatás javulása. Somogy megyében 1980- tól az üzemek többsége felismerte a rendszeres mész- trágyázás szükségességét, s a 120 ezer hektár savanyú szántóterület negyedét — mésztrágyázták átlagosan másfél tonnás adaggal. Ezen belül természetesen vannak intenzívebben mészitrágyá- zó gazdaságok, és olyanok is, ahol elvétve meszeznek csupán pár táblát. A mésztrágyázás hatása a háromévenként kötelező talajvizsgálattal lemérhető. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a belső-somogyi térségben a talajok további savanyodási folyamata megállt, de a tájegység szintjén javulás nem következett be. Ez alól csak az intenzíven mésztrágyázó gazdaságok kivételek, például a kéthelyi Aranykalász téesz, a nagyatádi Május 1. téesz ,a mikei Rákóczi téesz. Az 1987-től életbe lépő állami támogatással a mész- trágyázási lehetőségek feltétlenül javulnak. Bizonyos, hogy a termőkép'esség fokozása érdekében ezzel a kedvezménnyel élnek is a somogyi gazdaságok. A mésztrágyázás ütemezése, végrehajtása során azonban tekintettel kell lenni bizonyos szakmai szempontokra. Például egy-egy gazdaságon belül is változóak a talajviszonyok, savanyú és meszes táblák találhatók egymás mellett. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás a gazdaságok részére készített trágyázási javaslataiban eddig is közölte a mésztrágyázás szükséges adagját. A közeljövőben olyan anyag kiadását tervezi, amelynek alapján az üzemek a szakmailag megalapozott mész- trágyázási programjukat elkészíthetik. Markő András agrokémiai főmérnök Szombaton is lehet fát ültetni Izzadtan, vastag mellényben, sapkában kerül elő a raktár felől Kaszás Ferenc, a November 7. szocialista brigád vezetője. A Somogy- ker 114. számú kaposvári vasboltjában nagy a sürgés- forgás. Három áruszállító teherautó áll a hátsó udvaron, azokról pakolják le a nehéz dobozokat. Amíg a brigádvezető siet a többiekért, Schlichter János boltvezetőt kérdezem a közösség múltjáról. — 1973-ban alakultunk meg 14 taggal; az alapító tagok közül csak négyen nincsenek köztünk. Nagyon összetartó közösség alakult ki e több minit tíz év alatt. A Május 1. utcai üzletben kezdtük a munkát, onnan költöztünk az Ady Endre utcába. A forgalom körülbelül azóta 60 millió forintról 140 millióra nőtt. Ekkora emelkedést a Somogyker boltjai közül csak mi tudtunk elérni. Egyébként az alapítás óta minden évben vagy aranykoszorús, vagy a vállalat kiváló brigádja lettünk. A régi, porosodó naplókat nézve majdnem minden oldalon látok parkosítással és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatvállalást. — Kaposvár, felszabadulásunk 42. évfordulójára megkapták A lakóhely fejlesztéséért kitüntető jelvényt. Mivel érdemelték ki az elismerést? Kaszás Ferenc brigádvezető ... — Négy éve tanácsi felhívásra bekapcsolódtunk 'a városszépítő mozgalomba. A Jókai ligetet szinte teljesen mi tettük rendbe: fákat ültettünk a Centenáriumi parkba, a Komárom és Kőszeg utcába, a Kinizsi-lakótelepi iskola udvarára, s ezenkívül is több helyen végeztünk kisebb-nagyobb parkosítást. — Hogyan tudnak időt szakítani a társadalmi munkára ? — Én személy szerint elég nehezen, hiszen a Fonómunkás vezetője vagyok és ez olyan bonyolult feladat, hogy mellette nehéz szabad időt találni. Elmondható ez a többiekről is, hiszen majdnem mindenki valamilyen tanfolyamra vagy esti iskolába jár. Pál János szerint a szabad szombatok a legalkalmasabbak társadalmi munkára. — Személyenként két-há- rom napot jelent ez évente, s amikor a többiek a boltban dolgoznak, a szabadnaposok végzik a társadalmi munkát. Különösen nyáron, amúgy is gyakran előfordul, hogy áruátvétel miatt be kell jönni pihenőnapokon dolgozni. — Volt valami emlékezetes akciójuk a közelmúltban? — Az év elején jutott tudomásunkra, hogy egy szegedi kisfiú szemműtétjére gyűjtenek; Münchenben fogják megoperálni. Szerveztünk egy gyűjtést, és létszámunkhoz képest szép összeget tudtunk felajánlani — mondja Szenesi György. Az üzletvezető a végén még megemlíti: — A Noszlopy Gáspár utcában az új üzletet két volt brigádtagunk vezeti; hozzájuk toborozták a többi alkalmazottat. Büszkék vagyunk rá, hogy a közösségünkből olyan emberek kerülnek ki, akikre bátran alapozhat a vállalat. T. Fehér László
