Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

1986. december 22., hétfő Somogyi Néplap 3 MI REJLIK EMÖGÖTT? Napi másfél óra veszteség Sürgetően fontos, hogy a népgazdaság fejlődését gátló tényezőiket felszámoljuk, ezért van folyamatban a ko­rábbinál szigorúbb intézke­déseik foganatosítása a mun­kafegyelem javítása érdeké­ben. Mégpedig az a cél, hogy komplex módon biztosítsák mindenütt a munkaidő haté­kony kihasználását. Tehát nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, mondván: sokat „lógnak” a munkahelyeken. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen a szervezettség, egyenletes-e a munkaellátás, és érdekeltek-e a dolgozók a jó eredmény elérésében? Tény, hogy a jelenlegi köz- gazdasági szabályozás nem ösztönöz, és nem kényszerít mindenütt a következetes fe­gyelmezésre, arra, hogy a vezetők vállalják a felelős­ségre vonás népszerűtlen fel­adatát. Ám mindenképpen változ­tatni kell azon a helyzeten, hogy jelenleg a teljesíthető munkaidőalap egyharmad részében nem végeznek mun­kát a dolgozók. Igaz, hogy ebbe a kieső egyharmad részbe tartozik a törvénye­sen biztosított fizetett sza­badság és a betegállomány is, de hozzájuk társul az igazolatlan hiányzás, és a törtnapi veszteség is. Nem­csak a késés, és a napköz­beni eltávozás adja a tört­napi veszteséget, hanem a munka szünetelése például anyaghiány vagy valamilyen munkaidő alatti rendezvény miatt. A napi nyolc órás munkaidőből így csak mint­egy 6,5 óra a tényleges munkával töltött idő. A nemzetközi összehasonlí­tás tükrében az látható, hogy az 1984-ig bevezetett munkaidő-csökkentések után Magyarország nem minősít­hető „elmaradottnak” a munkaidő hosszát tekintve más fejlett országokhoz ké­pest, a gazdaság átlagában, valamint az ágazatok többsé­gében. A magyar átlagból is kiugrik azonban a közleke­dés és a kereskedelem dol- gozóiinlak munkaidők ossza, a sok túlóra miatt. Az Euró­pai Közös Piac országai kö­zül például Belgiumban heti 39,3 óra volt 1981-ben a köz­lekedési ágazatban a tényle­ges munkaidő, Magyaror­szágon (1984-ben) túlórákkal együtt 46,5 órát dolgoztak heti átlagban a közlekedési­ek. Az adatokból az is kiolvas­ható, hogy a tényleges mun­kaidő a nálunk gazdaságilag fejlettebb országok egy ré­szében viszonylag magas, egyikét ország esetében még magasabb, mint Magyaror­szágon. Például az építőipar­ban Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszország­ban hosszabb a műszak, mint idehaza. Japánban 1980-ban 114 órával volt több az egy főre jutó telje­sített évi munkaórák száma, a gazdaság átlagában, mint Magyarországon ugyaneb­ben az évben, tehát a mun­kaidő-csökkentés előtt. Figyelemre méltó azonban, hogy például az NSZK-ban a magyarországinál valami­vel rövidebb munkahét, és hosszabb fizetett szabadság ellenére is elérik azt a mun- kaiidő-teljesítmónyt, amit a magyar ipar, mivel ott jóval kisebb a betegség és egyéb okók miatti kieső munkaidő. Nyilvánvaló, hogy hazánk társadalmi, gazdasági prob­lémája nem a munkaidő hosszában fennálló különb­ségből, vagy „lemaradásból” ered, hanem a műszaki-gaz­dasági fejlődésben, a ver­senyképességben és a haté­konyságban mutatkozó két­ségtelen elmaradásból, amelynek behozása — egye­bek között — jobb és több munkát követel. Fontos teendő a gazdasá­gi szabályozórendszer kö­vetkezetes továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a munkaidő lényegesen jobb kihasználása, a magas szín­vonalú szervezés, a pontos és fegyelmezett munka a gaz­dálkodás szükségszerű vele­járója legyen. E cél érdeké­ben alkotta meg új irányel­vét a közelmúltban a Leg­felsőbb Bíróság is a munka- fegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról. A kölcsönös kötelezettségek hangsúlyozása jellemzi az irányelvet: a dolgozótól is számon kell kérni kötelessé­gei teljesítését, de a munkál­tatónak is meg kell tennie mindazt, ami a munkavi­szonyból rá hárul. Olyan esetben például, ha ésszerű gazdasági kockázat vállalása végül is kárt okozott a mun­káltatónak, az új irányelv szerint azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó megtette-e azokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben szükségesek és elvárhatók. A felelősségre vonásnak csak az e körben észlelhető mu­lasztásoknál van helye, a kockázat további következ­ményei a munkáltatóra há­rulnak. A fegyelmi vétségek sorá­ban kiemelt figyelmet kell fordítani a mérhetetlen ká­rokat okozó munkahelyi ita­lozásra, amellyel arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés is. De indokolt a szigorú fellépés azokkal a vezetőkkel szemben is, akik eltűrik a lazaságokat, a munkaidőalap rossz kihasz­nálását, és nem tesznek meg mindent a jól szervezett munka feltételeinek megte­remtéséért — hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság irányel­ve. Munkahelyet kínálnak, jövőt ígérnek az üzemek FIATALOK TABON (Tudósítónktól.) Kányában tartott ülést a tabi tanács. Az ifjúsági tör­vény végrehajtásának hely­zetét értékelve azt állapítot­ta meg, hogy az ifjúság ne­velése és oktatása terén az iskola és az úttörőcsapat kapcsolata szorosabbá vált. Javult az üzemekkel, a vál­lalatokkal, a szövetkezetek­kel, a brigádokkal kialakí­tott kapcsolatuk, s ennek ré­vén a pályaválasztási mun­ka, a pályairányítás. Erre a munkahelyek még jobban fi­gyeljenek. Az elektronikai- műszerész-szakközépiskola révén a lányok továbbtanu­lása is könnyebbé vált. A tabi üzemek dolgozói­nak) a fele fiatal. A munkál­tatók nagy gondot fordítot­tak a pályakezdők elhelyez­kedésének és beilleszkedésé­nek segítésére. Jelentős se­gítséget kaptak ehhez a KISZ-alapszervezetektől is. A közigazgatási területen a fiatalok képzettségüknek és adottságuknak megfelelő munkakört találtak. Letele­pedési kölcsönökkel, szolgá­lati lakásokkal, munkásszál­lón történő elhelyezéssel is segítik őket. A vállalatok és intézmények pénzzel is se­gítik a művelődési központ működését. A központi könyvtár a kis községekben is szervez programokat, bár a tárgyi és anyagi feltételek hiánya miatt nem mindig megfelelőket. . A tanács megállapította: a falu KISZ-bizottságával kö­tött szerződés megvan ugyan, de a középtávú terv sajátos feladatai, az új szerepkör és a KISZ célkitűzései alapján indokolt az új együttműkö­dési megállapodás megköté­se. A tervekkel teli ébredő falu Svájci eiőorsózó és lazázógéppel bővült a nagyatádi cérna­gyár gépparkja. A kiszerelőcsarnokban felállított új gépen a nyugati exportra készülő termékeket gyártják. Három műszakban a gép hét-nyolcszáz kiló cérnát készít. A meszezés és a talaj termékenysége — A Somogyi Néplap köz­ségünkről szóló augusztusi ri­portja nem csupán szavak­ban talált visszhangra, ha­nem — mint nyilvánvaló célja volt — serkentette is az itt élő emberek tenniaka- rását. Azokét is, akik a so­rokból biztatást olvastak ki, s valamiféle „csakazértis megmutatjuk” alapon azokét is, akik szerint „rossz fényt vetett a falura” például a porban fürdő verebek emlí­tése. Utóbbi persze csupán a lakóhelyükért érzett aggó­dásból fakadó túlérzékeny­ség. Mint ahogy az is, hogy vannak, akik a helységnév „puszta” előtagját is szeren­csétlennek tartják, mondván: e név sem növeli a község vonzerejét. Hogy ennek is része van abban, hogy be­töltetlen a fogorvosi állás, s hogy ezért gond a szakos pe- dagógusellátottság Puszta- kovácsiban. Cuczka Lajos, a puszta- kovácsi nagyközség pártveze­tőség titkára az elmúlt négy hónap eredményeiről beszélt. Arról, hogy a közös erőfeszí­tések első sikerei hogyan te­remtettek cselekvőkész kö­zösségeket ott, ahol azelőtt a széthúzás és közömbösség volt a jellemző. — November 7-én avattuk fel a korábban az iskola ál­tal használt technikaterem­ből ! kialakított szabadidő- klubunkat. Jóformán pénz nélkül, társadalmi munkában készült ez a klub, példázva az összefogásban rejlő lehe­tőségeket. Több’mint százan vettek részt a társadalmi munkában; s büszkék arra, hogy fennállása óta soha még ennyi ember nem jött össze a kultúrházban, mint a klub megnyitásakor. Azóta a vita­köröktől a diszkókig sokféle rendezvény volt a klubban. Nincs este, hogy legalább 16 —18 embert ne találnánk itt, s ez nagy szó, hiszen azelőtt alig lézengtek e házban. Nyilván tovább növeli majd a vonzerőt a videó, amelyet a szórakozás mellett például a pártoktatásban is haszno­sítani kívánunk. A tsz és a tanács közös programot dol­gozott ki a fiatalok letele­pítésének segítésére. A ked­vezményes, közművesített te­lek mellett bontási anyagok­kal is ösztönzik az építkező­ket. Kté család már meg­kezdte az építési előkészüle­teket, s ez azzal biztat, hogy az elképzelt új utcasor nem­csak vágyálom. A népesség­megtartó képességet erősíti a tsz-nek a háztáji gazdálko­dást ösztönző kezdeményezé­se is. Eddig mintegy 20 csa­ládhoz helyeztek ki hízóalap­anyagot, biztosítva a szüksé­ges takarmányt is. A vállal­kozókészséget mutatja: van gazda, aki 30 hízó nevelésé­re szerződött. Az első ered­mények azzal biztatnak, hogy a háztáji gazdálkodásban el­érjük az ötéves tervben sze­replő 20 milliós bevételt. Mindezek önmagukban ta­lán kis lépésék, együttvéve azonban új reményt ébresz­tettek az itt lakókban. Mind többen értik meg, hogy ér­demes tenni a községért. Ezt példázza a legutóbbi falugyű­lés megváltozott hangulata is. Már nemcsak kritikák hang­zottak el, hanem javaslatok, kezdeményezések is. Többen örömmel , nyugtázták, hogy már érzik: valódi gazdái van­nak a falunak. — E változások nyomán tűnőben van a meg nem ér­tés, amely korábban a Pusz­takovácsi és Somogyfajsz kapcsolatát jellemezte. A tanács és az elöljáróság jó együttműködésének első je­lentős eredménye a vízprog­ram. Rövidesen megkezdődik Somogyfajszon a kút fúrása, tavaszra pedig a vezetéképí­tés. A társközségiek összefo­gásának eredményéként épült meg a gázcseretelep is. A mintegy 150 ezer forintos lé­tesítményhez ugyanis csak 40 ezer áll rendelkezésre. A közös sikerek felszítot­ták a vállalkozókedvet. Az itt élőket már olyan merész tervek foglalkoztatják, ame­lyekről nemrég álmodni sem mertek. A pusztakovácsiak a kastélyépületet szeretnék felújítani, amelyben az óvo­da és az öregek napközi' otthona található. Itt csupán a tetőszerkezet rendbetétele egymilliós beruházást, illetve társadalmi munkát igényel. Cuczka Lajos mégis bizako­dik. A somogyfajsziak egy régi épület átalakításával kultúrházat akarnak létre­hozni, ugyancsak nagyrészt társadalmi összefogással. Mindössze négy hónap telt el azóta, hogy az „ébredő fa­luról” hírt adtunk. S lám, máris találóbb a megújult, közösséget teremtő község megjelölés. B. F. Az 1987-ben életbe lépő új szabályzók szerint január 1-jétől a talajba bedolgozott minden tonna mész ható­anyag után 500 forint üzem­viteli támogatás igényelhető az adóelszámolási irodától. Eddig a savanyú talajon gazdálkodó és rendszeresen mészitrágyázó mezőgazdasági üzemek termelését nagy költség terhelte. Az új támogatási forma Somogybán évente csaknem 25 millió forint költségtérí­tésit jelent az érintett nagy­üzemeknek. Megyénkben a nagyüzemi szántóterületek 45—50 százaléka, 120 ezer hektárnyi föld kisebb-na- gyobb mértékben savanyú kémhatású. Ide tartoznak teljes egészében a belső-so­mogyi, alacsony humusztar­talmú homoktalajok. Az el­múlt másfél-két évtized so­rán a nem megfelelő agro­technikai és a káros kör­nyezeti hatásokra tovább fo­kozódott a talaj termékeny­ségét veszélyeztető körül­mény. A belső-somogyi üze­mekben végzett vizsgálatok egyértelműen bebizonyítot­ták, ha ezek a talajok éven­te nem kapnak 500 kiló mészhatóanyagot, akkor nő a savanyodás; e mennyisé- • göt meghaladó adagolásnál várható csak a talajkémha­tás javulása. Somogy megyében 1980- tól az üzemek többsége fel­ismerte a rendszeres mész- trágyázás szükségességét, s a 120 ezer hektár savanyú szántóterület negyedét — mésztrágyázták átlagosan másfél tonnás adaggal. Ezen belül természetesen vannak intenzívebben mészitrágyá- zó gazdaságok, és olyanok is, ahol elvétve meszeznek csupán pár táblát. A mésztrágyázás hatása a háromévenként kötelező ta­lajvizsgálattal lemérhető. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a bel­ső-somogyi térségben a ta­lajok további savanyodási folyamata megállt, de a táj­egység szintjén javulás nem következett be. Ez alól csak az intenzíven mésztrágyázó gazdaságok kivételek, pél­dául a kéthelyi Aranykalász téesz, a nagyatádi Május 1. téesz ,a mikei Rákóczi téesz. Az 1987-től életbe lépő állami támogatással a mész- trágyázási lehetőségek fel­tétlenül javulnak. Bizonyos, hogy a termőkép'esség foko­zása érdekében ezzel a ked­vezménnyel élnek is a so­mogyi gazdaságok. A mész­trágyázás ütemezése, vég­rehajtása során azonban te­kintettel kell lenni bizonyos szakmai szempontokra. Pél­dául egy-egy gazdaságon be­lül is változóak a talajvi­szonyok, savanyú és meszes táblák találhatók egymás mellett. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás a gazdaságok részére készített trágyázási javaslataiban eddig is közölte a mésztrá­gyázás szükséges adagját. A közeljövőben olyan anyag kiadását tervezi, amelynek alapján az üzemek a szak­mailag megalapozott mész- trágyázási programjukat el­készíthetik. Markő András agrokémiai főmérnök Szombaton is lehet fát ültetni Izzadtan, vastag mellény­ben, sapkában kerül elő a raktár felől Kaszás Ferenc, a November 7. szocialista brigád vezetője. A Somogy- ker 114. számú kaposvári vasboltjában nagy a sürgés- forgás. Három áruszállító teherautó áll a hátsó udva­ron, azokról pakolják le a nehéz dobozokat. Amíg a brigádvezető siet a többie­kért, Schlichter János bolt­vezetőt kérdezem a közös­ség múltjáról. — 1973-ban alakultunk meg 14 taggal; az alapító tagok közül csak négyen nincsenek köztünk. Nagyon összetartó közösség alakult ki e több minit tíz év alatt. A Május 1. utcai üzletben kezdtük a munkát, onnan költöztünk az Ady Endre utcába. A forgalom körül­belül azóta 60 millió forint­ról 140 millióra nőtt. Ekko­ra emelkedést a Somogyker boltjai közül csak mi tud­tunk elérni. Egyébként az alapítás óta minden évben vagy aranykoszorús, vagy a vállalat kiváló brigádja lettünk. A régi, porosodó naplókat nézve majdnem minden ol­dalon látok parkosítással és környezetvédelemmel kap­csolatos feladatvállalást. — Kaposvár, felszabadu­lásunk 42. évfordulójára megkapták A lakóhely fej­lesztéséért kitüntető jel­vényt. Mivel érdemelték ki az elismerést? Kaszás Ferenc brigádve­zető ... — Négy éve tanácsi felhí­vásra bekapcsolódtunk 'a vá­rosszépítő mozgalomba. A Jókai ligetet szinte teljesen mi tettük rendbe: fákat ül­tettünk a Centenáriumi parkba, a Komárom és Kő­szeg utcába, a Kinizsi-lakó­telepi iskola udvarára, s ezenkívül is több helyen vé­geztünk kisebb-nagyobb parkosítást. — Hogyan tudnak időt szakítani a társadalmi mun­kára ? — Én személy szerint elég nehezen, hiszen a Fonómun­kás vezetője vagyok és ez olyan bonyolult feladat, hogy mellette nehéz szabad időt találni. Elmondható ez a többiekről is, hiszen majdnem mindenki valami­lyen tanfolyamra vagy esti iskolába jár. Pál János szerint a sza­bad szombatok a legalkalma­sabbak társadalmi munkára. — Személyenként két-há- rom napot jelent ez évente, s amikor a többiek a bolt­ban dolgoznak, a szabadna­posok végzik a társadalmi munkát. Különösen nyáron, amúgy is gyakran előfordul, hogy áruátvétel miatt be kell jönni pihenőnapokon dolgozni. — Volt valami emlékeze­tes akciójuk a közelmúlt­ban? — Az év elején jutott tu­domásunkra, hogy egy sze­gedi kisfiú szemműtétjére gyűjtenek; Münchenben fog­ják megoperálni. Szervez­tünk egy gyűjtést, és létszá­munkhoz képest szép össze­get tudtunk felajánlani — mondja Szenesi György. Az üzletvezető a végén még megemlíti: — A Noszlopy Gáspár ut­cában az új üzletet két volt brigádtagunk vezeti; hozzá­juk toborozták a többi al­kalmazottat. Büszkék va­gyunk rá, hogy a közössé­günkből olyan emberek ke­rülnek ki, akikre bátran alapozhat a vállalat. T. Fehér László

Next

/
Oldalképek
Tartalom