Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 299. szám Ara: 2,20 Ft 1986. december 20., szombat Tanácskozik az Országgyűlés téli ülésszaka Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest 33. vk.) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Ezután - az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően - Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Törvényjavaslat az 1987. évi költségvetésről Tisztelt Országgyűlés! A kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a szélles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költség- vetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves terében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalaitokra. Sajnos 1986-ban a költség- vetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal^ / változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszer, gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A költségvetés beruházási, intézményi és szociális kiadásai a jövedelemkiesés ellenére tervszerűen alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mutatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a ‘tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a tervet meghaladóan — folyó áron — 8—10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyensúly viszonyaink romlásához vezetett, külső adósságállományunk a tervezett csökkenés, illetve stagnálás helyett lényegesen növekedett. A folyamatokban kifejeződnek a kormányzati irányítás gyengeségei is. A sikerhez átgondoltabb intézkedéseket kell következetesebben és átmeneti áldozatok vállalásásával is végrehajtanunk. A költségvetés tervezéséinek alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi mépgazídasá'gi terv a nemzeti jövedelem tömegének, legalább 2 százalékos növekedését irányozza ellő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a1 feladat azért is, mert a növekedést a külgazdasági és a belső pénzügyi egyensúly javítása mölleitt kiéli elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervezhetjük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés versenyképessé tételét, korszerűsödésért. Üj bankrendszer segíti a társa^ dalmi tőke áramlását, és a hjaitékony fejlődést jobban szolgálóvá tesszük a gazdásági szabályozókat. A lehetőségekhez képest szélesítjük a hatékonyam dolgozó vállalatok gazdálkodási, lehetőségeit, jobban korlátozzuk a nem hatékony tevékenységét. A népgazdaságii terv előirányzatával össídhanigban az 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9, kiadása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd farinjt. A bevétel körülbelül 6 százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek tervezésékor arra építünk, hogy a nemzeti jö- vedélieim folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevétellék tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére Is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséget adtat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezét kedvező változtatása, a műszaki fejlődésinek és a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adórendszer megbolygaitása nélkül, de egy sór új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adó- kedvezményeket, a fajlagos támogatásokat ott, ahol azokat nem népgazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen számolunk azzal, hogy visszaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység; például egyes gazdaságtalan aknáikat bezártak, elavult kohókat helyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás központi törekvéseink megvalósulásai érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export és egyéb fejlesztési kedvezmények. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaára-. kait, és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alapján könnyíti azon nagyimé rttékben eladósodott üzemek adósságteriheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudtak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb ás szabadabb lehetőség fesz vállalatközi társulásokra. Adókedvez mennyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bankrendszer, az önálló kereskedelmi bankók létrehozássá. E bankók újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy többszáz vállalat tulajdonosi részvételével f ognak működni. Megtörténnek az első lépések a KGST-tagországok felső szintű Tnegállapodásai- bah elhatározott együttes fejlesztésekben;, közös vállalko- záisoik létrehozásában. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget .tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át., 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, ment meg kel- lett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesílt- ményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetLen- mé vált, hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági érát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gdndöskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árúk 7 százalékos és a bérek tervezett 5—5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kiamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig vállalati béremelést sehol sem valósítanak meg, amíg aminek fedezete biztonsággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérrel nem csökkenti az egész éves keresleti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolunk a kisegítő gazdaságok tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a keresetszabályozás bizonyt« szigorodásával összhangban emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági aidó mértékét, • általában 4 százalékponttal, s az úgynevezett ellenénték- adó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tessoaük a választást a vállalatok számára saját teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményének igényibevétele közt Tisztelt Országgyűlés! Mint az elmondottakból'kiderül, a gazdasági egyensúly erősítését nem a pénzügyi terhek általános növelésével, hanem ösztönző jellegük erősítésével kívánjuk elérni. Ez azonban fokozott hangsúlyt ad a költségvetési kiadásokkal való takarékoskodásnak. Áttérve a kiadásokra: ezek több, mint félte társadalombiztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltan — növeljük. Ezen belül a védetem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intézmények kiadásai 118 milliard forintra rúgnak. A tanácsok saját bevételeit az állami költségvetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet emeltek ki : a szociálpolitikát, az egészségügyei, az oktatást és a lakáskörülményeket A lakással kezdtem. A jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshozjutás érdekében takarékoskodást vállaló fiatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról • 1 600 millió forintra emelkedik. A fiatalok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdekében* a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamától függően évi 1—3 százalékkal emeljük az ifjúsági takarékbetétekre fizethető prémiumot és az ehhez kapcsolódó külön kölcsön maximumát, százalékos mértékét és abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátozhatják. Ezen felül jogszabályban (rögzítettük, hogy azokban az i években, amelyekben a lakásárak emelkedése meghaladná a 10 százalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarékbetét prémiumát. Itt említem meg, hogy 1987-től korszerűsítjük a házadó már elavult rendszerét. A személyi tulajdonú lakások és lakóépületek nagyobb része adómentessé Válik; figyelembe vészük, hogy ezek fenntartási költségei az ott- lakókat terhelik. Ugyancsak mentes az adó alóí az a lakástulajdon, ahol a laksűrűség magas. A nagyobb vagyont reprezentáló egyéb háztulajdon után viszont nagyobb adót kell fizetni. A szociálpolitikát szolgáló társadalombiztosítási kiadások 8 százalékkal nőnek. Fedezetet nyújtanak a szoká(Folytatás a 2. oldalon.) PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI: Lehetőségek az előrelépésre Több sajátosság jellemzi a Parlament téli ülésszakát. A legfőbb államhatalmi szerv Központi Bizottság november' 19—20-i határozata szellemében jelöli ki a cselekvés sorrendjét, fogalmazza meg a feladatokat. A törvényjavaslat előterjesztését ezúttal az egy éve létrehozott, úgynevezett Ad Hoc bizottság munkájáról, javaslatairól szóló beszámoló követte. Ennek a bizottságnak a feladata volt, hogy a világ- gazdasági körülmények ismeretében vizsgálja, kutassa a hazai export növelésének lehetőségét és erre tegyenek javaslatot. Idei munkánk mérlege alapján egyetlen fő törekvésről lehet csak beszélni. Arról, hogy milyen tettekre, cselekedetekre, intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a kongresszusi határozatok szellemében megvalósuljanak VII. ötéves terv céljai. Az eddigi módszerekkel és teljesítménnyel, irányítási gyakorlattal nem lehet megbirkózni a feladatokkal. A megújulásra szükség van minden szinten. Arra, hogy miként' lehet ezt megvalósítani, tehát a módszerekre keresi ö választ az Ország- gyűlés. Ez foglalkoztatja a somogyi képviselőket is. — Sokat beszélünk, és vitatkozunk egymás között — mondta Pásztóhy András. — Azt hallhatjuk, hogy nincs kellő összhang a szándékok, a haladást szolgáló célok és a gyákoriati tettek között. A hatékonyságról, a teljesítmények növeléséről, a jövedelemtermelés fokozásáról' régóta beszélünk. Szükségességét senki sem vitatja. A gyakorlatban viszont nem érzékelhetjük az ezt szolgáló cselekedeteket. Nem vitás, hogy önmagunkban, a gazdálkodókban kell elsősorban az ökokat keresni. Az egyik képviselő társam mondta az imént: nincs elég ösztönzés a jó piaci munkára, s a termelők nem igazán érdekeltek a minőségben. Képviselőcsoportunkban is központi téma volt ez. A változtatás lehetőségét is összefoglalta megyei képviselőcsoport vezetője. — Az egymásra mutogatás haladéktalan és végleges megszüntetésére van szükség. Ésszerű, a teljesítményekre jobban orientáló szabályozók gyorsíthatják a fe-’ lelősségteljes, gyors kibontakozást. A somogyi képviselők a tanácskozás szünetében nagy elismeréssel szóltak az Ad Hoc bizottság munkájáról. Megjegyezték: ez a most először alkalmazott módszer igen hasznos lehet. Megfontolásra érdemes, értékes javaslatokat terjesztett elő a bizottság. A tegnapi nap krónikájához tartozik, hogy Mészáros Győző, a 8. számú választókerület képviselője is szót kapott: — Ez volt az első hozzászólása: gondjaink és tennivalóink sokaságából miért éppen a mezőgazdaságra fordította a fő figyelmet? — Mert erős a kötődés a mezőgazdasághoz. Somogybán az agrárágazat a feldolgozóiparral együtt meghatározó, és a mai körülihények, lehetőségek ismeretében fontosnak tartom, hogy a sajátosságokat figyelembe véve megújuljon ez az ágazat. Erre most nemcsak lehetőség van, hanem elengedhetetlenül szükséges is. Vörös Márta
