Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-19 / 298. szám
1986. december 19., péntek Somogyi Néplap 5 a somogyi agrár szakoktatás A Móricz Zsigmond szakközépiskola ünnepe „Az iskola túllép a saját kerítésén, szavát messze vidékeken is meghallják” — mondta Móricz Zsigmond. Meghallották tegnap is, amikor hajdan volt diákok, egykori tanárok jöttek el a La- tinca Művelődési Házba, hogy együtt ünnepeljenek a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola mai hallgatóival, Oktatóival. Az elnökségben foglalt helyet dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Gye- nesei István, a megyei tanács elnöke, Herner Endre, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront titkára, dr. Horn Péter, az Agráregyetem állattenyésztési karának főigazgatója. A Himnusz után Beregszászi Ilonq,, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd ünnepi megemlékezést tartott dr. Papócsi László miniszterhelyettes. Beszéde elején utalt arra, hogy hazánkban az agrároktatás kezdetei az ezerhétszázas évek második felére nyúlnak vissza. Űttörőmun- kát végzett ebben Szarvason Tessedik Sámuel, néhány évvel későhb Keszthelyen gróf Festetics György a Georg i- kon megalapításával. A fő- kónlt nagybirtokos Somagyban is igény volt a szakmai képzés fokozására. Így jött létre 1886. november 15-én Somogyszentimrén a földmíves iskola. . „ — Széchenyi Pál miniszter azzal támogatta a somogyi agrár szakoktatás megindítását — mondta —, hogy a környező vidéknek szols gáljon példával, miként lehet a földbirtokokat jövedelmezően kezelni. Ez az intelem máig érvényes, éppúgy, mint Bessenyei György véleménye: „Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány.” Dr. Papócsi László utalt az iskola feszes, a gyakorlati képzésre nagy súlyt helyező oktatási rendjére, arra, hogy létének ötven éve alatt mintegy ezerháromszázán tettek itt eredményes Vizsgát. Az iskola jogutódja — folytatta a visszaemlékezést a szónok —, 1935 őszén a kaposvári téli gazdasági iskola és szak- tanácsadó állomás lett. — Szokás — mondta —, hogy a szaktanácsadás fogalmát az 1970-es évek iparszeré termeléséhez 'kötjük,, pedig íme a bizonyíték: elődeink már éltek ezzel a célravezető lehetőséggel. Nem árt újra felfedezni: az oktatást, a kutatást, a gyakorlatot érdemes egy műhelyben kezelni! ÜLÉST TARTOTT A VÖRÖSKERESZT MEGYEI VEZETŐSÉGE Nemzeti egészségmegőrző program A Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetőségének értékelése, illetve a jövő esztendei feladatok megbeszélése egybeesett a Vöröskereszt kongresszusi feladatainak úgynevezett félidős mérlegkészítésével. Tegnap délelőtt a Vöröskereszt kaposvári székházéban ülést tartott a megyei vezetőség. Az értékelő beszámoló és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítés figyelembe vette azokat az újító társadalmi törekvéseket is, amelyek a szervezet munkáját meghatározzák a továbbiakban. A Vöröskereszt Somogy megyei vezetősége eredményesen végzett munkáról adhatott számot a testületnek. A megye folyamatos vérellátásának biztosításán túl sikerült kielégíteni a rendkívüli igényéket is. Somogy önzetlen véradód teljesítették a tervet. Másik kiemelt feladat volt ebben az évben az egészségnevelés, a betegségek megelőzése. A szűrő- vizsgálatok szervezésében hatékony együttműködés alakult ki az állami egészségügyi szolgálat dolgozód és a Vöröskereszt aktivistái között. A káros szenvedélyek elleni küzdelemben előtérbe került a betegségek megelőzésének ismeretgyarapító népszerűsítése. A minapi megyei tanácsi ülésen is elhangzott, hogy a Vöröskereszt sokat segít az állami egészségügyi feladatok teljesítésében. A Vörös- kereszt hagyományos feladatának tekinti a tisztasági mozgalom szervezését, ám az idei tapasztalatok arra figyelmeztetnek — állapította meg a'beszámoló, hogy az iskolák és az üzemek kövesebb figyelmet szenteltek a környezet rendjére.‘A gyermek- és ifjúságvédelmi munka terén fokozódott a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalokat patronáló tevékenység az iskolákban és a munkahelyeken egyaránt. A lakóterületi alapszervezetek azonban adósak még e körültekintő munkával. Mind fokozottabb figyelem övezi a mezőgazdasági üzemek munkafeltételeinek javítását. A megye hatvanhá- rom ipari és mezőgazdasági üzemében végzett felmérés szerint az elsősegélynyújtó helyek felszereltsége elmarad a kívánalmaktól a termelő- szövetkezetekben. Üj feladatként jelentkezett a kaposvári vízimentő polgárivédelmi alegység megszervezése. A városi mentőszolgálat és a Kaposvári Tanítóképző Főiskola testnevelő tanszéke vállalta a szolgálat tagjainak felkészítését. A jövő nyáron a desedai strandon teljesítenek majd szolgálatot, de már megkezdődtek az előkészületek a- boglárlellei vízimentő sportegyesület megalakítására is. Honfi Istvánná, a Vöröskereszt Somogy megyei vezetőségének titkára szóbeli kiegészítőjében foglalkozott a gazdaság új törekvéseivel azonosuló szervezeti feladatokkal. A gazdasági vezetők eddig is fontos feladatuknak tartották a véradómozgalom támogatását, de hogy minél kevesebb munkaidő vesszen el emiatt, csökkentik a megyei kórház véradóállomásán a véradások számát, többször kerül sor erre majd a munkahelyen. A nemzeti egészségmegőrző program megvalósítása nemcsak az állami egészségügy feladata, hanem sokat tehetnek érdekében a tömegszervezetek, sajátos eszközeivel a Vöröskereszt is — hangzott el a szóbeli kiegészítőben és a felszólalásokban is. A legtöbb hozzászóló a Vöröskereszt hagyományos feladatainak újszerű megoldásait keresve tett javaslatot a munka hatékonyságának fokozására. A Magyar Vöröskereszt Somogy megyei vezetősége a megüresedett tisztségek betöltésére két új tagot választót: dr. Szőlösi József, a megyei mentőszolgálat vezetője, illetve dr. Virág Zoltán, a megyei köjál igazgatója tölti be ezeket. Horányi Barna Beszéde további részében felidézte az iskola, az oktatás fejlődésének főbb állomásait, azt, hogy az eltelt száz év alatt a képzési célok változtak, de mindig a társadalmi, gazdasági igények szabták meg a feladatokat. — Ma elmondhatjuk — hangsúlyozta, — hogy azokat az intézkedéseket, melyek száz éve elindították az agrár szakoktatást, történelmi értékű fejlődés követte, melynek eredményeként az állattenyésztő-képzés, a kutatás hazai fellegvárává vált Somogy. A holnap céljairól szólva kiemelte a színvonal, a jövedelmezőség, a versenyképesség javításának fontosságát, amihez elengedhetetlen, hogy megújuljon az állattenyésztés. Ebben a munkában nagy szerepe van az egy egységben működő szak- középiskolának és az állat- tenyésztési karnak. Beszéde végén bejelentette, hogy a Minisztertanács elnöke, Lázár György a százéves jubileum alkalmából jubileumi oklevelet adományozott az intézménynek. Az Oklevélen ez áll: „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa adományozta a kaposvári Móricz Zsigmond szakközépiskola alapítása századik évfordulójára.” Kitüntetések, elismerések átadásával, a gyakorlatokhoz otthont adó nagyüzemek köszöntésével folytatódott a bensőséges ünnep. Köszöntötte a részvevőket az agrárművelődéstörténet egyik kutatója, dr. Kanyar József levéltérigazgató, a Somogy megye mezőgazdasági szakoktatása 90 éves című könyv szerzője, dr. Molnár László nyugalmazott főiskolai tanár, emlékeket idézett az egykori diák, Boda János, a siófoki November 7. Tsz elnöké, és mai életükről szólt László Tünde ,-KISZ-titkár, az iskola negyedikes tanulója. Emlékezetesen szép pillanat volt, mikor a Latinca KISZ-szervezet a centenárium alkalmából zászlót adományozott az iskolának, melyre emlékszalagot kötött dr. Széles Gyula, az egyetem állattenyésztési karának főigazgató-helyettese és Bodnár Imre, a toponári Kapos- táj Tsz elnöke. Az ünnepi megemlékezés délután az iskolában folytatódott, ahol tanár-diák találkozót tartottak, és dr. Gye- nesei István, egykori hallgató, iskolatörténeti kiállítást nyitott meg. V. M. HÉTVÉGI tájoló A diákok tanulmányi munkáját a vakáció váltja föl. A téli szünet-idejére ma búcsúznak el az iskolától és a barátoktól. Elfoglaltságukról, programjukról nemcsak a szülőd ház igyekszik gondoskodni,, hanem több művelődési intézmény is, Alighogy Lekerül a vállról a nehéz táska, Barcson a Móricz Zsigmond Művelődési Ifjúsági Központban a helyi fúvószenekar és az ifjúsági fúvósegyüttes várja az érdeklődőket A hangversenyre szombaton 17 órakor kienül sor. Vasárnap itt ifjúsági táncest lesz a Pax együttes közreműködésével. A Dráva-panti városiban ezekben a napokban a nagyatádi amatőr Polák Judit linómetszeteit és szőtt faliképéit tekinthetik meg. iKaposváron már szombaton kinyitja kapuját a diákcentrum a Kilián György Városi Művelődési Központban. Az első napi program a diszkó és a video kedvelőinek kedvez. Középiskolásoknak ajánljuk a videó-diszkó párbajt, melyet Várhakni Károly és Ábel József vezet. Vasárnap itt a táncház kedvelői szórakozhatnak, a hangulatról és a talp alá válóról a Zengő együttes gondoskodik. Héttőn a Habo Blues Band ad koncertet a megyeszékhelyen, a városi művelődési központban. A kicsinyeket szombattól várják a Kiliánban a vaká- Ciós programokra. Ezen, a n|apon már reggel nyolctól övék a ház, a sok-sok játék- lehetőség csalogató. Vasár- n|ap is érdemes lesz visszatérni ide, akár délelőtt, akár pedig ebéd után. Az angol nyelvet beszélőknek a teadélutámit ajánljuk szombaton. A Kilián György Városi Művelődési Központban a csevelyit segíti a Simon and Garfunkel című toomcertfilm, melyet bemutatnak a rendezvényen. A különféle programok szünetében érdemes megtekinteni a francia plakátokból rendezett kiállítást és a belga származású Luc Degrise grafikád tárlatát. A nagyatádi gyerekeknek karácsonyi játszóház programról1 gondoskodnak a Gábor Andor Művelődési Köz- ponltban szombaton 14 órától. Megltanulhatják a mézeskalács díszítés .titkát. a gyöngyfűzést, karácsonyfa- díszeket is készíthetnek, a legügyesebbek ajándékozásáról a télapó gondoskodik Miután mindenki elkészítette kedvenc emléktárgyát, meghallgaithalbja Muzsay András dalénekes műsorát. A szabadidő teremben még vasárnap is készíthetnek karácsonyfadíszeket a gyerekek. Az ünnep előtti rendezvények sarába tartozik már Csurgón is a ^hagyományos kórushangverseny, melyet ma 18 órakor tartanak az I. számú általános iskolában. Hét kórus mutatja be aiz alkatomra összeállított műsorát. Szombaton, jutalom ünnepségen vehetnek részt a csurgói és a környékbeli kisdobosok, úttörők, a Csokonai művelődési központiban. Marcaliban a lengyel képzőművészek fiatal nemzedékének a tagja, Ryszard Ko- wal mutatkozik bé a Lengyel József múzeumban. (Képünkön a művész alkotása.) Siófokon a Siotour szabadidő klubjában birtokba vehetik az új kondicionáló berendezésit a testedzők. Az Ausztriából beszer zett * gépi eszközt szombaton „avathatják” föl az érdeklődők. Balatoni bábos betlehemesek Volly István előadása Siófokon Szerdán este a Dél-balatoni Kulturális Központban emlékezetes szép előadáson vehettek részt a siófoki népegyetem hallgatói. Egy csaknem 100 éve néptanítók által gyűjtött (lejegyzett) és azóta is élő karácsonyi népszokásról tartott előadást dr. Volly István népzeneku- ítató, fOlkűiórista, a kiüti iskola bábcsoportja pedig mintegy szemléltetésül bemutatta a bábos betlehemesek színes, hangulatos játékát. Az előadás előtt Nagy Éva a művelődési központ főelőadója méltatta dr. Volly István munkásságát, kiemelve a jeles kutató, Vikár Béla életművével kapcsolatos tevékenységét. Különös tekintettel a somogyi vonatkozásokra. (Volly István somogyi „Kalevala” című monográfiája a Somogyi Almanach sorozatban jelent meg Kaposváron 1959-ben, dr. Kanyar József szerkesztésében.) Mimit ismeretes Vdkár Béla, Bartók és Kodály elődje a népzenekutatásban a Somogy megyei Hetesen született és jelentős gyűjtőmunkát végzett a többi között szűkebb pátriájában is. Volly István régi karácsonyokra tekintett vissza, a többi között elmondta, hogy Kodálynak és tanítványainak milyen sokat kellett küzdeniük a „magyar karácsony jogaiért” az ünneplésben, hiszen rendkívül elterjedtek a német eredetű dallamok az országban, a hazai folklór rovására. 1934- ben rendeztek egy nagyszabású előladást a Zeneakadémián „Magyar karácsony a magyar rádióban” címmel, mely förgeteges közönségsikert aratott, csupán egyetlen 'szépséghibája volt: a rádió nem közvetítette. Azóta nemcsak itthon, de a világ minden részében ahol magyarok élnek, valóságos kultusza van a hazai folklórnak a többi között a betle- hemes játékoknak. A balatoni bábos betlehemes hagyományokról szólva Volly István megemlékezett azokról a néptanítókról — a (többi között Balatonkiliitt egykori mesteréről, Peterdi Lászlóról —, akik felfigyeltek a népszokások szépségére s nem hagyták feledésbe menni ezeket az értékeket. E hagyomány ma is fellelhető szinte az egész déli parton. Kilititől Kiskanizsá- ig. S az utóbbi években számos betlehemes találkozón mutatkoztak be a vörsiek a balatonberényiek, a szent- györgyiek stb. A balatoni bábos betlehemes játékokhoz hasonló népszokásokat gyűjtöttek a folklóristák Erdélyben, Szabolcs-Szatmárban és Esztergom vidékén is. A régiségüket az is bizonyítja, hogy a református Szatmár- csekén (Kölcsey falujában) is élnek a bábos betlehemes hagyományok, holott ismert, hogy a reformáció puritanizmusa nem tűrte az efféle „bívtságókat”. (Megj,egyzendó, a puritánnak egyáltalán nem nevezhető katolikus egyház is megtagadta egy időben profánsága miatt e sajátos népszokást.) A kiliti bábos betlehemesek — a helybeli általános iskola tanulói — őseik hagyományaihoz híven mutatták be a rendkívül színes, sok jellegzetes népi alakot rrnegjefenáitő karácsonyi játékot. Az előadás után a népegyetem hallgatói hosz- szan elbeszélgettek dr. Volly Istvánnal, a 80 éves tudóssal, aki szívesén válaszolt az érdekes — és aktuális — témával kapcsolatos kérdésekre. Sz. A. *
