Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
1986. december 13., szombat Somogyi Néplap 9 IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Sajtótörténet A kétszáz éves Magyar Kurír Korai sajtótörténetünk együk jeles lapja, a Magyar Kurír, a második magyar nyelvű újság. (Az első az 1780. január 1-jén megjelenít Magyar Hírmondó volt.) Épp kétszáz évvel ezelőtt, 1786 decemberében jelent meg — a második száma. Az első szám dátuma 1786. július 1- je volt, ám ezt engedély híján elkobozták. Ezért tartjuk hált a lap születésnapjának a másiodiik szám megjelenését, amely időponttól kezdve aztán a Magyar Kurír hetenként kétszer folyamatosan látott napvilágot, egészen 1834-ig. Az első számot Pozsonyban adta ki Tállyai Dávid, lapalapitásd kísérletét azonban a Magyar Helytartótanács ellenezte. Szacsvay Sándornak is csak az uralkodó, II. József támogatásával sikerült lapengedélyt szereznie Becsben — főként arra, hogy rendeljetek szövegét közölje magyar nyelvien. Szacsvay, akinek neve évtizedeikig fémjelzi az újságot, a Magyar Hírmondónál, az első magyar nyelvű lapnál kezdte pályáját. De aztán saiját lapjánál fejtette ki korát megelőző publicisztikai tevékenységét, haladó szellemben, gyakran bírálva az egyház túlkapásait, olykor példabeszédekben, állattörténeteikben adta elő kora forradalmaival rokonszenvező nézeteit. A kezdetben lelkes jozefinista szerkesztő dicsőítette II. Józsefet, a vallási türeliem érdekében hozott rendelkezéseit, és támogatta az érintették körében nagy felháborodást keltett uralkodód törekvést, amely a nemesi adómentesség megszüntetésére irányult. Sokszor és sokan megrótták, följelentették a Magyar Kurír szerkesztőjét. A szigorú cenzort majd még szigorúbb cenzor váltatta föl. Szacsvay leleménye volt a cenzúra által betiltott szövegek, cikkek helyének üresen hagyása, vagy azt írta a törlés helyére: „innen a betűk a rostában maradtak”, ,,/itt •nagy szél fútt, elvitte a betűket” ... Bécsben szerkesztették, adták ki a Magyar Kurírt, de természetesen foglalkoztak a magyarországi eseményekkel is. Rendszeresen beszámoltak a honi állapotokról, a török háború okozta nélkülözésről és pusztulásról. Levelezők és magánlkap- csolatok révén szerzett tudomást a lap szerkesztője a magyar közállapotokról. Rendszeresen kaptak hírt az olvasók a francia forradalomról is, az előkészületeikről, a Bastille bevételéről; egyrészt külföldi lapok cikkeit vette át az újság, másrészt fiktív, rég meghalt történelmi személyek szájába adott párbeszédeikkel utalt az aktuális témára. Francia és magyar verebek beszélgetnék az egyik cikkben. A magyar veréb szavai ezek: .. egyik szomszédunk ellenség, a másik pedig segítség lévén az ide való verebek egyfelől a barátság, másfelől az ellenségeskedés jussán sokat elvitetnek, sokat elpréd álnak”. Az 1780-as évék végére Szacsvay felfogása közeledett a nemesi -nemzeti mozgalmakhoz. II. Lápot uralkodása idején a lap felfogása sajátos kettősségre utal. Jozefinista felfogása a patrióta nemesi meggyőződéssel párosult. Ám a nemesi ellenálláshoz való csatlakozása nem tartja vissza attól, hogy bírálja a nemességet és az egyházat. Bekapcsolódik a magyar nyelv ügyéért folytatott harcba is. Az 1791-es esztendőben, amikor Szacsvay ismét eltá- vottodában volt a nemesi mozgalomtól, „a francia forradalommal kapcsolatos híreinél és kommend ára i nál is előtérbe kerülnek azok a világnézeti, politikai és társadalmi szempontok, amelyekéit a párizsi változásokból MivilágosiuJItsáigának megfelelően rakonsaenwel szemlél” — írja róla Kókay György. — Szacsvay a bécsi felvilágosodás szemszögén át nézte a franciaországi eseményeket, de emellett mint vérbeli újságíró lelkesedett magáért a szenzációért is.” A cenzúrával II. József és II. Lapát uralkodása idején is voltak konfliktusai Szacs- vayniak. De a szélsőségesen reakciós I. Ferenc uralkodása idején még inkább a szerkesztő elten fordultak a korábban megbírált és most ismét befolyásossá vált egyházi és szélsőségesen konzervatív személyiek. S az első adandó alkalommal betiltatták a Magyar Kurírt. Decsy szerkesztősége alatt más lapokból átvett közleményekből építkezett a Magyar Kurír. Szenvtelen referáló cikkek jelenték meg benne. Az 1795-ben kivégzett öz Pál és SzoQárcsilk Sándor jakobinus vértanúk halálát közlő cikk után ezt írja Decsy: „Miire nem viszi az éretlen ifjúi gondolat az embert? Boldog, aki magát a rossz társaságtól elvonja, és magának, maiga rejtett szobájában, hasznos és épületes könyveknek olvasásával mulatságot talál.” Ennek ellenére Decsy lapját is meg-megnyírb állta a cenzúra. S a szenvtelen híradások mellett olykor azért a szimpátia is helyet kapott a lapban. (A lengyelországi Kosciuszko-feLkelésről szóló híradásokról rokonszenwel fant a lap.) Decsy élőbb egyedül, majd amikor beolvadt a Bétsi Magyar Merkuríus, annak szerkesztőjével, Pánczél Dániellel szerkesztette 1816-ig, haláláig a lapot. Utódai — Igaz Sámuel és Márton József — szerkesztésében egészen 1834-ig áüitt fenn a Magyar Kurír, amelynek legfényesebb lapjait alapítója, Szacsvay Sándor írta. S. E. Péntek Imre SZO-SZedet nap víz szél ég alatt szél víz nap ég a nap nap víz szél ölében nap mint nap > szélbe visz napszél visz napra visz vízszél húz partra tesz szél visz szél ő a szél napszem kei ő a nap pamtszél vonz ő a part széliében , elívdsz él szél támad nappal is éles part éjjel is széles víz víz nem árt visz elvisz nap nem árt szél les víz magamhoz pánt les nap visszavisz víz visz el halálig szél visz el ed visel Albrecht Dürer: Apokalipszis lovasok, fametszet (1498). Az Lucas Cranach: Szent Antal megkísértése, fametszet (1506) Apokalipszis sorozat 4. lapja Az európai grafika remekei A Szépművésizeti Múzeum csaknem százezer lapot számláló gyűjteményéből új kiállításán hatszáz év leghíresebb műveit mutatja be, a figyelmet csak a csúcsteljie- síltményékire összpontosítva. Az elmúlt évek során a grafika legfontosabb korszakaival ismertette meg a látogatót a reneszánsztól napjainkig. Voltak nagy sikerű tematikus kiállításai is, mint a hézagpótló Biblia világa sorozat. Az érzékeny grafikai lapok, metszetek, rézkarcok, litográfiák nem bírják ki a hosszú ideig tartó világosságot, színük lassan eltűnik, ezért a kincseiket érő művek csupán néhány hónapig láthatók, utána visszakerülnek hatalmas tárlódobozaikba. Ezért ünnepi élmény az az időszak, amikor újra tanulmányozhatók. A gyűjtemény páratlan gazdagságára utal, hogy a legnagyobb művészek csaknem hiánytalanul képviselve vannak, gyakran több művükkel is, hála az elmúlt századok finom érzékű gyűjtőinek. Az európai sofcszo- rosítóművésizet legnagyobbjainak pedig — Dürernek, Gadlotnak, Rembrandnak, Goyáinak, Daumiemek, sőt Toutause-Lautreanak — csaknem teljies életműve a kutatók rendelkezésére áll. Hiányok természetesen, mint minden nagy európai múzeumban, dltt is vannak. így hiányzanak például a színes rézkarc legnagyobb mesterének, Hercules Seghersniefc a művei. A legnagyobb hiányok azonban a XX. századi mesterek műveiben tapasztalhatók ; ennek oka elsősorban az első világháborút követő pénzhiány. Ma pedig ezek a lapok alig pótolhatók, csillagászati áron lennének csak hozzáférhetők. A modem grafikai anyag csupán az utóbbi évek gyűj- téspolitikájavai került előtérbe, ennek legújabb eredményei már kiállításra is kerülték, láthatjuk Braque kvalitásos manotipiájjált, Max Pechsitedn, Salvador Dali, Légár, Ozenfant grafikáit. A sokszorosított grafika nagy jélemitősége abban áll, hogy a látogatók ólyan művészek stílusát is 'megismerhetik, akik műveikkel a magyarországi múzeumok festmény és szoborgyűjte- mónyeiiben egyáltalán nem, vagy pedig kisebb jelentőségű művekkel vannak képviselve. A grafikák történeti sorrendben követik egymást, így a művészettörténet nagy korszakainak jellegzetes vonásai szinte kítapinithatóak. A XVIII. századi grafika legnagyobb teljesítményei az olasz művészek nevéhez fűződnek. A velencei Tiepolo, és Canaletto élet- és tájképekkel új műfajt teremtettek. Különösen Canaletto volt rendkívül népszerű egy-egy jellegzetes velencei részletet bemutató mesteri vánoslátfcépeivel, amelyeket a lagúnák városától elragad- italtott külföldi látogatók is szívesen vittek haza útiem- iékül. Ma már rekordárakat érnek el az aukciókon Pima- nesinek az antik Rómát ábrázoló művei. Piiiramesi a vá- rosiátkép műfaját új utakra vezette. Romantikus stílusa fantasztikus kompozíciókban keltette életre a XVIII. századi díszletművészet trükkjeivel ábrázolt ókori rom óikat. A spanyol Goya sorozatai kora társadalmának döbbenetes, szimbolikus kritikái. A XIX. század kedvelt sokszorosító eljárása volt a Idithográfia, melynek a francia Daumier, és a századvégen pedig Toulouse-Lautrec vcüitak messzire ható képviselői. Daumier sorozataiban mairó gúnnyal ostorozta az uralkodó rendszer képviselőit, a polgári köztársaságért harcolt lapjaival. Toulouse-Lautrec, a nyomorék gróf, a színes lifhoigráfiia legnagyobb mestere pedig a századvég művészvilágát ábrázolta üde, dekoratív színfoltokból komponált, utolérhetetlen szépségű lapjain. Századunkban leginkább Picasso neve forrt össze a grafikával. A Szépművészeti Múzeum néhány kivételesen szép lapját birtokolja a század első évtizedéből. Brestyánszky Ilona BORISZ RABENYKIJ Éjszakai vezetés Amikor sikeres vizsga után megkaptam a jogosítványt, férjem eléggé gúnyos mosoly kíséretében megkérdezte: — Az éjszakai vezetést is gyakoroltátok? — Nem. Kizárólag nappal vezettem. — Sejtettem — morogta lekicsinylőén. — Jegyezd meg, drágám! Egy nő számára nagyon fontos. hogy éjszaka is tudjon gépkocsit vezetni. Ma, ha sötétedni kezd, elkezdjük a gyakorlást, mindent pótolunk, mert ezt is meg kell tanulnod. Egy álló hónapig csak gyéren megvilágított utcákon autóztunk. Sőt, a város körül húzódó utakat is beutaztuk. — Egészen jól csinálod — mondta egy alkalommal a férjem. — Már csak egy dolog van hátra. Képzeld el: útközben nekimentünk egy fának, a kocsi összetört, én meg elvesztettem az eszméletemet. Nincs más hátra, meg kell állítanod egy arra haladó autót, engem pedig odacipelni és felrakmi a segítséget nyújtó kocsira ... Nem akarok dicsekedni, de a napi bevásárlások során, a degeszre tömött szatyrok, dögnehéz táskák cipelésekor szerzett tréning itt is segített: elég gyorsan elsajátítottam, hogyan kell egy közúti baleset sérültjét ide-oda cipelni. — Most már minden rendben van — szólt a férjem egy gyakorlás után, és vállon veregetett. — Igazi pilóta lettél! Szombaton Trojekumová- ékhoz mentünk vendégségbe. Az idő vidáman és gyorsan telt. Éjjel két órakor szeretett férjem nagy nehezen fölállt az asztaltól, és akadozó nyelvvel, dadogva tudomásomra hozta: — Masa, aranyoskám, teljesen kikészültem... Légy szíves, vigyél ki a kocsihoz. Szerencsésen hazaértünk. A férjemet óvatosan felcipeltem a lakásba, és ágyba fektettem. Azóta számomra is világos: miért is fontos egy nő számára, hogy éjjel is tudjon autót vezetni... Fordította: Kiss György Mihály
