Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
1986. november 12., szerda Somogyi Néplap 3 SZAKMÁVAL KÖNNYEBB Több munkahelyff kevesebb jelentkező Somogy az ország legritkábban lakott és az egyik legelöregedettebb megyéje. Ezért kedvezőtlen a munkaképes korúak korösszetétele is. Jelenleg a munkába lépők száma már nem pótolja a munkából kilépőkét. Ez jellemzi majd a következő éveket is. Természetes, hogy ez kihat a pályakezdők elhelyezkedésére is. — Az iskolarendszerből kikerülő fiatalok zökkenő nélküli munkába állítását szolgálja az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének utasítása. Eszerint ösz- szegyűjtjük az adatokat az első ízben munkába lépő fiatalok számára felajánlható munkahelyekről — mondta Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője. — Ezt a munkaerő-szolgálati irodával közösen készítjük el. A pályakezdők számára alkalmas munkahelyek jegyzékét megküldjük, valamennyi tanácsi szervnek, amely foglalkozik munkaerő-közvetítéssel. Jól szolgálja a fiatalok munkába helyezését, hogy valamennyi iskola tudomást szerez az elhelyezkedési lehetőségekről. — Okoz-e valamilyen gondot a fiataldk elhelyezkedése a megyében? — A felajánlott munkahelyek száma minden évben meghaladja az elhelyezkedőkét. Az idén végzett 7922 fiatal közül 3269 lépett munkába, mivel nem tanult tovább. A felkínált munkahelyek száma viszont 3672 volt. összességében tehát nem gond a fiatalok elhelyezkedése. Néhány egyedi esetben megesik, hogy hosszabb időt vesz igénybe a megfelelő munkahely megtalálása. Az általános iskolát, a gimnáziumot végzett diákoknak az átlagosnál több energát kell fordítaniuk az elhelyezkedésre. — Hogyan fogadják a vállalatok a fiatalokat? — A munkáltatók szívesen vesznek föl pályakezdőket. Többségük elsősorban a bérgazdálkodás szabályaira való tekintettel fogadja őket örömmel, mivel az alacsonyabb kezdő fizetésük kedvezően befolyásolja a bérszínvonalat. Az olyan munkakörökben, mint a gépíróké, a pályakezdők alkalmasak a feladatok elvégzésére. A számítástechnikában, az egészségügyben, az oktatásban az egyes tevékenységek jellege, újszerűsége teszi a fiatalokat alkalmassá arra, hogy gyorsan beilleszkedjenek. — Kinek könnyebb és kinek nehezebb az elhelyezkedés? — Az úgynevezett szakképzetlen állások száma minden évben magasabb, mint az elhelyezkedni szándékozóké. Nagy részük betanított és segédmunka. Elsősorban az okoz gondot, hogy egy részük nem felel meg a fiatalok életkori sajátosságainak. Sajnos, a gimnáziumot végzettek részére felajánlott állások száma, csak 25—30 százaléka a munkahelyet keresőkének, így aztán az érettségizett fiatalok közül sokan kényszerpályára lépnek, nem a végleges élethivatást vá- lásztva kezdenek dolgozni. Átmeneti megoldásként a lányok többsége képesítés nélküli nevelőnek, gyermekfelügyelőnek, betanított egészségügyi dolgozónak megy, áztán adminisztrációs területen helyezkedik el. A fiúk számára — ha nem is véglegesen — az általános iskolát végzetteknek felajánlott munkakörök adnak elhelyezkedési lehetőséget. — Előnyösebb helyzetben van tehát az, aki szakmát kapott az iskolában. — így van. A szakközép- iskolát végzettek elhelyezkedése megoldott, egy részük szakmunkás lesz. Az egészségügyi és kereskedelmi szakközépiskolából kikerültek közül többen máshol próbálnak szerencsét. Legelőnyösebb helyzetben a szakmunkásképző intézetekben végzett pályakezdők vannak. Harminc százalékukat tanulmányi szerződés köti a vállalathoz, különben is több állást ajánlanak nekik, mint ahányan végeznek. A pályakezdő fiatalok nagy többsége egyébként augusztus végére, szeptember elejére már elhelyezkedett. Jelenleg főként azok várnak kedvező munkaalkalomra, akiknek a családi vagy az anyagi helyzete lehetővé teszi ezt. L. G. A japán kapcsolat Kohászati berendezések Finnországba Sinka József A Csepel Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgép- gyárálban csaknem kezdettől együtt dolgozik egy szerkesztési csoport. A hat felsőfokú műszaki végzettségű szakember mellett két műszaki rajzoló és egy újítási előadó is tevékenykedik. Debity József, a csoport vezetője és két társa: Török Zoltán és Sinka József gyártmánytervező beszélt munkájukról. — A gyáriban nincs külön fejlesztési csoport, tehát a fejlesztési munkák is hozzánk tartoznak — mondta Debity József. — Mivel egyedi gépgyárról van szó, tulajdoniképpen minden gépen van valami fejleszteni- v.aló;_ minidig mást csinálunk, de az egy-egy kategóriába tartozó gépeknek megvan a saját emberük. S nemcsak a gépekhez kell értenünk: kereskedelmi feladatokat is el kell látnunk. A csoport sokrétű munkáját illusztrálja, hogy az egyik kecskeméti szállítás során megnézték az Aluszöv gépeit és az ott látott elavult technológia helyébe korszerűt javasoltak, olyat, amely az előzőnél termelékenyebb és kevesebb személyzetet igényel. A helyszín felmérése után a terveket úgy alakították, hogy a meglevő csarnokon csak minimális módosításokat kellett elvégezni. Ezt követően látogatást szervezték a kecskeméti gyár vezetői számára egy olyan üzemben, Török Zoltán ahol már dolgozik hasonló berendezés. — A munka úgy indul, hogy már egy-egy szerződés- kötéskor is jelen vagyunk — mondta Török Zoltán. — Ez teljesen új dolog, még csak most kezd kialakulni. Szeretnénk elérni, hogy akinek a rajztáblánál gépet kell terveznie, ismerje az előzményeket is. Nem árt, ha van ott olyan műszaki szakember, aki túd „súgni” a kereskedőnek. Török Zoltán most egy szélesszálag-lhengermű kiszolgálóberendezésén dolgozik. Ezt Finnországba készítik, és egy japán üzletház közvetítésével bonyolítják le eladását. — A japán tervdokumentáció alapján kell elkészítenem a honosítást a magyar szabvány szerint. Húszmillió forintos munkáról van szó. Ennek eredményessége meghatározhatja kapcsolatunkat a japánokkal. A szerkesztőgárdának a szokatlan súlyú és nagyságú berendezés érdekes feladatot adott. Egy egybeépített egység súlya eléri a negyven tonnát. Méretei: a hosszúsága 12 méter, s 3 méter a szélessége. Sinika József csőgyártó berendezésék tervezésével foglalkozik. Ez a gyár fő profilja. — A hegyezőtői a precíziós csövek gyártására alkalmas berendezésekig mindent csinálunk. Űjabban készítünk teljes gyártósorokat is. Ezek az automaták jelentik a jöDebity József vöt. Tulajdonképpen a vevő igényei szerint tervezünk különféle kiszolgálóegységeket, és az alapgépek aprőbb- nagyóbb módosításainak megtervezése is a mi dolgunk. Lehőcz Rudolf Lassan csitulnak az új házadó rendelet keltette hullámok. Mint ismeretes, jövőre módosul a korábbi rend, s kevesebben fizetnek, igaz, jóval többet, lakóingatlanaik után. E rendelet viszont csak folytatása annak a folyamatnak, amelynek célja az arányos közteherviselés megvalósítása. Ezért került sor az általános jövedelemadó-rendszer módosítására az év elején. Megszűnt a községfejlesztési hozzájárulás, s ezt beépítették a korábbi rendszerbe oly módon, hogy 80 ezer forint jövedelemig nem változtak a kulcsok, tehát itt csökkent az elvonás, 80-tól 200 ezer forintig részben beépült az adóba a KÖFA'. Efölött pedig a korábbinál több adót kell fizetni. A másik e sorba illeszthető rendelkezés a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, vagyis az üdülőépületek, stb.-k megadóztatása volt. Mi a közös e három rendeletben? Átböngészve az adótáblákat, egyértelmű, hogy a nagyobb jövedelmeket, illetve vagyonokat adóztatták meg erőteljesen, míg a kisebb kereseteknél, illetve ingatlanoknál az elvonásaiig Megnyitották Somogybán a politikai könyvnapokat Gazdag kiállítás fogadta az érdeklődőket tegnap délelőtt a kaposvári Oktatási Igazgatóság aulájában. A megyei aktívaértekezlet szünetében pártmunkások, tömegszervezeti aktívák, propagandisták állták körül az asztalokat. Ott volt a megnyitón Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára, az aktívaértekezlet előadója, Ripp Géza, a Kossuth Könyvkiadó közgazdasági szerkesztőségének vezetője, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. A 25. alkalommal megrendezett politikai könyvnapokat dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. — 1961-től hagyományosan; évről évre, tömegigényeket kielégítve, általános műveltségünk sokszínűségéhez igazodva rendezünk politikai könyvnapokat. A politikai művek iránti igényt és érdeklődést erősítik a történelmi tapasztalatok, főleg az a kívánság, hogy jobban ► eligazodjunk az események, az információk áradatában, a világpolitika és a hazai társadalmunk jelenségeinek megítélésében is. A kor nemzedéke történelmi szemléletének pontosítása és a legifjabb nemzedék érdekében indokoltnak tartom előrebocsátani, hogy a marxizmus klasszikusainak megismertetése mindig szorosan kapcsolódott a munkásmozgalomhoz, a párthoz, a párt politikájához. Kevésbé köztudott, hogy az illegalitás időszakában a politikai irodalom terjesztése meghurcoltatással, börtön- büntetéssel járt. A haladás ellenségei még azt is figyelemmel kísérték, hogy ki fizet elő munkásmozgalmi napilapra, folyóiratra. Am van közöttünk olyan nemzedék is, melynek tagjai még emlékeznek arra, hogy a felszabadulást követő évek során milyen szellemi éhséget elégített ki a klasszikus irodalom / megjelentetése. Szellemi életünkben új színt, frissességet és tágabb horizontú eligazodást jelentett. A politikai irodalom terjesztésének ma is megvan a megfelelő időszerűsége, társadalmi, politikai szükségessége. A napokban emlékeztünk meg a szocializmus megvédésének és megújulásának három évtizedes évfordulójáról. Az események szerves részét képezik annak az ideológiai, politikai nevelőmunkának, amelyet a negyedszázados rendezvény is visszaigazol. Az előadó rámutatott, hogy a XIII. kongresszus határozatainak megvalósításában a párt Központi Bizottsága nagyobb hatékonyságot, nagyobb politikai következetességet igényel. — Vannak tehát tennivalóink. Az élet által fölvetett, előre nem látott új feladataink is a gazdaságban, ~ az-ideológiában, a kulturális életben. A tennivalókhoz szorosan kapcsolódik a politikai műveltség szerepe. Talán egyetértünk abban, hogy igen gyakran drágább az ismeretek hiánya, mint azok megszerzése. Dr. Horváth Sándor ezután arról beszélt, hogy a Kossuth Könyvkiadó a jelenlegi politikai könyvnapok megnyitójára 25 kiadványt jelentetett meg. Az előadó elsősorban a legújabbkori történelmünk feldolgozására, a három évtizedet bemutató legizgalmasabb kötetekre,, Jiívta fel 'a figyelmet. Köztük először is Kádár -János válogatott beszédeire. — Befejezésül a megyei pártbizottság megbízásából, mondta, ezt az alkalmat szeretném felhasználni arra is, hogy sok szeretettel és tisztelettel köszöntsem azokat az aktíy társadalmi munkát végző párttagjainkat, akik hosszú évek, évtizedek során eredményesen működtek közre pártmegbízatásként a politikai irodalom terjesztésében, a marxizmus—leni- nizmus eszméjének terjesztésében. Tisztelet övezi ezért munkájukat és kívánom, hogy tevékenységük mindinkább váljon politikai munkánk szerves részévé, tevékenységük még jobban elismertté. Köszönjük a közreműködőknek a gazdag választékot, az esztétikus kiállítást. A megnyitó után a jelenlévők megnézték a kiállított műveket. Közülük sok azonnal gazdára talált. ADÓREFORM változott, vagy ahogy említettük, az általános jövedelemadónál csökkent is. A másik fontos jellemző, hogy mindenhol igyekeztek a korábbi túl bonyolult elvonási formákat kiküszöbölni, s ezzel párhuzamosan a szociálpolitikai, vagy ellátási célokat szem előtt tartva, kedvezményeket adni. Ebből pedig már adódik a következő összefüggés: e rendelkezések előfutárai a várhatóan két év múlva bevezetendő személyi jövedelemadó-rendszernek, amelyről már élénk vita folyik a szakemberek között. Az alapelv már egyértelműen kirajzolódik: a jövedelmekkel és a vagyonnal arányos közteherviselés megvalósítása. Vagyis, a társadalmi közös kiadásainkból mindenkinek anyagi teherbíróképessége szerint kell kivennie a részét. Természetesen sehol sem érvényesül fehéren-feketén ez az elv, mert számos országban, így nemcsak nálunk létezik második gazdaság, s itt is tetemes jövedelmek képződnek. Nálunk a borravaló, a fusimunka, hogy csak a legismertebbeket említsük, teszi nagyon nehézzé például a reális keresetek kiszámítását. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt a vagyonadó, amelynek egyik formája az ingatlanok megadóztatása. Persze vannak, akik vitatják a progresszív adózás elveit. Mondván, jogtalan a kereset, vagy a vagyon növekedésével mind nagyobb százalékú elvonást megállapítani. De akárhogy is vesz- szük, az alacsonyabb keresetűek, vagy kisebb alapterületű lakások, házak tulajdonosai csak nagy erőfeszítések árán lennének képesek több adót fizetni, s ez ellent is mondana az arányosság elvének. Az már viszont egy egészen más kérdés, hogy nálunk egyelőre a jövedelmek egy részét éppen a második gazdaságban nem lehet nyomon követni. Jószerivel azt sem tudjuk biztosan, hogy körülbelül hány embert érint, és évente mekkora összeg cserél gazdát ily módon. (Természetesen csak a legális csatornán átcsoportosúló jövedelmekről van értelme adózás szempontjából beszélni, mert az illegálisan gazdát cserélő pénzek mozgásának felderítésére már a gazdasági rendőrségre tartozik.) Mindenképpen szükséges lenne tehát a mainál átfogóbb adóellenőrzésre, s ennek keretében a vagyon növekedését sem ártana nyomon követni. Csak az az adórendszer elégítheti ki a társadalom igazságérzetét, amely az összes legális jövedelem adóztatását tűzi ki célul. Különben ismerjük el — olykor jogosan tiltakoznak az érintettek még a legenyhébb adókulcsok ellen is, mondván, hogy mások sokkal nagyobb jövedelem után egyáltalán nem fizetnek. E néhány ellentmondásból is látható, milyen nehéz dolog olyan adóreformot kidolgozni, bevezetni, amit a társadalom nagy többsége méltányosnak, igazságosnak tart. De minthogy az adóreformnak csak a félútján tartunk még, reméljük, a szakértők e fogas kérdésre is megtalálják majd a választ, Lakatos Mária
