Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
Néplap 1986. november 7., péntek AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mérlegen a múzeumi rendezvények A múlt héten befejeződött a múzeumi és műemléki hónap rendezvénysorozata Somogyiban. A szervezőik hat hátig hetenként különböző ajánlattal jelentkeztek. Volt képző- és iparművészeti hét, ismerkedés a restaurátorok munkájával, régészeti és természettudományi, .illetve néprajzi hét. A programok zöme a megyeszékhelyen zajlottak 'lie, de előadásokat tartottak Barcson, Csurgón, Lafcócsán, Marcaliban, Szu- lőkban és Vízváron is. Néhol gondot okozott a kiállító- termék hiánya, de ezt — Csurgón például — úgy oldották meg, hogy a tárgyakat az iskolákban helyezték ékSzámos kiállítást, filmvetítést és műh elly látogatást tartottak. Ezek egy részére az általános és .köaépislkolá- sokat várták, az előlaid ásókat nagyobb nyilvánossáignak szánták. Sok fiatal ismerkedett meg a restaurátorok munkájával. Élénk volt az érdeklődés az isk'Olaltörténeti kiállítás iránt is. Megfakult ibizonyítvámyo- kat, régi füzeteket, szemléltető eszközöket láttunk. Ezt januártól kibővítve — újra bemutatja a múzeum.^ Újdonság még, hogy amint elkészül az átépített foglalkoztató a megyei múzeumban, lényegesen töibb tanulócsoportot ltudnák majd fogadni. Kiemelkedő sikere volt a természettudományi hétnek. Zsúfolásig megtelt teremben folytak a filmvetítések, előadások. A kilencévesektől, a nyugdíjas korúak'ig minden korosztály képviseltette magát. Itt találkoztak a rendezők először és utoljára főiskolásokkal. Elgondolkodtató, hogy a többi rendezvényen — különösen az előadásokon — kevesen vettek részit, pedig az általános műveltséghez tartozó kérdésekről esett szó és a témák az iskolai tananyaghoz is jól kapcsolhatók. A múzeumi és műemléki hónappal a lehetőségiek nem értek végét. A múzeum továbbra is várja az érdeklődőket, előzétes jelentkezés esetén csoportok részére is tartanák foglalkozásokat. A nehezen induló sorozaton a tavalyihoz képest többen vélitek részt. Illúzióink azonban ne legyenek! A hat általános « két középiskolás csoport jelenléte azit jelzi, hogy nem támaszkodnak mindenhol a tanórán kívüli nevelésnek erre a formájára. Kár, hogy a tanulók esélyei csökkennek így, mikor még fogékonyak az új befogadására. Balogh Ferenc A falusi éleT írója Az 1986. évi irodalmi Le- nin-díjat Iván Vasziljevnek ítélték oda publicisztikai munkásságáért, a Kezdeményezés lehetősége, az Otthon dicsérete, Visszatérés a földre és a Levelek egy faluból című kisregényeiért. A modern falu problémái és azok megoldása, az ember és az anyaföld elszakíthatatlan kapcsolata és a szülőföld szeretete a legfontosabb motívumai Vasziljev műveinek. Az író háza Borki faluban áll. Ö maga együtt él a földművelők gondjaival, bajaival, s aktívan részt vesz a terület művészeti, publicisztikai életében. Eddig majdnem két tucatnyi könyvet írt, s ezek több mint 3,5 millió példányszámban jelentek meg. Vasziljev publicisztikai művei a falusi és városi lakóik, az ifjúság és az idősebb nemzedék körében is komoly visszhangot keltenek. Ezt bizonyítja az a sok levél is, amely a legkülönfélébb városokból és falvakból érkezik Borkiba. Tiszta szívvel November 7-e alkalmából dr. Domány Sándort a Munka Érdemrend arany fo- kozatával tüntették ki. József Attila 1925-ben írott költerpényénék címe csák hasonlatos a bábák esküjének szövegéhez, amit dr. Domány Sándor, az orvostudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Somogy Megyei Kórház szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa szöveghűen idézett. Tiszta kézzel és tiszta szívvel ... A műtét utáni fáradtságnak nyoma sem látszik a főorvos arcán. A reggeli pipa- püst kora délutánra elszállt az irodáiból. — Az orvosi diplomát harmincnégy éve szereztem meg, de munkaviszonyom alapján harmincnyolc év áll mögöttem. Négy évig — az egyetemi évek alatt — a pécsi egyetem biofizikai intézetének demonstrátora voltam, s ott korán bekapcsolódhattam a tudományos munkáiba. Volt az egyetemen egy húsz fős elsőéves csoportom is, a biofizikát bízták rám a tanárok. A vasutas szülő gyermekének hozzá kellett járulnia taníttatása költségeihez. A tanulás melletti munka révén rrtás is került; a batyujába. — A gimnáziumban volt egy kitűnő egészségtantaná- ruinik, előadásaira ma is sokszor Visszagondolok. Ő ébresztette föl bennem az érdeklődést az orvostudomány iránt. De szerettem a matematikát és a fizikát .is. A nehéz évek táplálták humanista meggyőződését is. És még egy meghatározó személyiség, de már az egyetemen: a Lajos László professzor mellett szigorló orvosként töltött két év érlelte meg azt az elhatározást, hogy szülés-nőgyógyász lesz. — Bizonyos helyzetekben, almikor döntenem kell, megkérdezem magamban: vajon mit tenne ő? 1967-itől tölti be az osztályvezető főorvosi tisztet, a pécsi klinikán eltöltött tizenöt év után. 1968-iban védte meg kandidátusi értekezését. Méhen belül a magzat fejlődésének visszamaradása foglalkoztatta. A diagnosztizálás, a károsodás, megállapítása kevésbé okoz gondot, mint a méhen belüli gyógyítás. — Hol tart ma a kutatási téma gyakorlati megvalósítása Kaposváron? — Ismereteink bővültek, a méhen belüli gyógyászati beavatkozás lehetőségei szélesedték. A kutatások éhben az irányban haladnak. Elég az épületre pillantani, elárulják a felállványozott falak, hogy mostoha körülmények között dolgoznak az osztályon. Dr. Domány Sándor örül annak, hogy az épületet díszítő domborműveket megvédbette a rombolástól. — Annak tudok még igazán örülni, hogy kaposvári működésem ideje alatt sikerült egy színvonalas szülészeti-nőgyógyászati osztály személyi feltételeit megteremteni. — A szülész-nőgyógyász aktív részese annak a társadalmai feladatnak, amely a népesedéssel függ össze. Kaposváron és környékén a c secsem őhaláilozás i arány jobb az országos átlagnál, de a lakosság összetétele rontja a megyei összképet. A megyei tudósktubban nemrégiben találkoztunk, ott szenvedélyesen szólt a fiatalok nevelésének ügyéről. Most előkerültek szekrényéből azok a svéd tankönyvek, amelyekre évek óta hivatkozik. — Ha nem kezdjük el a családi élétre, a szexuálhigi- énére való nevelést a.z álltalános iskola hetedik—nyolcadik osztályában, megkésve cselekszünk. A minisztérium foglalkozik ezekkel a kérdésékkel, a megoldás sürgető feládat. — Somogy demográfiai helyzíetét milyennek ítéli? — Nagyon rossz! Nálunk már tíz éve tartó folyamat a népesség csökkenése, míg az országban négy 'éve számolunk vele. Féladatunk a pozitív családtervezés elősegítése. — A kaposvári megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának a helyzete? — Mostoha. Aránytalan a megyében a műszerellátottság. Épületünk felújítása évek óta húzódik. Horányi Barna KATONAS1R A koszorút ráerősítettük a sírkőre, meggyújtottuk a bágyadt árvácskák közé dug- dosott gyertyákat. A koszorú eltakarta a felirat alsó sorait, így csak a nagybetűs nevek váltak olvashatóvá, a kisbetűsek nem. Pedig a gyertyák egyikét annak emlékére gyújtottuk, akire ez a szöveg utalt: „ ... és fiúk, aki idegen földben pihen ...” * * * Idegen föld... A temetőkert aljában, ahol most a ravatalozó áll és a közelben új temetőparcellát nyitottak, valamikor, több mint negyven éve ugyancsak temető volt — igaz, csak rövid ideig. Néhány ismerőssel most ott álltunk meg rövid beszélgetésre, ahol ennek a sírkertnek a kerítése húzódott. Nem sok, talán ha tíz-tizenkét halom domborodott itt mindössze akkoriban. Ide temették azokat a szovjet katonákat, akik a kórházzá átalakított grófi kastélyban hunytak el, vagy a környéken dúló harcokban haltak meg. A háborút követően kihantolták a holttesteket és elesett bajtársaikkal közös, végső nyughelyre kerültek, ahol emlékmű magasodik és a sírokról sohase hiányoznak az emlékezés, a kegyelet virágai. Szülőfalum földje adott ideiglenes nyughelyei annak a fiatal tisztnek is, aki napokig tartó haláltusáját házunk egyik szobájábah vívta. — Voda . .. Voda .. . Kérte, de nem kaphatta a vizet társaitól— orvos -tisztektől, katona-ápolónőktől, a házba beszállásait harcosoktól —, mert állapota miatt ez inkább ártott, semmint használt volna neki. — Mamka — suttogta elhaló hangon, s nem tudtuk, nagyanyámat hívja-e vagy távolban élő hozzátartozóját szólítja. _-— Vojna ... — sóhajtott az őszülő hajú katonaorvos. Néhány nap elmúltával elcsöndesedett a katona. A koporsót sokan körülállták az udvarban; a sortűz hangjára ijedten szétrebbent a madársereg a körtefáról. Lo- vasszekér érkezett, s a katona elindult utolsó útjára .. * * * Ebben a temetőben ma már semmi sem idézi az akkor történteket. Csak az egyre fogyatkozó emlékezők emlékezete. Hernesz Ferenc RÁDIÓSZEMLE EGY INDULÓ SOROZAT Mindig megkülönböztetett figyelem illeti az új műsorokat. Nemcsak arra kell figyelnünk itt, amit első adásaiban nyújt, hanem arra is, hogy milyen lehetőségeket látunk a folytatásra. E hét keddjén a Petőfi adó hullámhosszán önképzőkör címmel hallottunk egy olyan műsort, amelyet készítői folytatásosnak szánnak. Alcímében viseli az adás azt a pontosító meghatározást, hogy diákokról diákoknak szól. A rádiót nem lehet azzal vádolni, hogy mostohán bánik a fiatalokkal, hogy kevés műsort sugároz nekik. Ezek azonban többnyire zenés összeállítások, legújabb slágerlisták divatos dalaival, hogy ezáltal is érezzék: naprakészségből felvehetik a versenyt a nyugati diszkózenén nevelkedett kortársaikkal. Az Önképzőkör azonban — amennyire ezt egy adásból le lehet szűrni — egészen más. Nagy öröm volt hallgatni, hogy a régi önképzőkörök mintájára szerveződött közösség valóban maga aönt a számára fontos dolgokról. Még akkor is öröm ez, ha esetenként bizonnyal a műsor rovására megy a néhány túlságosan is hosz- szan vitatott téma. Mint ahogy például a mostani adásban is fő helyet kapott az a kérdés, hogy milyen név alatt működjön a társaság. Idős tanár segített ebben, aki személyes emlékei alapján elmondta, hogyan dolgozott annak idején egy- egy önképzőkör. Természetesen a most megalakult közösség munkája nem utánozhatja szolgaian az elődök tevékenységét. Annál is inkább, mert be kell töltenie a rádióműsor* szerepét. S ami egy heves vita során élvezetes lehet a résztvevőknek, jócskán veszít viszont színeiből, érdekességéből, ha arra vagyunk kárhoztatva, hogy passzív befogadóként számunkra csak a hallgatói szerep jusson. Bizonyára kialakulnak majd azok a módszerek, amelyekkel sikerül a műsor készítőinek kiküszöbölniük az ebből adódó veszélyeket. Fontos is lenne, mert olyan fiataloknak szóló műsor ez, amely nagyon is komoly, sőt tudományos gondolkodást igénylő kérdések tárgyalására vállalkozik, s eddig ugyancsak hiányzott a heti kínálatból. Nem közömbös az sem, hogy szemmel láthatóan a demokratizmus jegyében szerveződik a műsor. Az egyes adások témái a közös- ■ ség többségének döntéseitől függenek. Mód nyílik arra is, hogy verset, prózát író diákok bemutatkozhassanak a nagy nyilvánosság előtt, s ami talán még fontosabb* a bemutatott munkákat megfelelő szakbírálat is követi. A fiatal korban megtanult demokratizmus ugyanis gondolkodásmód — és mint az életszemlélet része jelen lehet a későbbi felnőtt mindennapjaiban. Természetesen ennek kialakítása nem egyetlen rádióműsor feladata. Mint egyik állomást, a demokratizmus iskolájának lehetséges terét, azonban örömmel üdvözölhetjük. A hosszan tartó vita arról, hogy mi legyen a műsor címe, sok régi előzményt is fölidézett. Hiszen az önképzőkörök régi dokumentumai között sok híressé vált írónk, költőnk első munkáit, zsengéit vagy esetenként már érett műveit is kereshetjük... Mi felnőtt fejjel ugyan talán a „Jámbor szándék”-ot adtuk volna című]. Nemcsak a múltbéli irodalomra utalás miatt, hanem a mostani munka jellegének meghatározása végett is. A szándék megvalósításához azonban sok munkára lesz még szükség, S kik végezzék el, ha nem a fiatalok? Varga István A kalendáriumtól a kábeltévéig Alkalmazkodó népművelés ? A csurgói művelődési ház sohasem csendes. Tallózgatok az elmúlt évek programjai között: megyéinket bemutató sorozatot kezdtek kiállításokkal, előadásokkal, beszélgetésekkel. Egy öreg pincét átalakítottak szabadidő-központtá. Bevételeiket gyarapító használtcikk-vá- sárt tartottak. Kalendáriumot adtak ki. Most népfőiskolát szerveznek és kábeltelevíziót terveznek. Ütjára indították a csurgói 66-ot, a település fórumát. Az ötletek gazdája Bihari- né Asbóth Emőke igazgató. Az igazgatónő mindössze harminchárom éves. Szegeden született, Nyírbátorban járt gimnáziumba, s huszonhatévesen lett csurgói igazgató. — Miért vállalta? — A megmérettetés miatt Két igazgatói állást hirdettek akkor: egyet Dombóváron, egyet Csurgón. Azt hiszem, végleges az itteni letelepedésem. A művelődési házról legendák terjednek. Az igazgató munkáját tavaly a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerték el. — Jó csapatot alakított, minden megy a maga útján? — Ez a látszat; a valóság egy kicsit más. A népművelés egyre nehezebb. Megváltoztak az emberek. Elsődleges lett az anyagiak megteremtése, a lakások korszerűbb berendezése, a színes televízió, a hifitorony, a videomagnó. Akinek pedig mindene megvan, az már nem vjön be a művelődési házba. Pontosabban: csak akkor, ha érdekeinek megfelelő programot ajánlunk. Vegyük például a személyi számítógépeket! Divat lett a vásárlásuk, de csak kevesen tudják használni őket. Miért ne szervezzünk hát számító- gépes , tanfolyamokat? De mondhatok más példát is. Sok csurgóinak van balatoni nyaralója; kiadják külföldieknek, például németeknek, de nem tudnak velük beszélni. Szerveztünk német nyelv- tanfolyamokat. Azt valljuk: az emberek köjzött kell élni ; ismerjük gondjaikat, hozzájuk kell allkallmaizkodnii. A csurgói program színes, választékos, és ez sokba kerül. Ugyanakkor azt halljuk, hogy egyre kevesebb a pénz a művelődésre, a gazdálkodó szervezetek támogatása csökken. — Mi azért szerencsésebb helyzetben vagyunk: a csűr-, gói intézmények, szövetkezetek és vállalatok a gondok ellenére is segítenek. A napokban köt megállapodást a tanács a gazdálkodó szervekkel, s ebben az is szerepel, hogy ki mivel, mennyivel támogat bennünket s mi mit adunk cserébe. A Faktortól a Napsugárig minden cég hozzájárul működési költségeink megteremtéséhez, sőt majdani közösségi házunk felépítéséhez is. — A közelmúltban Fran- ciabrszágban járt tanulmányúton, s egyebek között a közösségi házakkal is megismerkedett. — A Népművelési Intézet szervezésében huszonöt népművelő három hétig Nor- mandiában tartózkodott; a népművelés és a turizmus kapcsolatát tanulmányoztuk. Nekem különösen tetszett az ottani népművelők problémaérzékenysége. Az eszmecsere egyébként nemrég Csurgón folytatódott: normandiai vendégeket fogadtunk, s amatőr együtteseik a mi csoportjainkkal közös műsorban mutatkoztak be. — A folytatásnak lesz folytatása? — Remélem. Sokat tanulhatunk egymástól. Szükségünk van erre, hiszen számos tervünk vár .megvalósításra. Nagy Jenő
