Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-28 / 280. szám
1986. november 28., péntek Somogyi Néplap 5 ~p '3<r V- r? **•' V, Lr I Iflfiffjv. iCK 'I&'-twZm A mérnök művészete Szta ki- sajtótájékoztató A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai ;s Automatizálási Kutatóin- ;ézetének szakemberei teg- íap tájékoztatták az újság- rókát munkájukról, kutatás- fejlesztési eredményeikről. Elmondották: a Sztaki elsősorban olyan integrált rendszerek kutatásával, fejlesztésével foglalkozik, amelyek ehetővé teszik a termelés- aen korszerű folyamatirányí- ;ási rendszerek létrehozását, a tervezés és a gyártás automatizálását. Fejlesztési eredményeiket mind több helyen már a gyakorlatban is hasznosítják. A számítógépes rendszerek hatékonyan alkalmazha- ;ók a környezetvédelemben s, eredményes eszközei leletnek az ökológiai ismere- ;ék összegzésének, a folyóté, a tavak vízminőségét érintő leavatkozások hatása előze- ;es felmérésének. A Sztaki ás a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által kidolgozott modell segítségével kísérik figyelemmel a Balaton anyagforgalmát, a víz tápanyagtartalmát és annak változását A kutatási eredmények aasznosítására az ntézet önálló műszaki—fejlesztési kisvállalatot hozott létre, Cosy ■éven. A kisvállalat az ötlet iletésétől annak megvaló- ásáig részt vesz az inno- iós folyamatban. Amit alkot, az is, ahogyan él, az is művészet. Egy művész emberi mérnöki munkájáról, vagy egy mérnök ember művészetéről beszélhetünk akkor, amikor Csongrádi Jenő asztala mellé ülünk. Életében a művészet erős gyökerekből táplálkozik. A legfőbb a kiegyensúlyozott családi élet. Felesége, gyermekei, unokái szeretettel veszik körül. A tevékeny nyugdíjas évek jelentik azt hiszem boldogságának egyik kulcsát. Nem roppant össze, nem önmagával törődik: Alkot, pontosan, szépen... és hasznosan. Panoráma térképeket fest. A Balatonról, a Duna-ka- nyarról, s utóbb Budavárról, visszavívásának évfordulójára. Sajnos, a nyomda ismét lassú volt, az évfordulóra nem vehették kezükbe a hasznos tájékoztatót a külföldiek, és a hazai érdeklődők sem. Nemrég előadást tartott a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület nyugdíjasklubjában A térképészet határterületéről, a panorámaképek szerkesztési elvei és szerepük az idegenforgalomban, valamint a belföldi turizmus és honismeret kérdésében címmel. A hosszú cím nagyon egyszerű gondolatot tartalmaz. A légifényképek néha alig ki- ismerhetően, időnként meglepő élességgel mutatják Európát, hazánkat. De a repülőgépről mit lehet tudni, hogy mit jelent ez a táj? Csongrádi domborzati térképeket álmodik háromdimenzióssá, s műszaki alapossággal szerkeszti meg azokat. A Balaton öbleit színezi, s a 'Mátyás-templom gótikáját szerkeszti. 1 Használhatóak-e valamire ezek a képek? Minden bizonnyal. Európában sok helyütt már nagyon régen a turisták kezében vannak a színes leporellók. Van azonban egy másik oldala is a térképeknek. Ide nagyon sok hirdetés kerülhetne, nemcsak sokcsillagos szállodákról, hanem például arról, hogy hol lehet egy Balsüon-felvidéki faluban jót enni, megszállni; hol vannak orgonahangversenyek, és urambocsá butikok. Haszonnal forgathatná az ilyen Csongrádi-térképet hazai és külföldi turista egyaránt. Iskolák is — még ha a szülői munkaközösség venné is meg — okulhatnának a panoráma térképekből. Egy mozdulattal rá lehet helyezni a gyárak és bányák rajzát, egy másikkal a régészeti különlegességeket. Honismereti körök nem a térképeket silabizálnák, hanem maguk előtt látnák szűkebb * pátriájukat. R. L. Gazdag zenei program várja hét végén a kórusmuzsika kedvelőit. A zeneművészeti szakközépiskolák és gimnáziumi ének—zenei osztályok kórusainak II. regionális találkozóját rendezik meg szombaton 15 órai kezdettel a kaposvári Munkácsy Mihály gimnázium aulájában. A bemutató hangversenyen 13 kórus lép föl. Megyénket a Munkácsy Mihály gimnázium és egészségügyi szakközépiskola leánykara, a Tóth Lajos ének— zenei általános iskola kórusa képviseli. Az eseményhez kapcsolódó díjkiosztó gálaműsort vasárnap 11 órai kezdettel tartják, ugyancsak a Munkácsy gimnáziumban. Kicsinyeknek és állatbarát felnőtteknek egyaránt ajánljuk a kaposvári Édosz művelődési házban szombaton és vasárnap megtekinthető galambkiállítást. 110 tenyésztő 700 galambját, díszmadarait és a díszbaromfikat az óvodai és iskolai szervezett csoportok ma 14 és 18 óra között ingyen is látogathatják. A kiállítást galambtombola, galambvásár, virágkiállítás és virágvásár követi. A természetkedvelők még megtekinthetik a Somogy Megyei Múzeumban A jég világa című, a sarkvidékek állatvilágát bemutató időszaki 'kiállítást, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a somogyi régészeti kutatások anyagát elénk táró állandó kiállítást is. Kaposváron a Kilián művelődési központbai} a BBS filmklub keretében ma 18 órai kezdettel vetítik az Agitátorok, a Mi lenne Budapesten, ha... és a Pro patria című alkotást. A Zselic SE ugyanitt tartja sportbálját, szombaton 18 órától. Megtekinthetők még a III. megyei fotópályázat képei is. A Kárpát-medence ásvár- nyait bemutató magánkiállítást láthatnak az érdeklődők Siófokon a Kálmán Imre sétány 10. számú házában, Kövecses-Varga Lajos gyűjtéséből. E kiállítás értékét emeli, hogy a Magyarország területéről bemutatott anyag szinte hiánytalan. Átváltoztatjuk! — hangzik a felszólítás ma este fél nyolckor a berzencei Zrínyi Miklós művelődési otthon klubjában, ahol fodrászati tanácsokat ad az érdeklődőknek Varga Marianna férfifodrász. Pécsen- a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumában a Leifc- ner Barna grafikáiból összeállított kiállítás tekinthető meg. Az arra járóknak ajánljuk. A kétszeres aranydíjas mesternek, az Országház könyvkötő művészének, Váczi Györgynek a . tárlata december 1-jéig látható Lá- bodon a körzeti művelődési házban. Zöld a házak között Bányaorvosok tanácskozása Számottevően javultak az bbi években hazánk bá- avállalatainál az üzem- jgészségügy tárgyi és személyi feltételei — hangoztatták a csütörtökön Tatabányán megkezdődött kétnapos országos bányaipari kollokvium megnyitóján. Jelentős eredményként értékelték azt is, hogy a bányák gépesítésének további jelentős előrehaladásával újabb nehéz fizikai munkafolyamatot könnyítettek meg. Nőtt a Vágatszelvé- nyek szélessége és magassága, s így ma már sokkal kisebb arányban kell az egészségkárosodást, főként mozgásszervi megbetegedést akozó kényszerhelyzetben dolgozni a föld alatt. Ennek ellenére még ma is ez a harmadik legelterjedtebb betegségfajta az iparágban. A gépesítésnek, mint erre ugyancsak rámutattak, vannak olyan nemkívánatos hatásai is, mint a zaj- és a vibrációs ártalom. Szerencsére ma már mindkettő csökkentésére vannak hatásos védőeszközök, s a vállalatok évről-évre egyre többet költenek a beszerzésükre. Gondot okoz viszont, hogy maguk a bányászok nem minden esetben használják ezeket az eszközöket. A légzőszervi megbetegedések veszélyének csökkentésére sok bányában vízpermetezőket szereltek fel a fejtőgépekre. Másutt egyéb pormegkötő eljárásokat alkalmaznak. Több helyütt a bányák szellőzését'javították, s ezzel nemcsak a bányák klimatikus viszonyait tették kedvezőbbé, hanem a metán felszaporodásának és felrobbanásának veszélyét is csökkentették. A munkahelyek egyre tökéletesebb megvilágításának köszönhetően mérséklődött a látószervi megbetegedések száma. Az új fekete-fehér rendszerű öltözők, fürdők, valamint a legtöbb bányavállalatnál a munkaruhák védőruhává történt átminősítése révén a korábbinál jóval kevesebb a bőrbetegségekben szenvedők aránya. A további feladatokat tekintve a megelőzést, a munkahelyi ártalmak további csökkentését sorolták az első helyre a tanácskozáson. Ez alkalommal értékelték a Dorogi Szénbányák által meghirdetett Az üzemegészségügy a bányászokért elnevezésű pályázatot is, s átadták a kilenc legszínvonalasabb pályaműnek odaítélt díjakat. A tanácskozás pénteken új vizsgálati módszerek és azok eredményeinek ismertetésével folytatódik. A résztvevők megismerkednek a Tatabányai Szénbányák több tekintetben példamutató üzemorvosi gyakorlatával is. Hermann Grub, az európai hírű építész Zöld a házak között címmel megjelent könyvét a napokban vehette kézbe gz olvasó. A mű sikerét biztosra vehetjük. Alcíme: Tanácsok városlakóknak. A szerző több évtizedes tevékenységét, törekvéseinek lényegét a könyv előszavában — egyébiránt a bajor belügyminiszterrel közösen — Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter így összegezte: „Arra törekszik. hogy példákkal illusztrálva bemutassa, hogyan lehetséges a városi komforthoz közelebb hozni a természetet. Élményszámiba menő képet ad arról, hogy milyen eszközökkel alakíthatja ki a városlakó ember közvetlen környezetét, a belső udvarokat, kerteket”. A módszer is kézenfekvő: „minden lehetséges helyen és módon oldani kell az épített környezet merevségét, ridegségét, élő növényzet telepítésével.” GyerekfogászaiNépbetegség a fogszuvasodás. Számos példa igazolja viszont, hogy megelőzhető a betegség. A fogászati hónap rendezvényein azt tudatosítják a gyerekekkel, hogy érdemes törődniük a fogápolással, mert ennek révén elkerülhető a kínos fogfájás. Hermann Grub 1983-ban sikeres kiállítást rendezett Budapesten. Akkor munkásságának elméleti indíttatása, a téma iránti figyelem felkeltése kapott nagyobb súlyt. Ez irányú figyelme teljesen hétköznapi megfigyelésiből táplálkozott, melyről így ír egyíhelyütt: „Rendkívül nagy hátrány, hogy semmi zöld nincs a lakásom közelében. Ha fel akarok üdülni, autóba kell szállnam, mint sok más embernek, és a városon kívülre kéll hajtanom. A gondolat, hogy zöld oázisokat Könyvespolc kell teremtenünk a városokban, voltaképp ebből a konkrét lakáshelyzetből született. Elkezdtem’ terveket csinálná, hogyan lehetne a házaimmal szomszédos hátsó udvarból valami oázisfélét létrehozni”. Nos, elképzelését rengeteg szervező, megdöbbentő, néha megbotránkoztató köztéri munkával megvalósította. Eredményeként ma már több száz jelentős' rekreációs értéket képviselő Udvariként létezik és működik München területén. Olyan helyeken, ahol azelőtt a tömbházak között csak garázsok, szerszámtárolók és általános rendetlenség uralkodott. Ahol „a legtöbb városi udvar garázsoktól és falaktól > annyira szétszabdalt, s a fennmaradó területek olyan sivárak, hogy senkinek sem jutna eszébe, hogy hosszabb időt töltsön ott, mint ameny- nyi az autó leállításához, vagy a szemétvödör kiürítéséhez szükséges.” E területek megváltoztatásának lehetőségiéiről, módozatairól -szól Hermann Gjrub könyve. Elsőként a redelke- zésre álló tér határainak, kerítéseknek, falaknak, bejáratoknak barátságossá tételéről szól. A falak, kerítések növénnyel történő befuttatá- sa az illusztrációként szolgáló képek tanúsága szerint, szinte minden esetben előnyös. A kerítések alkalmasint nyírott növénnyel helyettesíthetők. A tér építészeti .eszközökkel is berendezhető, úgy mint sétautak, pergolák, kerti házak, lugasok, Legfontosabb építészeti elem természetesen a növényzet. Ugyancsak felhasználható az emberibb, természetszerűbb környezet kialakításához a vízkutak, pancsolók, medencék, madáritatók stb. formájában. A megváltozott környezet vonzza a város élőlényeit, madarakat, kisebb emlősöket. A ■ könyv javaslatokat ad praktikus létesítmények kialakítására is. Például kerékpártárolók, ruhaszárítók, szemét tartók olyan módon történő elhelyezésére, hogy azok a felüdülést, pihenést kereső embert a legkevésbé zavarják, a zöldbe ágyazva szinte észrevétlenek maradjanak. Különösen látványos és ötletgazdag a falakra és farácsozatokra kúszó növények lehetőségeinek, valamint a tetők beültetésének bemutatása,. A könyv utolsó fejezete a kerti világítás lehetőségeivel foglalkozik. A szokatlanul igényes nyomdatechnikával 'készült szöveget látványos, tanulságos fényképek teszik szemléletessé. Kár, hogy a növényzettel foglalkozó fejezetek dendrológiai szempontból szegényesek, hiányosak és pontatlanok is. E tények azonban a könyv eredendően megfogalmazott célját nem befolyásolják, értékét alig csökkentik Hartner Rudolf LEXIKONSZERZŐDÉS Egy francia enciklopédikus szótár — a Dictionnaire En- cyclopedique Larousse — magyar kiadását elindító szerződést írtak alá csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia székházában az Akadémiai Kiadó és a Larousse Kiadó képviselői: Hazai György, az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat főigazgatója, valamint Bruno Rohmer, a Larousse Kiadó elnöke és vezérigazgatója. Az aláírásnál jelen volt Christiane Mali- tchenko, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is. Az Enciklopédia alapkiadása — egy kötetben több mint 72 ezer szómagyarázattal — 1979-ben jelent meg Francia- országban. Az Akadémiai Kiadó az állandóan karbantartott, javított és bővített kiadvány legfrissebb változatát adja közre. A szerződés szerint a szócikkek átdolgozhatok, újraírhatok, tetszés szerint rövidíthetők, illetve bővíthetők. Ennek megfelelően a magyar vonatkozású, illetve a KözéprEurópával foglalkozó részek hangsúlyozottan szerepelnek majd benne, megírásukat történészekre, irodalmárokra és nyelvészekre bízzák.
