Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 280. szám Ára: 1,80 Ft 1986. november 28., péntek Befejezte látogatását Kaposváron Berecz János A Somogyi Néplap szerkesztőségében járt és aktívaülésen tartott előadást a Központi Bizottság titkára ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Rehabilitációs alapot létesített Kormányszóvivői tájékoztató Kaposvári látogatásának második napján a Somogyi Néplap szerkesztőségében kezdődött Berecz János prog­ramja. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára ezt kö­vetően a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nagytermében rendezett aktívaértekezleten időszerű poli­tikai kérdésekről tartott előadást. (Előadását lapunk 3. ol­dalán ismertetjük.) ' A Somogyi Néplap szer­kesztőségében tett látogatás­ra Berecz Jánost, a Központi Bizottság titkárát elkísérte Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára és Kápolnai György, a Központi Bizott­ság munkatársa. A vendége­ket a szerkesztőség klubjá­ban a Somogybán élő és dol­gozó újságírók várták. Dr. Kercza Imre, a Somogyi Nép­lap főszerkesztő-helyettese tájékoztatójában először a somogyi sajtót mutatta be. Ezt követően részletesen szólt a Somogyi Néplap tevékeny­ségéről, arról, hogy miként segíti a lap a párthatározatok végrehajtását. Részletes tá­jékoztatást adott az újság- előállítás eddigi technikai fejlesztéséről, az ezzel kap­csolatos elképzelésekről, a fényszedésre és a fényszer­kesztésre való áttérés lehe­tőségeiről. A tájékoztatót követően az agitáció és a propaganda- munka időszerű kérdéseiről, az újságkészítés örömeiről és gondjairól, valamint a sajtó- törvény hatályba lépését kö­vető első tapasztalatokról folyt az eszmecsere. I Ivan Szilajev hazánkban Magyar—szovjet atomerőmű tárgyalások Közös kutató, fejlesztő munkacsoportok alakulnak Maróthy Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására csütörtö­kön Magyarországra érkezett Ivan Szilajev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­helyettese. A vendéget a Fe­rihegyi repülőtéren Maróthy László-» üdvözölte. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete is. A nap folyamán minisz- terelnölk-helyettesek megbe­szélésükön — a KGST komplex programjához csat­lakozva — megállapodtak az atomerőművek új, korszerű folyamatirányító és védelmi rendszereinek létrehozásá­ról. A feladatok megoldása érdekében közös kutató, fej­lesztő munkacsoportok ala­kulnak. Az együttműködés­ben magyar részről mint­egy 20 intézet és vállalat vesz részt. Tárgyaltak az új technológiák, a munka- feladatoknak megfelelően rugalmasan programozható gyártórendszerek kidolgozá­sának lehetőségéiről. Ennek keretében mód nyílik közös vállalatok létrehozására is az elektronikai berendezések kifejlesztéséhez. Megbeszé­lést folytatták a szovjet autóipari szerszámgépgyár­táshoz szükséges magyar be­rendezések szállításáról. Nagy figyeümet fordítottak ezek közös fejlesztésének és gyártásának lehetőségeire, amelyek hozzájárulnak az együttműködés , kiegyensú­lyozott fejlődéséhez. A minőség, a szervezettség és a munkafegyelem kölcsönha­tásának kérdéseit vitatták meg Budapesten az országos mi­nőségügy) konferencián. A képen: a résztvevők a Budapest Kongresszusi Központban MTI-fotó, Kiss Gí Péter felvétele—itelefoto—KS) Etióp vendégeket fogadott a Balaton Fűszért Az etióp belkereskedelmi miniszter ’ és három helyet­tese tegnap , a Balaton Fű- szérthez látogatott. A Belke­reskedelmi Minisztérium vendégeit Dóri János, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályvezetője fogadta és Dévényi Zoltán igazgató tá­jékoztatta a nagymúltú ke­reskedelmi vállalat munkájá­ról. Az etióp miniszter és három helyettese Kaposvá­ron raktárakat tekintett meg és a Kaposvill munkáját ta­nulmányozta. / Magyar—finn postai tárgyalások Hivatalos látogatása befe­jeztével csütörtökön eluta­zott hazánkból dr. Pekka Tarjaimé finn postaivezér- igazgató, aki küldöttség élén tárgyalásokat folytatott Tóth Illés államtitkárral1, a Ma­gyar Posta elnökével a két ország közötti postai és táv­közlési kapcsolatok tovább­fejlesztéséről. A két postai vezető véleményt cserélt postai és távközlési szol­gálataik helyzetéről és idő­szerű feladatairól. Áttekin­tették az elmúlt évben alá­írt magyar—finn, postai és távközlési megállapodás vég­rehajtásának eddigi tapaszta­latait és a közvetlen mű­szaki-tudományos együttmű­ködés kialakításának lehető­ségét. A környezetvédelem Kihelyezett ülést tartott tegnap a megyei tanács te­lepülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága a Ka­posvári Húskombinátban. A megye egyik legnagyobb ipari üzemének vezetői a környezetvédelem területén elért eredményeikről és gondjaikról számoltak be. Pozsegovics Béla, a válla­lat műszaki főmérnöke el­mondta, hogy az exportüze­met 84 millió nyugatnémet márkáért, létesítették, meg­vásárolva ezzel a teljes nyu­gati technológiát is. 1979- ben az üzem megindulása­kor tehát a 'legkorszerűbb környezetvédelmi berende­zésékkel is rendelkeztek, így az érvényben levő elő­írásoknak — úgy gondolták — hosszú ideig gond nélkül meg tudnak felelni. Négy év múltán azonban kiderült, hogy szigorodtak a környe­zetvédelmi szabályok, s a korszerű nagyüzem ugyan­olyan gondokkal küszködött, mint 1976-ban. Hiába ren­delkeznek az egyik legmo­dernebb, norvég Alrwatech- rendszerű szennyvízüzemmel, hiába járultak hozzá 58 millió forinttal a városi szenhyvíáfeldolgozó létesíté­séhez, a megváltozott előírá­sok 'miatt a technológiai szennyvíz minősége ma már ^nem megfelelő. Évenként 50 millió forintot költenek ar­ra, hogy a megváltozott kö­vetelményeknek eleget - tud­janak tenni. Napi gondokkal küszködnek, a szennyvíztisz­tításhoz szükséges import­anyagok beszerzése sem zök­kenőmentes. A nyugatnémet tervezők a technológiával együtt el­adták az úgynevezett know­how rendszert is. Náluk a sertés feldolgozása során keletkezett melléktermékek megsemmisítése a cél. A mi viszonyaink között azonban lényeges, hogy a mellékter­mékekből különböző techno­lógiákkal ismét forgalmaz­ható hasznos terméket állít­sanak elő. Ennek példája az is, hogy a mell'éktermék-feldol­gozó üzem tavaly nyereség­gel zárt. Igen nagy értékek vannak még a húsiparban. A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A kormány tájékoztatót hallgatott meg a házasság és a család védelmével, a gyer­meknevelés feltételeinek ja­vításával összefüggő elképze­lésekről. Úgy határozott, hogy az erre vonatkozó hosszú távú intézkedési tervet a közeljö­vőben a Minisztertanács elé kell terjeszteni. A Minisztertanács a meg­változott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítése érdekében rehabi­litációs alapot létesített. A kormány ' megvitatott több más kérdést, s ezekben a munka folytatásának irá­nyára adott útmutatást a tár­cák vezetőinek. (A kormányszóvivői tájé­koztatás a 2. oldalon.) Fontos szovjet—indiai okmányokat írtak alá Az Új-Delhii elnöki palo­táiban csütörtökön több szovjet—indiai dokumentu­mot írlak alá. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő titkára és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő aláírta az Új-Delhi Nyilat­kozatot, amely az atomfegy­verektől és erőszaktól men­tes világ megteremtésének alapelveit tartalmazna Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter és Naraszimha Rao, az emberi erőforrások­kal foglalkozó miniszter jegyzőkönyvet írt alá, amely szerint a két fél fesztivált tart 1987—88-ban a másik országban. A jegyzőkönyv e rendezvények programjait és feltételeit rögzíti. A Szovjetunió és az In­diai Köztársaság közötti gaz­dasági és műszáki együtt­működéséről szóló megálla­podást Vlagyimir Kamencev, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese és Narajam Datt Tivari írta alá. Indiai látogatásán Mihail Gorbacsov fontos kétoldalú doku­mentumokat írt alá Radzsiv Gandhi kormányfővel. A. képen: az ünnepélyes aktus utáni kézfogás a gazdálkodás része s még egy olyan sikerrel gazdálkodó nagyüzem, mint a Kaposvári Húskombinát sem engedheti meg magá­nak, hogy a melléktermé­kekkel nagyvonalúan bán­jon. Beér Ernő, a környezetvé­delmi üzem vezetője és csa­pata átérezte, hogy a sző­ri több gazdasági helyzetben kényszerítő erőként új és újabb módszerekkel tudnak csak talpon maradni. A kör­nyezetvédelem a húskombi­nátnál a gazdálkodás szerves része. A húsMszt-előálító üzem, a szennyvízüzem és a vízmű üzemeltetési költsége évi 110 millió forint.. A technológiai szennyvízből ál­lítják elő az úgynevezett iszaplisiztet, ennék forgalma­zása körül azonban nem volt minden rendben. Kény­telenék voltak olyan megol­dáson gondolkozni, amellyel értékesíthető terméket tud­nak előállítani. Megépült. a másodlagos zsírfeldolgozó üzem; az ipari zsír keresett állati fehérjét tartalmazó ta­karmány. A szennyvíztisztítás terü­letén azonban továbbra is gondok vannak. A vállalat 1988-ig — a városi szenny­víztisztító elkészültéig — kapott haladékot a környe­zetvédelmi bírság fizetése alól. Addig is azonban mil­lióikat költ a megfelelő tisz­tításra, a melléktermék-fel­dolgozó üzem fenntartására. A kifizetendő környezetvé­delmi bírság összegének többszörösét. A vállalat környezetvédel­mi gondjairól hű képet ad­tak a vezetők. Dr. Tarján Lászlóné megyei környezet- védelmi titkár az ülés ta­pasztalatait összegezve el­mondta: a vállalat referen­ciaüzem környezetvédelmi szemléletét tekintve is. Gondjai azt példázzák, hogy a jelenlegi környezetvédelmi szabályozórendszer nemhogy ösztönzően hatna, de ellen­érdekeket teremt. A társa­dalmi bizottság javaslatot kíván tenni az előírások korszerűsítésére, hogy a kö­vetelmények és az ennek megfelelő feltéttelek egyen­súlyba kerüljenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom