Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-03 / 259. szám
1986. november 3., hétfő Somogyi Néplap 5 KIÁLLÍTÁS A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Vidámabb lakótelepek A világot Isten teremtette, Hollandiát viszont a hollandok — ezzel az önérzetes túlzással is lehetne jellemezni a távoli országot, ahol a De Stijl című folyóiratról elnevezett építészcsoportnak igen nagy szerep jutott a modern, praktikus építészet kialakításában és elterjesztésében. A lebombázott Rotterdam ideális kísérleti terep volt a derékszögű vonalak harmóniájára esküdő építészek számára. A végeredményt ma némileg szkeptikusabban szemléljük, mint az 50-es években — a mai, „posztmodern” ízléshez közelebb áll Hertogenbosch furcsa díszítésű, meghatározhatatlan jellegű vasútállomása 1954-ből, mint az 1951-es rotterdami nagykereskedelmi központ, bármilyen változatos téglalapokból is igyekeztek kialakítani ablakait. A holland építészet és várostervezés új törekvéséit mutatja be a budai Várban, a Történeti Múzeumban rendezett kiállítás. Hollandiában sem elégedtek meg az egyenruhába Könyvtár — Gravenhage, 1978—81 gng|&WZ?Í'> " mHHMi 8 | Rotterdami lakótelep. Tervezte: |C. Webber öltöztetett házakkal. Felhasználják hagyományos építőanyagukat, a vörös téglát. Meghajlítják néha a szobák, néha a házak falát, akár a panelből rakott épületek falát is. Nem riadnak vissza bizonyos tarkaságtól sem. A sorházakat úgy alakítják ki, hogy mindenkinek jusson Fiatalítás az amatőrmozgalomban Megújuló művészeti szemle Somogy megyében a negyvenes évék végétől ébren tartja az ama tőr mozgalma t a művészeti szemle, amelyet minden esztendőben megrendeznek. Országosan elterjedt módszer, alkalom ez; s tegyük hozzá: ünnep a bemutató. Első láncszeme a helyi aeimle, s az onnan továbbjutó legjobbak a megyei gáláig élvezhetik a munkának iránt megnyilvánuló megkülönböztetett figyelmet, — ha nem is asz érdeklődő közönség részéről... Somogy magára 'maradt a művészeti szemlék megrendezésében. A változó ama- jrmozgalom eredményei ,gyan közismertek, de a bemutató-rendszert imár nem kívánták fenntartani a többi megyében. Néhány régióban most újra próbálkoznak a szemlék meghirdetésével, s hozzánk jönnék .tapasztalatokat szerezni. Somogybán a tavasszal kezdődött és a nyár elején befejeződött .művészeti szemléken ezúttal többen vettek részt, mint korábban. A produkciók színvonala is kifejezte, hogy fiatalokban és idősébbéklben is nőtt az igény a közösségi tevékenység e sajátos formája iránt. Mintegy száz csoport mutatta be műsorát a somogyi településeken és mintegy százhetven szólista lépett színpadra. összesen kétezer- ötszázán, kétezer-hatszázan készülték az idén a művészeti szemlére. A jövő évi bemutatóra már elkészítette fölhívását a megyéi művelődési központ; a napokban kézhez kapják az együttesék s a művelődési házak révén mindazok, akik az amatőrmozgalomban fölfedezték a lehetőséget. A jelentkezésre van idő, a határidő ugyanis december 20-a. A felkészülést elkezdeni azonban .akkor már késő lesz. A nyári szünet után máris benépesülték á klubokban, oktatási intézményekben és művelődési 'házaikban a próbatermek. Eredmények ugyanis csak folyamatos (munkával, belső neveléssel születhetnék. Újdonságot is tartalmaz a somogyi művészeti szemle idei kiírása. A fiatalítás szándékát mutatja, hogy a közép- és felsőfokú oktatási intézmények amatőr együtteseire, szólistáira a jövő évtől jobban számítanak. A KISZ-bizottságok sokat tehetnek azért, hogy az újító törekvés visszhangra találjon az intézményekben, a fiatalokban. Az iskoláktól harminc perces műsor összeállítását várják a különböző művészeti ágak képviselőinek közreműködésével1. Az országos diáknapokra is készülve két kategóriában hirdetik meg a szemlét. A középiskolásoktól és a felsőfokú oktatási intézmények hallgatóitól külön versenghetnek a szakmunkásképző intézetek tanulói. A területi bemutatók után a három legsikeresebb iskolai műsor szereplőit hívják meg a, megyei diáknap! gálára, amelyet a jövő év tavaszán rendeznek meg Kaposváron. A diák amatőr együttesek, illetve az iskollák közül a legjobbakat anyagi támogatásban is részesítik. Az amatőnmozgalom színesíti, gazdagítja az iskolai életet ás általában a fiatalok művelődését, hasznos időtöltését. A jövő évi somogyi művészeti szemle á művelődési intézményektől fokozottabb felelősséget kíván. egy picike kert. Gyakori a kétszintes lakás; alul egy, a konyhával egybenyitható, kirakatüveg-ablakos nappali, fölül három 5—6 négyzet- méteres szobácska és egy fürdőszoba. Ügyesek, a mindennapos emberi igényekhez alkal- mazkodók a holland tervek. Bár az egyformaság miatt néha itt is az az érzése az arra járónak: a kapukon egyforma emberek fognak kilépni .... Ezt a veszélyt az új építészek igyekeznek kiküszöbölni. Buzogányformájú házakat terveznek például. Bakema városkájának tanácsháza olyan mozgalmas épület, hogy inkább szórakoztató kombinátnak hinnénk. Egy új bredai irodaépületet mintha az absztrakt művészet múzeumául tervezték volna. Úgy hat, Hollandiában is kevés a környezetébe szelíden beileszkedő, a XX. század technikáját is hirdetni tudó épület —, mint például az amszterdami egyetem irodalmi fakultásának csu- paüveg tömbje. Ház- és várostervezőinknek itt nincs mit másolniuk; de tanulni- valójuk akad. Konok hittel Beszélgetés az ötvenéves Buda Ferenccel Buda Ferenc, József Attila-" díjas költő ötvenéves. 1936. november 3-án született. Egyik korai versében, a Fűvek példájában így vall önmagáról. „Nincs mivel kérkednem, / nincs mit szégyellenem, / hitemen nincsen rézrozsda, / mindenért megjártam belső poklaimat”. Ez az ötven év, ez a kerék évforduló jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk pályájára, indulására. Debrecenben kezdtem a pályát, ott közölték első versemet. 1956 is ott ért. Debrecen híres iskolái indítottak, a Református Gimnázium, a Fazakos Gimnázium. Itt Kiss Tamás tanított, a költő. Ö volt az első mesterem, tanítóm. _ De távolabb természetesen a debreceni hagyomány, hajdani költők: Csokonai és Fazekas. S József Attilához ragaszkodtam legjobban. — 1955-ben az Alföldben, Kiss Tamás, Koczogh Ákos és IMocsár Gábor segítettek. Együtt jelentek meg verseim Kalász Lászlóéval és a (tragikusan korán elhunyt Kertész Lászlóéval. Ratkó Józseffel ükkor még személyesen nem találkoztam. Majd pár 'éves megszakítás után rendszeresen publikälitam az Új írás című folyóirat kezdeti időszakában, 1961-től. Juhász Ferenc és Nagy László pártfogását, segítését sohasem felejtem el. 1960-tól 1963-ig Budapesten éltem, és ekkor lett jó barátom Ágh István és Szabó István, a novellista. — Mély sár című versedben írsz a sárfolyaimmá váló faluról, tanítványaidról. — Budapest után két évig voltunk Píusztavaoson. Újrakezdést jelentett számomra: tanítottam, befejeztem egyetemi tahulimányaimat Debrecenben megjelent első ver- seskötetem, a Füveik példája. A verseskötet sok élményt őriz, hatásokat, s válogatott kötetnék számít, hiszen nyolc év termése került bele. Most még .többet kirostálnék, de az írásról való felfogásom azóta sem változott. — A Hetek költőivel indultál. Az ének megmarad című antológia jelzi ma is meglévő összetartozástek. Ratkó irta rólatok: „nem hal ki az ének”, s rólad: „vasból faragott furulyát fúj / fogadott földjén Buda Fer- kó” ... Mi a véleményed erről a nemzedékről? — Együvé tartozónak vallom magam velük: Ágihgal, Bellával, Kalásszal, Raffai- val, Ratkóval (és Serfőzővei. A közös élmények, rokon vonásaink, eszményeink összeütköznék. De kiíbővíthető lenne a Hetek Kiss Annával, Tóth Bálinttal. Az életkor nem döntő, hisz Kalász és Serfőző közt is van néhány év. — „Polgárává Kecskemét fogadott”, írtad. .Hogyan változott itt sorod? — Nagyon sokat, hisz itt hosszabb ideig éltem, mint szülővárosomban. Itt kaptam munkát, hajlékot, ideköt családom, több gyermekem itt született. S itt dolgozom a Forrás szerkesztőségében, ahol szót értünk egymással. Ekkor jelent meg 1970-ben az Ébresszen aranysíp című verskötetem, mely vékony, de sikerültebb, egységesebb, mint az első. Ekkor jutottam el az első olyan versig, a Rohamig, mely nagyobb kompozíció, több szólamű, a hallgatókra is tekintettel van. — „Konok hit nélkül nem megy”, írtad a Rohamban. E kiemelkedő versedhez hasonlíthatnám a Tanya-hazámat. Mennyiben más ez a .versed? — A Tanya-hazám több, a Rohamnál többet mond, szándékoltan nagyobb közösségről, a Duna—Tisza-közi tanyák világáról, míg a Rohamban több volt az egyéni, a személyes. Azt írtam róla: „Tartozásomat ez a vers le nem törlesztheti. De ha másra nem, arra italán alkalmas, hogy tisztelegjek a hóban lábaló kisiskolásaim, a korán munkába fogottak, a ma is látástól vaku lési g gördülők, nagycsalád-neve- lők, elárvult öregek: tanya- világban élő felebarátaim előtt”. — A Tanya-hazám harmadik v e rs esk ütetedb e n jelent meg, a Holt számból búzaszál címmel. Ezen szociografikus elemeket .tartalmazó versed mellett itt vallasz mestered, barátod, Nagy László haláláról és Kísérlet a bánat ellen című, Nagy László rajzait bemutató kiállításról. Mellesleg hadd állapítsuk meg, hogy mint Nagy László, te is kísérleteztél a fafaragással, a díszítőművészettel, a rajzolással. De ne feledkezzünk meg műfordításaidról sem. A Varázsán ek című köteted után sokat fordítottál. Miket? Buda Ferenc — Nem jobb híján fordítottam, hanem minden fordítást fontos munkának érzék. Ablakot nyitni, más népek Világát megismerni, főleg a hozzám legközelebb áilió finnugor és török nép- költészetet megszólaltam komoly kötelességünk. Papp István kedves debreceni professzorom emlékének ajánlottam említett műfordí- táskóte temet. — Fiatalok keresnek, tanácsaidat kérdik. Most jelent meg 1986-ban a Homokfúvás című antológia, melyet tevá_ lógattál, szerkesztettél, itt élő fiatal költőket bemutatva ... — Sok fiatal versét olvasom. S a szűkébb hazában, itt a megyében élő fiatalok: Agócs Sándor, Dobozi Eszter, Túrái Kamill, Józsa Fábián, Csikós Zsuzsa és Tábori Kálmán verseit adtuk közre. A Homokfúvás, a cím többet is jelent: fémek tisztítását és e széljárta homoíkvilágot is. — ötven év.... Miként látod az elmúlt évtizedeket, s benne önmagad? — Bevallom: nem tartom különös jelentőségűnek ezt az 50. születésnapot. Az idő múlását jelenti. Az a lényeges, hogy mit tett az ember ez idő alatt és mire futja még idejéből, mennyi adóssága van még másokkal szemben. — A kritika mindig nagyra értékelte szikár, kemény,- pontos verseid „vas-világát”. Kiss Ferenc „választott-köl- tő”-mivol‘todról, „vas-szelídségedről” írt. S mint Szél fúj című versedben írtad: „Időm, életem fele /-»rég odavan. / Inog négy falam, / szel fúj, / szemem fáj kék vízre, .égre, / lebegő kancasörényre, / naprai, lombon átütő zöld sugarakra”. Szekér Endre Fekszem csak egymagám Jajgatva sír a szél Nyugalmát nem leli Ágak szikár hegyén Október lángjai Szőlőszemek között Parányi pók lapul Holtában ím a lomb Repülni megtanul Ahány még fönnmarad Lehull mind reggelig Iiultukkal életem Tetézve megtelik Szemembe por szitál Talpamra sár tapad Fölszedni sem tudom Szétrongyolt sátramat Juhokkal sík mezőn Járnék én boldogan Vernék izzó vasat Ha adnál jó Uram Fekszem csak egymagám Aludni nem tudok Néznek rám szótlanul Elhamvadt csillagok DALOLÓ EURÓPA Az amatőr kórusmozgalom reneszánszát éli. Az emberek ráébredtek: nem elég jól élni: tartozni kell valahova, egy közösséghez, ahol az ember társakra talál, akikkel örömét, bánatát megoszthatja. Erről győztek meg bennünket nyugatnémet vendéglátóink, akik a Gemo Reisen közreműködésével meghívták a Vikár Béla Kórust a westerwaldi terület kórusai által október 17-ex és 19-e között rendezett 2. nemzetközi kórus- és folklórfesztiválra. „Singendes, klingendes Európa” hirdette a dierdorfi barátságkoncert transzparense. A zene nemzetközi nyelve nem ismer határokat. Eszköz a népek közötti megértéshez. A béke és barátság utáni vágy csendült ki a városi és a területi polgár- mester szavaiból is. A fesztiválon hét országból (az NSZK, Ausztria, Dánia, Hollandia, az NDK, Törökország és Magyarország) 12 együttes, egy zenekar, három tánccsoport és nyolc énekkar vett részt. A mi kórusunkat Dierdorf kisváros fogadta nagy szeretettel. Voltak olyan családok, amelyek 3—4 kórustag ellátását vállalták. A szervezők elsősorban a nemzetek sajátos folklórjának bemutatását' igényelték a résztvevőktől azért, hogy a műsorok minél színesebbek legyenek. Ezért mi is magyar népdalokra, feldolgozásokra építettük programunkat; ez Vikár Béla által gyűjtött népdalokból, Ko-. dály és Bárdos népdalfeldolgozásainak tolmácsolásából állt. Ezeken kívül Brahms Síró éji csend és Schumann Cigányélet című művének német nyelvű előadásával kedveskedtünk házigazdáinknak. Kórusunk nagy sikert aratott; a közönség és a szakma is elismerte felkészültségét. A siker nyomán meghívást kaptunk 1987-re a lindenholz- hauzeni nemzetközi kórus- versenyre. Több kórussal is tárgyaltunk a kölcsönös vendégszereplés lehetőségéről. Szép sikerrel szerepelt a fesztiválon a balatonföldvá- ri vegyeskar is. Vendéglátóink gondoskodtak arról, hogy szabadidőnket kiránulásokkal tölthes- sük el. Eljutottunk Bonnba és Koblenzba is. Voltunk a Rajna és a Majna találkozásánál, gyönyörködtünk a táj szépségében, az erdőkkel borított hegyekben. Láttuk a Koblenz melletti atomerőművet. Weissenthurmban meglátogattuk az NSZK egyik legnagyobb sörgyárát. A szakmai bemutatót hangulatos sörkóstoló követte, s a város férfikórusával együtt hangversenyt rögtönöztünk. Salzburgban — hazafelé jövet — éjfélkor, zuhogó esőben kerestük meg Mozart szülőházát, az ünnepi játékok házát, a dómot és más neveztességeket. Bécsben a Burg, a dóm mellett Strauss és Beethoven emlékművét is megtekintettük, Eisenstadt- ban pedig az Esterházy-kas- télyt, ahol Haydn is alkotott. Szentpáli István Zenei, vetélkedő középiskolásoknak Liszt Ferenc és az orosz zene címmel országos vetélkedőt hirdetett a zene iránt érdeklődő középiskolásoknak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Zeneművészek Szakszervezete. A nagy zeneszerző születésének 175. évfordulója alkalmából megrendezett versenybe — amely arra ösztönzi a diákokat, hogy elmélyedjenek a XIX. század orosz zeneirodalmába, s megismerjék a Liszt Ferenc által nagyra értékelt zeneszerzők munkásságát — 22 középiskola 30 csapata nevezett be. A három személyes csapatok november 1-je és 30-a között elődöntőkben és középdöntőkben adnak számot tudásukról. A december 20-i döntőbe jutó csapatokat és felkészítő tanáraikat az MSZBT szovjetunióbeli utazással jutalmazza.
