Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-24 / 276. szám
1986. november 24., hétfő Somogyi Néplap 3 Á két nép barátságáról adott számot az MSZBT Vili. országos értekezlete A fizikus téglát rak Támogatják az otthonteremtőket Az FMV-nek megéri (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió mind jobb megismertetésére szolgáló tevékenységben, a magyar— szovjet barátság ápolásában. Biztató és a jövő szempontjából is fontos, hogy e kollektívák mozgalmi tevékenysége mind szorosabban kapcsolódik az üzemek, vállalatok, intézmények gazdasági feladataihoz, s a helyi társadalmi, mozgalmi élethez. A továbbiakban Bíró Gyula elismeréssel szólt a szovjet testvérmozgalom, a Szovjet—magyar Baráti Társaság munkájáról, a szervezetek közötti bővülő kapcsolatokról. Mint hangsúlyozta: az együttműködés minden téren tartalmasabbá érdemibbé vált. Ennek kedvező hatása lemérhető a Szovjetunió mai valóságát bemutató MSZBT- tevékenységen, s azon, hogy a baráti szocialista országban megszaporodtak a hazánk életéről, népünk törekvéseiről szóló híradások, előadások, kiállítások. — A magyar—szovjet barátság ápolásában és elmélyítésében a továbbiakban is fontos, sajátos szerep hárul a Magyar—Szovjet Baráti Társaságra. A barátsági tevékenység tartalmát a jövőben is a párt határozatai, a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival kötött két- és sokoldalú megállapodások adják — hangsúlyozta a főtitkár, s végezetül kijelentette: a mozgalom kész és képes a kor igényeinek megfelelő megújulásra. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság országos vezetősége nevében Zinaida Kruglova köszöntötte az országos értekezlet résztvevőit. A szovjet—magyar kapcsolatokról szólva kifejtette: a kontaktusok az élet minden területén — a politika szférájában csak úgy, mint a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában — eredményesen fejlődnek. A testvérszervezetek közös munkáját az utóbbi években számos új vonás jellemzi. Ezek sorába tartozik az MSZBT helyi tagozatai és az MSZBT helyi tagcsoportjai közötti erősödő együttműködés és tapasztalatcsere. A legközelebbi találkozót 1987-ben tartják a Szovjetunióban, témája az SZMBT és az MSZBT részvétele lesz a szovjet—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésében. Övári Miklós emelkedett ezt követően szólásra. Átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, s tolmácsolta Kádár János főtitkár jókívánságait. Beszédében utalt arra, hogy népünk legújabb kori történelmében a qaagyar—szovjet viszonyban mindig hűen tükröződött népünk sorsának alakulása, kapcsolatunk 1917 óta mindig egyben a társadalmi haladáshoz való viszonyt is jelentette. — Napjaink központi kérdése a gazdasági fejlődés élénkülése — hangsúlyozta. ■— Nem könnyű feladatot jelölt meg ezzel kapcsolatban a XIII. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi ülése. Nem egyszerűen arról van szó, hogy többet, hanem jobban, hatékonyabban, észszerűbben, kezdeményezőbben, magasabb színvonalon kell dolgozni. Ehhez szükség van technikára, s nemcsak a gazdasági szerkezet, hanem a gondolkodás átalakítására is. Ha előbbre akarunk lépni, meg kell gyorsítanunk gazdaságunk fejlődését. Szovjet barátaink részéről is megvan a segítő szándék és a készség gazdasági kapcsolataink fejlesztésére, új, fejlett együttműködési formák alkalmazására: közös vállalkozások létrehozására, közös vállalatok alapítására, közvetlen vállalatok közötti kapcsolatok kiépítésére. Együttműködésünk fejlődése tovább gazdagítja majd a magyar—szovjet barátság tartalmát és segíti a társaság munkáját is, márcsak azért is, mert az igaz barátság mindig a közös küzdelemben kovácsolódik, közös munkában erősödik. A magyar—szovjet barátság nem kizárólag és nem is elsősorban az MSZBT ügye. A szövetség, az együttműködés az MSZMP, a magyar kormány egész politikájának sarkalatos elve, ez a két nép barátságának legfőbb letéteményese. Marjai József a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd leszögezte: a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek ma az ad különös aktualitást és sajátosságot, hogy külön-külön és együtt is a fejlődésnek olyan szakaszában vagyunk, amely országaink elé soha nem tapasztalt. minőségileg új feladatokat állít. Az utóbbi negyven év adatai, tényei egyértelműen igazolják, hogy szoros kapcsolat van nemzeti jövedelmünk emelkedése, nemzetgazdaságunk fejlődése és a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok bővülése között. Vagyis: a magyar gazdaság növekedését, minőségi átalakulását is csak a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatokra építve biztosíthatjuk. A magyar gazdaságnak változó és megújuló szovjet gazdasággal kell számolnia — hangsúlyozta a kormány elnökhelyettese. — Mégpedig olyan gazdasággal, amely a mi törekvéseinkkel egybeeső, azokat segítő, számunkra létfontosságú együttműködés fejlődését, előnyeit fokozó irányba mozdult el és mozog. Nekünk e változásokba gyorsan és széles körben be kell épülnünk. — Mind erőteljesebben érzékeljük, hogy a szovjet társadalmi, gazdasági változások és a mi törekvéseink azonos irányba mutatnak. A Szovjetunióban az intenzív fejlődési szakaszra való tényleges áttérés, a radikális változások, a reformok, az új technikai forradalom megvalósítása, a gazdasági növekedés gyorsítása politikai, gazdaságpolitikai és közgazdasági tartalmában azonos feladatokat jelentenek azokkal, amelyeket pártunk fogalmazott meg számunkra, és mindez közelebb hoz bennünket egymáshoz — mondotta a Minisztertanács elnökhelyettese. Köpeczi Béla hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy a társaság, négy évtizeddel ezelőtti megalakulásának első percétől kezdve élvezte a haladó magyar értelmiség bizalmát, az alapító tagok között számos világhírű magyar tudós, művész, író található. Az értelmiség akkori felismerése ma is tanulságos és a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésére kötelez. Kósáné Kovács Magda, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára a testület jókívánságait tolmácsolta a magyar—szovjet barátság elmélyítésén munkálkodó közösségek minden tagjának, majd a szakszervezeti mozgalom és az MSZBT hagyományosan jó, szerteágazó kapcsolatainak egyik területéről, a szocialista brigádmozgalomról beszélt. A tapasztalatokat ismertetve elmondta. számos, a mozgalomban aktívan tevékenykedő kollektíva tart fenn szoros kontaktusokat a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi szervezeteivel, s munkájuk jelentősen hozzájárul a két ország népei közötti baráti szálak erősödéséhez. Králikné Cser Erzsébet, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára a KISZ KB és a Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácsa üdvözletét tolmácsolta az országos értekezlet részvevőinek. Az MSZBT Országos Elnökségének beszámolójáról és az értekezlet határozattervezetéről folytatott vitában tizenkilencen kaptak szót. A hozzászólók beszámoltak tagcsoportjaik tevékenységéről, hazánk és a Szovjetunió politikai, gazdasági, illetve kulturális kapcsolatainak erősítését szolgáló mindennapi munkájukról. A felszólalók ismételten az MSZBT fő céljaként jelölték meg, hogy a párt politikája alapján, más társadalmi szervezetekkel együttműködésben, a tagcsoportok tevékenységére építve munkálkodjék a két ország barátságának elmélyítésén. Ennek megvalósítása során a már bevált eszközök mellett — egymás tapasztalatainak átvételével is — mind változatosabb munkamódszerek alkalmazására kell törekedniük a tagcsoportoknak. Szovjet testvérszervezeteikkel fenntartott kapcsolataikban, a hagyományos formákat megtartva, egymás megismerésének új lehetőségeit is fel kell tárniuk. Így érhető el, hogy társadalmunk mind szélesebb rétegei kapcsolódjanak be a baráti társaságok munkájába. A személyes élményekre, tapasztalatokra építő új kezdeményezések — ilyen például a turizmus kínálta lehetőségek jobb kiaknázása — különösen a fiatalok érdeklődésének felkeltését szolgálhatják. A vitában felszólalók között volt Farkas László, a Dunai Vasmű nagyolvasztó gyáregységének vezetője, Horváth László, a nagybajomi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Hernesz Ferenc adjunktus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, Szathmári Gábor, a Népszava főszerkesztőhelyettese, Pásztorné Tóth Teréz, a Kispesti Textilgyár munka verseny irodájának vezetője, Hegedűs János, a szolnoki Vegyipari Finom- mechanikai és Műszeripari Szakközépiskola tanulója, dr. Pach Zsigmond Pál akadémikus, Veress Miklós költő, műfordító, az Élet és Irodalom főmunkatársa, Tímár Geng István, a Taurus Gumiipari Vállalat MSZBT aktivistája és Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára. Az értekezlet ezután elfogadta az országos elnökség beszámolóját, annak szóbeli kiegészítését, valamint a baráti társaság működési elveinek módosítására tett javaslatot. Határozatban rögzítette az MSZBT következő öt évre szóló legfőbb feladatait. A küldöttek ezután megválasztották a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 245 tagú új országos elnökségét. A testület megtartotta alakuló ülését, amelyen 19 tagú ügyvezető elnökséget választott. Ugyancsak megválasztotta a társaság tisztségviselőit, valamint az elnökség mellett működő munkabizottságok vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnökök: Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Kiss István, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora, Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára, Ligeti Lajos akadémikus, Nagy Mária, az MSZBT nyugalmazott főtitkára, Rapai Gyula, a Kossuth Könyv- és Lapkiadó Vállalat nyugalmazott igazgatója, Ta- mássy István, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektora. Főtitkárrá ismét Bíró Gyulát, titkárrá Sudár íuánt választották meg. A tanácskozás Apró Antal zárszavával ért véget. Pusztai József fizikust a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának fejlesztőmérnökét ismerősei csak úgy emlegetik: a-tudós. Mesélik róla: ha vasárnap hajnalban otthon valami eszébe jutott, kapta magát, bement a gyárba, kiteregette papírjait, műszereit és elkezdett dolgozni. Előfordult, hogy észre sem vette, amikor ráesteledett. A tudós mostanság nemigen megy be vasárnaponként. Téglát hord, falaz Zse- licszentpálon. Házat épít. Iparost nem fogad, arra nincs pénze. — Ácsot majd kell keresnem; arra a munkára nem merek vállalkozni. A kutat magam ástam, villanyt szerelni is tudok, semmitől sem ijedek meg, de a tetőszerkezetnél megáll a tudományom. — Olcsó háza lesz így. — Volt kétszázharmincezer forintom, mert géemkáztam, adott az OTP háromszáznyolcvanat, és adott a vállalat százezer forint kamatmentes kölcsönt. A hétszáz- tízezer anyagra, fuvarra és ácsra elég. Több meg nincsen. — Nem érzi megalázónak ezt a helyzetet? — A munka soha sem lehet megalázó. Sőt: használt az egészségemnek. Nem is fogok leszokni róla. Lesz kertem, ott túrom majd a földet. Házat persze nem építek még egyet. De az igenis nagyon zavar, hogy néha téglahordás közben ha jön egy jó ötletem, nem dobhatom le a terhet, nem roboghatok be a céghez, hogy kipróbáljam, mit ér a gondolatom a vaA Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál sajtó- tájékoztatón mutatták be a tsz-ek szakosított pénzintézetét, a Mezőbank Rész~ vénytársaságot megalakulása alkalmából. A decemberi alakuló közgyűléssel egy sajátos feladatú, új pénzintézet kezdi meg működését. A Mezőbank Részvény- társaság új forma. Működése azonban egy, már több próbát kiállt, jól bevált alapra — a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjára — épül. A mozgalom lényegéből adódóan indult el jó egy évtizede az a kezdeményezés, hogy átmenetileg szabad pénzeszközeiket a területi szövetségek szervezésében közös alapba helyezik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s ebből segítik nehézségekkel küzdő társaikat vagy hozzájárulnak egy másik szövetkezet fejlesztési céljainak eléréséhez. A kölcsönös támogatási alap születésétől jó célokat szolgált, s mint maga a szövetkezeti mozgalom, a gazdálkodás, az évek során ez is fejlődött. Alkalmazkodott a változó körülményedhez, gyakorlata, jelentősége szélesedett és nőtt. öt éve a szétaprózott területi alapok lóságban. Tavasszal be szeretnénk költözni. Pusztai József második otthonát teremti meg második családjának. Százezer forintot kölcsönzött neki ehhez a munkaadója. Láttam a környezettanulmányt, amit a vállalati társadalmi bizottság készített jelenlegi lakóhelyükről ... Molnár László, a gyár igazgatója: — Nekünk kellenek a jó szakemberek: munkások, mérnökök, közgazdák ... Ezért támogatjuk a lakás- vásárlást, a lakásépítést. Azoknak igyekszünk kölcsönt adni, akik már bizonyítottak nálunk és akiket szeretnénk még hosszú ideig a gyárhoz kötni. A kölcsön fejében persze aláírnak 5—15 évet, az összegtől függően. Annyi időt kell nálunk tölteniük, amennyi alatt lejár a törlesztés. Van, aki így is elmegy, ezt kár volna tagadni. Sokféle lehetőség van ma, sok helyütt ígérnek több pénzt, de mégsem mondunk le a lakásépítés támogatásáról. A többséget csak-csak ide köti. Az idén ötszázhatvanezer forint kölcsönt adott a gyár. Ki harmincezret, ki százezret kapott. A feltételek szigorúak, a pályázatokat több lépcsőben bírálják el: megjárják a társadalmi bizottságot, a gyári „négyszöget”, a szakszervezeti bizottságot. Arra érdemtelen még nem kapott pénzt. Kiss Attila hőközpontkeze- lő és a felesége, aki marós, Csombárdon épít házat. — Én dolgozom a házon meg a hatvanhat éves apójobb hasznosítása érdekében létrejött az országos támogatási alap, mód nyílott arra, hogy a szövetkezők ne csupán a megyéken belül, hanem a közigazgatási határokon túl is segíthessék a rászorulókat. A közelmúltban a somogyi szövetkezetek küldötteinek tisztújító közgyűlésén Erdélyi Lajos somogysárdi elnök értékelte a kölcsönös támogatás megyei tapasztalatait. Adatokkal támasztotta alá, hogy a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti gazdálkodás szerves részévé vált ez a tevékenység az évek során, hasznát mind többen ismerik el, és mind szélesebb körben élvezik előnyeit. Az adatok közül csupán a legjellemzőbb: az előző tsz-kongresszus óta a kölcsönös támogatási alapból Somogy hetvenkét tagszövetkezete részesült, ösz- szesen hétszáztizenegymil- lió forintot kaptak pénzügyi nehézségeik áthidalására, fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. „Megítélésünk szerint — mondta a somogysárdi elnök a közgyűlésen — ez a kölcsönös támogatási forma megérett a továbbfejlesztésre; jól felfogott szövetkezeti érdek, hogy szakosított pénzintézetté alakuljon.” som. Mi iparosokat is fogadtunk. Százezret kaptunk a cégtől; enélkül nem ment volna az építkezés. Ha újra kezdeném, szuterént sem építenék, meg tetőtérbeépítés sem lenne, csak egy egyszerűbb padlás. Csinálnék egy szép házat. Igazi parasztházat. De most már áll, csak a tetőtérbeépítést halasztottak későbbre. Azért nem lesz rossz. — A felesége nevén van a kölcsön. Nem félt tizenöt évre lekötni magát? — Ő nem. Én sem féltem volna. Nem vagyunk vándor- lósak. Két gyerekünk van, s még egyet vagy kettőt szeretnénk, akkora családdal pedig már nem ugrál az ember. Együtt maradunk az öregekkel; ők szintén nem mozdulnak, ez természetes. Kovács Zoltán szakszervezeti titkár: — A fizetéseket nem tudnánk nyakló nélkül emelni. Nem is célunk ez. De ma már minden vállalatnál ki kell találni, hogy a béren kívül még mivel lehet megtartani a jó szakembereket. Elég nagy a lakáshiány, tehát a támogatás „ütőlap” a cég kezében. Meg is térül! Csak azért fáj' a fejünk, mert nagyon sok a rászoruló és mindenki nem kaphat kölcsönt. Annyi pénzünk nincs. Pusztai József: — Két választásom volt: vagy olyan házam lesz, amilyet szeretnék, vagy kisebb, csúnyább, rosszabb. Az előbbit választottam. Ezért ástam, ezért falazok, ezért szerelem a villanyt. ' Hát igen. Mihez ne értsen egy fizikus? A villanyszerelés pedig „egyenesen a szakmája” ... Luthár Péter E véleménnyel egyetértettek a somogyi szövetkezetek küldöttei. S bizonyára hasonló vélemények jellemzik az ország más megyei szövetségének állásfoglalását; ezért született meg az elhatározás a Mezőbank Részvénytársaság létrehozásáról. A pénzintézet alaptőkéjét az országos támogatási alapban elhelyezett betétek jelentik. Természetesen a szövetkezetek döntésétől függ, hogy ezeket a pénzeszközöket átallakít ják-e részvényekké. Bizonyos, hogy az elhatározás kimenetelét befolyásolja az a körülmény, hogy a megalakuló részvénytársaság nyereségérdekeltségű, vagyis az alaptőke után a tiszta nyereség nyereségből osztalékot fizet. Emellett természetesen jegyezhetnek részvényeket az országos alaphoz eddig nem tartozó szövetkezetek, jogi személyek. Az előzetes felmérések szerint a decemberi alakuló közgyűlésen több mint ezer tulajdonos legalább egymilliárdos alaptőkével alakítja meg a szövetkezetek szakosított pénzintézetét, dönt a társaság alapszabályáról, megválasztja igazgatóságát, vezetőjét. Csupán egy magvacska volt a kölcsönös támogatás, amit a szövetkezők valamikor elhintettek. A szélsőséges, aszályos évek ellenére szépen fejlődő „kultúra” lehet hogy most érkezett teljes virágzásához. Vörös Márta Volt elődje is Bank a tsz-eknek
