Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-03 / 259. szám

1986. november 3., hétfő Somogyi Néplap 3 A SÁÉV ÉPÍTI A KAPOSVÁRI GIMNÁZIUMOT Átadás 1989 nyarán Térkép e táj... POLITIKÁI KÖNYVNAPOK Újdonságok — félmillió példányban A demográfiai hullám in­dokolja a középiskolai he­lyek növelését Kaposváron. A számítások szerint ezer­nyolcszáz diákkal lesz több 1990-ig. Ezért .egy tizenhat tantermes gimnázium épül majd a Berzsenyi utca észa­ki oldalán. Dr. Molnár Istvántól, a városi tanács terv- és mun­kaügyi osztályának vezető­jétől arról érdeklődtünk, hol tartanak a beruházás előké­szítésével. — A városi tanács a So­mogy Megyei Beruházási Vállalatot bízta meg, hogy írjon ki versenytárgyalást az új gimnázium tervezésé­re és kivitelezésére. Ez jú­lius végén jelent meg. Azt kértük, hogy a tizenhat tan­termen kívül 18x30 méteres tornatermet, ezeradagos konyhát, 270 személyes ét­termet tervezzenek a két­emeletes épületben. A költ­ségelőirányzat 140 millió fo­rint volit. — Hány pályamunka ér­kezett be és melyiket fogad­ták el? — Hármat kaptunk. Az ajánlatokat építészekből, mű­velődési szakemberekből álló zsűri értékelte, s a párt- és tanácsi vezetők is elmond­ták a véleményüket. Ennek alapján döntöttünk a Sáév ajánlata mellett. Ök építik tehát, az IM-es szerkezet al­kalmazásával, a gimnáziu­mot. A Somogyterv mérnö­kei — Lőrincz Ferenc, Bor- bős Gábor és Troli István — tervezték az épületet. — Mi szólt a Sáév aján­lata mellett? — Mind a három ajánlat túllépte a 140 millió forin­tos költségelőirányzatot, a Sáéyé azonban előnyösebb­nek látszott 161,4 millió fo­rintjával. Jobb volt az épü­let megjelenése, belső elren­dezése is. A másik két pá­lyázat mindenképpen elma­radt tőle. Különösen szép lesz majd az épület homlok­zata. A Sáév mellett szólt az is, hogy később lehetőség lesz a gimnázium bővítésé­re. — Mikor kezdődik a mun­ka? — Az építkezés 1987 jú­niusában kezdődik. A válla­latnak 24—25 hónap áll ren­delkezésére, hogy fölépítse a gimnáziumot. Az átadás ha­tárideje 1989. június 30-a. A 40 millió forint értékben ki­bocsátott kötvények teljes összegét a gimnázium épí­tésére használjuk fel. L. G. A szemünk számára be- foghatatlan távolságokat le­kicsinyíti, áttekinthetővé te­szi. Segít eligazodni ismeret­len útjainkon, földrajzi is­mereteink gyarapításához rengeteg segítséget nyújt... Várnai György, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat kaposvári felmérési osztályának vezetője az ál­taluk készített és a földhi­vatalok, ipari, mezőgazdasá­gi üzemek által használt térképekről beszélt. Munkájuk egyik része az állami megrendelésre vég­zett, úgynevezett állami alapmunka. Ide tartozik a községi, városi belterületek­ről, külterületekről, a zárt­kertekről készített nyilván­tartási alaptérképek sora. A munkára a Földmérési Inté­zet ad megbízást, a térképek pedig a földhivatalokhoz kerülnek; az ingatlannyil­vántartás alapját teremtik meg vele. Korábban sok, méretarányait tekintve kü­lönböző térkép volt forga­lomban. Néhány éve van csak egységes országos tér- képrendszer (EOTR). Ennek alapján dolgozták át pél­dául Kaposvár valamennyi térképét. Mintegy három évet vett igénybe ez a mun­ka. Jelenleg Igái és környé­kének ilyen rendszerű átdol­gozását végzik. E módszert szakmai körökben „foto­grammetriai eljárás” néven emlegetik, s alapja a légi fényképezés. A térképészek helyezik el figyelemfelhívó jeleknek azokat a fehérre festett betontömböket és műanyag csíkokat, amelyek­kel időnként találkozunk. Később a tervezett méret­aránynak megfelelő magas­ságból, speciális repülőgép­ről fényképezik a munkate- rületet. A fénykép felhasz­nálásával és „kiértékelő” műszeres úton térképet tud­nak készíteni a legapróbb részletekről is. A kaposvári felmérési osz­tály tevékenységének na­gyobb része a szolgálta­tás, a geodéziai munka. Sok az olyan feladat, amely a nemrégen kezdett közműfel­mérési programhoz kapcso­lódik. Ilyen a szennyvíz- és a villanyhálózat, illetve a postai kábelek térképezése és nyilvántartása. Az új vezetékeket még a nyitott munkaárkokban meg­mérik. A vezeték mélységé­nek a meghatározása így lé­nyegesen egyszerűbb, mint betemetés után. A közmű­vekről készült térkép nélkü­lözhetetlen az üzemeltetők számára és nagy szerepe van hibafeltáráskor. Használatá­val elkerülhető a vezetékek egyébként gyakori elszakítá- sa, elvágása. A térképészet rejtelmei­ben járatlan ember számára bizonyos, hogy érdekesebbek az olyan munkák, mint ez­előtt például a húskombinát kéményének mozgás vizsgá­lata. Azóta ezt a kéményt már lebontották. Sokan em­lékeznek a Füredi utcai óvoda süllyedése körüli bo­nyodalmakra. Ennek az épü­letnek a süllyedésvizsgálatát is a térképészek végezték. Gyakran futtatják magasba a tekintetünket az építkezé­sek területén ágaskodó to­ronydaruk; a sínpályák szét- és összetartását, lejtését is vizsgálják a térképészek, ha erre fölkérik őket. Egy má­sik érdekesség: a felújítás előtt álló épületek homlok­zatáról megfelelő méretará­nyú rajzot tudnak készíteni. Ez a helyreállítás során so­kat segít a tervezőknek és az építőknek fcehőcz Rudolf A politikai irodalom se­regszemléje kezdődött meg az országban. Könyvvásáro­kon, bemutatókon kínálnak 23 ikönyvújdonságot; ezeket a párt kiadója összesen fél­millió példányban jelentette meg. A Kossuth Könyvki­adó már iá huszonötödik al­kalommal rendez politikai könyvnapokat. Az idei jubi­leumi könyvünnep is jelzi, hogy a Kossuth kiadó fele­lősséggel (vállalja a szere­pet, amely az övé s amelyet a politika terjesztésében a párt rábízott. Hiszen abban, hogy hazánkban a politika már a tömegek sajátjává vált, igen nagy része van a politikai könyvkiadásnak. Társadalmi elkötelezettsé­get, műveltséget és szórako­zást egyaránt jelentenek ezek a kötetek, korunk kér­déseire válaszolva segítik a gondolkodás és a szemlélet formálását, Könyv és politi­ka elválaszthatatlan egymás­tól. A széles látókörű, olva­sott ember jobban eligazodik napjaink bonyolult politikai viszonyaiban, hamarabb megérti az események hát­terét. iDe iaz is fontos a po­litizáló ember számára, hogy szókincse gazdagodjék, hogy meggyőző érvekei tudjon vi­tába szállni. Erre manapság is szükség van, hiszen a tör­ténelmi út polgári szemléle­tű vagy nacionalista átérté­kelésére való törekvés, a té­ves eszmék hirdetése korunk alapvető kérdéseiben — aho­gyan arra a párt legutóbbi kongresszusán is felhívták a figyelmet — ma különösen tapasztalható. Politikai könyvkiadásunk egyrészt a marxizmus— leninizmus klasszikusainak műveit adja ,közre, s hozzá­járul, hogy a marxista ideo­lógia meghonosodjon, be­épüljön népünk műveltségé­be. Másrészt színvonalas és időszerű művekkel a múltat idézve szól a jelenről, a je­lenhez. A politikai könyvna­pok idei kínálatának egyik jellemzője, hogy több alko­tás is elemzi a harminc esz­tendővel ezelőtti tragikus eseményeket, amelyek a leg­ifjabb nemzedék számára már itörténelmi távlatban vannak. Ám azok, akik át­élték azokat a heteket, hóna­pokat, szintén nagy érdeklő­déssel keresik a magyaráza­tot a történtekre, megismer­nek újabb részleteket, össze­függéseket, tanulságokat. S olvasmányaikban újra végig­járják ja szocialista megúju­lás három évtizedének fon­tos állomásait. A gazdag választékból íze­lítőül csak három nevet ra­gadunk ki: Kádár János har­minc év alatti írásainak és beszédeinek gyűjteményét; egy korábbi korszakból Togliatti Előadások a fasiz­musról című kötetét és a századunkkal majdnem egy­idős Balogh Edgár erdélyi író, publicista félszáz írását tartalmazó emlékezést. Re­méljük, hogy egyre többen lesznek kíváncsiak a további részletekre és keresik a poli­tikai könyvnapok újdon­ságait. |.; Mesterségből példát Az égettgyantiaszaigú te­remben, a számomra össze- vttsszaságnalk tetsző dróthal­mazok között kerestünk egy sziaJbad helyét Papp László­val. Többféle titulust is ide írhatnék; ő áll egy brigád élén, a gyerekek egyik cso­portját is összefogja, de leg­inkább elektroműszerész. — Budapesten, a hajógyár­ban dolgoztam először. A lakáshiány a Dunántúlra ho­zott; Kaposváron ragadtam. A gépészeti technikum el­végzése után, 1970-től dolgo­zom a Finommechanikai Vál­lalatnál. — Egy évre rá diákokat adtak a keze alá. — Előszar meglepődtem, de hamar megtaláltuk az össz­hangot. Olyannyira, hogy ők alkotják jelenlegi brigá­dunk magját. Szívesen taní­tom a gyerekeket. Az éveikkel ezelőtt tanult szakma a nevében is meg­változott: műszergyártó és karbantartó szakággá lett. — A berendezések mecha­nikai szerelését, alkatrészek összeállítását tanulják a di­ákok, forrasztanak, és csava­roznak. Legtöbbjük felkészül­ten jön az iskolapadból és szívvel-!élekkel dolgozik. Ha­mar kiderül, hogy -kinek nincs tehetsége, -esetleg ked­ve ehhez a szakmához. Űk itt is hagyják az üzemet. Piros munkakabátban ül mellettem Papp László. Ar­cán nyugodtság. Aligha hi­szem, hogy fel tudná bosz- szantani valamelyik diákja. — Év elején minden tanít­ványommal megbeszéltem, milyenek itt a követelmé­nyek, és azt is elmondtam, hogy mit várok tőlük. A ta­náruk vágyók, de munka­társnak tekintem őket. Ha nem lennénk baráti viszony­ban és vakfegyélimet köve­telnék, talán el is szöknének mellőlem. — Munkaidőben tanítja a gyerekeket. Mekkora terhet jelent az oktatás az egyéb feladatok méllett? — Szeptemberben már vá­rom, hogy jöjjenek a gyere­kék. A diákok akkor tanul­ják meg a szakmát, ha ben­ne dolgonzak. Ezt tartom szem előtt. Az utolsóévesek konkrét feladatokat kapnak. Végrehajtását folyamatosan el 1 enőri zzük kol liégáimma-1, de közben mi is végezzük a dolgunkat. Arra nincs mód, hogy mindenki mellett ott álljon egy oktató. Az ön­állóságot meg kell szokni. Molnár Tamás tavaly vé­gezte el a szakmunkáskép­zőt. Papp László tanítványa ő is, és még néhányan, akik az FlMV-nél maradtak. — Egy -évig tanultunk Laci bácsi irányításával. Szigorú volt hozzánk, de ennek hasz­nát látjuk. Szerződést kötöt­tem, hogy a katonaságig itt dolgozom. Öszeszoktunk az osztálytársaimmal is, a ré­gebbi kollégákkal is. Nincs miért elhagyni a váMa-latot. Jó tanítványa csak az iga­zán kiváló szakembernek lehet. Nem árt, ha a mes­terség átfogó ismerete peda­gógiai érzékkel párosul. Ha mindkettő együtt van, akkor szívesen tanulnak a fiatalok. F. L. Bővült az építőanyagok kínálata Az építőanyagipari ágazat az idén egy százalékos ter­melésnövekedéssel számolt, az élénkülő kereslet miatt azonban az év első kilenc hónapjában három százalék­kal több terméket szállítot­tak az építőknek, mint a múlt év azonos időszakában. A korábbinál szigorúbb hő­technikai szabványoknak megfelelően különösen meg­élénkült a kereslet a szigete-' lőanyagok és a magas hő­technikai követelményeket kielégítő, korszerű ablakok és erkélyajtók iránt. A gyár­tók lépést tartottak ezekkel az igényekkel. összességében az építő­anyagipar — a szocialista országokból szerződés szerint érkező termékekkel együtt — az építők kiegyensúlyozott ellátásáról gondoskodott. Egyes termékek választéka azonban hiányos és a minő­ség sem mindig kielégítő. Az év első kilenc hónapjában gyártott 68 millió égetett te­tőcserép mellett 18 millió betoncserép egészítette ki a kínálatot. Ám az építők el­sősorban az égetett tetőcse­repet keresték, mert ennek ára a 44 százalékos állami dotáció miatt lényegesen ala­csonyabb. A falburkoló csempénél is a választékhiány okozott gon­dot. Színes és mintás csem­péből bőséges az ellátás, de a fehér színű kevés, pedig 12 százalékkal gyártottak többet ebből, mint a múlt év azonos időszakában. Az idén hosszan elhúzódott építési idényt követő hóna­pokban az ágazat termelése már jobbára a jövő évi anyagellátást szolgálja. Kukoricatörés — pihenésképpen Harmincéves mozdulatok Mélyet szippantottam a fűzfaillatból. Egyetlen ter­melőüzemben sem éreztem még ilyet. A Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet egyik szobájába néztem be. Az ebédidő ellenére dolgozott egy asszony. Pádon ült, ke­zében egy kicsi fotelvázzal. — Nem mentem haza ebé­delni, ezért kezdtem előbb a munkát. Különben is az el­készült székek után kapjuk a fizetést. Fekete hajú, fiatalos arcú asszony Szánti Attiláné. Fü­lében nagy karika lóg. Vas­tag köpenyt vett magára, nadrágja is sűrű szövésű; szükséges ez, mert a vessző kibolyhozná a drága kelmét. — Tizennégy évesen jöt­tem ide dolgozni. Kijöttünk az iskolából, kellett a pénz, aki ép és egészséges volt, annak kellett valami mun­kát találnia. Azt mondta az apám: „Lányom, nem me­hetsz tanulni! Üdülőbe mész vagy ide...” Amott csak nyáron akartak foglalkoz­tatni, itt meg volt egész év­ben munkám. Húszéves sem voltam, amikor férjhez men­tem. Született egy lányunk; sportoló lett, most Pécsen él. Keze fáradhatatlanul mo­toszkál a széken. Vesszőt fűz vagy a fűzről lehasított bőr­rel tekeri be az összeillesz­tett részeket. — Harminc éve csinálom. Készítettem asztalt, széket meg gyerekfotelt; hintaszé­ket is raktunk már össze. Amikor ide jöttem, száznál többen voltunk, ma alig tí­zen dolgozunk. Kis párnát tett maga alá: a pad, amin ül, szerszámtá­rolóul is szolgál. Néhány dobozban különböző méretű szögek, mellettük kis kala­pács. — Régen a fűzfavesszőt is mi főztük. Az udvaron forrt a víz a nagy üstben. Két villájú vassal húztuk le a vessző bőrét. Forró volt a kezünk néhány szál után. Be kellett jönni fonni, szö­geim. Akor még sokféle bú­tort készítettünk, mostaná­ban csak ezt a gyerekülőkét csináljuk. Sokat gondolkoz­tam: kinek kell ez a renge­teg fotel, de a gyerekek biz­tosan szívesen ülnek rá. Egyenes tartással dolgozik, hátát nem tudja megvetni. — Harminc éve ülök a támla nélküli pádon, berozs­dásodtak az ízületeim. Nem mondom, hogy egy kis jár- kálás nem esik jól, de meg­szoktam ezt a tartást. A múltkor Csehszlovákiában jártunk. Ott aztán sokfelé sétáltunk: vízeséshez, meg máshová is, az erdőbe. Azt hittem, kiállók a sorból, úgy fájt minden tagom. Szívesen elmegyek kukoricát törni az ismerősöknek, mert az más izmokat is megmozgat az egésznapos ülés után. — Készített fonott bútoro­kat a családjának? — Régebben magunknak is fontam széket meg asz­talt. Ha kint hagynám az udvaron, az időjárás egy nyáron tönkretenné. Ügy, ahogy volt, fölpakoltam a padlásra. Oldalt nyúlt a kiskala- pácsért, oda se kellett néz­nie. Szöget is fogott az ujjai közé, s három évtizedes, be­gyakorolt mozdulatokkal, jó kedvvel dolgozott tovább. Egy szemernyit sem látszott fáradtnak. Faragó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom