Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

2 Somogyi Néplap 1986. november 21., péntek Franciaország postahiva­talaiban, vasút- és metróál­lomásain csütörtökön ismét kifügesztettek egy országos köröző plakátot, amelyen két fiatal nő, Nathalie Mr nigon és Joelle Aubron fény­képe látható és személyié- írása olvasható. A nyomozók alig kaptak ugyan, használ­ható személyleírást a Besse­A magyarországi evangélikus egyház közgyűlése A magyarországi evangé­likus egyház csütörtökön megtartotta háromévenként esedékes országos közgyű­lését. A résztvevők áttekin­tették az egyház helyzetét és a jövő tennivalóira vo­natkozó határozatokat hoz­tak. Dr. Nagy Gyula püspök beszámolójában szólt az evangélikus egyház hazai és nemzetközi tevékenységéről, békeszolgálatáról is. Az or­szágos közgyűlés a béke és biztonság kérdésében nyilat­kozatot fogadott el. A dokumentum a többi között rámutat: a legutóbbi évek hidegháborús feszült­ségei után fölcsillant a re­mény, létrejött a genfi, majd a reykjavíki csúcstalálkozó. Mindkettőt az egyházak és a hívők imádságai kísérték világszerte. Az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség és a Keresz­tyén Békekonferencia sok egyházzal együtt örömmel köszöntötte és támogatásá­ról biztosította. Gorbacsov főtitkár javaslatait az atom­fegyvereknek 2000-ig törté­nő teljes leszerelésére, az atomfegyverkísérletek teljes és végleges betiltására és egy világméretű kölcsönös biztonsági rendszer kialakí­tására. Az Egyesült Államok ra­gaszkodása az űrfegyverke­zéshez azonban újabb sú­lyos akadály — azt remél­jük, talán az utolsó komoly akadály — a világkatasztró­fa elhárításában. A magyar- országi evangélikus egyház — együtt a töhbi magyar egyházzal — a saját eszkö­zeivel' fáradozik az emberi­ség békés jövőjéért: igehir­detéssel, imádsággal, a jó szó erejével, a közvélemény for­málásával és a békés tár­gyalások támogatásával. Örömmel köszönti és támo­gatja Gorbacsov főtitkár ja­vaslatait. Azt reméli, hogy a népek — köztük az ame­rikai nép — felelősségérzete végül is meg fogja akadá­lyozni a fegyverkezési ver­seny újabb, végzetes kitér* jesztését a világűrre — han­goztatja a közgyűlésen el­fogadott nyilatkozat. Merénylet Dél-Libanonban Amióta Franciaországban a jobboldal átvette a .hatal­mat, vagyis alig nyolc hó­nap alatt, Chirac kormányfő hatszor vetette fel a bizalmi kérdést. A parlamenti rend­szereknek ez a fontos esz­köze valójában nem azt a szerepet játssza, mint koráb­ban. Jacques Chirac számá­ra mindez pusztán eszköz a parlamenti vita elkerülésére és akaratának érvényesítésé­hez. Miről is van szó? Az alkotmányos menetrend szerint a nemzetgyűlés vitát kezd a minisztertanács ál­tal előterjeszett törvényja­vaslatról. Ha az ellenzék úgy véli, hogy a többség elképze­lését részben, vagy teljes egészében változtatni kell, javaslatok tucatjait terjeszti élő. Ez esetben természete­sen nemcsak időhúzásról van szó, hanem a módosítá­sók elfogadtatására tett kísérletről is. Ezt kivédendő veti fel a kormány elnöke a bizalmi kérdést, mint tette ezt Chirac a különböző, te­levíziós csatornák kiárusítá­sáról szóló törvényjavaslat kapcsán, vagy amikor az új állampolgársági törvényt ter­jesztették elő, de ugyanez történt az állami szektor részleges megszüntetését és a választási rendszer változ­tatását célzó elképzelések tárgyalásakor is. A bizalmi kérdés felvetése automatikusan maga után vonja a bizalmatlansági in­dítvány begyújtását, bér a francia parlamentben, ahol a jobboldalnak többsége van, nincs remény a bizal­matlansági indítvány elfo­gadására. Márpedig ha a parlament a bizalmatlansági indítványt elutasítja, ez egy­ben a módosítások eltemeté­sét is jelenti. Következés­képpen szabad utat kap minden további parlamenti vita nélkül — a kormány ál­tal előterjesztett elképzelés. Természetesen a megelőző kormányok is éltek ezzel az alkotmány-adta lehetőséggel. De nem ilyen sűrűn nem is szinte valamennyi tör­vényjavaslat kapcsán. Nem véletlen tehát, hogy ezt - a kormányzási módszert Francois Mitterrand is kifo­gásolta. Gépkocsiba rejtett pokol­gép robbant tegnap az ENSZ dél-libanoni békefenntartó egységeinek egyik állásánál — közölte a világszervezet erőinek szóvivője. Két fidzsi- szigeti ENSZ-katona és egy libanoni nő meghalt, három további fidzsi katona megse­besült. A robbanás az Izrael által kijelölt „biztonsági övezet” határán történt, alig száz RECHERCHE Nyomozás Párizsban A Renault-elnök halála után gyilkosság szemtanúitól, s az sem illik rá az Action Di- recte két rovott múltú tagijá­ra.. A körözés szövege szerint mindenesetre .tanúként akar­ják kihallgatni őket több bűncselekmény ügyében. A nyomravezetők jutalma is­mét elérheti az egymillió frankot. Charles Pasqua belügymi­niszter ismét — mint a szeptemberi merénylethul­lám idején — együttműkö­dést kért a lakosságtól a nyomozásban. A sajtó tele van a két fia­tal nő múltjának leírásával, a női terrorizmus jelenségé­nek lélektani boncolgatásá­val, de mindez csak a ta­nácstalanságot tükrözi. A rendőrség évek óta bottal üti az Action Directe úgyneve­zett történelmi alakjainak nyomát, s most sem tudja, kik követhették el a Re­nault-elnök elleni merényle­tet. A jobboldali lapok egy része a belügyminiszterhez hasonlóan a korábbi szocia­lista párti kormányzatot kár­hoztatja, amiért 1981-ben el­nöki közkegyelemmel, majd azután is több más alkalom­mal elbocsátott a börtönök­ből terroristákat, másrészt azon sajnálkozik, hogy a francia rendőrségnek nem áll szerinte rendelkezésére olyan törvényes felhatalmazás, mint amivel például a nyugatné­met rendőrség eredménye­sebben harcolhat a terroriz­mussal gyanúsítottak utoléré­séért. Chirac kormányfő és Mitterrand elnök ségvetés ellen lázadoztak. Más jobboldali politikusok és más, az új többséghez tartozó csoportok pedig nem értettek egyet azzal, hogy Franciaország nem szolidá­ris Nagy-Britanniával, mint ahogy nem volt szolidáris az Egyesült Államokkal sem, közel-keleti elképzelései mi­att. Vagyis az első kétszázöt­ven nap egyáltalán nem volt eseménytelen. Könnyű sem volt. A nemzetgyűlési vá­lasztáson vereséget szenve­dett Szocialista Párt nem tette le a fegyvert, hanem megpróbálta — ha nem is so'k sikerrel — 'lassítani a jobboldal berendezkedését és programja megvalósítását. Másrészt, mint láttuk, már most feltűntek az első ellen­tétek a jobboldal szövetsé­gében is. De az új többség kor­mányzásának ezt a nyitó szakaszát nemcsak a belső pártharcok nehezítették. Ha visszaemlékezünk, a Ohirac- kormány beiktatásának perceiben is bomba robbant Párizs legforgalmasabb su- gárútján, a Champs Ely- sée-n. Egészen különböző szervezetekhez tartozó terro­risták azóta is újra és újra színre léptek és gyilkos ter­rorakciók sorát követték el. A legutóbbi George Besse-t, a Renault autógyár elnök- vezérigazgatóját ölték meg, Iákása előtt. A terrorizmus elleni harc tulajdonképpen néhezebb és bonyolultabb, mint amit a belpolitikái küzdőtéren vív, annak elle­nére, is, hogy Chirac ezen a téren sokjkal szélesebb tá­mogatást érezhet maga mö­gött ... Önody György Kezdetben sokan úgy vél­ték, hogy eleve elképzelhe­tetlen a szocialista párti el­nök és a jobboldali szövet­ségre támaszkodó miniszter- elnök „társbérlete” 'együtt­működése. Eddig a társbér­leti békét csak nagyon rit­kán fellhőzte be az olyan el­nöki kifogás, mint történt ez a Ghiirac-i parlamenti stílus kifogásolásával, vagy egy más esetben, amikor Mit­terrand nem titkolta, hogy nem ért egyet a külföldi ál­lampolgárok tömeges kito­loncolásával. Ennél sokkal határozottab­ban lépett fel az elnök, kü­lönvéleményét juttatva kife­jezésre, amikor az állami széktor részleges megszünte­tésével kapcsolatos rendelet került a tárgyálóasztalra. Mitterrand ölutasította an­nak aláírását, hogy a kor­mány több mint hatvan nagyvállalatot, bankot és biztosítótársaságot „kiáru­sítson”. Egy más alkalommal pedig a francia köztársasági elnöik azt a törvényjavas­latot nem volt hajlandó el­lenjegyezni, amely a válasz­tási törvény megváltoztatá­sát sürgette. Látnivaló, hogy minden franciák elnöke akkor pró­bált közbelépni és alkot­mány-biztosítottá jogát ér­vényesíteni, amikor a jobb­oldali új többség azokat a vívmányokat vette célba, amelyeket a Szocialista Párt ötesztendős kormányzása idején Mitterrand-nal egyet­értésben alkotott. De nemcsak az elnök és a rendkívül ambiciózus kor­mányfő közt mutatkoznak nézeteltérések és vélemény­különbségek. Az első repe­dések már megjelentek azon a kormányszövetségen is, amelybe Chirac — hogy többséget szerezzen a parla­mentben —, a jobboldal más pártjait is bevonta. A ko­rábbi elnök, Giscard d ’Es- taing maga is kifogásolta — mint utódja is tette —, a parlamenti viták megszünte­tését a bizalmi kérdés sűrű fölvételével. Egy másik cso­port, Barre volt miniszter­elnök hívei az 1987-es köb­méternyire az Izrael által tá­mogatott Dél-Libanoni Had­sereg (SLA) egyik ellenőrző pontjától. A szóvivő szerint egyelőre nem világos, hogy vajon a merénylet az ENSZ- erők, vagy a „biztonsági öve­zet” határán járőröző izraeli ek és Izrael-barát milicisták ellen irányult-e. A dél-libanoni ENSZ-erők megalakulása, azaz 1978 óta 135 kéksisakos vesztette éle­tét a közel-keleti országban. orozatos merényletek a Fülöp-szigeteken. A képen: Manila egyik elővárosában elkövetett obbantás után rendőrök vizsgálják a helyszínt. A robbantás 'következtében többen meg- ebesültek. (Telefotó: — AP—MTI—KS) társbérlet A bizalmatlanság diadala A szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezlete Az űrkorszakban a népek sorsa közös A világ parlamentjeihez és népeihez szóló felhívás elfo­gadásakor a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsát annak fel­ismerése vezérelte, hogy a nukleáris és űrkorszakban a népek sorsa közös — mon­dotta csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Genna- gyij Geraszimov szovjet kül­ügyi szóvivő. Geraszimov rámutatott: a helyzet ma annyiban külön­bözik a néhány évvel ezelőt­titől, hogy a politikusoknak mind kevesebb lehetőségük maradt az események mene­tének ellenőrzésére és befo­lyásolására. A szóvivő hang­súlyozta, hogy a felhívásban foglalt gondolatok a reykja­víki javaslatcsomagra épül­nek és tükrözik azt a felfo­gást, hogy katonai-műszaki eszközökkel ma már nem teremthető meg a biztonság. Ehhez politikai döntésekre, tárgyalásokra van szükség. A nyugati, elsősorban az amerikai állásfoglalások másfajta politikai gondolko­dást tükröznek. A szóvivő emlékeztetett George Shultz Chicagóban elmondott be­szédére, amelyben az ameri­kai külügyminiszter nem­csak Reykjavik, de Genf esz­méit is revízió alá vette. Az Egyesült Államok sza­vakban továbbra is azt ál­lítja, hogy hű Reykjavíkhoz, közben mindinkább vissza­tér a fegyverkezési hajsza és a szovjetellenes retorika ko­rábbi kerékvágásába — mon­dotta Geraszimov. A szovjetellenes kirohaná­sok példájaként említette Reagan elnök legutóbbi be­szédét, amelyet a politikai etika kérdéseit vizsgáló ame­rikai központban mondott. Csak sajnálni lehet, hogy egy nagyhatalom vezetője ilyen kirohanásokat enged meg magának — mondotta Gefra- szimov. Az elnök szovjetellenes ki­jelentései minden jel szerint arra szolgáltak, hogy elterel­jék a figyelmet a republiká­nus párt választási kudarcá­ról, az iráni fegyverszállítá­sok miatt kipattant botrány­ról, és ezekkel engedményt tegyen az ultrajobboldali mi­litarista erőknek. Szavakban Reagan ismét a nukleáris le­szerelés mellett foglalt állást, az Egyesült Államok gya­korlati lépései azonban ép­pen ellenkező irányvonalról tanúskodnak. Az Egyesült Államok például az ENSZ 1-es számú bizottsága elé került 67 leszerelési javaslat­ból csupán 31-et támogatott, s gyakorta szinte teljesen ma­gára maradt a javaslatot el­lenző véleményével — em­lékeztetett a szovjet szóvivő. Gorbacsov közelgő indiai látogatásával kapcsolatban egy kérdésre válaszolva Gennagyij Geraszimov el­mondta, hogy kétségtelenül a vlagyivosztoki beszéd, az ázsiai, csendes-óceáni tér­ség biztonságával kapcsola­tos szovjet javaslatok szelle­mében folyik majd a kül­politikai eszmecsere. Ez a látogatás beleilleszkedik á két ország kapcsolatai fej­lesztésének és erősítésének folyamatába, és minden bi­zonnyal sok érdekes politikai hírt hoz majd. Geraszimov végezetül kö­zölte, hogy Moszkvába érke­zett az a bizottság, amely a Dél-afrikai Köztársaság terü­lete fölött lezuhant mozam­biki repülőgép katasztrófá­jának okait vizsgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom