Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

1986. november 19., szerda Somogyi Néplap T 5 Városkörnyék Fedezete (van a \helyi ön­állóság -fokozódásának. Aki csak. a rendeletekben lát­ja ennek létét, nem gon­dol arra, hogy társadal­munk újabb vívmányáról van szó: a fejlődés vele­járója. Nem tagadhatjuk, tör­téntek a korábbi években olyan intézkedések, ame- ■ lyek megbosszulták magu­kat, mert nem vették kel­lően figyelembe a helyi érdekeket, sajátosságokat. Gondoljunk csak az isko­lakörzetesítés néhány el­hamarkodott lépésére! A helyi önállóság kibonta­koztatását segítő újabb tö­rekvés felismerése azoknak az igényeknek, amelyek az előrelépés hordozói. Elemzések igazolják, hogy a lakossági ügyek száma ugyan emelkedett a helyi tanácsoknál, de a döntések — mivel alapo­sabb tájékozódás, ismere­tek alapján születtek — megalapozottabbak; mond­hatjuk úgy is, hogy job- * ban bírják a kritikát. A helyi tanácsoknak ne­hezebb a dolguk. A na­gyobb felelősséggel igénye­sebb munka jár. A városkörnyéki telepü­lések tanácsainak az önál­lósága is önállóság: nekik kell dönteniük. Nemrég ér­tékelte a iKaposvári Váro­si Tanács végrehajtó bi­zottsága a művelődési osz­tály munkáját. Hat év után — amikor több terü­leten gyenge színvonalú­nak ítélték a munkáját — jelét adta az \oktatást és közművelődést irányító osztály anndk, hogy képes megújulni. Időközben nem­csak az intézményhálózat fejlesztése, a személyi fel­tételek javítása volt a dol­ga, hanem bővíteni kellett szerepkörét a középiskolai hálózat munkájának irá­nyításával, újabban pedig a városkörnyéki tanácsok segítésével is. Szakmai fel­ügyeletet látnak el az osz­tály dolgozói a városkör­nyék huszonhárom óvodá­jában, tizenkilenc körzeti és önálló általános isko­lájában, valamint tizen­négy közművelődési intéz­ményben. Kétéves tapasz­talatként - mondták el, hogy a (városkörnyéki igaz­gatásban érvényesülő köz­reműködési szerepkör ér­vényesítése jó eredmény­nyel járt az intézmények szakmai munkájának segí­tésében, az ellenőrzésben. Gondként azonban megfo­galmazták, hogy az új helyzetben, a mellérendelt­ségi viszonyban korántsem zökkenőmentes a munka- / kapcsolat a helyi taná­csokkal. Ez abban nyilvá­nul meg, hogy a városi művelődésügyi osztály ja­vaslatai, orientációja nem érvényesül megfelelően. Nyilván lenne olyan,- aki4 így folytatná: újabb tör­vényt kell hozni, kiegészí­teni a meglévőt, mert csak a paragrafusok segíthet­nek. Valóban? A mellérendeltség önma­gában kifejezi, hogy — noha a helyi tanácsoké a döntő szó, viták során kristályosodhat ki a meg­felelő intézkedés, gyakor­lat. A meggyőzés fontos eleme ennek a közös mun­kának, többet ér minden utasításra tett cselekedet­nél. A mellérendeltségi vi­szony, a közreműködői kapcsolat még nem igazán gördülékeny. Kialakuló­ban van, de mint minden új, magán viseli a gyer­mekbetegségeket, a serdü­lő kor pattanásait. Mind­ezekre van szer, illetve eszköztárunkból jól „kike­verhető” módszerek szület­hetnek. A városi és a vá­roskörnyéki tanácsok munkakapcsolatában a közért érzett felelősség, tenniakarás, együttműkö­dés a járható út. Ehhez mindenkinek meg kell újí­tania önmagát, mert csak így felelhet meg a megnö­vekedett feladatoknak. Ez többet ér minden jogsza­bálynál, rendeletnél. H. B. Tájékoztató a hazai környezőt állapotáról Tisztább levegőt! Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnöke kedden a MŰOSZ székházában sajtótá­jékoztatón elemezte a hazai környezetgazdálkodás idő­szerű kérdéseit, feladatait. A levegő tisztaságának vé­delmében — mint mondta — számottevő eredményeket értek el. Ennek ellenére évente hozzávetőleg 800 ezer tonna por, 1,4 millió tonna kéndioxid, 400 ezer tonna nitrogéndioxid és 2,4 millió tonna szénmonoxid kerül az ország légterébe. Mindez évi mintegy 15 milliárd forintos kárt okoz a népgazdaságnak. Az elmúlt tíz év során — az erőművi, a cementipari és a kohászati filteresítési prog­ramnak köszönhetően — több, erősen szennyezett le­vegőjű területen javult a helyzet, a porkibocsátás pél­dául országosan 20 százalék­kal csökkent. A távhőellátá- si és gázprogram megvalósí­tásával egyes térségekben mérséklődött a kéndioxid- és koromszennyezettség. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban is kedvező vál­tozások tapasztalhatók az utóbbi időben: országos program keretében elkezdő­dött a dorogi ipari hulladék­égető berendezés építése, s a közeljövőben döntenek a második égetőberendezés te­lepítésének helyéről. Az OKTH Rudabányára tett ja­vaslatot, figyelembe véve, hogy ott a környezeti és geo­lógiai viszonyok kedvező le­hetőséget kínálnak erre. Egerben elkészült az első me­gyei átmeneti veszélyeshul- ladék-tároló, több megyében pedig folyik ennek előkészí­tése. A tájékoztatón elhangzott, hogy jelenleg az országnak mintegy 5,6 százaléka, össze­sen több mint 520 ezer hek­tár a védett terület. Ez nem­zetközi szempontból is ki­emelkedő jelentőségű. Ábrahám Kálmán hangsú­lyozta, hogy a környezetvé­delmi feladatokat csak tár­sadalmi összefogással lehet megoldani. Kedvező példa­ként említette a Komárom megyében megalakult kör­nyezetvédelmi társulást, a győri környezetvédelmi egye­sülést — ezek amelyek mind több taggal, mind jelentő­sebb szerepet vállalnak a helyi környezetvédelmi ter­vek megvalósításában. Tér-' mészetesen szükség van a nemzetközi összefogásra is: hazánk rásztvesz a nemzet­közi szervezetek munkájá­ban, több országgal kötött együttműködési megállapo­dást és csatlakozott több je­lentős nemzetközi egyez­ményhez. A jelenlegi feladatok kö­zött kiemelt cél a környe­zetszennyezés növekedésé­nek megakadályozása, a romlás megfékezése. A leve­gőtisztaság-védelmi célok el­érésére a VII. ötéves terv­időszakban 4,5 milliárd fo­rintot költenek. A tenniva­lókat a közelmúltban jóváha­gyott akcióprogram hangol­ja össze. Fel kell készülni a légszennyező anyagok felhal­mozódását előidéző időjárási helyzetekre. Ilyen esetekre jövőre elkészítik a főváros szmogriadó-tervét, később hasonló terv készül Miskolc és Tatabánya térségére. Az erdők egészségének megvédésére, illetve a káros hatások mérséklésére erdő­védelmi mérő- és megfigye­lőrendszer kiépítését kezdték meg, ágazatközi akcióprog­ram keretében. A veszélyes hulladékokat ártalmatlanító hálózat kiépítésére négymil- liárd forintot fordítanak eb­ben a tervidőszakban. A program teljes végrehajtása — amelynek során 3 égető, 6 lerakó és 19 megyei átmene­ti tároló létesül — átnyúlik a következő ötéves tervidő­szakra, s teljes költségigénye meghaladja a 10 milliárd fo­rintot. A tervek szerint tovább bővülnek a védett területek, 1990-ig még újabb 100 ezer hektárnyi területet helyeznek védelem alá. Előreláthatólag egy éven belül kerül sor a hajdúsági erdőpuszták, a Szigetköz, a Karancs-Medves és a Keleti-Cserhát védetté nyilvánítására. Bővítik a védett növényfajok listáját, egyebek között néhány vad­virággal, például a turbán­liliommal és a tavaszi tőzi- kével. Készülő magyar filmek Több film forgatása feje­ződött . be az utóbbi hetek- berív, illetve jó néhány mór az utómunkálatoknál tart. Az utóbbiak közül legha­marabb Révész György Akii Miklós című kalandfilmjét láthatják a nézők, már de­cember végén. A Mikszáth Kálmán regényéből készült adaptáció címszereplője Hirt- ling István. Vitézy László is a törté­nelmi múltból merítette té­máját. Az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című alkotás alapjául Hánkiss Ágnesnek, a Valóság című folyóiratban megjelent tanulmánya szol­gált, ezt írták irodalmi anyaggá a rendezővel közö­sen. A film Bethlen Gábor Erdélyébe kalauzolja el né­zőit. Két rendező is vállalkozott napjaink néhány társadalmi JÁTSZÓTÉREN A gyermeksereg legnagyobb örömére sport- és játék­szerekkel, ^Ízléses és hasznos eszközökkel látták el a fü­redi lakótelep játszóterét. Egy öreg Chiaon öreg-ifjú gazdája ezeket a pillanatokat örökítette meg a téren. Fotó: Péter János problémájának feltárására, elemzésére: Erdőss Pál Láz­álom és Dömölky János Haj­nali háztetők című alkotása a vágásnál, illetve a hang­anyag keverésénél tart. Erdőss Pál rendező — mi­képpen két előző filmjében is — társadalmunk perifériá­jára sodródott személyiségek életét, konfliktusait vizsgálja, gyakran eleve kudarcra ítélt kitörési próbálkozásaikra irányítja nézői figyelmét. Ez­úttal egy fiatal házaspár áll a történet középpontjában, akiket börtönbüntetésre ítél­nek. A Hajnali háztetők című film Ottlik Géza azonos cí­mű műve alapján készült, de felhasználták az író több más munkájának motívumait is. A cselekmény egy festmény, egy hármas portré keletkezé­sének, illetve modelljeinek .története. A filmben szerepet vállalt Cserhalmi György', Andorai Péter, Udvaros Do­rottya és Haumann Péter. Mészáros Márta folytatja Napló gyermekeimnek című, több fesztivál-díjat nyert, si­keres alkotását. Napló sze­relmeimnek címmel készülő új filmje 1949-től 1956-ig kö­veti nyomon az első részben megismert, árván maradt fiatal lány sorsát. A fősze­replők —• az első részhez hasonlóan — Czinkóczi Zsu­zsa, Jan Nowicky, Bánsági Ildikó és Anna Polny. Hungarológiai szeminárium A helsinki magyar kultu­rális és tudományos központ kezdeményezésére, a helsin­ki egyetem finnugor tanszé­kével s a Finn—Magyar Tár­sasággal karöltve hungaroló­giai szemináriumot rendez­tek Helsinkiben. A tanácsko­zást Hargita Árpád, hazánk helsinki nagykövetének be­széde és Köpeczi Béla mű­velődési miniszternek a résztvevőkhöz intézett üd­vözlő levele nyitotta meg. A nyelv és irodalom, a néprajztudományok, a törté­nelem, a szociológia, a köz­gazdaságtudomány, vala­mint a művészeti ágak terü­leteiről hangzottak el előadá­sok. Gáti Tamás, az intézet igazgatója — a mintegy 50 különböző tudományágat képviselő finn tudós és ku­tató előtt — az Európa más országaiban folyó hungaroló­giai tevékenység formáit, helyzetét és lehetőségeit is­mertette. A finn résztvevők szakte­rületük gazdagon fejlődő finn—magyar kapcsolatairól szóltak, és azon lehetőségek­ről, melyeket a hungarológiai tudományok művelőinek szo­rosabb együttműködése ma­gában rejt. Elhatározás született arról, hogy a jövőben évenként rendezett hasonló szeminá­riumokon a szakemberek át­tekintik a hungarológia te­rületén létrejött eredménye­ket, a továbbfejlesztés lehe­tőségeit. A szeminárium anyagát a helsinki egyetem tudomá­nyos közleményeinek kiad­ványa sorozatában hozzák nyilvánosságra. Az emberiség szülőhelye? A tudósok többsége szerint a modern ember Afrikában fejlődött ki. Újabban azon­ban számos kutató úgy'véle­kedik, hogy az ember szülő­helye — részben — lehetett Ausztráliában is. A találgatások onnan ered­nek,,, hogy egyes elméletek szerint a homo sapiens és elődje, a homo erectus sok­kal korábban „foglalta el” Ausztráliát az általánosan feltételezett 40 ezer évnél. Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem egyik professzora, dr. Alan Thorne szerint az emberi evolúció utolsó, kriti­kus szakaszáról alkotott el­képzeléseink forradalmasí­tásáról lenne szó, ha elfo­gadnánk, akár csak részben is az ember ausztráliai szü­letéséről alkotott, újkeletű el­méleteket. Szerinte a mai ember elődje nem az ötödik kontinensem született, ha­nem oda „csak” átvándorolt. Az évad nyitánya Ot bérleti hangversenyt rendez Kaposváron az Orszá­gos Filharmónia, s ebből ket­tőre vállalkozott a Kaposvá­ri Szimfonikus Zenekar. Az évad nyitánya hétfőn este volt a Latinca Sándor Műve­lődési Központban. A kapos­vári zenekar három nagysze­rű zenemű megszólaltatását tűzte műsorára. Bach III. brandenburgi versenye a hatból talán az egyik legér­dekesebb, vonós kamarazene, amelyben szólószerep jut a hegedűnek. Ligeti András, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere ját­szotta a művet az együttes­sel. Ligeti András tíz éve hangversenyezik; néhány éve az Egyesült Államokban ren­dezett nemzetközi hegedű- verseny zsűrije első díjjal is­merte el tehetségét, fölké­szültségét. Liszt Ferenc születésének százhetvenötödik, halálának századik évfordulója alkal­mából tűzte műsorára a zenekar Liszt Esz-dúr zongo­raversenyét, s előadására Szokolay Balázst hívták meg. A fiatal zongorista Kocsis Zoltán, Ránki Dezső nemze­déke után újabb ígérete a magyar zenének. A kapos­vári közönség előtt először játszó zongoristáról egyet­len versenymű előadása alapján nem alkothatunk tel­jes képet, de azt hiszem, s ebben talán nem tévedek, közel áll hozzá Liszt zenei­sége, virtuozitása, tempera­mentuma. Fegyelmezett já­tékkal csalta elő az Esz-dúr zongoraverseny indulós hangzását, csipkefinom tril­láit. " Minden zenekarnak igazi próbatételt jelentenek a Haydn-szimfóniák. Vendég- karmesterünk csupán keveset foglalkozhatott a zenekarral, ám dicséretére mondom az együttesnek és koncertmeste­rének, Papp Tibornak, hogy jól fölkészültek Haydn D-dúr (londoni) szimfóniájának elő­adására. Ligeti András érde­me a mű egységének és rész­leteinek pontos kidolgozása. Az évad nyitánya kiemel­kedő művészi élményt nyúj­tott. Ne lankadjon a követ­kező hónapokban se közön­ségünk érdeklődése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom